Veszprémi Független Hirlap, 1897 (17. évfolyam, 1-51. szám)
1897-10-02 / 40. szám
Veszprém, 1897. XVII. évfolyam. 40. szám. Szombat, okt. 2. ^egríoloa minden WOmlitOB. .A. lap ára: (CfíéÁÉ évre 12 korona. H\ évre 6 korona Negyedévre 8 korona. iCgye* MB&ro Ara 30 fii. Kapható Siemerey J, ős Jlerczeg TL. urak Uileteiben. KIADÓHIVATAL: Szabadi ntoza 514. se. Az őszi évnegyed küszöbén tiszteleílel kérjük hírlapunk szives olvasóit, hogy előfizetéseikéi megújítani szíveskedjenek. Különösen azon vidéki t. előfizetőinket, kik a hirlapdijjakkal hátralékban vannak, kérjük arra, \ hogy e hátralékukat törleszteni szíveskedjenek. Az év utolsó negyedére a hírlapvállalatnak is sok esedékes terhet kell leróni, s hogy kötelezettségeinknek megfelelhessünk, viszont mi is t. olvasóink méltanylatára appellá- lünk. Tartalmas, bő s minden izében liberális független hírlapot adunk hétröl-hétre olvasóink kezébe, mely úgy a megye,- mint a város közéle tének hű képét tárja az olvasó éléi Nem vagyunk lekötve semminél hatalmi érdeknek, s úgy a kormánytól, mint a megyei és városi befolyástól mentien, szabadon mondjuk meg véleményünket minden aktuális kérdést Illetőleg. Nyillszavu volt mindig a vár me gyének ez a legnagyobb újsága s ezzel is vívta ki magának ama nagy elterjedtséget, mellyel ma a vidéki hirlapok legelsői között áll. így fogjuk azt szerkeszteni a jó vőben is s mint eddig, úgy ezután is, nagyobbérdekü események alkat mával külön rendkívüli hirlapo kát fogunk kiadni. Szóval, egy jó újsághoz kötött minden jogos igéuyt kielégíteni törekszünk, s hogy iz Ígéretünket be is váltjuk, — arra t hírlap tizennyolcé évi pályafutása elég biztosítékot nyújt. A viszonos támogatást igy kérjük s bízvást meg is szolgáljuk. Hazafias üdvözlettel. A hírlap szerkesztősége. A „Veszprémi Független Hirlap“ ára : Az okt. /. decz. 31. évnegyedre 1.50 kr. datszerü fohász a népek Istenéhez 1 >Ald meg a magyarok királyát /• Aid meg ót nagy Istenünk, örökigazságos égi kegyelmeddel, — hogy atmyt végtelen csapás közepette, mely az ő jóságos szivét egy emberöltőn át lépte-marczangolta: e csodálatos nagy királyi szív nem szűnt meg hűséges magyarjaiért buzogni és »annyi balszerencse közt s oly sok viszály után« a nemzet leg- I hőbb vágyait telíti be . . . megáldva annak ezeréves hősi szenvedését. Aid meg Öt ezért nagy Istenünk ! I Ragyogtasd fel élte hunyó napját az igaz boldogság dicssugarával; hogy ami végtelen öröm ma tizenhét milliónyi magyar szivét melengeti • áradjon Reá vissza mind, az idők ' végéig len ! Népek égi' Ura, magyarok nagy Istene ! Áld meg a királyt! A legjobb szivü magyar királynak kegyeletténye, melylyel a magyar nemzet ezredéves glóriáját megszentelte s történelmi traditióit a legnemesb királyi kegyelet piedesztá- lyára emelte: lelke mélyében megdob- bancotta minden magyar ember szivét. Kárpátoktól Adriáig egyetlen egy- > séges lelkesedés hangja kélt . . . imáA hazafias lelkesedés tüze ragyogott fel e vármegye lakói szemében is, mikor múlt vasárnap a villám szárnyain hire kelt, hogy O Felsége a magyar király a nemzeti történelem ti/, kimagasló nagy alakjának 1 Szent Gellértnek, Pázmán Péternek, Bocskay és Bethlen (egykor Ausztria j ellen támadott) erdélyi fejedelmeknek, i Hunyady János és Zrínyi Miklósnak, , Verbőczy István és Lantos Sebestyén j diáknak, Pálfy országparancsnok és j Béla király névtelen jegyzőjének | emlékeire, Budapest 10 díszterén, | saját királyi .költségén érezszobrokat j emeltet. 