Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
Egy „kicsiny, kedves zászlós” háborús feljegyzései
Egy „Kicsiny, kedves ^ás^lós” háborús feljegyzései További információkat rejtenek a Veszprémbe neki írt képeslapok is. Például egyik barátja soraiból tudható, hogy Móriig Lajos és társai a bevonulásukat követően nem kerültek azonnal beöltöztetésre (megj.: a nővéreinek írt lapon is láttuk, hogy szvettert is kért), a kiképzés elején saját ruhájukban voltak. Ottó nevű barátja ezt írta neki 1916 júliusában: „Kedves Lajos. A papád agt mondta, hogy ha nem tudja csütörtökig a ruhát elkészíteni, úgy elviszi ő maga hozgád, úgy hogy vasárnap (az ünnepélyen) felveheted. [...] Újság nincs, a leányokkal még nem beszéltem. Ölel: Ottó” Aztán követhetjük a beöltöztetés és a „csillaghullás” eseményeit is: Hortenzia nevű (talán egy kicsit féltékeny) barátnője így írt neki 1916 júliusában: „Hapját megkaptam, köszönöm. De az enyémet úgy látszik nem kapta meg vagy arra válaszolt az Erzsinek? Mivel tölti el agt a hosszú napot és agt az igen rövid estét, be van már öltöztetve? El sem tudnám képzelni, hogy milyen lehet katona ruhában Majd 1916. nov. 18. napján dátumozott üdvözlő lapján Hortenzia ezt jegyezte: „Lapját köszönöm, igazán sgép lap. [...] Bizony már itt is havaik [...] Igaz most gratulálok a csillagának,237 mikor itthon volt, elfelejtettem. (..]” Igen, október végére Móritz Lajos már őrvezető lett, aki a levelezésen túl szorgalmasan írogatott kis füzetkéjébe, mégpedig hazafias tartalmú verseket - s már csak azért is, mert gyengéd érzelmek fűzték az egyik győri tanítónőképzős növendékhez —, szerelmes verseket, továbbá a korabeli fiatalok által sokszor énekelt népdalokat, divatos slágerszövegeket (ilyeneket nővéreitől is kért), valamint nótákat és természetesen katonadalokat, „bakanótákat. ”238 A veszprémi kiképzés alatt vezetett kis noteszében239 a dalok szövegét és egyikmásiknak a kottáját is szép rendben lejegyezte. Ezek némelyike ma is közismert költők alkotása (Petőfi, Heine, Tompa Mihály stb.), de szerepelnek az adott korszakban népszerű, majd később feledésbe merült szerzők (köztük: Balázs Károly, Kiss Ernő, juhász Sándor, Mendik Antal, Csapó fenő, Szentessy Gyula, Lévay József, Endrődi Sándor, Rudnyánszky Gyula, Szabolcska Mihály, Imrédy László, Radó Antal, Gr. Zichy Géza, Csergő Hugó, Reviczki Gyula, Korda Pál, Torkos László, Mikes Lajos, If. Ábrányi Kornél, Zerkovicz Béla, Kalmár Tibor, Kondor Ernő stb.) művei is. A dalok és katonanóták közt több jelzetlen szöveg is van, ezek egy része magyar nóta, népdal, vagy ezeknek katonai témára, főleg a veszprémi 31-es gyalogezredre aktualizált szövege. Ilyen katonai témára átírt szövegű volt például a Már minálunk babám .... ’ kezdetű közismert nóta, amelynek a kor katonáskodására és egyben közfelfogására is jellemző egyik versszaka így szólt: „Már minálunk babám, már minálunk babám Azjött a szokásba. A lányok is mennek, a lányok is mennek Most már sorozásra. 237 82. kép. 238 83. a., 83. b. kép. 239 NYME ACSJ Kar, Móritz-emléksarok kiállításában. 88
