Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-10-09 / 41. szám
Veszprém, 1897. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, okt. 9. hagyattak. Talált azonban a bizottság töhb oly tételt, mely vagy kellőleg okmányolva nem volt, vagy hogy a kiutalásra nem volt meg a jogalap I utólag sem lett a megye jóváhagyása alá bocsátva : e tételeket a vizsgálat a megyének elfogadásra nem ajánlotta | azoknak megfelelő összeget a jogutódcsalád fogja megtéritoi. E tételek 3692 írt 28 krt tesz ki I ez összeg biztosítására tízezer irtot, tett le a család a megyei pénztárba. Megjegyzendő, hogy a bizottság a megyei pénztárban az elhunyt alispán két takarékbetéti köuyvét is találta, melyekkel úgy látszik a nem okmányolt tételeket kívánta fedezni. Az egyik „Tériiinéűyek“ czimén 497 írt 73 kr. betétről, — I másik „Almádi liget-téritmények“ czimmel 325 frt 94 król szól. Ez összegek a pénztárba utaltattak. A megye közgyűlése Kolossváry alispáu e jelentését tudomásul vette i Zichy Vladimir gróf indítványához képest elhatározta, hogy az elhunyt alispán ügykezelését aunak hivatali működése kezdetétől fogva felülvizsgálja I e vizsgálat megejtésére Kolossváry alispán elnöklete alatt Reé Jenő és Rainprecht bizottsági tagokat küldi ki. (Bainprecbt másnap a márkói regále-ögyben tanúsított öklelózése közben reudreuta- sittatván, e bizottsági tagságról lemondott s helyébe mosonyi R u 11- n e r Sándor választatott meg) Megszavaztatott azután a megyei székházépitési, a megyei nyugdíjalap és előfogatozási pótadó. A veszprémi szabóiparosuk s Köves és Boros könyvkereskedő czég fellebbezése, az ismert Tiller Mór ügyben s a megyei papír atb. szállításokat illetőleg, az áll. választmány előterjesztése alapján eluta- sittatot s az árlejtés, mint törvényesen eszközölt, jóváhagyatott. Az almádi-malomvölgyi útszakasz áthelyezése kérdését a megye elejtette, azon indokolással, hogy a mostani utvonalt sokkal olcsóbban lehet fentartani s az nj útvonal ezzel nem lesz rövidebb. A főispán) lak mögötti bástyáza- tok költségeit a megye, minthogy azáltal az emlitett lak udvara is jókora1 teret nyert, jóváhagyta s 2448 frt 94 krban kiutalta. Veszprémváros vizvezeték-dijsza- bályzatát a megye mindaddig, mig e vizvezetés engedélyezése meg nem történt, nem erősiti meg, de mert a költségeket addig is fedezni kell, a vizdijak szedését, a szabályzat szerinti mérvben, az 1898-ik évre engedélyezi. A márkái regale ügylet dr. Vég- hely Kálmán I aljegyző adta elő s ez ügyben a törvényhatóság Rainprecht Autal, Barcza Kálmán, Kolossváry alispán, Szabó Imre és Nemes Dénes felszólalásai után — az állandó választmány azon véleményét, hogy a törvény hatóság Márkó ' község képviselő testületének azon határozatait, melyekkel kimondotta, hogy a Márkó község tulajdonául jelentkező 837. szám italmérési regale-kártalanitási kői vényezett kötvénynek 14200 frtny összegéből 10650 frt a márkái vol jobbágy birtokos közönség jogos tn lajdonát képezi s mint ilyen en nek kiadandó, — hagyja jóvá, — nem fogadja el, hanem felhívja í vármegye alispánját, hogy a jőví közgyűlésre derítse ki, vájjon ai állítólag Márkó község és a veszprémi káptalan, mint földesurasáj között a 93. sz-tjkvben fölveti korcsmaház és a hozzátartozott nemesi italmérési jog eladása tárgyában kötött adásvevési szerződést a törvényhatóság jóváhagyta-e ? es mutassa be Márkó községnek 1870-tb. évi költségvetéseit és számadásait, végül, hivja fel a káptalant, hogy azt, vájjon az 