Függetlenség, 1953 (40. évfolyam, 3-53. szám)
1953-05-28 / 22. szám
1913 ★ OUR FOURTIETH ANNIVERSARY YEAR Negyvenedik Jubileumi Evünk__________ ★ 1953 Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 40. ÉVFOLYAM — NO. 22. SZÁM. TRENTON, N. J.( 1953. MÁJUS 28. Ten Cents per Copy—$2.00 per Year Szombat 1953 Május 30 A hősökről és elhunyt szeretétteinkről való megemlékezés napja ... Félévszázados jubileumát ünnepli most vasárnap a Szent István római katolikus magyar egyházközség McCarthy szenátor módszerét sokan kritizálják, bár lényegileg Amerika érdekeit védi Ha az egyenes gondolkozást! egyszerűbb ember a világ eseményeinek rés zletesebb vizsgálatába b o c sátkoznék, akkor sok olyan dolognak jönne nyitjára, mit rendes körülmények között elképzelni sem mert volna. Természetesen az egyszerűbb emberek nem vizsgálgathatnak olyan eseményeket, amikhez nekik semmi közük nincsen, mert az ilyeneknek a kikutatására arra hivatott fórumok vannak. Egyik ilyen fórum a Senate Investigation Subcommittee, melynek feje a sok ellentétes véleményt kiváltó McCarthy szenátor. Ha sokan megkritizálják is McCarthynak a módszerét, amellyel a kihallgatásokat vezeti, s a szükséges információk megszerzésének módját, mégis el kell ismerni, hogy ez a szenátusi albizottság az ország biztonságát veszélyeztető egyének felelőségre vonásával és “szövetséges” nemzetekhez tartozó érdekelttel diadalra : Keljen a nap! Dobogjon a föld is a . Magyar alatt Szellemed árnya Hős vezetőnk, Isteni forrás a mi Ősi erőnk Hajrá! Diadalra Tombol a ló, Pattog a dal meg az ős lobogó; Hinti ezüstjét Éjjel a hold, Kel az igazság, Támad a holt. Fel csatasikra! Ropogjon a rézdob Zengjen a kürt Szállj ki a sírból Ezredesünk. Hü magyarok, Kél a dicsőség, Napja ragyog. Érckezeinkben Lángol a kard Nagy diadalra Gyújtom e fajt. Egy a mi szivünk Egy a karunk, Nagy Magyarország Mind akarunk. SZABÓ LÁSZLÓ * * * 1779 május 11-én hősi halált halt az Egyesgült Államok függetlenségi háborújában Kovács Mihály ezredes. A Dél-Carolinai Charleston városában hullott ki kezéből dicsőséges kardja és ségek önző anyagi előnyök elérése céljábóli tevékenységeinek leleplezésével hasznos munkát végez. Némely “szövetségesünk” az üzleti érdekeket fontosabbnak tartják a külpolitikai célkitűzéseknél Szinte hihetetlennek látszik, azonban nem fér kétség annak valódiságához, hogy a kommunista Kínával rendszeres hajóforgalmat bonyolítanak le a szabad nemzetek lobogója alatt regisztrált hajós vállalatok, miknek 163 hajója közül 100 az angolok tulajdonában van. Vagyis, mig egyik oldalon az angol katonák és az angol tengerészetnek az egységei nyílt harcban állanak a kínai kommunistákkal, azalatt a másik oldalon angol kereskedelmi hajók nemcsak a hadviseléshez szükséges anyagokat szállítanak a vörös Kínának, de két angol hajó az utóbbi egy-két évben a kínai partok mentén még kommunista csapatszállitással is fog(Folyt, a 3-ik oldalon) szűnt meg magyar szive dobogni. ő volt az első magyar, aki életét adta ezért a hazáért és vérével pecsételte meg Amerika szabadság-okmányát. Kovács Mihály a Nagy-Kunságból indult el s ragyogó pályafutással ; a szabadság eszméj étől vezéreltetve mindig, fejezte be életét, itt, ebben a legszabadabb és leghatalmasabb hazában... Kovács Mihály ezredes élete igazán magyar élet volt. örökös harc