Függetlenség, 1952 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1952-10-03 / 40. szám

Vizsgáljatok meg mindeneket s a jót tartsátok meg! SZENT PÁL Hungarian News of Trenton Haza csak ott van, ahol jog is van! PETŐFI YEAR 39. ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM. TRENTON, N. J., 1952. OKTÓBER 3. Ten Cen ts per Copy—$2.00 per Year ELNÖK-JELÖLTJEINK: REPUBLIKÁNUS DEMOKRATA DWIGHT D. EISENHOWER ADLAI E. STEVENSON Az amerikaiakat az elnök­­választási kampány izgal­mai tartják állandó érdeklődésben Az amerikai közvéleményt már hetek óta az elnökválasz­tási kampány tartja állandó izgalomban és november 4-ig minden más esemény csak másodrendű érdeklődésre szá­míthat. Az elkövetkezendő négy hét alatt az iram heve­sebb és gyorsabb lesz, s szinte elcsodálkozhat az ember, hogy a találékonyságnak milyen változatára van szükségük a kampányt vezető egyéneknek, ha a választók tiz millióiban továbbra is fenn akarják tar­tani az érdeklődést. Az elmúlt tiz napon belül például az a kérdés került megvitatás alá, hogy erkölcsi kifogás alá esik-e, ha jelöltek bármilyen célból is pénzügyi támogatást kapnak különböző egyének adakozása folytán „egybegyült összegből? Először a republikánus alelnök jelölt, Nixon szenátor került a közvé lemény pergőtüzébe, amennyi­ben mintegy 70 személy ada­kozás révén összegyűlt pénz­ből fizette ki szenátori irodá­jának olyan költségeit, amiket fizetni a Kongresszus által en­gedélyezett pénzből nem volt képes, viszont magán vagyo­nából szintén képtelen lett volna. A Nixon ügy ma már a republikánusoknak kedvez Már majdnem úgy látszott, hogy Nixon szenátor kényte­len lesz visszalépni a jelöltség­től, mert kínos szenzációvá fejlődött ügye a republikánus párt győzelmi esélyeit erősen veszélyeztette. Azonban egy 75 bzer dollárba kerülő félórás televíziós leadáson keresztül Nixon őszintén feltárta politi­kai pályafutásának anyagi hátterére vonatkozó intim részleteit és úgy látszik, hogy ezzel a félórás drámai beszéd­del nemcsak tisztázta magát erkölcsi kifogás alá eshető gyanúsításokkal szemben, de mintha — legalább is időlege­sen — a közhangulatot a saját maga javára sikerült volna megszereznie. Ugyanis Nixon televízión leadott beszédéig, mióta az ellene emelt és általa is valónak elismert tény nyil­vánosságra került, őt ha nem is törvénybe ütköző, de lega­lább erkölcsi kifogás alá eső cselekedettel gyanúsították. Jellemző az amerikai közvé­lemény könnyen befolyásolha­tóságára, hogy Ni5on szená­tor röviddel a beszéd után nemcsak hogy nem volt többé tehertétel a republikánus párt ticketj én, hanem arra nézve egyenesen előnyt jelentett. Természetesen november 4-ig, a választás napjáig sok min­den történhet, s ha a mai hely­zet szerint akarnánk j óslások­­ba bocsátkozni, akkor azt hisszük, hogy mindkét párt­nak egyforma esélyei vannak a győzelemre. Stevenson, a demokrata el­nökjelölt is feltárta pénz­ügyi helyzetét Alig hogy befejeződött a republikánus pártra nézve kezdetben igen kellemetlen Nixon ügy, a demokrata párt­nak is meg volt a maga anya­gi problémája a közadakozás­ból összegyűjtött pénzek hová fordítása miatt. Illinois ál­lamban, melynek Adlai Ste­venson, a demokrata párt el­nökjelöltje a kormányzó, a közhivatalnokokat meglehető­sen gyengén fizetik. Nagyobb felelőséggel járó állásokra nehéz volt megfelelően kép­zett egyéneket szerezni az aránylag kis fizetésért, mely jóval alacsonyabb volt, mint amennyit a magán vállalatok fizetnek, azért Stevenson a közadakozásokból összegyűlt pénzekből jutalmazott