Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára I. (1244-1398) - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 6. (Győr, 2007)
Előszó
8 Előszó fennmaradt emlékeiből —- adódóan egy szinte teljes, a proveniencia elve alapján felálló oklevélsorozat, egy fiktív hiteleshelyi levéltár létrehozását jelentette. Az így összeállított adatbázis képezte aztán a feldolgozás alapját. Alapvetően ezt a módszert követi az utóbbi időben napvilágot látott, egy-egy hiteleshely középkori — jórészt azonban inkább csak az intézményrendszer 1351. évi reformjáig, vagy az azt követő 1353. évi pecsétrevízióig tartó — működését tárgyaló tanulmányok többsége is. Ezek számának gyarapodása mellett azonban nem születtek a hiteleshelyek tevékenységét kiadványaikon keresztül bemutató forrásgyűjtemények; a levont következtetéseken túl a szerzők által gondosan összeállított adatbázisok, okmánytárak legtöbbször nem hozzáférhetőek a további kutatás számára.4 Mint kivétel, elsőként éppen egy olyan regesztasorozat említendő, amelyet feldolgozás nem is követett: a somogyvári bencés konvent hiteleshelyének Jagelló-, majd Árpád-kori kiadványait példaszerűen publikáló forrásközlés az 1300 és 1490 közötti időszakra vonatkozóan mindmáig befejezetlen.5 Hasonló szerkesztési elvek alapján készült, de a teljes Mohács előtti anyagot felöleli a pécsváradi bencés konvent kiadványait tartalmazó regeszta-gyűjtemény, amelynek anyagát a szerző több tanulmányában is hasznosította.6 Végül ide sorolható még a kolozsmonostori bencés konvent hiteleshelyi jegyzőkönyveinek, tehát az előbbi kettőtől eltérő jellegű iratanyagnak a regesztáit tartalmazó két vaskos kötet, amely szintén ezidáig egyedülálló vállalkozása a hiteleshelyi kutatásoknak.7 A jelen kiadvány a pannonhalmi konvent hiteleshelyéhez köthető dokumentumok sorozatának első részét tartalmazza8 a XIII. század közepi kezdetektől 1398-ig, István apát haláláig. A kötet időbeli határát az egyházi intézmények kiadott oklevéltáraival egyező módon9 a testület élén álló főpapok archontológiájának megfelelően alakítottam ki, ezzel azonban a legkevésbé sem kívánom hangsúlyozni, hogy a hiteleshelyi intézménytörténetnek kapcsolata lenne az egyháztörténettel. 4 A legelső ilyen jellegű, kora lehetőségeihez képest teljességre törekvő gyűjtés a pozsonyi káptalan 1300 és 1525 közötti kiadványait veszi számba: Ortvay Tivadar, Pozsony város története III. Pozsony, 1894. 293-348. 5 Komjáthy Miklós, A somogyi konvent II. Lajos-kori oklevelei az Országos Levéltárban I. SMM 1 (1970) 31-54.; II. SMM 2 (1971) 41-49.; III. SMM 3 (1972) 47-56. Uő, A somogyi konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban I. SMM 4 (1973) 45-53.; II. SMM 5 (1974) 7-12.; III. SMM 6 (1975) 61-69.; IV. SMM 7 (1976) 39-45.; V. SMM 8 (1977) 3-10.; VI. SMM 9 (1978) 47-55.; VII. SMM 10 (1979) 51-57.; VIII. SMM 11 (1980) 47-60.; IX. SMM 12 (1981) 23-28.; X. SMM 13 (1982) 3-8.; XI. SMM 14 (1983) 83-88.; XII. SMM 15 (1984) 71-76.; XIII. SMM 16 (1985) 77-86.; XIV. SMM 17 (1986) 67-72.; XV. SMM 18 (1987) 41-44.; XVI. SMM 19 (1988) 93-96.; XVII. SMM 20 (1989) 29-31. Borsa Iván, A somogyi konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban XVIII. SMM 24 (1993) 27-29. Uő, A somogyi konvent oklevelei az Országos Levéltárban. 1215-1300. I. SMM 26 (1995) 3-18.; II. SMM 27 (1996) 49-68.; III. SMM 28 (1997) 11-43.; IV. SMM 29 (1998) 3-40.; V. SMM 30 (1999) 7-53. 6A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Kőfalvi Tamás. Szeged, 2006. 7 Jakó Zsigmond, A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289-1556) I—II. Budapest, 1990. (Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 17.) 8Az anyaggyűjtés az NKA 2233/386. és az OTKA T 46499. számú pályázatának támogatásával történt. 9Például az esztergomi érsekség okmánytára (MES I-IV.) az érsekek, a pannonhalmi rendtörténet kötetei (PRT I—XII.) az apátok hivatali ideje szerint tagolódik.
