Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)

1897-02-06 / 6. szám

Veszprém, .181)7.

IMS

^Cegj©lea minden szombataa.

' -JíL leup &xa: * t Egóaz évre 12 korona. Fél évre 6 korona. ^jefqród^Vre 8 korona. fQffyes ézjipi ára 80 fii. Kapható Síemercy J. ót Ilarctag L. urak üzleteiben.

■) * x XVII. évfolyam.ö.szám.

Szombat, febr. 6.

í •• * V *.• ' nil

jräix.ä'etSseiE :

Kiadóhivatal : Ssab&di utcztt Síi.

(í háthasábo* petítsor vág) v annak tpfe)

Az eWÍ oldalon . . ao -fillér. A a-ik »vált ohrfalon ií fillér. A 4-ik ofHalon ... i* fillér A nyiltérben ... 40 Allér,

Kincstári illeték (• ftllér

•I *. • ■ ; * t-A • • r

A béke meg a békák.

1 Veszprém, febr. 0.

Nem kell á béke semmi áron a veszprémi -Zelenyákéknak. Ezt, hirdetik, a; várbeli szemétládából esinált irodalmi' verklijük, a . „Veszprémi Hirlap* .kehes fujtaitóján.

Dehogy, -is . kell nekik — minek is-.nekik? A jó Zelenyák maga érzi, legjobban* hogy. elkövetett sok go-. noszságaért megbünhődött-e. már dóggéj. 'hogyv; a castigatióval, kiengesztelte-e már mága iránti at isteni igazságot I lm Úgy érzik, hogy még nem! . ... Még dukál nekik a világi •sanyargattatásból;-. a földi purgatóriumból, a magok ellen támasztott vihar korbácsolá-ából!

Mindé szomorú önbeismerés konstatálható abból, hogy kézzel-lábbal rugódoznak a jószivvel. odakinált béke ellen.-)

Már hogyan fogadhatnák > el a békét — igy kvakognak a har- czias Zelenyákbékák — mikor azt ép) azon ellenség kínálja oda, aki annyi dühhel és könyörtelenséggel győzedelmeskedett rajtuk?! Majd megmutatják ők most, hogy Aesopus szamár vala, mikor azt irta, hogy az elégedetlen békákat megették a gólyák. Most majd úgy lesz, hogy a békák fogják felfalni a gólyákat. Akárki meglássa.

, Nekiesnek vidám békagaloppban minden hatalomnak. Városi gyűlésen a tanácsnak, vízügyi bizottságnak, liberális képviselőtestületnek; újságban' a, jnegye hivatalosainak; megrágalmazzák, a megye képviselőit, hogy .újságok háta mögé bújnak s onnan intéznek, alattomos támadásokat a Zclenyák-békákra. Ékes czik- kelyt • iratnak az , ellenzékek veszprémi ^szép egyesüléséről Bartha Miklóssal s a derék publicista nem is álmodja, mennyire .felültették a, hüle spén?ilfe.íMerfe;.;,ha^1.tu4n^i ..hogy ->«S áz egyesült veszprémi ellenzék csupán néhány bomlottfejű néppárti ember: bői .ájl,-. kikkeL az igazi régi .fugget- feíiségi páift szóba sem áll; ha tudná, högjr~äzr-egyesült 'ellenzéki újságnak kaueziója ma is a helybeli néppárti papot pénzét "képezi': s éppen aftnak a szerkesztője volt az, ki csak nemrég Ko’ssút'h Ferencz tapolezai jeiöl- tetése ellen kéznél-lábnál fogta húzta ide Vörös államtitkárt kormánypárti ellenjelöltnek:.akkor bízvást nem ül fel nekik s nem hurczoltatja meg jievét — tollát e bűzös néppárti kloákában.

Ilyen csinosan folyik itt a szédelgés, a békaerő minél svindléreseob

fitógtatásával----hogy tessék már

egy

szer megijjedni tőlük.

Nyilván, amilyen bamba a békatalentum, nem is vették ijedségnél egyébnek, a. liberálisok békeajánlatát. Ehe,." megijedtek a nagytalpu. gólyák'á- mosT.hát hajrá nékik!

És"kezdődik 'a régi run.

