Független Magyar Hírszolgálat, 1990. március-1991. február (14. évfolyam, 1-12. szám)
1990-06-15 / 4. szám
- G -Vastagbetűs cim a WASHINGTON FOST május 26.-i számában: "HUNGARIAN ACCUSED IN CANADA 13 ACQUITTED OF WAR CRIMES". A kéthasábos cikk arról számol be, hogy több mint fél évig tartó vizsgálat és tárgyalás után a biróság felmentette Torontóban élő honfitársunkat, Finta Imre volt csendőrtisztét. A FOST cikke elismerésreméltó tárgyilagossággal számol be a perről és annak előzményeiről, arról, hogy a ma 77 éves Fintát azzal vádolták, hogy közreműködött a közel kilencezer szegedi zsidó bevagonirozásában és igy bűnrészes azoknak lengyelországi náci haláltáborokban történt elgázositásában.A vád több tanút sorakoztatott fel, akiket részben Magyarországon hallgattak ki, de a védelemnek is voltak tanúi, akik Finta Imre javára vallottak. Finta mindvégig tagadta bűnösségét és az ügyész nem is tudott közvetlen bizonyitékokat felhozni ellene, csupán általánosságokkal érvelt. A vád- és védőbeszédek elhangzása után Campbell bíró felhivta az esküdtszék figyelmét arra, hogy jól fontolja meg döntését, mert a gyilkosságra nincs megalapozott bizonyíték. A verdikt végül is az volt, hogy Finta Imre ártatlan. A POST megemlíti, hogy a gyanúsított (akit anyagilag tönkretett és idegileg nagyon megviselt a per)az Ítélet hallatán könnyekben tört ki. A kanadai zsidó szervezetek megütközéssel fogadták a felmentést és kérelemmel akarnak fordulni a kormányhoz, hogy nyújtson be fellebbezést az Ítélet ellen, amire a helyi törvények módot adnak. A torontói zsidó közösség különösen sérelmesnek tartja a felmentést, mert arra épp akkor került sor, amikor Európában feléledőben van az antiszemitizmus... Palme svéd miniszterelnök feltételezett gyilkosaként annakidején letartóztatták és elitélték Christer Pettersont. A bíróság egyetlen vallomásra alapozott: Olaf Palme özvegye Pettersonban vélte felismerni férje gyilkosát. A védelem azonban megdöntötte a vádat és a biróság bizonyítékok hiányában szabadlábra helyezte Pettersont, aki kártérítést követelt. Magyar pénzben kifejezve több mint 3 millió forintot kapott a svéd államtól. (Vajon Finta Imre mennyi kártérítést remélhet a kanadai kormánytól a meghurcolásért?...) Washingtonban két héten át nemzetközi filmfesztivált rendeztek, amelynek keretében "DEATH ROW" címmel bemutatták Zsombolyai János "A halálraítélt" című filmjét. A vadonatúj magyar film - mint ahogy a washingtoni bemutatón személyesen megjelent rendező, Zsombolyai János mondotta, Budapesten ugyanazon a napon volt a film premierje - az 56-os forradalom idején játszódik és egy ártatlanul gyilkossággal gyanúsított fiatalember kálváriáját mutatja be rendkívül impressziv módon. Megragadóak a filmnek azok a jelenetei, amelyek a forradalom lelkes napjaiban játszódnak. A bírósági tárgyalás után a film hőse a halálos zárkába kerül, ahonnét már az akasztófa alá vezet az ut. Az utolsó pillanatban érkezik meg a kegyelmi döntés és a kivégzés elmarad.Amikor a vászon elsötétül, a néző kicsit kábultan emelkedik fel a helyéről: a film, amit látott, sokáig emlékezetes marad számára. És nehéz elfelejteni a kort is, amiben ilyen sötét drámák lejátszódhattak. Istennek hála, hogy ennek a kornak egyszer s mindenkorra vége és ma már csak filmekben láthatják az uj generációk, hogy ilyen is volt. - A film rendezése és fényképezése egyaránt kifogástalan és figyelemreméltóan jók a szereplők is. Bulgáriában is folyik a politikai ítéletek felülvizsgálása és a kormány úgy döntött, hogy kártérítést fizet a rehabilitáltaknak. A kártérítés mindazokat megilleti, akiket 19^4 után bírósági tárgyalással, vagy anélkül megfosztottak szabadságuktól. Az azóta elhunytak esetében a közvetlen hozzátartozó jogosult a kártérítésre. A kártérítés összege minden hónap után 140 leva, a felső határ azonban nem haladhatja meg a 15 ezer levát. A kivégzettek hozzátartozói egy összegben 15 ezer levát kapnak. (Bulgáriában az évi átlagfizetés kb. 2,700 leva.) - Várjuk a magyar kormány hasonló szellemű döntését! Az ország rossz anyagi helyzete nem lehet kifogás, mert a bulgár gazdasági viszonyok se rózsásak, a kormány mégis kötelességének érzi a meghurcoltak kártalanítását. (A háború utáni német kormányt se kérdezték,miből fizeti majd a "jóvátételt" a zsidóknak.) A magyar kormánynak csak a bukott rendszerben vezető állást betöltötték magas nyugdijait kell csökkentenie és máris lesz pénz a kártérítésekre! A bulgár számítási kulcsot el is lehet fogadni: a havi átlagfizetés kb. 8,000 Frt.,legyen a kártérítés összege minden hónap után 5,000 Frt. és a maximum qoö. 000 forint.