1 1 Az öröm lelkesedése betelitette e hirre az egész ors/ágot s a törvény- j hatóságok s városok egymásurán j siettek hódoló hálanyilatkozataikat j a királyi trón zsámolyára letenni. ! Veszprém és Pápa városok már i másnap kedden, itt dr. Óváry Ferencz amott dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képviselők initiativájára, rendkívüli közgyűléseket tartottak s a pápai üdvözlet azonnal fel is terjesztetett O Felsége elé. Veszprémváros közgyűlését Balogh K. helyettes polgármester nyitotta meg. Felolvastatott és állva meghallgattatott O Felségének a miniszter- elnökhöz intézett ismert királyi leirata. Ezen kegyelmes királyi leirat felolvasása után dr. Ováry Ferencz városi képviselő ur á tál f. évi szeptember 26 án írásban benyújtott következő indítványa tárgyaltatott. »Tekintetes polgármester Ur!« Az öröm és hálaérzet hatása alatt áthatva O Fe'ségének azon legmagasabb kegye által, melylyel a magyar történelem nagy alakjainak szobrait saját költségén a székes-fővárosban felállítani elrendelte, dicső királyunk nak ezen magasztos ténye előtt meghajolva, szivem és lelkem mélyé ! bői fakadó hála érzetemnek a kö- j vetkező indítvánnyal bátorkodom méltó és hü kifejezést adni: Indítványozom, hogy a tek. polgármester ur 1 évi szeptember 28-án délelőtt 11 órára rendkívüli közgyűlést méltóztassék egybehívni, a mely- I nek egyetlen tárgyát Veszprém rendezett tanácsú város közönségének I öröm, hála és hódolat nyilvánítása fogná képezni. Továbbá indítványozom, hogy a rendkívüli közgyűlés tejezze ki hódolatát, háláját és benső örömét O Felsége koronás uralkodónk ezen nemzeti nagyságunkat elismerő tényéért, s ezt alkalmas módon jutassa a Trón zsámolyához. Szabó Imre városi képviselő urnák Írásbeli és szóval is, ragyogó ékes szólással s történeti hűséggel megindokolt határozati javaslata elfogadásával, «Éljen a király» lelkes éljenzés mellett a közgyűlés egyhangúlag hozta meg: a következő Határozatát. I Veszprémváros közgyűlése jobbágyi j bódulatát, legmélyebb háláját, és leg- : bensőbb örömét fejezi ki ő Császári j Apostoli Királyi Felsége dicsőségesen ; uralkodó Királyunknak azon, nemzeti I nagyságunkat elismerő legkegyel- j mesebb alhatározásáért s' felkéri báró I Bánffy Dezső minister elnök urat, a I kit ez eItalommal is melegen üdvözöl, hogy Veszprémváros ezen hódolatteljes határozatát a Trón zsámolyához juttatni kegyeskedjék. Miről báró Bánffy Dezső m. k. ministerelnök ur Ő Nagyméltósága felirat utján értesittetik. A közgyűlés a Király éljenzése mellett, lelkes hangulatban oszlott szét. Tisztelettel felkérem a törvényhatósági bizottság t. tagjait, hogy az 1897. évi okfóber hó 4 én és a következő napokon tartandó törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésen és pedig 4-én d. e. 10 órakor, a következő napokon pedig mindenkor d. e. 9 órakor Veszprémben a vármegyei székházban megjelenni szíveskedjenek. Október hó 4 én 0 cs. és apostoli királyi Felségének legmagasabb névnapja alkalmából d. e. 9 órakor a róm. kalh. székesegyházban ünnepélyes istenitisztelet fog tartatni, mélyre a biz. tag urakat szintén tisztelettel meghívom. Kolossváry József alispán, Tárgysorozat: Aliepáni jelentés Álispáni jelentés a vármegyei útalapra nézve a m. kir. kereskedelemügyi miniszter kiküldött számtanácsosa és a vár me- I gyei házi pénztárra, valamint az ebben I kezelt alapok és alapítványokra nézve a j m. kir belügyminister kiküldött számta- ' nácsosa által teljesített vizsgálat eredményéről. A vármegyei számonkérőszék és a vármegyei pénztár vizsgálatára vonatkozó jegyzőkönyvek. Udvari gyászjelentés Henrik orleansi herczeg haláláról. A m. kir. honvédelmi miniszter 3971/97 számú leirata az újonnan felállított honvédnevelő- és képző intézetnél és a közös h ad * pró dis k o,l á nál törvényhatósági alapítványi helyek létesítése tárgyában. A m. kir. belügyminiszter 67.736/897. számú leirata a törvényhatósági bizottságnak, néhai Véghely Dezső volt vármegyei alispán temetési költségeinek fedezése tárgyában hozott 89/897. száma határozatára — és a vármegye alispánjának ugyanezen hatáiozatra vonatkozó előterjesztése. A m. kir. belügyminiszter leirata a törvényhatósági bizottságnak a vásárrendtartás tárgyában alkotott szabályrendeletére. « A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a behajthatatlanság miatt természetbeni mankára átváltoztatható községi közmunkának hatósági kényszer utján Való beszolgáltatására nézve a törvényhatóságokhoz intézett 42.939/89 számú leirata. A vármegye közigazgatási árva- és gyámhatósági költségvetési előirányzata az 189á. évre. Wrisz DáDÍel fia szabómester felebbe- z^se a vármegyei szolga- és utaszszemély- zet részére az 1898—1901. évekre szük- séglendő ruhaneműé k biztosítása tárgyában a gazdasági választmány határozata ellen Köves és Boros veszprémi papirkeres- kedő ezég felebbezése a vármegyei központi hivatalok részére az 1898—1901. évekre szükséges papír- és irodaszerek szállítása tárgyában a gazdasági választmány 7/897. szám alatt hozott határozata ellen. 1897. és 1898. évi közúti költségvetési előirányzat. A 2°/o“08 szókházópitési, az l°/0-os tiszti-nyugdíj és a 2°/0-os betegápolási pótadónak az 1898. évre való megszavazása. A. katona-beszállásolási pétadóuak az 1898. évre 8000 frtban való megszavazása. az VaVo’08 Mőfogati pótadónak az 1898. évre való megszavazása. A vármegyei tisztviselők felemelt lakbér-illetményének az 1898. évre való megszavazása. I Heves vármegye törvényhatósági bizott- I sága a kavicsszállitási díj mérséklése tárgyában a m. kir. kereskedelemügyi mi- . niszterhez intézett feliratát pártolás vé- \ gélt közli. Csanád vármegye közönsége a kisbérlő- S osztály adózási viszás helyzetének orvos- , lás a czéljából a m. kir. penzügyminisz- j terhez intézett feliratát pártolás végett ] megküldi. , Dr. Purgly Sándor volt vármegyei I. I &ljegyző, orsz képviselő a vármegyei szék- I házban levő általa lakott főjegyzői lakásban teljesített javítások és átalakításokért ' kifizetett 303 frtot részére megtéríttetni i kéri. mellé beosztott Írnokoknak lakbérfelemelés iránti kérvénye. A mezőőrök felfegyverezése kérdésében a járások főbíróinak és a községeknek jelentései. A vármegye alispánjának jelentése a községi költségvetések és számadások pon- j tos beterjesztése tárgyában 502/897. szám ! alatt hozott törvényhatósági határozatra. Aliepáni előterjesztés a Veszprém-Almádi törvényhatósági közút 6.420-tól 10.590 km. közti szakaszának az úgynevezett malomvölgybe áthelyezése tárgyában. Veszprém r. t. városnak a vízvezeték használatáról és a vizdijakról alkotott szabályrendelete. Több község kötelezett tűzoltóságának alap- és szolgálati szabályzata. A vármegyei pénztár a monografia- alap számadását jóváhagyás végett felterjeszti. A pápai tébolyda pénztárának 1887—1892. évekre vonatkozó számadásai. Több község közúti költségvetési előirányzata. A vármegyei utászok fizetésfelemelés iránti kérvénye. Pápa r. t. város közigazgatási szervezeti szabályzatának módosítása tárgyában. Pápa városa tulajdonát képező ulcza- 1 térségeknek Csillag Mátyásáé és társai részére való eladását kimondó határozata. Papa városa tulajdonát képező Rozália Franciska női kórház és tébolyda épületének, valamint telkének a dunántúli ev. ref. egyh.-kerület javára iskolai ez ólokra leendő eladását kimondó közgyűlési határozata. Pápa város a Rumpel és Valdek ezég- gel a vízvezeték elkészítése tárgyában kötött s a közgyűlési, határozattal elfogadott szerződést jóváhagyás végett felterjeszti. Pápa város képviselőtestületi közgyűlésének határozata, melylyel Szente János városi tiszti ügyésznek 5000 frt és Martonfalvay Elek ügyvédnek 1200 frt jutalomdijat állapit meg. Pápa r. t, város képviselőtestületének közgyűlésében a városi tisztviselői nyug- dijsz&bályzatának módosítása tárgyában hozott határozata. Pápa r. t. város képviselőtestületének a város tulajdonát képező regále-kötvé- nyeknek értékesítése és a befolyt, összegnek a vízvezeték kiépítésének felhasználósa tárgyában hozott határozata. Pápa r. t. város képviselőtestületének a Koncz Istvánná és társai tulajdonát képező, a tapolezafői 335. tjkvben felvett ház és belsőségnek vízvezetéki ezé- lókra megvásárlását kimondó határozata és a megkötött adásvevési szerződés. Pápa város képviselőtestületének víztartó medencze czéljaira szolgaló területnek a győri káptalantól leendő megvásárlását kimondó határozata és a megkötött adásvevési szerződé*. Pápa város képviselőtestületének a Ba- konyóren emelendő hid költségeihez leendő hozzájárulási aránynak megállapítása tárgyában hozott közgyűlési határozata. Községi költségvetési és pótköltségvetési előirányzatok. Községi szegény-alap számadások. Községi házi számadások. Devecser községnek az utczák rendezéséről alkotott szabályrendelete. Szűcs Ákos és Fejér István vármegyei alszámvevőknek, a vármegyei szolgaszemélyzet tagjainak és a járási főszolgabírók A dnnántnli ev. ref. egyházkerület közgyűlése Pápán. (Szeptember 26—28.) (Saját tudósítónktól.) Nagy érdeklődéssel tartotta meg évi re.ides közgyűlését a dunántúli ev, ref. egyházkerület Tisza Kdmán főgondnok és Ant?.l Gábor püspök elnöklete alatt. A kerületet alkotó tagok teljes számmal megjelentek. A közgyűlés előtt 17 ujlel- kész szenteltetett fel és bocsáttatott ki az ige hirdetésére. Véghely Dezső egyh. kér. főjegyző elhunyta felett a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét, üdvözölte az újonnan választott egyh. megyei gondnokot Mórocza Kálmánt. A pápai főiskola érdekében nagyszabású intézkedés történt, a menyiben a theolo- giai intézet s köztartás elhelyezése szempontjából a szomszédos épületek megvétele elhatároztatott: konventi képviselők lettek: Egyháziak: Czike Lajos, Kör- mendy Sándor, világiak; dr. Darányi Ig- nácz, Konkoly-Thege Gyula. Póttagok: Kis Gábor, Veress Ede egyházi, Konkoly- Thege Béla és Csorba Ede világi. Főiskolai igazgátóvá Kiss József theol. tanár; pénztárnokká Kemenczky Lajos ellenőrré Dalmadi Géza választattak. Kis János és Tóth Dániel theoL tanárok élénk üdvözlésben s elismerésben részesültek azon alkalomból, hogy negyven év óta szolgálják a theologiai oktatás ügyét. Délben bankett volt, melyen Antal ,Gábor püspök mondott felköszöntőt © felségére, azután Tisza Kálmán beszélt/ Az angolok legnagyobb tengeri hőse a világ sorsát eldöntő trafalgári csata előtt azt mondta: Angolország