A zélenyákbiinök régiiclamantesét maguk ránczigákák ismét elé, hogy valahogy feledésbe ne menjen s a purgatÖnum további Örömeiről lene késsenek.

Meglészen minden, | kívánságuk szerinti , 'I

.Hanemha a castigatio még jobban fs^_ majd, hnint azelőtjt 5 a sebek. még jqijtán Tfogpak sajogni, mint eddig — ne, okozzák soha a' jbéke- ajánló libgrüíITS tábort.'

A meá-nulpa • ütéseit verjék. el -a megbomlott ágyú"bandafirerjükön, aki az odakinált pacificatiót oly botorul s áz egész város megbotránkozására oly alávalómódon elutasította shosszú időkre lehetetlenné tette.

Rendkívüli megyegyülés.

Haj’. ndó is tenni ebben az irányban. A e. e'lekvé'á érája mielőbb éiközPleg,. a költségvetés letárgyalása után szabad lesz a tér a munkára s a kis-’ iparosok jól [ teszik, ha most ütik a 'vasát.

Az a mesterségesen teremtett és, táplált velőméi g, mely szerint a kisiparnak szem Den a nagygyak • nincsen jüynje,, még most is, uralkodik a közvélemény tájékozatlan régben, Pedig, jó részt hazugság. Iga:, hogy á kisipar sok'tekintetben nem versenyezhet a nagygyal, de Jaz a rohamos tórfoglaláa, mélyet a nagyipar tesz, .jó részben nem a dolgok természetes rendjének, hanem annak politikának eredménye, mely a kisipart elhanyagolta, a nagyért s a füstölgő gyárkémányek. szaporodását ■ haladásnak hirdette akkor is, ha velük szemben száz meg ezer kicsi műhely ' elpusztult boldogsága állt.

MEGHÍVÓ.

Fölkérem a törvényhatósági bizottság t. tagjait, hogy folyó évi február hó iyán délelőtt 10 órakor Veszprémben., a vármegyei székházban tartandó rendkívüli közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek.

Ezen rendkívüli közgyűlés kizárólagos tárgya leená\

1) R. t. Pápa város képviselőtestülete választott tagjai fele részének újra választásához a törvényhatósági kiküldött; megválasztása.

. 2) Zircz község képviselőtestüle tének az apátsági, tulajdont képező ^Imre-kert területére nyitandó új uteza stlj..'tárgyában hozott ha tározata.1

’ Veszprémben, 1897. évi február hó 4-én.

Véghely Dezső,

kir. tan. alispán.

jíá? sz apai örökséget megtartani és jizaT’ó'ritaoi site at.: ' •’ ••• A

A hazafiasé.',i‘ a btim'anizmus éS ' fcagyar közgazdaság érdeke -^- egváránt megkövetel hogy • ez a kérdés mielőbb -iendezteísék és pedig • S" mint azt Dániel Ernő már égy év előtt a toeggyözC'd’és erejével, jelétté' ki, a szövetkezetek Segítségével. ■

Bernit István.

Az iparosok megsegítése.

Kisiparosaink ott voltak újból miniszter, úri színe előtt Elmond ták bajaikat, előter jesztették kéré süket, mely ezúttal az iparos-szövet kezetek fölkarolására és egy központi hitelin ézet fölálitására irányul. Nem kérik azt, hogy az állam csináljon mindent, szívesen részt vesznek a munkában ők is, de e törekvéseket támogassa az állam anyagilac, — 500,000 írt'kamatalan kölcsönről van szó — és emellett .erkölcsileg is. Az elhanyagolt, vergődő kisiparososztály talán megérdemelne ennyit, azt hiszik.

Dániel báró már egy év előtt elmondotta, hogy ezekké! a törekvésekkel- egyetért, tudta, hogy hitel és szövetkezetek nélkül a ki-iparon segíteni nem lehet, de azokkal igen.

A nagy tőkének és gépeknek erejét mestérségesen fokoztuk a kisiparnak rovására. A nagyiparnak és vállalkozóknak érdekében megtettünk mindent; a kisiparnak czikkeit szétromboltuk, helyébe az iparszabadságot, mely sok esetben azonos lett elpusztulás szabadságával. Ha egyenlő mértékkel mértünk volna, ma nem állnánk ott, a hol vagyunk.

