Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Szakái Gyula gazdaságilag gyenge Németországban és a csak korlátozott függetlenséget élvező Magyarországon a modern polgári nemzetté válás és a liberális értékek (egyén, szabadság, piac) erősítették egymást. Érthető módon a minimális állam igénye ezekben az országokban nem jelent meg. A haza és haladás Kölcsey által megfogalmazott összekapcsolása a kiegyezés után vált gyakorlati programmá. Deák Ferenc még 1840-ben papírra vetett elvei: „A szorgalomnak két hatalmas rugója van: szabadság és tulajdon. Két hatalmas ösztön ad a polgárnak erőt s lelkesedést a hon védelmére...”6 Másutt így fogalmaz: „A polgári tulajdon és a személyes szabadság a polgár természetes jogai, iparkodásának leghatalmasabb ösztönzői; ezek kötik a polgárt a haza sorsához.”7 Napjaink nyelvére lefordítva: az ipar és a kereskedelem művelése, a szorgalmas munka (industria) hazafias, nemzeti tettnek számított. Sikernarratíváknak azokat a történeteket nevezzük, amelyekben irodalmi, sőt világirodalmi szinten kidolgozott történeteket mesélnek el az anyagi sikerről. Émile Zola (1840-1902) könyvet írt (A hölgyek öröme, 1883) a lényegében megszületett nagyáruház marketing- és belsőmenedzsment- tevékenységéról, és pár évvel később, 1891-ben a tőzsde működését (A pénz) emelte be az irodalmi témák közé. Thomas Mann (1875-1955) egy művében megjelent karakterről pedig egy magatartásmódot neveztek el, ami szerint a harmadik generáció az egykoron oly sikerrel indított vállalkozást csődbe juttatja (A Buddenbrook-ház, 1901). Messze a világirodalmi szint alatt, de a korban sokkal nagyobb olvasottsággal Samuel Smiles (1811-1904) és Horatio Alger (1832-1899) sikertörténetei, életrajzai Angliában, illetve az Egyesült Államokban a vállalkozói karakter kiformálódását segítik elő. A magyar irodalomban Jókai Mór (1825-1904) tett kísérletet több regényében a vállalkozások és a vállalkozói típusok bemutatására, de életművének ez csak kis szeletét jelentette.8 Látszólag túl távolról indultunk, de - ha sokkal szolidabb mértékben is - Győrben is megjelent ennek a korszaknak minden eleme. Ez természetes, hiszen minden település sorsa szorosan kapcsolódik a nagyobb közösségéhez, az országéhoz. Ha az ország - a nemzet - sorsa jobbra fordul, akkor települései sem panaszkodhatnak. Mindezért azonban tenni kell, és a cselekvést a jó helyzetfelismerés és a kemény munka alapozza meg. Győrben is megjelentek a vállalkozó polgárok, akik képesek voltak a gazdasági modellváltásra. Itt is ki lehet mutatni a sikerideológia, a retorika és a narratíva elemeit, amiket tudatosan terjesztettek, formálva ezzel a városi polgári társadalmat. 6 Idézi Dénes Iván Zoltán (2003): Politikai szabadság és politikai közösség viszonya Kossuth értelmezésében. Világosság, 5—6. szám, 50. o. 7 Hanák Péter: i. m. 11. o. 8 Erről bó'vebben Fábri Anna (1991): Jókai-Magyarország. Skíz Könyv- és Lapkiadó, Budapest. 16