meg külön “ajándék” címén egy jó néhány magasabb állami ál­lásban lévő hivatalnokát. Mi­vel az alapot, amiből ezeket á hivatalnokokat megajándé­kozta a kormányzó több mint ezer adakozó adta össze, a megvesztegetési szándék gya­nújával senkit sem lehet vá­dolni. Ennek következtében a demokrata pártot zavarba hozni igyekvő törekvés ép úgy ellaposodott, mint ahogyan a hivatásos politikusokon kiviil napirendre tértek a Nixon ügy felett is a politikai befo­lyástól mentes független a­­merikai választók milliói. Legújabban ugyan még fesze­getik Stevenson magán va­gyonának “titkait,” de az a­­merikai újságokban közzétett fényképmásolatok a demokra­ta elnökjelölt jövedelmi adói iveiről igazolják, hogy ő a leg­utóbbi tiz év alatt $500,469 jövedelem után $211,975 adót fizetett és átlagban évente $22,844 tiszta jövedelme ma­radt a jövedelmi adó lefizeté­se után. Mivel a Federal Go­­vernmentnek járó jövedelmi adón kívül még állami, városi és egyéb adók is vannak, a de­mokrata elnökjelöltnek az az (Folyt, a 3-ik oldalon) Sztálin rendőr­­kém volt (?) Országos feltűnést keltett Louis Fisher uj könyve, melynek cime: “The Life and Death of Stalin.” A szerző, aki alapos is­merője a vörös diktátor múltjá­nak, azt írja, hogy Stalinnal an­nak idején feltűnően enyhén bánt a cári titkos rendőrség. 11 évig élt papneveldében Stalin és 19 éves korában csatlakozott a forradalmárokhoz. Azzal lett hí­ressé, hogy bankrablásokat haj­tott végre és az igy szerzett pénzt a kommunistáknak adta. Hatszor tartóztatták le, de kü­lönösképen minden alkalommal szökni hagyták. Trockij mindig gyanakodott Stalinra, aki félt, hogy leleplezi múltját és ez volt egyik oka annak, hogy megyil­­koltatta Triskijt. A szerző sejte­ti, hogy a fiatal Stalin rendőr­spicli volt. A vörösek kedvenc gunyszava a “rendőrspicli.” Ha valaki megcsömörlik s kiválik körükből és mint benfentes, bizonyítéko­kat szolgáltat ellenük, nyomban jön a komik lesújtó jelzője: “rendőrspicli.” Lám, lám: az ö­­reg kujon, az agyafúrt Sztálin valóban az lehetett a cári Orosz­országban... ! Lefülelt vörösek Amióta az FBI sorra börtön­be szállítja az amerikai kommu­nista vezéreket, a párt vezérek nélkül maradt. Az amerikai Po­litburo likvidálását 1949-ben kezdték el. Ma már annyi ter­helő adat gyűlt össze a vörösök ellen, hogy összeesküvő tevé­kenységükért hossz ulejáratu börtön vár rájuk. MI ÚJSÁG...? llllllll!l!l!IIDII!ll!lll!!!l!!!!!l!ll!!lll!lll!lllll!lllllllllllllll!!llll!!!l!!llll!IHI!!l[!UI[l!lllll!!lllllll!llll!!lllin! Előző számunkban megindí­tottuk ezt a rovatot. Újólag kér­jük kedves olvasóinkat keressék fel ezzel kapcsolatosan helybeli képviselőnket Kovács B. Mihályt és adják tudomására minden, hogy úgy mondjuk magyar csa­ládunkkal kapcsolódó eseményt, születés, házasság, évforduló, vizsga iskolába vagy colligba., stb., stb. Mi rövid hir formájá­ban. szeretettel közöljük ezeket. Sokan talán nem tudják, hogy csak itt N. J. államban 110 ezer magyart számláltak 1949 évben. Micsoda erőt képviselhetne ez, ha... KIKET ÜDVÖZÖLT A TREN­­TONI MAGYAR RÁDIÓ Mayer Jánost születése nap­ján köszöntötte Olga leánya Kepner Györgyné. Szabó Elek egyik legrégebbi kedves olvasón­kat születés napján kedves fele­sége és gyermekei. Tóth István­ná Fekete Mariskát Morrisville­­ben ugyancsak születése napján köszöntötte Hona leánya Blai­­menné és Rozália barátnője. Mi is rsatlakozunk a WTNJ rádió állomáson elhangzott jó­kívánságokhoz. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! MAGYAR RÁDIÓ ÓRÁK TRENTONBAN Minden hétköznap d. e. fél 10-kor Steiner Boriska vezeté­sével a WBUD (1490 ke.) állo­máson. Minden vasárnap d. u. 1 -kor: Orosz János és Kovács Mihály vezetésével a WTNJ (1300 ke.) állomáson. ELŐSZÖR MAGYARORSZÁGON, MOST ITT TALÁLKOZTAK... Ez a kép New Brunswickon, a Somerset Utcai Magyar Református Egyház tempiomfesbási és uprászentelési bankettjén készült múlt vasárnap, szeptember 28-án este a Szent László Hall nagytermében H. Alexander Smith New Jersey állam szövetségi szenátoráról, aki legutóbb 1947-ben, Nagy Ferenc miniszterelnöksége idején járt Magyarországon. Akkor ott, mint a kormány fejével találkozott, most pedig itt, mint száműzött magyar politi­kussal fog kezet Nagy Ferenccel államunk washingtoni szenátora, Nt. Kosa András lelkész társaságában. H. Alexander Smith New Jer­sey állami szövetségi szenátor a múlt vasárnapi brunswicki nagy magyar banket angol-nyelvű fő­szónoka volt s mint már előző­leg, számos alkalommal, most is bizonyságot tett arról, hogy ő­­szinte nagy barátja a magyar­ságnak, behatóan ismeri a ma­gyar ügyet, Magyarország multi és jelenlegi helyzeetét s támoga­tója, pártfogója azoknak a cél­kitűzéseknek és reményeknek, amelyek szülőhazánkkal kapcso­latban ott élnek és ott égnek minden igaz magyar szívben . . . Senator Smith elmondotta most New Brunswickon is, hogy két Ízben járt Magyarországon; először 1928-ban, az első világ­háború után, másodszor pedig 1947-ben, a második nagy világ­égés és a második nagy magyar tragédia után... Megismerte Ma­gyarországot, a magyar népet, vezető férfiait, szülőhazánk tör­ténelmét, szerencsétlen sorsát, népünk szellemi és lelki értékeit, a szép magyar cigányzenét, szor­­dinós magyar fájdalmat, dacos élniakarást, szabadságvágyat... mindent, ami 1928-ban és 1947- ben a magyar életet, a magyar sorsot jellemezte... Elmondotta, hogy ő, mint aki szintén beván­­dorlottak leszármazottja, átérzi és tudja, mit jelent nekünk az őseink földjéért, származásunk népéért, annak sorsáért és jö­vendőjéért való gond és aggoda­lom. Ismeri a bevándorlottak problémáit és a bevándorlási kérdéseket jól, alapos ismerője a Displaced Persons kérdéseknek s az ilyenek behozatali ügyeinek s a törvényhozásban közreműkö­dője és pártfogója minden olyan javaslatnak, amely ezekre a kér­désekre keres jó megoldást. Az elmúlt 8 év alatt a washingtoni szenátusban az egyes aktusoknál az ő szavazati rekordja bizony­sága annak, hogy mindig igyeke­zett a leghelyesebb megoldásra a leghelyesebb “yes”-t, vagy “no”-t adni. Mint a szenátus Külügyi Bizottságának a tagja, mindig amellett volt, hogy bará­ti kezet és biztatást nyújtsunk mindazon nmezeteknek, amelyek az elnyomó kommunista totali­­tarianizmus áldozatai, különö­sen a Vasfüggönyön túl . . . Smith szenátor gyönyörűen felépített beszédét mély csend­ben, nagy figyelemmel és hálás tapssal fogadta a banketten résztvevő hatalmas vendégsereg. Magyarszármazásu a m e rikai polgárok előtt ugyanolyan hatá­sa volt ennek a beszédnek, mint a tavasszal Trentonban, a Kos­suth Emlékünnepély alkalmából mondott igazán tartalmas, a ma­gyar történelem és kossuthi esz­mék alapos ismeretéről tanúsko­dó beszédének, vagy annak a be­szédnek, amit ugyanez a Senator Smith alig néhány héttel ezelőtt, a Linwood Grove-ban tartott magyar sajtóünnepélyen mon­dott. Abból idézzük most az a­­lábbi gondolatokat, illetve mon­datokat : “A vasfüggöny mögött rab­szolgaságban szinylődő népek végső reménye nem szabad, hogy a “győzelmes veszteség” le­gyen . . . Mint a múltban, ma is és a jövendőben is Amerika fifai