A nagyipar emberei bőséges segédforrásokkal rendelkeznek. Gondoskodtunk róla, hogy ha szükségük van reá, kaphassanak hitelt gyorsan és olcsón. A mi . helyes és éppen nem bűn. De mit tettünk a kisipar hiteléért! A nagy vállalkozó kaphat pénzt 4—5o/°-ra, hányra kap a ‘kis .iparos ! .Hány van_ közöttünk, a ki éppen nem kap.! És mégis azt várják tőlük, hogy boldoguljanak.

Vájjon.ha meghagynók a nagyipar nak minden egyéb előnyét, melyiyel bír, de n -hitel '- tekintetében égy vonalba állitanók a kisiparral, főn- nállhatna-e soká? Nem zsugorodná-’ nak-e össze a zsíros osztalékok, a virágzás, melyről ma beszélnek, nem csapna-e át az ellenkezőbe ! Elkövetkeznék az idő, midőn azt látnék,", hogy a nagyipar sem életképes, épp úgy, mint a hogy ma reá bérmálják a kisiparra. Nyolcz és még több % ra menő kamatot a kölcsönvett pénz után, huzamosan a nagyipar sem bir megfizetni, pedig erősebb. Hogyan várhatjuk tehát, hogy a kisipar össze ne törjön ez átkc3 helyzet súlya alatt!

. Hat a hitel szervezve lesz, sok kisiparos nyeri azonnal vissza azt, a mit ma tagadnak 'tőle — az élet- képességet. Sok iparág fogja a hanyatlás nelyett az emelkedés jeleit mutatni Művelői nem válnak szoczi- álistáká, hanem örülni fognak annak,

Szintársalat.jő Veszprádibe I /

. • • ••.: Veiiprém, febr. S.

Hosszú pauza után, ismét bevonulnak Veszprémbe Thalia papjai, s papnői. Moriory Sándor jön városunkba, ki már két ízben volt itt s ismeri úgy a közönséget, mint annak müizlését.

Társulatát a vidék legjobb erői képezik s e' kitűnő szervezettségnek a direktor művészi ambitióján kivül még igen érdekes oka is van.

A Veszprémi 1893 iki nagy tűzvészek idején ép Monory társulata' volt Veszprémben s természetesen be' kellett zárnia a színházat. Egyike volt igy a legnagyobb kárvallottaknak úgy, hogy csak külön kormány- segélylyel tudta elhagyni a várost.

A szenvedett veszteséget erős szervezetű társülat alapitásával törekedett helyre hozni. Fölkereste a ' vidék legjobb erőit s .azok szívesén álltak melléje a kárvallott igazgatónak. .Jó hirneye: a legjobb városok rokönszenvét biztosította néki s társulata a vidék elsőrangú társulatai közzé küzdte föl magát (:

Az - elért művészi nívót a műsor folytonos élénkítésével törekedett megtartani s. igy mindenütt méltán ki is érdemelte a közönség pártolását.

Mintegy 23 előadást tervíez Veszprémben S az Igazgató tisztes-önérzetére vall az, hogy . a jegyzendő bérietek fizetését utólag kívánja csak.

Meg vagyunk győződve, hogy a törekvő igazgatót, ki a legújabb darabok egész tömegével s a leg- kedvesb ifjú színpadi tehetségekkel vonul közibénk, a közönség szives rokonszenvvél fogja fogadni.

Taud< —-1 Bébi bácsi— Honthy háza w.Két'taöskó-stb vígjátékok, Gye-, .rekasszöny •' — Gyooesi. vadvirág népszínművek. A vigéczek.— iüitz- w$iss: Kóbi stb. éiu-kes bohózatok. A -gyermekrabló, nő — Századvégi, .leá njlok .stb.; színmüvek. A bériét utólag fizetendő. A .bérletet az igaz-, gató ,s z e ra.'é l.y e s-e n g y fi j t i e hó vége féléi:- Az. előleges jelentés febrv lö-ikán-leszkiadva. Első .előadás r?-T.:h* a' bérlet- előjegyzés ered* ményes, márcz, 6 áuleBZ. j!

Ä személyzet kiválóbb tagjai:

M. Berczeg Eugénia első énekesnő, Pozsonyi Lenke colora- tour énekesnő, Sárközi Blauka énekesnő, Lányi Irma, drámai szende, M a r k ó Emilia, naiva. T e v r e vk Malvin Soubrette, stb. stb.’ Á g 0 t a i Ferencz,, comikus, Szi- g e t h y Antal, tenóristá, S z a 1 ó k y Dezső,, bon viván, S á r k ö z i Árpád szerelmes, Monory komikus, stb. Újdonságok: Czelesztin apó — Minette operettek — Durand és DuA széllók íelojitisánit

. kérdéséhez.

! (Miniszteri rendelet.) - Folyó.évi "november hó 2-án 614 szám alatt kelt felterjesztésre érte sitema gazdasági egyesületeket, hogy a fi.loxszera által elpusztított régi szőlők félnjitásának .élőmozditásáröl szóló 1896 : V. t.-cz egyáltalán nem rendeli Azt, hogy a szőlők felújításának . kizárólag az egyik vagy 1 másik rendszer alapján kell történ nie, ellenkezőleg a törvény szabad 'tért’engi-d a helyés felújítási módok, bármelyikének alkalmazására.

A helyes felujit.ási módok tudva levőlegva filloxerának ellenálló ame rikai fajtáju..a!anyokon készült pjt- ván.yok ültetése, továbbá hazai fajtájú ezőlöveaszőii ültetése s gyéritési eljárással való .fentartása s végül a szőlőnek... elárasztására ..való berendezése. ••-..Minthogy a törvény-ó. |-a-az eddigi. hegyi szőtök felújításának előmozdítását rendeli - el, az utóbbi, mód, t., i. a. szőlőknek elárasztásra való berendezése, vagy egyáltalán nem, vagy csak.,nagyon ritka esetekben lesz alkalmazható, ellenben a másik két. felújítási mód, t. í. az bjtványok ültetése, vagy a honi fajtáknak a gyéritési eljárásra alapított alkalmazása közül minden szőlőbirtokos azt választhatja, amely az adott viszonyok közt az p czéljainak inkább megfelel, illetőleg amelyre elpusztult szőlőjének, talaja alkalmasabb.

A törvény végrehajtása iránt f. évi szeptember 25-én 60.900. sz. a. kiadott rendelet sem tiltja a gyéritési eljárásra alapított felújítást, süt erie a „gyéritési eljárás“ vagy „szén- kénegezés«' kifejezések említése nélkül ugyani de határozottan reá utal a §. utolsó bekezdésében (Hogy a terület, amelyen annak birtokosa elpusztult szőlejét kölcsön segélyével felújítani kívánja, a. felújításra alkalmas-e vagy sem, valamint, hogy a felújítási rendszer -szerint, fenti '//. t. i. szőlóojtványok alkalmazására vonatkozó .alapelvétől való eltérésnek, illetőleg más felújítási mód a1- kalmaz sáliak mikor, hol ás minő körttlméiyek közt lehet helye stb.) Hogy a- végrehajtási fen"defefc,,6. §j utolsó előtti bekezdésében az mondatik. hogy :.. „Az elpusz.ult.szőlők élujitávár.ak rendszere • afilloxsze- rá-iak ellenálló amerikái-alanyfajták, szóin készült szólŐqjtványok (ki- | tetősére vr.^ alapítva“., illetőleg,, hogy az ojtváuyokkal való felújítás módja van előtérbe helyedre, ennek csak; 2^ aa • oka, hogy ^'közönségünk e őszefetete tuldyomó au u agy ót b rész-, ben- az- ojtványókkal való felújítás felé hajlik. ...

Az egyedüli felújítási mód, amelyre kölcsön nem vehető igénybe, a végrehajtási rendelet 6. §. utolsó előtti bekezdése szerint, az eddig ismert amerikai dírect-termő szőlőfajta ültetése.

Ezekhez képest nincs kizárva, hogy az a szőllőbirtokos, aki elpusztult szőlejét g-yérifcési eljárással való fentartásrá honi szőlőfajtákkal kívánja felújítani, ha á szükséges feltételek egyébként jelen vannak, kölcsönben részesülhessen. Ha azonban a gazdasági egyesület felteijesztésó- ben, amelynek erre vouatkozó pontja nincs' egészen- világosan szövegezve, a kérdést akként értené, hogy a filloxerá.ól ugyan megtámadott, de el nem pusztult, (tehát nem üjan ültetett) hanem régi" ültetésükben szénkéneggel fentartott szőílők birtokossal is rSszesitteksenek kölcsönben, úgy ki kell jelentenem, hogy erre a czélra a törvény értelmében kölc-.öii nem adható, mert a törvény rendelkezései Kizárólag a fiiloxera által elpusztított szőlők felújítására vonatkoznak s a törvénynek nem az a C'zélja, hogy a szöllőbirtokot hitelalapjává, hanem az, hogy az elpusztult szőilő felújítását annak a birtokosnak, aki erre önerejéből nem képes — lehetővé tegye!

Kelt Budapesten, 1096, éri november hó 9-én.

Darányi s. k.

Á kis lutri.

Az osztrák magyar monarchia ma-; napság az összes jogállamok közt: upfyszólván egyedül vindikálja magának azt a kétes dicsőséget, hogy; megadóztatja a szellemi korlátoltságot és a szegénységet. Megadóztatja, igaz nem kivetési bizottságok vagy; adóivek utján, sőt végrehajtóra sin-; csen szüksége.] Elvégezi’- ezt a tisztet a czábitó: a játékszenvedély i erre épít a kincstár, hogy az adózók hetenként kétszer önként és tömegesen beálljanak. Mindössze nem kell- egyebet tenni érte, mint a be- fizzetett összegről «risköntó»> néven

Vajda János egyetlen kiadatlan kedélyes verse.

ZEZöno-torL.

Csupa öröm a stájer föld, Hogyha rajta utazol.

Erdől mezé ilyen szép zöld*-)

A világon nincs sehol. .

Változatos a táj képe,

Ji a hintó, jó az ut;

Becsületes jó a népe,

Csak. a — hímje szörnyű rut.

Tartsa isten valamennyit,

Szép igy, jobb is ez talán,

Mert, mivelhogy . . . tudni illik, A stájer-nó kedves ám.

Mikor ifiig'Hány, kivdltkép Arcza, mint a liliom :

'Hogy ez a virág milyen Szép: ■ Igazán csak most tudom,

Hol az crdók boltozatja,

Mint' égy isten — trónterem, Map is lopva kacsingatja, —

Ily virág csak ott terem.

' Szintéit oly áhítattal.\

0ijl szelíden emeli,

Mintha csupa imádsággal Volnának mindig üli,"

*-) A fttájür erdők é» növényzet zöld színének .elbűvölő élénksége. világhírű 1 .ettől kapta, e tartomány a „Zöld Stájer“ nevet, melyet büszkén TÍlű!'

v. I.

Csupa ábránd, mint ac erdo\

Kenetes ajkán a hang.\.

Mini a völgyből égbe rengő Mélabus, halk estharang.

Szép stájer-leány a boltban,

Szivem édes kínja nagy,

Szép hazádnak te valóban Leghívebb eszménye vagy.

Egyet mondanék, tudod mit t — De mi hasznát Óh, mi kárt A kegyetlen kósza sors int,

—• Künn a postakocsi vár . í 1

Menni kell hát , . . Isten áldjon! Kéj körutas végezet:

Au revoir jövő nyáron l Addig add — fényképedet.

Rohits 8j VIII 1885. ■

VAJDA JÁNOS.

ZDa-lolr. .

Zöld bokorban kis madár zeng, dalára Fészke mellől ügy figyelmez. a párja . . . Kicsiny madár dalában azt csevegi,

Páros élet nagy örömet nyújt neki 1

Kicsiny madár dalolj, dalolj éh nekem, Úgy is olyan gyászos áz én • életem .., Dalodra tán széllyel oszlik bánatom,

S'az életet újra szépnek láthatom,.

Rózsa, rózsa piros rózsa az ágon.

Újra megint szép lesz az én világom 1. J Nem is fáidon, tündérkertben járok tán Mindenfelől nyíllá rózsa mosolyg rám ...

Myilló rózsa édes öröm, boldogság . Mindenünnen rám mosolygya suttogják: Vége van már a fagyasztó zord télnek, Itt a (avass I beteg ssiv ü reméVtet,

Barna kis lány ne csodáld, hogy szeretlek Tavasza lett az én fagyos lelkemnek . . . A te szemed, két szép szemed sugára Fényes napként ragyogva süt reája.

D ÓMÉN I ZOL TÁN.

L magja? tengerparton.

Fiume, febr. 4.

A magyar tengerparti kikötőváros hetek óta élénk diskuszszid tárgyút képezi úgy a sajtéban, mint a parlamentben.

A kormány valahára rendet akur behozni a város közigazgatásában, mert hát a bogy, Fiume ma adminisztrálja magát — az nagyon hasonlít az „állam az allamban0 czimö axiómához.

B.égi elavult foliáü3okra és pátensekre támaszkodva, azt hiszi a fiumei magisztrátus , hogy az ő. ügyei vezetésébe semmiféle kormány bele nem avatkozhatik. Meg a magyar kormány sem. Ä horválóknak nem adjak meg magukat, mert félnek az elhorvátosódáétól s szívesebben tűrik a magyar gyámkodást,, mert ez védi az olasz jellegüket 8 erőszakkal nem ma- gyaróait. De csak «tűri* a magyar protektorátust b tévedés azt hinni, hogy ilt valami' nagy ház fiai rajongás lobog Magyarország iránt. Mihelyt arról vau szó, - hogy -egy specziaiis magyar intézmény reudszere^itte^sék, mintha d .rá/.- csípte volna meg -—' egyezerre ^fdlő/isszeu az egész autoaomikus rendszer. így murUdt aztán évtizedeken át tabula rasa a fiumei kérdés 8 a tengerparti nebánts virág dolgaihoz nem mert hozzányúlni senkii Él? égre a. mostani kormány ráadta a fejét arra is, hogy véget vet annak a seki-sébe állapotnak, fia mar évről-érre immár közel 100 milliót beruház Fiúméba, hát közelebb is akarja az anyaországhoz vonni.

Ezért akadja ott behozni most a magyal

törvényeket; de ez ellen olyan ingerültség uralkodik most Fiúméban, hogy az valami, akiket a legomgyarabb érzelmiteknek ismertem,, dühösen pertraktálják a dolgot s nyílt ellenszegüléssel fenyegetőznek. „Fiumani siamo, e niente altról* Csak fiumeiek vagyunk — és semmi más! Ez a jelszavuk s erről beszélnek, hogy ők a német tengerparti . Hanse-városok példájára „szabad kikötőváros,“ amely az álbim fenbatóságát elismeri (vulgo: tűri), de belügyeibe annak sem enged beleszólást.

Ingerült a hangulat mos t ami szépséges Fiuménkban * nem valami kedélyes állapot most, az ottani ismerősökkel a magyar állam jogairól pertraktálni. Nincs ott most igazi magyarbarát egy se. A darázsfészek meg van bolygatva s dühös ellenállásra készül.

Ám jó, hogy végre sarkára áll a kormány is. .Elvégre tudnia kell, úr-e ö Fiúméban vagy csak balekje a derék tengerparti patriótáknak; akikre milliónyi kincseket áldoz anélkül, hogy abból csak szemernyi morális vagy anyagi haszna lenne.

Ha már megkezdte a magyarság ez utat; mit»''már rég m^g kellett volna tennie, úgy fejezze is be azt. Audaces for- tnna juvnt. Vagy biztositassék ott a magyar áll a mész me — vagy vonuljon ki Frurfióból a magyarság, finnem örökké áldozni* a tengerészet s külkereskedelem ideáljaiért 44 égy Bzép nap arra 'ébredni, hogy- mivden rengeteg áldozat a tengerbe dobott pénz volt, az anyagi káron kívül az egész ilág előtt nevetségessé tenne & magyar prestigot.

