Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR MÚLTJA - Grábics Frigyes: Szent László győri kultusza

GRÁBICS FRIGYES SZENT LÁSZLÓ GYŐRI KULTUSZA Szent László végakarata teljesült, amikor az ideiglenes somogyvári sírból kiemelve az általa építtetett váradi székesegyházban temették el. A templom és a sír hamarosan zarándokhely, majd a korabeli igazságszolgáltatás részét képező istenítéletek színhelye is lett. Miklós várispán 1220-ban kolozsnémai kereskedőket küldött Váradra tüzesvaspróbára egy Győr városi poroszló kíséretében.

1 Szent László korai kultuszát térképre vetítve jól kiolvasható három életszakasz három helyszíne: a nyitrai és az erdélyi dukátus, valamint a Moson-Pozsony körüli Salamon elleni harcok. Esetleg ez utóbbihoz kapcsolható a magyar népköltészet régi darabja, az ősi hidas játék, melyet már Kölcsey is, mint igen régit említ, Kodály pedig szép és népszerű gyermekkórusát alkotta belőle. - Jertek által, jó révészek! - Ki népei vagytok? - Lengyel László jó királyunk. A kutatás inkább I. Ulászlót gondolja Lengyel Lászlónak, de már az Érdykódexben (1526-27) a Karthauzi Névtelen így ír: „Nemes- László kerál, ki méltán hivatik anyjáról Lengyel Lászlónak". A másik megfontolandó, hogy a Népzenetár gyűjtése, és még később Kiss Lajos kutatása a negyvenes években a Szigetközből és a Csallóközből jegyezte fel változatait. A táj egészen a közelmúlt!, ismert erőszakos beavatkozásokig a népességnek és a népi kultúrának kontinuus fejlődése, zártsága sok régiséget őrzött meg, esetleg László herceg, majd király nyitrai dukátusbeli jelenlétéről, Moson-Pozsony körül Salamonnal vívott harcairól. Egyébként az is elképzelhető, hogy két király, László és Ulászló emlékét együtt őrzi a hidasjáték. A kultusz térbeli alakulása, bizonyos motívumok ismétlődése, folklorizálődása ismeretében arra is emlékeztetni kell, hogy az ő élete szent elődeinél sokkal inkább a nyilvánosság előtt folyt. Krónikák, legendák, liturgikus szövegek vizsgálói azt is megfigyelték, hogy íróik személyes benyomásokat is megörökítettek, így meglehetősen öntörvényűén fejlődtek a szövegek és általuk a kultusz is. Ez nem egyetlen mozzanathoz kapcsolódott, mint Istváné az egyház- és államszervezéshez, mint Imréé egy sajátos és aktuálisan is sugallt életforma példázataként, vagy egyéb hangsúlyokhoz, mint Gellérté vagy Erzsébeté. A szentté avatás azután intézményesülni segítette az alakuló motívumokat, hisz ekkortól lehetővé vált, hogy a szentet az egyház hivatalos imádságában megszólítani - általa kérni -, tiszteletére oltárt, templomot emelni lehessen. Saját mise- és zsolozsmaszöveggel rendelkezhettek, saját ünnepük lehetett, szobrokon és képeken dicsfénnyel lehetett ábrázolni, ereklyéiket a templomokban nyilvános