1876. év előtti időben minő és mennyi kőtvényi pótadót fizetett Márkó községben ? Hiteles alakban igazolja. Érdemileg tehát tulajdonjogunk a deczemberi közgyűlésben fognak bejegyeztetni. A vitát rendkívül nehézzé ás el- mérgesedetté (ette Rainprecht ismeretes Tojáss-lovagnak szokott ha- donázo, 8zomjusitó 1 asztalpüffölö esztelen ékesszólása, mellyel az ügyet mindenkép | káptalan javára akarta kifesteni. Illetlen magaviseletéért aztán alaposan letorkolták, minek folytán ngy felbőszült, hogy lemondott ismert megválasztott bizottsági tagságáról is. Minden szem szárazon maradt. Sírásról sző se volt. A közgyűlés ezután a községek számos kisebbérdekü ügyét tárgyalta le s okt. 7-én délelőtt be is fejeztetett. A világon meglevő gabona pedig természetesen naponként fogy s njig annyira el fog használtatni, hogy bármily jó termés legyen is jövőre, még sem lesz nagy felesleg, tehát az árak sem csökkenhetnek le még a jövő évben. Ezt pedig igyekezzék a magyar gazda hasznára forditani. S bátran lehet most tanácsolni, hogy igye kezzék most mentői több búzát és rozsot vetni. Sajnos az idei nagy gabona-áraknak kevés hasznát vehette a magyar gazda, mert részint már előre eladta terményét olcsó áron, részint pedig nem is volt mit eladni. Most tehát a mennyire teheti, iparkodjék az eddigi veszteségeket pótolni. Eddig az volt a véleményünk, hogy a túlságos szemtermeléstől óvakodni kell, de a jövő évre nézve másképen mutatkozik a dolog s az ígérkező kedvező alkalmat elszalasztani nagy hiba volna. Valamint hiba volna az is, hogy majd ha megint visszajönnek az alacsony gabonaárak, akkor is továbbra mindent gabonával akarnánk bevetni, mint ezt eddig sokan a saját kárukra tenni szokták. Milyen lesz jöTendőre a gabona ára? (Olvassa el ezt a szántó vető!) Nincs nehezebb dolog mint azt eltalálni, hogy mikép fognak jövőre a gabona-árak alakulni, pedig hát ha ezt csak hozzávetőleg sejteni lehetne is, természetesen roppant fontosságú lenne a gazdálkodó emberre nézve, már csak azért is, hogy miből vessen többet vagy kevesebbet ? Most azonban kivételes a dolog, mert most nagy valószinüséggel, majdnem teljes bizonyossággal meg tudjuk mondani, hogy a búzának és rozsnak a jövő évben is igen jó lesz az ára, még jó termések esetén is. Miért | Azért, mert az idén világszerte gyenge, vagy épen rossz volt a termés. Oroszországbao, Iu- diában Ínség van, Amerikának, Argentinjának, Romániának kevés termett, pedig főkép ezek az államok szokták terméseikkel lenyomni a világpiaczon a gabona árakat. Tudjuk, hogy Magyarországon is mikép sikerült a termés s hozzá tehetjük még, hogy Franczia- é- Augolország, valamint Ausztrália is csak szükesen arattak. Ennek lett következése a nagy áremelkedés, a milyenre már gondolni sem mertünk volna. Keresk. és iparkamaránk kőzzét ételei. A cs. és kir. 14. hadtest hadbistossága 27467 métermázsa zab szállítására pályázatot hirdet. lövések eldördültek". A deputyk persze nem lőttek oda, hol a sheriff állt mig ez felra nem vonult 1 ez alatt a magyarok ie elmenekülhettek. Ezután Harvoodot elhagytam. Hazletonba visszaérve a koiházba siettem, hol az orvos azzal a jó hírrel fogadott, hogy az öt sebesült közül, kinek állapota még reménytelennek látszott, kettőnek immár csaknem biztos a felgyógyulása a a többi háromnál sincs az kizárva. A sebesültek a lehető legjobb ápolásban részesülnek. A sztrájk maga még nincs eldöntve 1 nem is igen lesz addig, mig a katonaság el nem vonul. Fővárosi divatlevél. — A