Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A győri tanítóképzés helyzete a háború kitörésekor
A. győri tanítóképzés helyzete a háború kitörésekor ünnepélyt (okt. 6-án az Aradi Vértanúk gyászünnepélyét a bencés templomban tartott gyászistentisztelettel egybekötve, valamint a nov. 19-én rendezett Erzsébet gyászünnepélyt), továbbá a báró Eötvös József születésének 100. évfordulója alkalmából tartott ünnepséget (dec. 25-én), és az 1848-as forradalmárokra emlékező intézményi ünnepélyt (márc. 15-én). Az évfolyamzáró vizsgákon és a képesítő vizsgákon is sok szép sikert hozó, zökkenőmentes tanévet 1914. június 8-án emlékezetes záróünnepséggel fejezték be. „Édes Istenem, ki gondolta volna, hogy a ház előtt, ahonnan ajövendő magyar tanítónők jártak ki-be, — bosnyák katonák fognak őrt állani valaha! Pedig így történt ez az 1914. évben, amikor még a tanítónőképző kertjében nyílt a virág de már nem a nevető szemű lányoknak, hanem a csaták komor, bátor tekintetű hőseinek. Ki hitte volna, hog ennek a nag háznak tornacsarnokában a tornaszerek helyett egszer mankót támasztanak a falnak és hófehér ágakban imádságot kezek fonódnak össze... ”21 Az állami tanítónőképzőnél nagyobb történelmi múlttal rendelkező katolikus tanítóképző élete a háborút megelőzően az alábbiak szerint alakult. Győrben all. század első harmadában már létező, s a történelem során sok változáson keresztül ment egykori káptalani iskola „alelemi” iskolájából a Ratio Educationis által előírtak szerint került kialakításra a négyosztályú főelemi iskola (Schola Vernacula Capitalis) az 1777-78. tanévben. Ebben a normaiskolának (Schola Normalis) is nevezett oktatási intézményben először 1778-ban szerveztek mesterképző (tanítóképző) tanfolyamot. Ennek kezdetétől számíthatjuk a tanítóképzés győri történetét. A normaiskolában egészen 1847-ig tanfolyami keretben zajlott a győri tanítóképzés, majd 1847. március 2-án érkezett az a helytartótanácsi leirat, amely szerint az 1842-ben már megállapított szabályok értelmében Győrben is létrehozandó a mesterképző intézet, vagyis az önálló és két évfolyamú tanítóképző (Schola Praeparandorum). Ez 1868-tól fokozatosan alakult át 3 évfolyamúra, majd 1893-tól, a győrihez integrált soproni tanítóképző funkcióit is átvéve 4 évfolyamúvá.22 Szinte ezzel egy időben az intézményt fenntartó Zalka János (1867 és 1901 között) győri megyéspüspök23 a képző saját, hat évfolyamos, összevont tanulócsoporttal működő gyakorlóiskolájának indításáról is gondoskodott. Eddig a tanítók elméleti képzése több helyszínen is zajlott, s ennek megfelelően változott a gyakorlati képzés helyszíne is. A tanítójelöltek kezdetben a normaiskola épületében (ma Liszt F. Zeneiskola), majd a jogakadémiával közös épületben (ma az Apáczai Kar II. sz. épülete a Liszt F. u. 17. alatt), végül a Káptalandombon (a Frigyláda-szobor melletti épületben) készültek hivatásukra. Aztán 1894-re az Andrássy út (ma Bajcsy-Zsilinszky út) és a Fáczán utca (ma Gárdonyi utca) sarkán Zalka püspök Schlichter János jeles győri építész tervei alapján felépíttette a kor követelményeinek mindenben megfelelő új, modern épületet, mely-21 Oszoly 1914:3. 22 Schleich 1917:3-17. 23 12. kép. 19