azért a legszentebb eszméért, amelyik sajátja a magyarnak és talpköve ennek a hazának a Szabadságért. Sok ember hangoztatja hitéül, hogy: “Ubi bene, ibi patria.” (Ahol jó, ott a hazám.) Az ilyen fajta embereknek nincs hazájuk, nincs óhazájuk és nincs ujhazájuk se! Az ilyen emberek nem amerikaiak és nem magyarok! Az ilyen embereknek nincs hazájuk, nincs Istenük, az ilyen emberek nem is emberek... Egy hazához való tartozandóság akkor válik bizonysággá, amikor nem a jó, hanem a nehéz idők követelnek áldozatot az állampolgártól. Az “Ahol jó, ott a hazám-fajta emberekből születnek az atom-kémek és hazaárulók! Kovács Mihály ezredes jelleme és példaadása az, amelyik a szabadság Messiásaként követendő. Neki az óhazában jóléte volt, nem jobbat jött keresni ide... ő nem kereste még a sza- i (Folyt, a 4-ik oldalon) Vasárnap, május 31-én nevezetes nagy ünnepnapot ül a trentoni Szent István római katolikus magyar egyházközség népe, apraja és nagyja s velők együtt az egész itteni magyarság. A trentoni katolikus magyarok, Father Kish A. Gyula plébánossal az élen ekkor ülik meg egyházközségük megalapításának és fennállásának 50-ik évfordulóját. Az ebből az alkalomból kiadott Aranyj ubileumi emlékkönyv érdekesen eleveníti fel az egyházközség 50 éves történetét... “Az első bevándorlók között voltak Drotár János, Kiss István, Kiss József, Hatrman József és Bróda István katolikus honfitársaink. Az 1890-es években már oly nagy számban voltak a magyarok, hogy önálló egyletbe kezdtek tömörülni. 1895-ben megalakítják a Szent István Betegsegélyző Egyletet, melyből, mint magból nőtt ki a Szent István Egyházközség. 1901-ben Makranczy János indítványára a Szent István Egylet átalakult templomi egyletté és célul tűzte ki a római katolikus magyar templom építését. Az apostol lelkű Bőhm Károly clevelandi plébános ajánlatára Virágh Pál, pennsylvaniai lelkészt hívták meg. A trentoni Szent István Egyházközség 1903 május 17-én alakult meg az Anchak Hallban. A könyv tanúsága szerint Makranczy János indítványára Szent István királyról nevezték el az egyházközséget. Az első trustee-k Szalay István és Broda István lettek. A Szent István Egyházközség nemzeti plébánia. Ezt a jelleget a mai napig tartja, ami annyit jelent, hogy minden magyar származású katolikus Trentonban és környékén a Szt. István Egyházközséghez tartozhat; sőt, kellene is tartoznia. 1903 november 11-én, ugyancsak az Anchak Hallban tartott egyházközségi gyűlésen az elnöklő Kovács Kálmán mckeesporti plébános ajánlatára a gyűlés elhatározta Főt. Eller Ferenc óhaza imagyar lelkész kihozatalát és útiköltség címén megszavaztak 75 dollárt. (Abban az időben az első osztályú hajójegy Magyarországból Amerikába 75 dollár volt.) Eller Ferenc, az egyházközség első plébánosa, miután Főt. Virágh Pál csak szervező volt. 1903 december 25- én, karácsony napján tartotta első szentmiséjét a Genesee és Hudson Street sarkán lévő helyiségben. (Miután az épület végében kovácsmühely is volt, a régi magyarok ma csak mint kovácsmühelyt emlegetik.) Már 1904 év márciusában fogant az eszme, hogy templomot kellene építeni. James A. Mc- Faul trentoni püspök 1904 december 31-én kelt leiratában engedélyezte a templom építését, Father Eller azonban időközben visszament Magyarországba. U- tódja Radóczy Károly plébános lett, akit 1905 október 