Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)

Napló, 1917. január 17 - 1917. augusztus 3.

egy ideig álltunk és megnéztünk egy az oláhoktól feldúlt házat, ablak, ajtó ki­szedve, egy bútordarab se maradt meg, egy irodahelységben szanaszét sok ok­mány, nyomtatvány, s a szoba közepén egy felrobbantott nagy Wertheim szek­rény. Fogaras óta igen sebesen haladunk, meg is látszik az írásomon. - Végre hat órakor Brassóba érkeztünk. Sötét volt már a városban, ma nem mentünk már ki. Az állomáson megtudtuk, hogy holnap délutánig mindenesetre itt mara­dunk, vonatunkat egy külön sínre tolták. A Brassó-Sepsiszentgyörgyi443 országút mellett, hatalmas romok mellettünk, igazi háborús kép az oláhok által felgyújtott vasúti raktárépületek. Sok katonaautó robog el vonatunk mellett. - Vacsora után főorvosunk gyönyörűen énekelte a Tannhausert, ez volt talán a legszebb vasúti koncertünk. Január 25. Nem toltak, nem ráncigáltak az éjjel, tehát kitűnően aludtunk, mise után hárman a városba mentünk, megtudtuk, hogy holnapig még itt maradunk, de nem tudjuk még, mikor és merre küldenek. Azután Széchényi Jenővel ellátogat­tunk Mikes Zsigmondékhoz. (Útközben találkoztam Szentkereszty Bélával és Lo­­gothetti Oreszttel444, Mikes Zsigmond főispáni titkárával.) Elhatároztuk, hogy délután Mikesék megnézik a vonatunkat, és nálunk teáznak, mi pedig náluk va­csorázunk. Úgy is történt, nagyon kedves napot töltöttünk ismét Brassóban, ahol felszentelésem előtti évben annyi kellemes időt töltöttem, mikor Mama és Henriette itt ápoltak sebesülteket. - Esik a hó Keischer doktor örömére, akinek sehogy se akart eddig tetszeni Erdély, mert „még hó sincs ebben az országban, sőt még a Hold se világít éjjel.” Megtudtuk különben, hogy tegnap miért jött oly gyorsan a vonatunk Fogarastól eddig. A mozdonyvezető a menyasszonyát akarta még este látni Brassóban! Ilyenek a vicinális vonalak. Vajon hány állomáson áll­tunk azért oly sokáig, mert ez vagy az a mozdonyvezető a menyasszonyával dis­­kurálni akar „egy kicsit”. - Az állomás körüli leégett épületeken kívül Brassóban nem látni a háború nyomait, de általános a panasz, hogy a német hatalmasság rengeteg holmit rabolt el, oly messze vannak ezek a hazájuktól, hogy ellenséges területnek tekintik ezt is. - Mikesék sokat beszéltek Falkenhayn tábornokról, aki lakásukban lakott, nagyon szimpatikus, előzékeny úriembernek mondják, és bá­mulatosan közlékeny volt a hadi helyzetet és terveket illetőleg. Január 26. Sepsiszentgyörgy Ma este 10 órakor érkeztünk ide. Reggel még azt gondoltuk, hogy még több napig maradunk Brassóban. Délután főorvos úrral Cenkre445 mentünk, új­ból nagyon élveztem a remek kilátást. Azután Mikeséknél ültem, ott teáztam. Egyszerre betoppan Széchényi Jenő azzal a hirrel, hogy У2 8-kor indulunk Szent­­györgyre, és ott kapunk betegeket. - Pedig épp előbb beszéltem Zsófika446 grófnő­vel arról, hogyan rándulhatnánk ki holnap Sinajaba447. Érdekes dolgot mondtak 443 Sepsiszentgyörgy, Háromszék vármegye, német: Sankt Georgen, román: Sfintu Gheorghe, ma Románia. 444 Logothetti Oresztész (Kolozsvár, 1883. február 1. - ?) az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnöke 1930-tól. 445 Cenk, Cenk-hegy, Brassó város része, ma Románia. 446 Mikes Zsófia Júlia (Zabola, 1867. április 12. - Zabola, 1925. március 10.), férje rebenburgi Kyd Sándor (Graz, 1861. - 1946. július 28.), akivel Bécsben kötött házasságot 1887. április 23-án. 447 Sinaja, Brassótól délre a Prahova partján lévő település, ma Románia. 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom