Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
ugyanez az ünnepi hangulat sodorta magával. Somoss Erzsi, Kovács Károly,894 Pusztayné, Szántó Jenő, Nagy Feri és Gáspár Marianna minden igyekezetükkel és képességükkel törekedtek ünnepivé tenni az előadást Előadás után a Park vendéglőben szépén díszített asztalok mellett folyt tovább az ünneplés dús vacsora keretében. A bankett első pohárköszöntőjében Höfer Vilmos dr. a színművészet pártolására, a jubilánsra és a színtársulatra ürítette poharát. Teliér Gyula rendőrfőtanácsos főtanácsos Nagy Imrét, a társulat nevében szintén Őt, mint művészembert köszöntötte. — Németh István, lapunk szerkesztője, a magyar kultúra napszámában Nagy Imre szellemében működő színészetre ürítette poharát a sajtó nevében. Erdélyi Ernő tűzoltó főparancsnok humoros-szatirikus felszólalása után az ünneplő közönség még sokáig együtt maradt az ünnepelttel. Dunántúli Hírlap 1926. márc. 5. 4. p. 46. Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című, Győrben is sikeresnek számító előadásáról írt színikritika Játék a kastélyban. A primadonna szerelmi légyotton van a családapával. A légyott fórró szóbeli részét a szomszéd szobában végighallgatja a háromtagú operett író cég: a két társszerző és az ifjú zeneszerző, aki egyben vőlegénye a művésznőnek. Az ifjú szerelmes programszerűen kétségbeesik, és öngyilkolásra gondol. Az öregebb társszerző, az ifjú anyjának egykori csodá-lója, most az ifjú gyámja, kezébe veszi a mentés ügyét. Leírja a kihallgatott párbeszédet s a zeneszerző-vőlegény jelenlétében, egy estély keretében előadatja a légyott szereplőivel. Az ifjú és bohó vőlegény elhiszi, hogy csak darabot próbáltak s boldogan karjaiba zárja viharedzett szerelmesét. Van kacagnivaló az agyafúrt társszerző »gyámon«, a feleség pofonjai előtt megtorpanó énekművészen. A lenyűtt szerelmi bárkáján csendes családi révbe igyekvő »művésznőn«, no meg utoljára bár, de annál kiélezettebben a balek zeneszerzőn, aki még; ezután is hisz a menyasszonya becsületében, ő az a szerzőileg aláhúzott idealista, akinek rovására az egész darab elkövetődött. ő az, aki kioktat aziránt, hogy nyitott szemmel kell nézni és 894 Kovács Károly (Mezőszilas, 1902. január 19. — Budapest, 1990. december 10.) magyar színművész, érdemes művész. 1920-ban lépett fel először, a Szegedi Városi Színházban amatőrként, azután Rákosi Szidi színésziskoláját elvégezve 1922-ben a pesti Magyar Színház szerződtette, de eleinte nem maradt sokáig egyetlen társulat tagja sem. 1924-ben a Renaissance Színházban, 1924/25-ben az Országos Kamara Színházban játszik, 1926/27-ben Győrött, 1927/28-ban Miskolcon, 1927—1929 között Szegeden szerepel. 1929 nyarán elveszi feleségül a fiatal Dajka Margitot, akivel 1940-ben bekövetkezett válásukig együtt él.l932-ben a Belvárosi Színházhoz szerződik Daykával együtt, majd 1934-ben a Vígszínházhoz, időközben befutott, nagyon rövid idő alatt sztárrá lett felesége már szabadúszó, csak darabra szerződik. 1935-től, amikor Németh Antal veszi át a Nemzeti Színházvezetését, és meghívja darabokra Daykát, Kovács is a Nemzetibe szerződik, egészen 1945-ig a társulat tagja marad. 1945 után előbb az Úttörő Színházhoz, azután a Petőfi Színházhoz kerül (ahol az immár volt felesége, Dayka is játszik), majd megintcsak együtt a jogutód Thália Színházhoz. Onnan ment nyugdíjba az 1960-as évek legvégén. 326
