Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN
A Színügyi Bizottság elnöke, Späth (Spaeth) Gyula polgármester elfogadta a színigazgató beszámolóját, a kisebb hiányosságok kijavítására ígéretet tett, s a tervezett Nyári Színkörnek az igazgató által való felépítésétől nem zárkózott el. S jelezte, hogy erre a tervezetre még vissza kell térni.523 De erre sem 1937-ben, sem Sziklai Jenő 1939-ig történt igazgatói megbízásának idejéig nem került sor. Hiába voltak meg az adottságok, hiába sorakozott fel a felelős értelmiség az értékteremtő gondolatok mellett, hiába bizonyították már többször is, hogy Győr színészete igenis többre képes, a mindenkori városvezetés ezt nem így látta. Mindenestre sok jó pillanat volt a város életében a módosításra, de ezt a színház ügyével kapcsolatban, sajnos, rendre elodázták. Az új otthon, a Városi Kultúrház Alapi Nándor színvonalas vendégjátékai Az 1935-ös birtokbavételig azonban több érdemeleges esemény is történt. Talán a legfontosabb, hogy Alapi Nándor, az Országos Kamaraszínház igazgatója stagione, azaz cseretársulati rendszerben 1925 óta majdnem egy évtizedig folyamatosan eljött Győrbe általában egy hétre a tavaszi szezon alatt. De előfordult, hogy 10 napot töltött a városban, s az őszi idényt is megkapta néhány alkalommal. Alapi Nándor az akkori legtehetségesebb direktorok közé sorolható, aki hihetetlen erőfeszítéseket tett az ország, de főleg a vidéki színészet fejlődéséért. Az itt közzé tett pályaképe is hűen tükrözi ezt a küldetését: Alapi Nándor, születési nevén Anlauf Nándor János Alsóalapon született, 1885. április 30-án, halála Székesfehérváron következett be, 1945. december 1-jén. Színész, rendező, színházigazgató. Anlauf István és Branizsa Anna fia. 1906-ban Anlauf családi nevét Alapira változtatta. 1908-ban szerzett oklevelet a Színművészeti Akadémián. 1909. január 22-én kötött házasságot Rell Rózsival, később elváltak. Eleinte vidéken játszott, majd 1912-ben került a budapesti Kövessy Színpadhoz. Az első világháború során, mint hadnagy megsebesült. 1918. március 31-én Székesfehérváron házasságot kötött a nála három évvel fiatalabb Csúcs Honával, Csúcs István és Majsay Mária lányával. Rokkantként a Székesfehérvári Újságnak volt felelős szerkesztője, majd 1921-től 1923- ig a székesfehérvári színház művésze volt, egyúttal az intézmény igazgatója. 1923-ban Forgács Rózsi Kamaraszínházában lépett fel, 1924 és 1931 között igazgatta az Országos Kamaraszínházat, 1932—1934-ben a budapesti Kamara Színházat vezette két csonka évad erejéig. 1938—39-ben a Nemzeti Színház ügyelője volt, majd belépett a Nyilaskeresztes Pártba. Társulata történetét Vándorlásunk címmel adta ki. 1944-ben kivándorolt. 1945. december 1-jén hunyt el gyomorvérzésben Székesfehérvárott. Felesége, Csúcs Ilona 25 évvel élte túl, 1971. augusztus 8-án hunyt el Csepelen.524 523 Dunántúli Hírlap 1936. augusztus 23. 7. 524 http://mek.oszk.hU/08700/08756/html/szocikk/w/20/20161.htm 2018. december 31. 158