1-én nevezett ki a püspök. Father Radóczy építtette a mai tégla-templomot, melyet Father Kish 1951-ben téglautánzatu plaszterral vonatott be. Az uj templom befogadó képessége 350 személy. Father Radóczy vette meg 1910-ben a Genesee Street 210 számú faházat, mely 1930-ig szolgált Rectory-ül. 1939-ben Father Kish lebontatta a két szomszédos faházzal geyütt és építtette a mai tégla-épületet, mely Rectory-ja az Egyházközségnek. Ugyancsak Father Radóczy vette meg a 224 Genesee streeti faházat is 1917 febru- 17-én, mely sok ideig a Szent István Lovagoknak volt a klubháza. Mindkét épületet (Convent és Club ház) Father Kish lebontatta 1940-ben és a mai 18 szobás modern Conventet építtette. A templom felépítése után Father Radóczy legfőbb gondja volt a mindennapos egyházközségi iskola létesítése. Ideiglenesen a templom basementj ét alakíttatta át iskolává. 1914 szeptember 14-én az Isteni Szeretet Leányai már az iskolában tanítottak Tisztelendő Filipssa M. Dóra és Groszman M. Jusztina nővérek egy amerikai tanítónő segítségével kezdték meg az úttörő munkát. Father Radóczy megkezdte az iskola építését, de miután 1920-ban áthelyezték New Brunswickra, — utóda Father Szabó János D.D. vette át az iskolaépítés gondjait. Az építés $66*797.02, mig a berendezés $3,354.13 volt, igy az iskola teljes költsége $70,151.15. Miként az egyházközségi pénztári könyvek tanúsítják, Father Szabó az “uj” templom építése címén adományozott pénzeket $ 10,000.-t az iskola építésével felmerült adósság részbeni letörlesztésére fordította. Az iskola építését 1919-ben kezdte meg Father Radóczy és 1920-ban fejezte be Father Szabó. Iskolánkról az Isteni Szeretet Leányainak 1923-ban kiadott évkönyvében a következőket olvassuk: ‘Amerika keleti részén lévő magyarságnak Trentonban van a legnagyobb és legjobban felszerelt mindennapos egyházközségi iskolája.’ Father Szabó, akárcsak Father Radóczy, mélyen bevéste nevét az egyházközség történelmébe. Beruházások, építések, alkotások az ő nevükhöz fűződnek. Father Chányi C. László 1934-ben vette át a plébánia vezetését. 3 évi trentoni plébánoskodása alatt, mint ‘jó pásztor’ próbálta a legjobbat. Miként hallottuk, ezév januárjában Budapesten meghalt. Az ő utódja a jelenlegi plébános: Father Kish A. Gyula, aki 1937 március 8-án vette át a Szent István plébániát. Father Kish a ‘legziláltabb állapotok között’ vette át nyáját. Minden megvolt: templom, iskola, rectory, zárda — de milyen állapotban! Hívők széjjelszórva. De 1939-ben már az uj plébánia-lakot — Rectoryt— építtette. Még ugyanazon évben ki-Magyar rádió-óra Minden vasárnap d. u. 1 -kor: Orosz János és Kovács Mihály vezetésével a WTNJ (1300 ke.) állomáson. FŐT. KISH A. GYULA az aranyj ubileumát ünneplő egyházközség plébánosa 16 év óta fizették. 1940-ben az uj zárdát építtette s a?t a következő évben már teljes, egészében kifizették. 1941-ben a temető-kápolna és kapupillérek építése. 