Divat TJjság-ból. — Megkezdődött a népvándorlás a nyaralókból a városi lakásokba, a mely innen- onnan be ie fejeződik, azután mihelyt asz- szonyaink s leányaink helyre vergődtek idehaza, megkezdődik a gondos meghá- nyás-vetése annak, hogy hát mit is vegyünk, mit is viseljünk télire őszire. Mi a divat ? Nagyot változott-e ? Mit lehet a tavalyiból elhasználni, úgy a hogy van ? Mit kell okvetetlen átformálni és mit és mennyi njat venni? Mindez nem csekély gondot okoz, kivált ott a hol aránylag kevés pénzből sokat kell előteremteni. Ilyenkor aztáD fontos a gondos és jő tanácsadó, egy jó zan és jó divatujsag, a milyen teszem azt, mi vagyunk. Sietünk is olvasóinknak lehető pontos és kimentő tudósítással szolgálni az elkövetkező őszi és teli divatnál. MindeDenkelőtt örömmel jelentem, hogy a bluzderek mit 6em veszített eddigi ked- veltaegeből. Még a nehezebb téli kelmékből ke.-zült derekuk eleje ie többnyire megtartja a lompos, laza blúz format, persze c-ak külsőleg, mert a bélésé feszes és erősen halcsontos. p!||Pf igen kedves újdonság fiatal nyúlánk hölgyeknek a posztóból készült bluz- zsakett, u mely oldalt caukős és széles j-ánczelsztrü bőrövvel van elől átfogva, mig a hát és oldalrészei rövid lebbenyben végződnek. Zsinordi-z gazdagon ékiti ezt a helyes kabátot. A mióta n prémes bunda-gallért vagy prém-diszt és boát nemcsak akkor vesz- szűk elő, a mikor a hő leesik, hanem a fagyosabbak közülünk még nyári utazásokon is magukkal czipelik és egy-egy hÜTÖB estén augusztusban sem restellik elővenni, azóta bundáról mindig lehet beszélni és nem csak deczemberben. A finomabb prémf jták remek utánzása tehette csak ily általánosan elterjedté a bundadisz viselését. A czoboly, nyest és fókaprém (seal) kezd a kizárólagosságból veszíteni, a mióta a murmutér bundáját villámozás és festéssel coboly és nyestre lehet változtatni. Még a szakértőnek is dolgot ád az igazit az utánzottől megkü- lömböztetni. 40—60 cm. hosszú, hatul testhez álló ó divatos főkabunda-gallért (hiimisat) remekül disziti a magas szélfogó gallér és széles üajtóka czoboly, vagy asztrakáu (szintén imitált) prémből. Az elejét aztán remek nagy gomb disziti és fogja össze. A legremeKebb dolgok kerülnek ki a világos és sötétebb prém egymáshoz illesztéséből és keveréséből. Fehér nyulat perzsa prémmel, hermelint hódprémmel vegyesen használnak. Diszül hosszabb és rövidebb farkinczákat és fejecskéket alkalmaznak. A széles tetejű, divatos barett teteje sötetebb, a széle, vagyis karimája világosabb prémből készül. Ezek közül azt hiszem legnagyobb k 'letüek lesznek a fölfelé kiszélesedő orosz sapkak, mert igen jól illenek és a magas konty is belejük fér. Toll-bokréta, iboIya-CBokor, apró madarak egyenként, és csoportosan és smészalagből kötött nagy csokrok képezik a prémei kalap díszét is, A karmantyú (muff) az idén ismét^valami- vei kisebb mint tavaly és mindig|aBbunda- gallérral egyező. A toliból készült "boa, a prémmel szegett selyembodorboa, ezeukivül pedig a prémmel és csipkével díszített Stuari- gallér kezdi az eddig divatos nyakbodrokat kiszorítani a helyükből. A téli divat udvari vagyis kedvelt színe a fehér, persze nem a piszkos utczára, hanem otthon és a szalonokban. Fehér tetőtől talpig. Még a czipÖ is lehér bőr, fekete vagy barna bőrdisszel. Ida. A m. kir. államvasutak gépgyárának és a diós-győri m. kir. vas- és aczélgyárának igazgatósága a jövő évi öntödei nyers- vas^ kenö-ís égő-anyag szükségleteinek szállítására