vérüket, vagyonukat, életüket áldozzák a világszabadság oltá­rán... Való igaz, hogy az elmúlt nagy harcban megnyertük a há­borút, de elvesztettük a békét. Mindazon nemes célkitűzéseink, amelyekért a mi hős fiaink har­coltak, — s ezek között a világ nemzeteinek függetlenségéért — nem váltak valóra, mert á fel­szabadítani szándékozott orszá­gok egy része a kommunizmus rabszolgájává lett. A “Veszteség a győzelemben” nem maradhat az utolsó reménysége a vasfüg­göny mögötti nemzetek sok-sok millió népének. Külpolitikánk nagy hibákat követett el, kor­mányunkat sok mulasztás ter­heli, miket jóvátenni tán soha­sem fogunk tudni, de amely csor­bákat igyekeznünk kell kiköszö­rülni... Önök, magyar barátaim, leginkább érzik szülőföldjük tra­gédiáját. Önök előtt fölösleges említenem az első világháború utáni eseményekkel kapcsolato­san ezeket ‘ a helységneveket: Kolozsvár, Nagyvárad, Temes­vár, Kassa, Pozsony, stb. amiket szülőhazájuk elveszített. De a moszkvai vezérek nem tartották ezen súlyos csapásokat elégnek egy nagy és büszke nemzet szá­mára, amely nemzet évszázado­kon át valóságos védőbástyája volt a keresztyénségnek és nyu­gati civilizációnak... Nem, ezek az istentelen vezérek ott a Krem­­linben elhatározták, hogy ki­­pusztitják a magyar nemzetet, mint olyant és szovjetizálják, el­­oroszositják a történelmi ma­­(Folyt, a 3-ik oldalon) Robot bombázók Koreában a Navy sikerrel használt egy pilóta-nélküli, rá­dióval és televízióval irányított bombázó repülőgépet, az úgyne­vezett: robot bombázót. — A “gombnyomásos” modern hadvi­selés nagy lépést tett előre ezzel az uj robot-repülőgéppel, amely — szakértők szerint — képes lesz akár atom-bombát is magá­val vinni és pontosan a célba ereszteni, még óceánon át is...! “Magyar Harcosok Bajtársi Közössége” Első eset, hogy ezt a nevet le­írjuk lapunkban. Most is, — a­­nélkül, hogy véleményt, vagy bí­rálatot akarnánk mondani e szervezetről, — csak azért fog­lalkozunk vele, mert az utóbbi hetekben az érdeklődés közép­pontjába került egy vitás kér­dés ; több amerikai magyar heti­lapban és a Szabadság és a Nép­szava napilapok hasábjain is cikk jelent meg e szervezettel kapcsolatban, amelynek ma már számos itt élő tagja olvasója a mi lapunknak is. A vitás kérdés az és a szóbanförgó cikkek arról szólnak, hogy: amerikai polgár­rá lehet-e annakidején az, aki a Magyar Harcosok Bajtársi Kö­zössége nevű, volt magyar kato­nákból és frontharcosokból ala­kult szervezetnek a tagja, vagy volt a tagj a a polgárosodási kér­vény időpontjától visszafelé szá­­mitott 5 esztendő alatt? A Magyar Bányászlapban megjelent elő errevonatkozó cikk szerint, a lap jogtanácsosának a véleménye az, hogy: “minthogy a MHBK-nak itteni képviselete regisztrálásra lett kötelezve . . . annak tagjait olyanoknak tekin­tik, akiknek első loyalitása nem ezé az országé, tehát polgárság­ra igényt nem tarthatnak.” Ha azonban “máig tagja volt a MHBK-nak, de ma abból kilép akkor 5 év múlva eddigi tagsá­gát valószínűleg nem fogják a­­kadálynak tekinteni s a polgár­­papirt megkapja, feltéve, ha mostantól öt évig olyan életet él, hogy kívánatos polgárnak tekin­tik s hogy nem jut a hatóság tu­domására, hogy esetleg hamisí­tott okmányokkal szerezte a be­vándorlási vízumot, amely eset­ben deportálják,” stb. Sem a Bányászlapnak, sem a cikket közlő többi lapoknak az állásfolglalása és a MHBK-ról alkotott véleménye nem mond­ható tárgyilagosnak s a kérdé­ses cikkekből nyilvánvalóan ki­­érzik az a szándék, hogy e szer­vezet Amerigában élő tagjait a­­zonnali kilépésre ösztönözze, hogy