Győr 1956. II. A forradalom utóvédharca - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

november 22.

egyetértettek a nagybudapesti és egyes vidéki küldöttek, hogy a munkát el kell kezdeni, függetlenül attól, hogy tárgyalóképesnek ismerjük-e el a Kádár-kormányt, vagy sem. Az ország dolgozóinak emberi léte, a haza sorsa követeli ezt tőlünk. Keserűen jegyezték meg a bányászküldöttek, hogy ők — éppen az ország lakossága érdekében — próbáltak tárgyalásokat kezdeni a kormánnyal, de a kormány tagjai számára úgy látszik közömbös, hogy dolgozik-e, vagy sztrájkol az ország népe. Csepel, Kőbánya és több budapesti kerület küldötte mellett foglalt állást, hogy azonnal meg kell kezdeni a munkát és a továbbiakban akkor mondjuk ki a sztrájkot, amikor meggyőződünk, hogy a kormány érdekeink ellen dolgozik. Felszólalnak a küldöttek Nagy vita alakult ki, melynek során a győri küldöttek is felszólaltak. Vadas József azt ajánlotta a budapesti és vidéki munkástanácsoknak, hogy kövessék a győriek módszerét. Mi - mondotta - a szovjet katonai parancsnoksággal folytattunk tárgyalásokat és azt tapasztaltuk, készségesen segítenek bennünket. Nem gördítettek akadályt az elé, hogy munkástanácsunk képviseletében megbízottakat küldjünk a megyei és városi tanácsokba, a rendőrséghez, a járási tanácshoz. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a mi megyénkben nem történik semmi, ami a munkásság, a parasztság érdekei ellen van. A továbbiakban rámutatott a fővárosi munkástanácsok néhány súlyos hibájára. Kevesen dolgoznak még a gyárakban, és emiatt nem állnak tömegek a budapesti tanácsok mögött. Szóba került az is, hogy Győrött és a bányászoknál könnyebb a helyzet, mint a fővárosban, mert a munkásság itt valóban egységes álláspontot képvisel és ennek az egységnek kibontakoztatásában Győrött nagy szerepe van a „Hazánk"-nak, a budapesti munkásságnak ugyanakkor nincs hivatalos sajtóorgánuma. Hiába küldték el a Kossuth-rádióhoz három nappal november 21-e előtt az országos munkástanács ülésének összehívására szóló felhívást. Az erre vonatkozó híradás viszont a győri Hazánkban megjelent. A tanácskozás folytatásaként az országos munkástanács megalakításával foglalkoztak az ülés résztvevői. Többen javasolták, hogy a budapesti üzemek és kerületek képviselői mellett Győr-Sopron és Borsod megye 3—3, a többi megye 1—1 munkástanács-tagot küldjön az országos tanácsba. Legyenek kiemelt vállalatok is, ezek közé tartozzék többek között Csepel és a győri Magyar Vagon- és Gépgyár is, melyek külön 1—1 munkásküldött útján hallatják szavukat.