pályázatot tett közzé. A győr-sopron-ebenfurti vasút üzletvezetősége 1000 köbméter puha tűzifa szállítására hirdet pályázatot. Ezen pályázatokra vonatkozó közelebbi részletek és feltételek a kamara irodában megtudhatók. Győr, 1897. október 1. A keresk. és iparkamara. Heverő földterületek. Magyarországon még mindig nem szaporodott a népesség annyira, hogy minden földterületet igénybe kellene venni. Nálunk a földterület nagysága és a népesség még mindig olyan arányban áll, bogy a művelés alá vett föld bőven elég a lakosság fenntartására. A főld-vagyon eloszlása is olyan arányú, hogy a nagyobb uradalmak mindig kapnak elég munkást az egyes időszaki munkák elvégzésére. Újabban azonban a földmives-osztály, a kisbirtokosok földbirtoka annyira megoszlott, hogy egyes családok nem képesek magukat fentartani. Ennélfogva ma már egyre erősebb kényszerűséggel lép föl az óhaj, hogy ezek az elszegényedett, de különben mnnkaszerető, szorgalmas, törekvő családok a maguk számára méltányos és elbírható fizetési föltételek mellett bizonyos nagyságú földbirtokot kapjanak. Veszprémmegyében is igen sok olyan földterület van, (majdnem minden község határában) melyek ezidő szerint vagy teljesen haszonvétel nélkül hevernek, vagy legfeljebb legelőül használtatnak ; de még erre sem igen alkalmasak; mig ellenben kellő műveléssel szóló alá igen jó talajt képeznéuek. Ha az ilyen földterületet minden községben bizonyos számú elszegényedett család között előnyös vételártörlesztési föltételek mellett felosztanák s azokat az első befektetési tőke elnyerésében is támogatnák, — csak megyénkben is igen sok, majdnem haszontalanul heverő földet lehetne értékesíteni ■ vagy: legalább nagyobb értékűvé tenni. Ámde ez a föld-értékesités bizonyos föltételekkel járna. Szükségesek volnának hozzá első sorban is a községi hitelszövetkezetek, melyek a földrészletet megvevő vagy esetleg bérbe vevő egyéneknek a legelső befektetésekhez szükséges pénzt köl csőn adhatnák. Az ilyen kölcsönnyújtásba csakis a községi hitel- szövetkezetek mehetnének bele, amelyek ilyen esetekben nem a pénzintézetek szigorúságával, pedantériájával bírálnák meg a hitelügyletet és nem ragaszkodóénak a hipotéka föltételéhez olyan mereven, hanem ismerve személyesen a köl- csönkérőt és annak körülményeit: a kölcsönösszeg' biztosítását abban is keresnék s a szerint is bírálnák el, vájjon az illető szorgalmas, törekvő, takarékos, józanéletü ember-e § ennélfogva egyéni tulajdonai ga- rantirozzák-e a kölcsönül veendő összeget ? A községi hitelszövetkezeteknek többek között ebben az irányban nyílnék a legszebb mód és alkalom a humanizmus szellemében is mtt ködői és elejét venni annak, hogy becsületes, törekvő családok a szó moru e'izüllés útjára ne jussanak. És ha a községi bit-lszövetkezetek ily iránya működését tapasztalnák a tőke urai, lehetetlen, högy a leg' messzemenőbb támogatásban ne részesítenék azokat, esetleg kamat nélküli vagy igen csekély kamatú kölcsön nyújtásával j mert hiszen az a tőkének is érdekében van, hogy az ilyen heverő földterületeken az elszegényedett, vagyontalanná vált kisbirtokosok otthont alapíthassanak. A tőkének ugyanis minden időben legnagyobb réme az a néposztály, mely a munka által nyett minden napi kenyér mellett is az elvesztett vagyon keserűséget és | vagyontalanság reménytelen állapotát hordozza magával. Euoek lelkében szakadatlanul kísértenek azok az emlékek, hogy valamikor neki is volt vagyona, a hova mégis édes tudattal hajthatta le fejét, mert az az övé volt. Valami ismeretlen tudat azt is megmondja neki, hogy nem saját könnyelműségéből, nem saját hibájából veszítette el azt, mert hiszen dolgozott, takarékoskodott; hanem kiűzte őt otthonából a vagyon-eloszlás. Az ilyképpen meditáló embernek sietne azután vajmi hamar megakad az élet, a sors nagy aránytalanságain s ha valaki csak egyetlen ujjmuta- tással is rátereli figyelmét valami módra, ahogy ezt az aránytalanságot meg iehetue korrigálni; menten oda veti magát az ilyen áramlatnak karjába s öklöt szorongat a tőke, a vagyonosság ellen. Miután tehát a vagyonos osztály nak ilyen nagyon közelfekvő érdek az élet, a sors aránytalanságai-, e humanizmus szellemében enyhíteni: a községi hitelszövetkezetek bizony ára igen nagyértékü támogatásra számíthatnának a töke részéről, ha támogatásért kopogtatva, egyúttal kimutatnák, hogy czélni tűzték ki a heverő földterületek értékesítését is s ezzel kapcsolatosan azt is, hogy a szegényebb, vagyontalan néposztály is | fenntartásához és öregsége biztosításához szükséges vagyonkához juthasson. Bizony a községi élet és ügyi e- zelö egyéniségei nagyon üdvös dolgot cselekednének, ha a hitel- szövetkezetek alakításával egynttal a leteiepités ügyét is egybekapcsolnák. Ezzel nemcsak a népen g különösen a teljesen vagyontalan népen eegitenéoek, hanem igen sok heverő földterületet tennének nagyobb értékűvé s igy az állami vagyon gyarapodását is előmozdítanák. Mi csak az eszmét pendítettük meg; mert méltónak és már elég aktuálisnak is találtuk arra, hogy vele a hivatott tényezők érdemlegesen, részletesen is foglalkozzanak. elterjedésétől, abban a meggyőződésben lévén, hogy a fekélykór azelőtti években ily erősen nem lépett föl. A gyakorlatban levő állatorvosok azonban tudják, hogy a takonykór mindig erős pusztításokat vitt véghez, hogy pedig azidén több van bejelentve, az csak annak tulajdonítható, hogy az állatorvosok létszáma szaporodott és hogy e karnak fiatal tagjai a takonykóros lovaknak su ytyomban való eltüntetését a tisztességgel megegyeztethetőneknem tartják. Kiérzik a rendeletből, hogy a minisztériumban sokat foglalkoznak a szarvasmarhák ragadós tüdölob- jával; e szellem ragadt a takonykóros lovakról szó'ó rendeletre is, már pedig a íekélykórnak természeti', a gyakorlatban való eliojtbatásának körülményei egészen mások, mint a ragadós tüdőlobnál. A rendeletnek legszerencsétlenebb, legvexatóriusabb és egyúttal leghiábavalóbb intézkedése a marha levelek bevonása s a marhalevelek kiállításának beszüntetése, vagyis egy-egy község egész loállományának zár alá helyezése, mely intézkedésre, takonykór természeténél fogva, hetne valam ennyi’ lovat állatorvo - által időközönkint megvizsgáltatni. Igen helyes volna, ha a fóldmi- velésügyi minisztériumban mielőbb revideálnák e sérelmes rendeletet. VESZPRÉMIP0LG.£ ANYAKÖNYV Még egy csapás. (A. É.) Gazdaközönségünk évek óta nem volt hasonló nyomasztó viszonyok közt, mint most. Mintegy bevezetésként fóllépet két év előtt a sertésvész, melynek pusztítását s annak következményeit csak e télen fogjuk igazán érezni. Szemtermelésünk rosszasága miatt nagyon valószínű, hogy éhínséggel lesz majd dolguk, mert a hideg idő beálltával sok embernek nem lesz majd dolgunk, mert a hideg idu' beáltával sok embernek nem lesz a szalonnához kenyere és a kenyérhez szalonnája, vagyis sem kenyere, sem szalonnája. Némely megyének még mindezeken kívül több is jutott a fö'dmi- velésügyi minisztérium