Független Magyar Hírszolgálat, 1980. március-1981. február (4. évfolyam, 1-12. szám)

1980-07-15 / 5. szám

hat utazási engedélyt olyan külföldön él5 személyhez, aki "ellenséges tevékeny­séget" folytat a Magyar Népköztársasággal szemben. Ezek a megkötések azokra vonatkoznak, akik a határokon belül élnek.De a kül­földön élők fölött is ellenőrzést gyakorol a budapesti kormányi hiába lett va­laki más ország polgára, a magyar állampolgárság kötelékéből soha nem bocsátják el. Ez azt jelenti, hogy bárhol is éljen a világon, a Népköztársaság törvényei alól soha nem vonhatja ki magát és ha haza akar utazni látogatóba, az utazási korlátozások rá is vonatkoznak.Márpedig ilyen körülmények között otthoni tar­tózkodása egyáltalán nem veszélytelen es nem biztonságos. A helsinki zárónyilatkozatot aláíró kormányok kötelezettséget vállaltak ar­ra - olvassuk tovább a memorandumban -, hogy tiszte letbentartják az emberi jo­gokat. A valóság viszont az, hogy Magyarországon az alapvető emberi szabadság­­jogok is hiányoznak, következéskép nincs mit tiszteletbentartani. 19^7« óta nem voltak választások több párt részvételével, nincs szabad szakszervezet, a munkásokat megfosztották sztrájkjoguktól ás ellenzéki véleményért ma is börtön jár. £*e legkirívóbb a vallásszabadság hiánya. A vallás szabad gyakorlása csak papíron létező jogi a tény az, hogy az állam minden lehető módon akadályozza az egyházak munkáját, elsősorban a katolikus egyházét. A memorandum idézi a Társadalmi Szemle 1977» decemberi számának egy monda­táti "A pártideologia a vallásos ideológia ellenfele, ezért most ideológiai há­ború folyik!" - És e háborúban a katolikus egyház meg van bénítva. A vallások­tatás elé egyre több akadályt gördítenek, a katolikus kiadványok számát minimá­lisra korlátozzák, de legrosszabb a helyzet a rádió és televizió vonatkozásá­ban! a televíziótól teljesen el van zárva a katolikus egyház, a rádióban pedig csak vasárnaponként kap fél órát, reggel hét órakor, amikor jószerivel még min­denki alszik. A Helsinkiben elfogadott u.n. Harmadik Kosár-ról - az információk és és esz­mék szabad áramlásáról, cseréjéről - megállapítja a memorandum, hogy a magyar­­országi rendszer ezt is semmibeveszi, mert nemcsak az emberek utazását gátolja, de hermetikusan bezárja a határait minden olyan külföldi újság, folyóirat és egyéb kiadvány előtt, mely bírálja a diktatúrát és csak olyan nyomtatványokat enged be, amik rokonszenveznek az uralkodó társadalmi renddel. , A Szabad Magyar Jogászok Világszövetsége befejezéskép arra kéri az Egyesült Államok kormányát: mint az egyezmény egyik aláírója, hívja fel a magyar és a szovjet kormány figyelmét arra, hogy vállalt kötelezettségeiket megszegik és megsértik a zárónyilatkozatban foglaltakat. A State Department képviselője április 2.-i kelettel nyugtázta a memoran­dum vételét és köszönetét fejezve ki az adatokért, ígéretet tett azok kivizs­gálására és a madridi konferencia elé vitelére., Időközben nyilvánosságra került^az Egyesült Államok kongresszusa mellett mű­ködő Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottság (United States Commission on Security and Cooperation in Europe - megalakult 197&. június 3.-án) 38O ol­dalas jelentése, melyet "Fulfilling our promises: the U.S. and the Helsinki Final Act" címmel bocsátottak ki. Ebben részletes analizist olvashatunk az öt évvel ezelőtt született egyezményt aláíró országok "hozzáállásáról" s arról is, hogy mit tett és mit nem tett az Egyesült A'llamok a zárónyilatkozat tisztelet­­bentartásáe'rt, ill. annak érdekében,hogy érvényt szerezzen a határozatoknak. A jelentésből kibontakozó kép eléggé vigasztalan, de legalább alapot ad ar­ra, hogy‘más magyar egyesületek is megszerkesszék beadványaikat az amerikai külügyminisztérium részére s ezzel is segítsék a madridi konferenciára való a­­lapos felkészülést. És segítsék^a szabadságjogaitól megfosztott magyar nép ü­­gyét. Nem szabad még egyszer előfordulnia annak, ami nemrégiben Erdéllyel kap­csolatosan történt: hogy az amerikai külügyminisztérium hiányosan volt tájékoz­tatva egy magyarvonatkozású kérdésben, erdélyi véreink sorsáról. A helsinki zá­rónyilatkozatot Románia is aláírta 1 Madridban az erdélyi magyarság szabadság­­jogaira vonatkozólag is fel lehet tenni majd kérdéseket!... A következő hetekben Madridra kell vetnünk vigyázó^szemünkét! Ha a jelenlegi világhelyzetben nagy horderejű döntésekre nem is számíthatunk, egy, az igazságot kendőzés nélkül feltáró madridi értekezlet számunkra márkikért jelenthet,mely egy szerény lépéssel előbbreviheti a Kárpátmedencében élő magyarság szabadság­­ügyét. x "Visszatért a földre a Farkas-Kubászov kettős: a terveknek megfelelően június 3.-án befejeződött az első közös magyar-szovjet űrrepülés!" - jelentik vastag­­betűs szalagcimekben a hazai lapok. Mint legutóbb megírtuk volt, május 26.-án a bajkonuri űrrepülőtérről fellőtték a Szojuz-36 szovjet űrhajót, melynek má­sodpilótája Farkas Bertalan névre hallgatott. A szovjet-magyar testvériséget szimbolizáló propaganda-űrpáros a szovjet irányítású Interkozmosz-programm ré­szeként nyolc napot töltött az űrben - ebből hármat az űrhajóban és ötöt a már hónapok óta fenn keringő Szaljut-6 űrállomás vendégeként -, majd simán földet­­ért a kazahsztáni sivatagban. - A magyarországi lapok természetesen ódákat zen­genek a közös szovjet-magyar vállalkozásról és magasztalják az "élenjáró" szov­jet technika eredményeit. A felszálláskor megjelent közleményekből már adtunk egy csokorravalót az FMH előző számában, hadd idézzünk most egy mondatot abból a táviratból, melyet Kádár János intézett Brezsnyevhez az űrrepülés befejezése alkalmából: "A magyar nép őszinte köszönetét tolmácsoljuk Önnek,kedves Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, amiért a A,iagyar Népköztársaság állampolgára részese lehetett a repülésnek: testvéri üdvözletünket küldjük a testvéri szovjet nép­nek a szovjet és magyar űrhajósok első közös űrkisérletének befejezésekor."

Next

/
Oldalképek
Tartalom