1945-ben adósság levél elégesétse (össze“A haza szent határairól” szól a bolsi választási propaganda Rabmagyarország városainak, falvainak házain nemzetiszinü keretbe foglalt hatalmas plakátok virítanak — újságolják a frissen érkezett menekültek, akik közül egyik-másik a félországot keresztül-kasul gyalogolta, mig elérkezett a nyugati határhoz, a kettős drótkerítéshez. A piros-fehér-zöld falragaszok a Magyar Függetlenségi Népfront (ez a Komik tolvaj köpenyege!) választási felhívását közlik, amelyben hírül adják, hogy — minden férfinak, nőnek, aki betöltötte 18-ik életévét, “a haza szent határainak védelmére kell sietni...” Aki pedig nem siet leszavazni május 17-én a megyei bolsi lajstromra (más választása amúgy sincs) “a szociális országépités, a népköztársaság ellensége!” A haza szent határai — ordítja a nemzeti színeket meggyalázó kommi plakát, bömböli a bolsi rádió, írják Moszkva magyarnyelvű lapjai s diktálják age: $49,172.80) a banketten megjelent Nagyméltóságu Griffin A. Vilmos püspök által. Father Kish 1937 máricusa óta építések, javítások, alakítások, beruházások, azaz rendkívüli kiadások címén kifizetett: $186,124.34. Nagy összeg egy olyan kis egyházközségnek, mint a Szent István, ahol az évi bevétel 30,000 dollár körül van. De elmondhatják, hogy a jelenben minden épületük jó állapotban van és gondtalanul örvendenek a jubileumnak.” Eddig szól az egyház történelme az Aranyj ubileumi Emlékkönyvben. S a félévszázados határkőnél most egy pillantra megállva a magunk részéről is kifejezzük jókívánságainkat s az elismerés zászlaját meghajtva, a megbecsülés szavával s magyar szivünk egész melegévelköszöntjük az ünneplő egyházközség kiváló plébánosát, vezetőségét és népét a jó Isten gazdag áldását kérve továbbra is az egyházközségre és mindnyájukra! zok, akikről ország-világ tudja, hogy Istent, hazát nem ismernek, semmi sem szent előttük és a szent határokat megnyitják a Szovjetnek, de tüskés dróttal, Vasfüggönnyel zárták le a magyar nép előtt... Mindebből tanulság : kecskét a szakálláról, szamarat füléről, bolsit — a hazudozásairól ismerjük meg! Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra zölje velünk a hirt és mi sziszeretné hozni? Ha igen, kövesen közreadjuk lapunkban. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! A Függetlenség szerkesztője és képviselője Kovács B. Mihály CÍME: 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt. Kovács Mihály Ezredestől vegyünk példát...! A SZT. ISTVÁN R. K. HITKÖZSÉG TEMPLOMA ÜNNEPI EBÉD MŰSORA: Megnyitó.....................Ft. Horváth Lawrence, Perth Amboy, N. J. Nemzeti himnusz ................................................. Énekli a közönség A megjelentek üdvözlése ........................................... Kriesik István Az ünnepség vezető bemutatása .... Ft. Kish A. Gyula lelki pásztor Az ünnepség vezető bevezetője.......................Dr. Kondor S. József Üdvözlő beszéd angolul ......................................... Tamás Dorottya Üdvözlő beszéd magyarul ......................................... Horváth Lajos Szóló ének, “Volt egy álmom” Rotter Anna Radó J. kíséretével Ünnepi beszéd ................................... Professor Dr. Kerekes Tibor Magyar ének ............................................................. Graycar Rózsa Magyar népi táncok A Szent István Kórus énekszámai Ünnepi megemlékezés...................Varga Béla kononok, New York Megemlékezés ....................................................... Ft. Kish A. Gyula Megjegyzés...........................Ft. Ahr W. George, Trenton püspöke Köszönő szavak.......................................Papp J. József, főgondnok Záró ima..................... Ft. Body Capistran József, New Brunswick