jóvoltából 8 pártfogásból Köztudomású, hogy az Alföldén már rég otthonos a lovak között a takonykor. A jelen év folyamán a gyanús állatoknak hivatalosan bejelentett száma meglehetősen erós- bódött, különösen Torontálban, a min segitendő, a minisztérium rettenetes ügybuzgalmat tanúsító rendeletét bocsátott ki, melynek két főbb rendelkezése érdemel figyelmet. Az egyik szerint minden községben, melyben gyanús ló van, az összes lómarhalevelek bevonandók s újaknak további ki „dása beszüntetendő, vagyis ily zségbe tartozó ló egyáltalán el ’ > adható. A másik kim ga-éó rendelkezés szerint a lóállomány beistálózandó előre meghatározott időben és házról- házra megvizsgálandó, a mi hónapokig fog eltartani az állatorvosok csekély létszáma miatt és ez évben alig lesz befejezhető. Az egész rendeletből egyáltalában kirí az, hogy teremtője megijedt a takonykórnak ez idei szerfölött való j csas annak igen nagy elterjedésénél lehetne szükség. E’íogadható lenne ez intézkedés felvidéki községekben, a melyekben kicsi a lólétszám, de a délvidék erős, átlagban 1000 lóval rendelkező községeire ily intézkedést tenni, semmiféle szakszempont nem kiván- hatj i s még kevésbé támogathatja. E rendelkezés teljesen szeptember 15-én lépett életbe, s a következménye az lesz, hogy például Torontói községeinek egy része zár alá kerül, e községeknek gazdaközönsége lovait az ősszel el nem adhatja. Tekintve, hogy a népnek — mint azelőtt igen — most azonban sem eladó sertése, sem búzája nincs, kérdés, mivel fog pénzelni, hogy télen megélhessen, ha lovainak fölöslegét nem értékesítheti. Mitevő lesz majd a népnek legszegényebbike — a dinnyés paraszt, a kubikos, a fuvaros stb. — akinek csakis nyáron Tvan szüksége lóra s télen helyet sem szoríthat aunak. Kénytelen lesz majd kéz alatt, marhalevél nélkül eladni lovát tetemes kárral, a mit egyes élelmes emberek ismételten fognak kihasználni. A kinek pedig gyanús lova vau, az, mint eddig is, czigány kezébe juttatja azt, mert ez rendszerint el nem árulja az eredeti gazdát: a fertőzésre gyanúsokon szintén nagy gyorsan túlad marhalevél nélkül is. Ki szenvedne tehát leginkább e rendelet miatt, mint az, a kire e rendelkezés tulajdonképpen irányítva nincs, a jóravaló, szótfogadó, lovának minden betegségét bejelentő polgár. A rendeletnek második intézkedése inkább csak vexatórins a gazdaközönségre nézve, mintsem káros, de gyakorlati értéke abszolúte nincs. A lóállomány beistálózássa és a lovaknak házról-házra járva való megvizsgálása semmivel sem fog több takonykóros esetet fölfedezni, mint amennyit az állatorvosok de- czember végéig különben is bejelentettek volna. Az általános lóvizsgálatok akár házról-házra történnek, akár egy helyen összpontosítva, nagyon kevés befolyással bírtak eddig is a takonykor kiirtásában, mert ily vizsgálatokra gyanús lovakat csak a legritkább esetekben vezetnek elő s ha házról-házra járnak, elrejtik az ily lovakat. S a mennyiben már most találni is fog a vizsgáló állatorvos gyanús lovat, kénytelen lesz azt eltitkolni, mert a rendelet szerint nem az illető istálló, hanem az egész község kerülne zár alá 8 igy az izgatottság az egyébként is rossz év miatt oly fokot érhet el, hogy az állatorvos személye sem lehetne tökéletes biztonságban. Kitűnik a rendeletnek naiv s szakszerűtlen voltából, hogy az a minisztériumban gyakorlati tapasztalatok kai rendelkező szakemberek meghallgatása nélkül készült. Elég szomorú hogy épp Magyarországon úgy a megyéknél, mint