A' keddi- gyér-vaszentelő-üonepet a fiumei UrftfDorrofio-zárda leánynövendékei lélekemelő szép V.unepséggel Ülték meg. Az olasz zárda mindennemzetségü leánykái, szeretett főnöknőjük 50 éves születési ünnepét jubilálták meg. Heggel 7

órakor a aáitatomplooilm wise volt a

aztán 9 órakor az intézeti nagyteremben gyönyörű alkalmi élőképeket mutattak _be^ mire. egy^egy leányka magyar, olasz „és némpt, nyelven üdvözölte a rajongd* 8Íg szeretett fejedelemasszonyt. Az egész nap vidám mulatozással tellett, estenden pedig érdekes bűvészed előadás rend ezt e- , tett. A szép ünnepségre bízvást megem- lékszenek a- kis leánykák az egész, életen át.

. Délben a „Trattoria tirolese* étterem előtt vitt el utam, mely régi jó. tenge- rétizvendéglő ma is a Corsó legnépszerűbb étterme.

Most is .nagyszámmal voltak ott magyar tengerésztisztek s ezek egyike R ó- vész Vincze, gépparancsnok, ki veszprémi születésű, szintén a társaságban volt. Kijött a Corsora-értem.

Kiváncsi volt a&.othoni dolgokra, bár a „Veszprémi- Függeüeu Hírlap■-ot családja rendesen után küldi néki a távol . tenger vidékekre is.

Most a ^Skefaniá* Adria gőzössel jött meg Glasgow-ból s kíbajózta magát, bogy a • „Szent-Istyán“ gépparancsnoka- kint Brazíliába, (Rio, Pernambucco, Bahia, S-into-iba) mojjen pár nap múlva.

. »— Csúnya felv ;k vau a tengeren, be- . »zelte: Glasgowból jövet ellenkező viharokkal küzködiünk folyton s kivált most januárban rémságesen dühöngött az óczeán. tíz«// lábnyi bulla in begye ken tánczoltunk Uoi 5.1: n at s a h:»jó tes t s a g« p egyaránt óriási sokat szenvedett: A vész a középtengero« is tartott a Malta közelében, hogy a hajót megmenthessük, a gőzdaruinkkal l§00<hordó sört dobálttunk a tengerbe. A rendes tariff.imenebnei 2 hittel későbbén érkeztünk meg.

— S mér^L .rnégysz -^most Brazilba,

mikor most van ott a sárgaláz szezonja?

I — Annak két oka van. Először azért,

I

mént a bosszú utakat jobb szeretem és a ?árgaiág uqw szokott engem magoaipui í

a főok pedig [az, hogy Sautos kikötője előtt, (mint a lapokból is olvashattad1) egy uj tűzhányó vulkán keletkezett, hát azt meg kell néznem.

— Tisztelem a gusztusodat I

— Hanem azért a nyáron együtt leszünk a Balatonon. Eljövök Almádiba s aztán két hónapig vitorlázunk Kenősére és vissza. Ott majd kiheverem a brazíliai örömöket..

Délután az egész nautiku? társasággal a Stefauiá-ra mentünk, melyet a nagy gözemelők ép akkor terheltek meg. Ezer meg ezernyi bál és áruzsák tűnt el per- I czenkinb a hajó rengeteg üregében; az ember azt hinné, hogy egy ország népét el lehet tartani e roppant termény menyi- séggel.

Rövid siestát tartottunk a parancsnoki kajfittben, aztán a közeli indóházhoz kísértek a tengerjáró jó fiuk. Addiol Fa- reveil! Szerencsés utat.)

A fiumei gyorsvonat prüszszögve rohant neki a magas karszti alpesekuek. A boldog viszontlátásra !.;

Kompolthy Tivadar.

Fővárosi divatlevél-- j

— A Divat Újságából. —>.

Nincsen az a mesebeli királykisaszony, a kinek oly fenyeseu ragyogó ruhát kölcsönözött volna a mesemondók fantáziája, mint a milyenben manapság egy, csak közepes sorsú és vagyonú fi ital leány balba megyen tánczolm. A babos muszlint és kxeppeL valóságos gyémánt es ar^nypor- felliö takarja, a kissé nehezebb seiyem- keiméknek pedig vagy a mintája, vagy a virágai vannak parányi arauy-es e^Üst- pillangókkal körülvarrva, a virágok közepe P*dtg egy-egy csiszolt hamis kövei mar- kirozva. A pillangókkal beszövött tiíüök,

kreppfeléh ezerfőU