Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

GYŐR MÚLTJA - Gecsényi Lajos: Nyugat-Magyarország kereskedelmi viszonyai egy harmincadvizsgálat tükrében (1668)

a legsúlyosabban érintett polgári/paraszti kereskedők vallomásaiban oly gyakran visszatért a kereskedéstől való visszavonulás gondolata. Ők voltak azok, akik a foglalkozást valóban üzleti tevékenységként folytatták és rendelkeztek mindazon kereskedelemtechnikai, pénzügyi ismerettel, nem utolsó sorban pedig tőkével és kapcsolatrendszerrel, ami az évszázadok során a magyarországi kereskedelmet az európai gazdaság körébe kapcsolata. A gazdaságon kívüli eszközökkel támadó konkurrencia, a már irreálissá váló pénzügyi terhek (és alkalmanként még a természeti csapások is) őket hozták kilátástalan helyzetbe. Hanyatlásuk mértéke nem is panaszaikon, hanem a mellettük teret nyerő különleges helyzetű, kedvezményezett réteg („rácok", zsidók) növekvő súlyán mérhető le. Fél évszázad távlatában ugyanis valóban ők váltak a kereskedelem egyik meghatározó hajtóerejévé. Mindez természetesen nem jelentette azt, hogy a marhakivitel ebben az időben katasztrofális válságba került volna. Buza János az Alföldön folyó gazdagparaszti állattenyésztésről írott tanulmányában hangsúlyozta, hogy a szarvasmarhát tenyésztő paraszti gazdaságok ebben az időben változatlanul nagy számban juttattak állatokat a nyugati piacokra.

24

' A harmincadbevételekről Zimányi Vera és Harald Prickler által közölt adatsorok szerint 1666-hoz képest 1669-ben éppen a vizsgált harmincadok bevételei emelkedtek. Ennek a jelei a jelentés alapján is észlelhetők voltak Győrben, Óváron, Somorján sőt a nyugati határmente valamennyi hetipacán, ahol a felvásárlás, a továbbítás esetleg éppen a csempészés előkészítése folyt.