Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

ÉLETUTAK, ÉLETMŰVEK - Göcsei Imre: Győr a folyók városa

Göcsei Imre GYŐR A FOLYÓK VÁROSA Győrt a „folyók városáénak, másképpen a „három folyó városá"-nak is nevezik, mert a Mosoni-Duna mellett a Rába és a Rábca torkolatánál épült. A város címerében és a régi Győr vármegye címerében is ott találjuk a három folyót szimbolizáló három ezüst pólyát. A vármegye címerében még a három folyó neve is olvasható: „Duna, Rábca, Rába". A folyóknak mindig nagy szerepe volt a város életében. A három folyó a település kialakulásában is fontos szerepet játszott. A Duna mentén, annak jobb oldalán alakult ki az a fontos útvonal, amely a Kárpát-medence középső részéből nyugatra vezetett. Ez a Duna jobb partján haladt nemcsak azért, mert már a római uralom idején fontos útvonal kötötte össze Aquincumot (Budát) és Vindobonát (Bécset) Győrön (Arrabona) keresztül, hanem azért is, mert a Duna kelet-nyugati szakaszának ezen a részén a természeti viszonyok kedvezőbbek voltak, mint az északi oldalon, ahol több nagyobb folyó ömlött a Dunában. A déli parton ilyen akadályt a Rába és a Rábca torkolata jelentett, amit csak egy helyen, Győrnél kellett leküzdeni. Másutt az egész útvonalon árvízmentes teraszokon és magasártéren (Győr-Hegyeshalom között) bonyolódott le a közlekedés, ami minden időben előnyt jelentett. Ezen az útvonalon csak a Rába és a Rábca képezett akadályt. A főútvonal a két folyót csak a dunai torkolatnál léphette át. Délebbre nem haladhatott, mert a Hanság hatalmas mocsárvilága akadályozta a közlekedést. Hasonló volt a helyzet északon, a Szigetközben is. Az útvonalon található természetes, de leküzdhető akadály tömörülést, csomópontot, települést hoz létre. így vált természetes közlekedési csomóponttá Győr is. Tehát a folyók hozzájárultak Győr településének kialakulásához és fejlődéséhez. A három folyó: Mosoni-Duna, Rába, Rábca mellett meg kell említenünk a Dunát (Öreg-Duna, Nagy-Duna), mert hatással volt Győr életére is (pl. 1954-es árvíz). A Duna 3,2 km távolságban folyik Győr város határától, mégis hatással volt a településre. Régebben árvizei okoztak pusztítást, ma pedig Győr vízellátásában játszik meghatározó szerepet (Szőgyei Vízmű). A Duna a Dévényi-kapun keresztül éri el a Kisalföldet, ahol szakaszjellege megváltozik, alsószakaszjellegű lesz, azaz hordalékát lerakja, medrét feltölti, számos ágra szakad. Hatalmas hordalékkúpot épített, amelynek északi része Szlovákiában a Csallóköz, déli darabja a Szigetköz, itt helyezkedik el Révfalu, Kisbácsa és Bácsa. A Pozsony-Gönyű közti Dunát két részre szokták osztani. Az első szakasz Szapig (Palkovicovo) tart: erre jellemző, hogy a folyó esése aránylag nagy, 25-35 cm km-enként, ami közel egyenlő az osztrák szakaszéval.