úgy mondjuk: kiriassza a MHBK-ból. Ez nagy hibája e­­zeknek a cikkeknek és két napi­lapunk és néhány hetilapunk ál­lásfoglalásának, mert figyelmen kivül hagyja az Egyesült Álla­mok alkotmányában, illetve a Bill of Rights-ban lefektetett a­­lapleveket és azokat a jogokat, amit a demokrácia hazája min­den polgára és minden lakója számára biztosit. Figyelmen ki­vül hagyja továbbá a kérdéses szervezet Amerikában élő tag­jainak azt a jogát is, hogy szer­vezetük belső dolgaiban maguk határozzanak, i n t ézkedjenek, változtassanak tetszésük, illetve jogaik szerint; (Megjegyzendő, hogy ezt anélkül mondjuk, hogy ezt anélkül mondjuk, hogy tud­nánk, milyen jogaik vannak a MHBK tagjainak). A eikkekrtek egy, szerintünk is tárgyilagos, értékes megállapítása és tanácsa van: a régebbi amerikás magya­rok tartsák távol magukat a MHBK-tól és semmi szin alatt ne lépjenek be e szervezet tag­jainak a sorába, mert erre nekik semmi szükségük sincs. E tekin­tetben százszázalékosan oszto­zunk a Bányászlap és többi lap­társunk véleményével! (Az MHBK semmi esetre sem ameri­kai magyar intézmény s külön­ben is: nekünk meg van a mi Amerikai Magyar Szövetségünk, (Folyt, a 4-ik oldalon) Fogadtatási est Nt. Béky Zoltán esperes tiszteletére október 5-én Európai és Szentföldi útjáról tart előadást. Mozi filmekkel és álló képekkel illusztrálja előadását A Trentoni Függ, Ref. Egy­ház tanácsa egy fogadtatási es­tét rendez kiváló lelkipásztorá­nak, Nt. Béky Zoltán esperes­nek a tiszteletére okt. 5-én, most vasárnap este 7 órakor a ref. is­kola dísztermében. Eredetileg az egyház vezetősége egy fogad­tatási bankettet akart rendezni, azonban ezt a sok munkával és Van elég atom­bombánk Gordon Dean, az atomerőbi­­zottság elnöke jelenti, hogy A- merikának már bőséges atom­bomba és más atomfegyver kész­letei vannak. Közeleg az idő, a­­mikor nem lesz már szükség to-^ vábbi atombomba gyártásra, ra, mert a meglevők elegendők ahhoz, hogy háború esetén meg­semmisítsük vele az ellenség haderejét és hadi gócpontjait. Az atomerővel aztán gyárakat tarthatunk üzemben és olcsó ter­meléssel jobbá, szebbé, köny­­nyebbé tesszük majd a nép éle­tét. Az orvostudomány máris so­kat köszönhet az atomerő ter­melésnek. költséggel járó bankettet Béky esperes elhárította magától. E- helyett beleegyezett egy fogad­tatási estélynek a megrendezésé­be, ahol európai és szentföldi út­járól fogja megtartani előadá­sát. Ugyanakkor be fogja mu­tatni azokat a filmeket, melye­ket Skóciában, Londonban, Ró­mában, Egyiptomban, a Szent­földön Izráelben és Görögor­szágban, Hollandiában vett fel, valamint több, mint 60 állóképet. Az előadásra a jegyek elővé­telben kaphatók a presbitérium és nőegylet tagjainál. A nőegy­let tagjai az előadás végeztével teát és süteményt szolgálnak fe.l A rendkívül érdekes és ritka előadásra ez utón hívja meg Trenton és környéke magyarsá­gát a rendezőség. így hazudnak...! A szovjetrádió azt jelenti, hogy Amerikában 13 millió em­ber “lődörög munka nélkül. Csak a milliomosok élnek jól, a dolgozók éheznek.” Vak jelölt--------r Kevesen tudják az országban, hogy Anita Blair, a demokrata párt egyik állami képviselője­löltje Texasban vak. A 34 éves asszony kohász mérnök és Fawn nevű vakvezető kutyája kiséri el minden politikai gyűlésre. Függetlenség munkatársa és Helyi képviselője Kovács B. Mihály 200 Genesee St. Trenton, N. J. Telefon 6-0159 Hivatalos órák hétfőtől péntekig 5 órától 6-ig. Előfizetések, hirdetések és helyi ügyek intézése itt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom