Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
BACH-KORSZAK, THEATER ORDNUNG ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS IDŐSZAKA
Nem szabad a királlyal tréfálni54 és a Férj egy órára55 című vígjátékait viszont sikerrel adták az ország első számú színházában.56 Drámái közül a Művész álma és a Nemesek hadnagya című műveit a szakirodalom is elismerte.57 A Művész álma című ötfelvonásos tragédiát 1842 elején mutatták be Győrben. Majd három évtized elteltével, 1872 őszén Bianka címmel került ismét színpadra. A Nemesek hadnagya című drámáját háromszor adták az ország első számú színpadán, olyan kiválóságok közreműködésével, mint Laborfalvi Róza58, Lendvay Márton és Szentpétery Zsigmond.59 Utóbbi jutalom játékul választotta Kovács darabját.60 Színpadi művei közül csak kevés jelent meg nyomtatásban. így a Thália című színműgyűjteményét 1837-ben Győrött a Művész álma címűt pedig 1842-ben Budán nyomtattak ki.61 Viszont kritikáit és esszéit többször is kiadták. Például az első gyűjteményes kötete 1841-ben Pápán, majd 1846-ban Győrben látott napvilágot Beszélyfüzér címmel (később többször is kiadták ezt a gyűjteményt). Ugyanekkor adták ki Az eredeti színművek című színházi írásait is.62 Ötvenéves írói jubileumát 1877. december 8-án a Lloyd nagytermében ünnepelték,63 a színházban pedig két egyfelvonásos vígjátékával, a Magának akart másnak kért és a Propter certum quoniam (Bizonyos ok miatt)64 címűekkel tisztelegtek előtte. Győr szellemi életének meghatározó egyéniségét e jeles ünnepen a város vezetése aranytollal jutalmazta.65 1987. 342. 54 1864. október 14-én mutatták be. A Nemzeti Színház 150 éve. Szerk.: Kerényi Ferencímű Bp., 1987. 360. 55 1856. július 4-én volt a bemutatója. A Nemzeti Színház 150 éve. Szerk.: Kerényi Ferencímű Bp., 1987. 348. 56 Baksa 2008. 18. 57 Kovács Pál dr. élete, http/www.gyel.gyor.hu 58 Jókainé Laborfalvi Róza (Miskolc, 1817. április 8. - Budapest, 1886. november 20.) színésznő. Jókai Mór felesége, a realista magyar színjátszás úttörője, aki kiemelkedő drámai színésznőként beírta magát a magyar színház történetébe. Laborfalvi visszavonulásáig, 1859-ig szinte egyeduralkodó volt, akadt olyan pályatársnője, aki azért ment külföldre, mert nem érvényesülhetett mellette. 1857. szeptember 3-án az ő vendégjátékával (és Jókai beszédével) nyitotta meg kapuit a Miskolci Nemzeti Színház. Itt később, 1883- ban egy búcsúfellépés erejéig ismét színpadra lépett. 59 Szentpétery Zsigmond (Rohod, 1798. július 31. - Pest, 1858. december 13.) magyar színész, színrendező, színigazgató, a Nemzeti Színház alapító tagja. Utolsó szerepét 1857. május 9-én játszotta Fáy András Régi pénzek című darabjában. Ezután betegeskedni kezd, emiatt nyugdíjassá válik. 1858. december 13-án agyszélhűdés következtében hunyt el. Temetése Budapest lakosságának impozáns részvételével történt. Síremlékét Kovách András zeneszerző állította, amit 1860. április 28-án lepleztek le (Fiumei Úti Sírkert, régebben Kerepesi úti temető). 60 Baksa 2008. 18-19. « Baksa 2008. 18. 62 Kovács Pál dr. élete, http/www.gyel.gyor.hu « Sári 2008. 95. 64 Itt köszönöm meg dr. Fedeles Tamásnak, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusának, hogy a latin címet lefordította. 65 Kovács Pál dr. élete, http/www.gyel.gyor.hu 26
