Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921
Győr th.j. város és katonai helyőrsége... 1918—1921 A miniszterelnökséget Berinkey Dénes vette át. Kormánya 1919. január 19-én lépett hivatalba.4 A válságos helyzetet tovább bonyolította, hogy a csehek kihasználták az ország véderejének gyengeségét és novemberben az antant által jóváhagyott magyar területeket foglaltak el a Duna-mentén az Ipoly torkolat — Ipoly — Rimaszombat — Ung folyó torkolata — Uzsok vonalában. A szerbek délen ádépték a fegyverszüneti vonalat és megszállták Pécset és Baját. A román csapatok pedig az antant beleegyezésével december 2-án átlépték a belgrádi egyezményben megállapított fegyverszüneti vonalat és Máramarossziget — Dés — Kolozsvár — Arad irányába nyomultak előre. A kormány többszöri kísérlete ütőképes véderő szervezésére kudarcot vallott. A hadseregszervezés területén 1919 januárjától komoly változást hozott, mikor Bőhm Vilmos új hadügyminiszter államtitkárként maga mellé vette Stromfeld Aurél ezredest, az 1. világháborús tapasztalatokkal és kiváló képességekkel rendelkező katonát. Stromfeld egy új és erős hadsereget önkéntes alapon kívánt létrehozni, melyet elsősorban 24 éven felüli munkásokból szándékoztak toborozni. Stromfeld rövid idő alatt kidolgozta az új hadsereg szervezetét és szervezését szabályozó rendeletet, amely HM 2669/eln. 6.-1919. szám alatt 1919. február 22-én jelent meg. Magyar Népköztársaság önkéntes hadseregének szervezete" címet viselő rendelet bevezetőjében kimondta: „Folyó évi március hó 10-vel az eddigi 6 gyalog és 2 lovas hadosztályból alakított hadsereg helyébe egy újonnan felállítandó és szervezendő önkéntes hadsereg lép." A hadsereg hat gyaloghadosztályból áll, egy különálló része a Dunaőrség, illetve a meglévő szervezetében megmaradó székely különítmény. A rendelet szerint a három dandárcsoportból álló hadosztályok mindhárom fegyvernemet tömörítették. Tehát egy dandárcsoportba egy gyalogezred (három zászlóaljjal), egy huszárosztály (egy huszár és egy péppuskás századdal) és egy tüzérezred (két tüzérosztállyal) tartozott. Egy árkász-, egy repülő- és egy távíró század pedig a hadosztály közvetlenként szerepelt. 1919. március 20-án a budapesti antant misszió képviseletében Vix alezredesnek a Párizsban január 18-án elkezdődött békekonferencia megbízásából a kormánynak átadott jegyzéke újabb területek átadását követelte. A kialakult helyzetben a kormány tehetetlensége és az egyre ellenségesebb antanti viselkedés miatt kiábrándult tömeg támogatását élvezve, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja megállapodott egy oroszországi mintára létrehozandó tanácskormány felállításáról. A kormány 1919. március 20-án lemondott és 21-én a Katonatanács hathatós támogatásával (megszállták a főváros stratégiai objektumait) kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A Forradalmi Kormányzótanács, mint végrehajtó szerv máráus 24-én elhatározta az alapvetően munkásokból, toborzás útján szervezett új forradalmi haderő felállítást. Már másnap megszületett a rendelet a Vöröshadsereg fölállításáról, melynek végrehajtási utasítása a polgári kormányzat 1919. februárjában kiadott, Stromfeld-féle szervezési rendeletét tekintette mérvadónak. Ebben a helyzetben érte az országot április 16-án a 4 A Berenkey-kormány azt követően alakult meg, miután a köztársasági elnökké megválasztott Károlyi Mihály és kormánya lemondása hivatalosan is érvénybe lépett. A Berinkey-kormányt a kommunista hatalomátvétel és a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása buktatta meg 1919. március 21-én. 9
