Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

GYŐR JELENE - Szilágyi György: Adalékok Győr közlekedésföldrajzi vizsgálataihoz

Véleményem szerint a tervezés hosszú távon figyelembe veszi és megfelelő súllyal kezeli a frekventált övezeteket. Igazodik a belváros vázolt szerkezetéhez. Ne feledkezzünk el arról, hogy a belvárosban vannak a legfontosabb igazgatási épületek, kulturális és közintézmények, nagy áruházak, boltok, (az új városrészeket is meg kell említenünk!) és a „felbecsülhetetlen értékű műemlékek". A városközpont - mint minden városközpont - legnagyobb gondja a parkolás megoldása, az álló gépjárművek elhelyezése (a város magasbeépítésű új lakótelepein is jelentkeznek parkolási nehézségek, főleg a délutáni és esti órákban). A kérdés fontosságára való tekintettel a részletes elemzésben korábbi tervekben is szereplő még ma is aktuális és megoldásra váró javaslatokat, valamint a fejlesztési lehetőségeket vizsgáltam. A készülő „Általános Rendezési Terv" egyik fontos eleme a közlekedés és azon belül a parkolás. Győr jelentős tranzitváros, műemlékekben gazdag, ipari, kereskedelmi, közigazgatási, kulturális központ. Remény van arra, hogy a Magyarországra látogató turisták a már átadott autópályáról letérve (megmaradt az átutazás lehetősége is) megállnak városunkban. Kerékpáros-forgalom A közlekedésben a kerékpárhasználat intenzitására nagy hatással lévő tényezők - a várostípus, domborzat, demográfiai jellemzők - szempontjából Győr a különösen kedvező helyzetű városok közé tartozik. Különösen az 1950-1960-as években a mainál sokkal jelentősebb volt a kerékpárosok részaránya a forgalomban. Megjegyzem, hogy ebben az időszakban az alacsony motorizációs szint és ebből következően a gépjárműforgalom kis sűrűsége biztonságosabb kerékpárforgalmat tett lehetővé. Győrt nem véletlenül hívták a „kerékpárosok városának". Természetesen a motorizáció fejlődésével a közlekedési szokások is jelentősen változtak - változnak. A hatvanas évek végétől egyre jobban megjelenő személygépkocsi közlekedés a kerékpáros közlekedést csökkentette leggyorsabban. A kerékpáros közlekedés feltételei a forgalomnövekedéssel arányosan rosszabbodtak. Győrben a kerékpáros forgalom elsősorban a Gyárvárosba irányult. Az iparban foglalkoztatott győri lakosok többsége az akkor még kisebb távolságok miatt is - még nem épültek meg az új lakótelepek - kerékpárral közlekedett. A kerékpárosok számát növelte az iskolások tömege is. A tranzitforgalom növekedésével nőtt a kerékpáros balesetek aránya. 1985-ben minden 18. kerékpáros-baleset volt halálos kimenetelű, 1989-ben már minden 13. kerékpáros-baleset végződött halállal. A helyzetet súlyosbítja, hogy a balesetek nagy része az Ml-es út megyei szakaszán következett be, ahol kerékpárok nem közlekedhetnek. Feltétlenül szükségesnek éreztem a vizsgálódást elvégezni, hiszen a gazdasági változások hatással voltak, vannak a közlekedésre. A nagy kerékpáros múlttal (nemcsak hazai vonatkozásban) rendelkező Győrben a kerékpározás iránti nosztalgia napjainkban is érzékelhető. Úgy érzem, rendkívül érdekes folyamatnak lehetünk szemtanúi. A közlekedés fejlődésével együtt járt 182 lllllllllllll