elvárja, hogy minden fia teljesítse kötelességét. Ezt a szép mondást alkalmazzuk magunkra. Magyarország a mi felekezetűnktől is elvárja, hogy mindenki teljesítse kötelességét, s ha’ez meglesz, ép úgy diadalmaskodni fogunk .mindenek felett, mint az a katona diadalmaskodott az ellenség felett. Nekünk kötelességeink vannak felekezetűnk iránt, hazánk iránt. Felekezetűnk iránti kötelességünk az, hogy ne fessük túl feketére > a helyzetet, de érezzük annak súlyát, érez- I zük a re^nk háramló kötelességet. Tegye I meg kötelességét a tanitó az iskolában, : a lelkész tegye meg ne csak a szószéken, I hanem híveivel való folytonos, érintke- , zésében is. A világiak mi, a társadalmi téren vegyük kezünkbe a küzdelmet és hassunk oda, hogy társadalmilag szégyelje magát az, ki felekezetűnkhöz hirtelen. Ha ez megtörtént, akkor, győzedelmünk mindeneken érvényesül, stb. Felkőszöntőket mondottak: Bóné Géza Antal Gáborra, Gróf Gyürky Abrahám Tisza Kálmánra, Czike Lajos Tisza Kálmánra, Konkoly Béla Kolozsváry József Veszprémmegye alispánját köszöntötte fel, ki megjelenésével a legjobb hangulatot keltette a kerület tagjaiban. Kolozsváry József az egyházkerület alkotó s vezérlő tagjaira, Lam- pert városi főjegyző a megjelentekre, Juhász esperes Czike és Darányi főiskolai gondnokokra. Kis Ernő történettanár Fenyvessy és Bauer orsz. gyűlési képviselőkért. Vörös esperes az egyh. megyei gondnokokra s azok között különösen Mórocza Kálmánra, Kecskeméthy a tanári karra, Szekeres esperes Németh István, ' Thury Etele és Peti Lőrinczre, Oroszi a * pápaiakért, Demjén Márton a lánglelkü ág. evang. püspökre Gyurátz Ferenczre, Körmendy Sándor László Józsefre, Antal Gábor Molnár Béla és Körmendy Sándorra. Bella könyvéből. XX. Ha lelked az emlékezet Felgyöngyöző kelyhét issza: A hullámos Balatonhoz Gondolatod száll-e vissza f Azt a partot, azt a berket. Azt a helyet felkeresvén : Ahol egykor . . . együtt ültünk, Szép, csillagos nyári estén. Együtt ültünk .. .egymás mellett . . Suttogott, a lomb az ágon . . . Suttogott, a vándor szellő . . . A harmatgyöngy, a virágon ... Suttogott, a ringó hullám . . . Suttogott, az édes ajkad/ . . . Átkarolva . . . átölelve Álmodott a lelkem raj tad \ Ez a fényes tündér álom-, — Amelynek még nem volt mása — Felkeres-e olykor, olykor f Van-e nálad folytatása 11 Ha, lelked az emlékezet Felgyöngyöző kelyhét issza : A hullámos Balatonhoz Gondolatod száll-e vissza ? 1 — iSgj. szeptember 26. SOÓS LATOS. — Elbeszélés. — Ciak úgy csengett az ebédlő, s Kővárak nagy ebédlője, a hangos beszédtől. Vitatkoztak valamin, s mert a hat tag- tyil állő piaiad egyike-másika nagyon is *«pk, hangos beszédű yolt, lehet kép- Wmj, hogy az ebéd kezdete nem volt épen valami csendes. . Künn esett az eső. Bandi, a második. gUnnázistB, a legkisebbik fiú, aki CBak most jött haza, kijelentette, hogy olyanok az utczák, mintha lekvárral volnának bekenve. — Csak kérlek, ne élj hozzá a ruhámhoz, — kiáltott rá türelmetlenül Eliz, s elhúzódott mellőle. Eliz, a ki a tanitdnő-kéozőt végezte, volt a család szépsége. Hanem az bizonyos, hogy sokkal szebb lett volna, ha Valamivel kevésbé öntudatos. Kissé igen is nagyra tartotta a szépségét is, a tudományát is. — És én ismételten kijelentem, — fordnlt Jankához, idősebb testvéréhez, — hogy ezt az egész dolgot a leghatározottabban ellenzem I — Miről van szó p — kérdezte Bandi. — Hiszen úgy lármáztok, hogy a lépcsőre is kihallatszik. — Ugyan ne túlozz, Bandi, -- utasította