Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN
Báthory Máriával a címszerepben. Partnere Alapi Nándor és Füredy József voltak.534 A sikeres bemutatót olyan darabok követték, mint az Ilf—Petrov szerzőpáros szatirikus színműve, az Aranyborjú. Ezt a művet többször is játszották, akár Edgar Walace Kedves Selby-jét és Molnár Ferenc legújabb darabját, a Jó tündért. De színre vitték újra a Solness építőmestert Ibsentől, Szép Ernő vígjátékát, a Félkesztyűt és Nóti Károly: A hirtelen ember című bohózatát. De ennek a vendégjátéknak kétségkívül a csúcspontja a Tartuffe és a Hamlet előadása volt. Mindkét jeles darabnak a címszerepét Alapi Nándor alakította.535 A kritika természetesen bővelkedett a dicséretekkel, ráadásul az Országos Kamaraszínház házi jubileumát is köszönthette mindkét darabbal, ugyanis a Hamletiét századszor, a Tartuffe-öt százötvenedszer játszották vidéki kultúrmissziójuk során. Búcsúelőadásként Karácsony Benő536 erdélyi író 1923-ban elkészült Válás után című színművét játszották a győri publikumnak. 1932-ben ismét két alkalommal érkeztek Győrbe a szokásos tavaszi 10 napra és decemberben a karácsonyi ünnepkörre. A tavaszi szezon alatt Bónyi Adorján a Nemzeti Színházban 1931-ben nagy feltűnést keltett színjátéka, az Édes ellenség, Győrben is nagy érdeklődés mellett ment.537 S újdonságként hatott az egykori nagy színpadi szerző, Eugéne Seribe: Navarrai Margit című művének felújítása is. De komoly érdeklődés kísérte Luigi Pirandello (aki két év múlva, 1934-ben irodalmi Nobel-díjat kapott) eredeti bemutatóját „Gondold meg Giacomino” címmel. A decemberi vendégjáték sem szűkölködött értékes bemutatókban, színvonalas szórakoztató darabokban. Ezek közül kiemelkedik A nagy fiúk, Paul Geraldi vígjátéka, a Nem divat a szerelem, Wilhelm Sterk vígjátéka, G. B. Shaw: Kapitány című színműve és Maréi Pagnol: Máriusz címmel jegyzett alkotása. De ekkor játszották Molnár Ferenc: Farsang című színművét és Vaszary János: Igazi asszony címmel jegyzett vígjátékát is.538 Az 1933. évi tavaszi évad volt gyakorlatilag az utolsó Alapi Nándornak az Országos Kamaraszínházzal közös vendégjátéka Győrben. A szokott színvonalú műsorból ezúttal sem hiányoztak az újdonságok, a magyar színházi életet meghatározó színdarabok. Mint például Indig Ottó: A torockói menyasszony című 534 Dunántúli Hírlap 1931. április 22. 4. 535 Dunántúli Hírlap 1931. április 26. 7. 536 Karácsony Benő (sz. Klärmann Bernát, Gyulafehérvár, 1888. szeptember 7. - Auschwitz, 1944 nyara), erdélyi magyar író. Joghallgató korában csípős hangú hetilapot szerkesztett Gyulafehérváron, s ebben élesen bírálta a vármegyei közigazgatást. Első novellái a Gyulafehérvári Hírlapban jelentek meg (1908-09) eredeti családi nevén.A Napkeletben közölt Dinnyebefőtt című novellájában vonja magára először az irodalmi közvélemény figyelmét (1920). Nem sokkal később a marosvásárhelyi és a kolozsvári színház bemutatja Válás után című színművét, majd az Erdélyi Könyvbarátok Társasága sorozatában novelláskötettel jelentkezik (Tavaszi ballada, 1925). A Helikon megalakulásánál még nincs jelen, de később bekapcsolódik az írói közösség munkájába, és 1942-ig rendszeresen részt vesz a marosvécsi találkozókon. További regényeit az Erdélyi Szépmíves Céh jelenteti meg, míg posztumusz műve, A megnyugvás ösvényein 1946-ban a JBA gondozásában lát napvilágot. 537 http://www.huszadikszazad.hu/1931-oktober/kultura/bemutatok-18732 2019. január 22. 538 Dunántúli Hírlap 1932. dec. 14. 2. 163