szakminisztérium kebelében az állategészségügyet kezdő aljegyzők s fogalmazók intézik az egyesek, az illető ügy és az egész ország nagy kárára. A takonykor terjedésének már régen kellett volna gátat vetni, a mely czélra csak egyetlen egy ra- dikálie eszköz áll rendelkezésünkre: a kártalanítás. Volna egyik másik, ugyan nem radikális eszköz is: a lovak nyilvántartása, a mi azonban majdnem annyi költséget emésztene föl mint a kártalanítás, a közönségnek ellenszenves ° ‘■prhen, de rossz kö’igaz- gatásu: itos ne soha. ess i Születtek: Okt. 3. Rábaközi Mihály napszámos és neje Csornai Julianna fia Gvöre-v róm. kath. |** Okt. 4. Schvarcz Jakab rőföskeres- kedó és neje Riez Jozefin fia Jenő izraelita. Okt. 6. Varga János hivatalszolga és neje Fekete Mária fia Károlv- róm. kath. ' jBOkt. 7. Kail Géza törvényszéki biró és neje Várady Szaktnáry Teréz leánya Irma Sári Mari ág. hitv. evang. — Heizer János borbély és neje Nyéki Lujza fia Ferencz róm. kath. Uegkaltak : Okt. 4. Adler József róm. kath. nyomdász-tanoncz 17 éves sziv- hüdés. — Somogyi István evang. reform, napszámos 61 éves sz'iv- hüdés. Okt. 5. Stein József róm. kath. magánzó 80 éves agyhüdés. Okt. 8. Velledits Mihátyné szül. Bauer Veronika róm. kath. molnár neje 79 éves szivhüdés. TÖRVÉNYSZÉK. Végtárgyalások a veszprémi kir. törvényszéknél Október hó 12- én: Vallás elleni vétség miatt vádolt Kajári József és társai elleni bűnügyben. Sikkasztás büntette miatt vádolt Noszlopi Sándor elleni bűnügyben. Lopás illetve orgazdaság miatt vá«. dőlt Molnár Viktor .és társai, elleni g bűnügyben. Október hó 13-án. Sulvos testi sértés miatt vádolt Odor József és társai elleni bűnügyben. Több rendbeli lopás miatt vádolt Horváth Ferencz és István elleni bűnügyben. Magánlak megsértés miatt vádolt Simon János elleni bűnügyben. Gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt vádolt Kocsi Pál és társai elleni bűnügyben. Október hó 15-én. Súlyos testi sértés miatt vádolt Kollár Pál elleni bűnügyben. Emberölés vétsége miatt vádolt Baranyai Antal elleni bűnügyben. Becsület sértés miatt vádolt Telko- vies János elleni büuügyben. ÚJDONSÁGOK. — A megyegyülés meglehetős élénkséget hozott a városra s már az előző este kivilágításkor is sok megyebizottsági tag volt a városon, A gyűlés második napján már csak a vidéki papok maradtak itt (a már- kóiak regálepénzét akarták a káp-' tálán részére elherdálni!) de hát a sunyi-attak nem sikerült----- Már-* kóa nyugton pipázhatnak a boldog svábbogarak. — Október 6-ikát, az aradi rém- nap szomorú évfordulóját ez idén is hazafias kegyelettel ülte meg a városi polgárság. A Szt Ferenczrend zárdatemplomában nagy gyászmise volt, a katafalk a vértanuk arczké- pével s Mészáros Emília k. a. szép koszorújával volt díszes. Requiem után a közönség és a khőrus a szózatot'éuebelte. Arequiemen a régi honvédek dr. Halassy Vilmos elnök vezetése alatt s a városi hatóság tagjai vettek részt. — Kivilágítás. Veszprémváros polgárai igazi hazafias lelkesedéssel köszönték meg a királynak, a nemzetnek adományozott 10 szobor kegy* tényét. Vasárnap este az egész várost kivilágították. Sok ház volt szépen díszítve. Legszebb volt persze a megyeház, városház Js a nemzeti kaszinó, mely épületek acetyléngázI Mtak kivilágítva, F. |jj I díszítve. A gyönyörű Házasságot kötöttek. Okt 4. Horváth István szabósejréd róm. kath. és Deáki Anna róm katholikus. Okt. 5. Rostási István szobafestő segéd evang. reform, és Török Erzsébet evang. reform.