rendre Eliz, ki folytonosan hadilábon állt vele, mert a kis gimnázista nem nagyon hódolt az ő tudományának és felsőbbségének. Bandi épen valami csípős feleletet készült adni, de Janka még idejekorán közbeszólt: — Arról van szó, hogy a Mari néni legnagyobbik leánya, Katinka, le akarja tenni a tornatunitónői vizsgát. Es ezért fel kell jönnie a télen ide, a fővárosba, hogy előkészülhessen. — Jó. De hát aztán ? — Anyuska azt mondja, hogy mintán mi vagyunk legközelebbi rokonai, föl kell ajánlanunk, hogy azalatt legyen itt nálunk. — Most már értem. Hát e miatt vitatkoztatok ? — Igen. Es én nem értem, hogy Eliz .tulajdonképen miért ellenzi ? —.Mert egy olyan vidéki, szögletes, csitri kis lány legkevésbé sem illik a mi körttukbe. Bizonyosan pirulnom kellene miatta a barátnőim előtt, ha bematatnám öt, mint.rokonomat. — Miféle beszéd az, — szőlt anyja feddőleg. — Ha ilyen szeretetlenül készülsz fogadni unokatestvéredet akkor leg. jobb lesz, ha megírom Mari néninek, hogy i csak keressen helyet idegeneknél a leányának, inkább fizetek érte én, ha ők nem tehetik. Most békitőleg közbeszólt Ákos is, a „mérnök ur," a legidősebb fiú, ki már nem is lakott otthon, csak ebédre és vacsorára járt haza. — Ezzel csak megbántaná Mari nénit, anyám. Várjunk ónak, — adhatok-e én tanáé ot ? Mindenekelőtt, mennyi időről van szó ? — Szeptembertől májusig. Éppen tiz hónap. — Szepmtemberig tehát van még két hónap. Mit gondol, édes annyám, nem volna-e a leghelyesebb, ha azalatt Katinkát meghívná egy pár hétre hozzánk, — próbaidőre I Mi is kiismernők ŐK; ő is minket, és ki tudja, — fordul: aztán kissé gúnyosan Eliz feté. — hátha még az Elz tetszését is megnyeri — Te adod mégis mindig a legokosabb tanácsot, édes fiam, — válaszolt édes annyja megnyugodva. — Magam is azt hiszem, legjobb lesz, ha ilyen irányban írok Mari néninek, v É * * s így történt, hogy rövid idő múlva Katinka megérkezett rokanaihoz, a próbaidőre. Már a megjelenésével is eloszlatott minden kétséget. Szép barna szemében olyan szeretettel és annyi bizalommal tekintett szét, vidáman lépett rokonai körébe. Még Eliz is kénytelen volt bevallani magának hogy sem egyszerű, de csinos ruháján, sem rózsás, szép kis arezoskáján, sem látszik semmi vidékies félszegség. Valamennyien azonnal megbarátkoztak vele, ő pedig nemsokára olyan otthonosan érezte magát, mintha mindig közöttük lett volna. — Nem szeretnéd-e te is inkább a tudományos pályára kiképezni magadat, mint én ? — kérdezte egyszer az ebédnél párt* fogó hangon Eliz Katinkától. — Mégis egészen más állásod lenne mint tanárnőnek, és több fizetésed. — Soha sem voltam valami jő tanuló, — vallotta be őszintén Katinka. —Nem mindenkinek olyan könnyű a tanulás, mint neked, Eliz, Te az első voltál mindig az iskolában. De én!. .. Jaj, ha nekem is annyi eszem volna, mint neked ! Bandi nagyon helyén valónak találta, hogy Rudolf bátyját kissé meglökje az a« asztal alatt. Még a mérnök ur is mosolygott. Mind a három fiú tudta, mennyire jól esett Jü-iz hiúságának ez az őszinte dicséret. ; jöiliz diadalmasan tekintett körül, s ebéd I után, mikor Ákossal egy pillanatig egye- 1 dűl maradt, igy szólt hozzá : — Szép Katinkától, hogy olyan szerény és őszinte. Úgy látszik, az iskolában nem sokra vitte. Persze, ahhoz teltetség kell 1 Ákos fölpillantott az újságból, a melyet olvasott, 8 Eliz csodálkozására nagyon komolyan válaszolt: — Hallod-e, Eliz, az iskola még nem az élet. Azt azonban jegyezd meg magadnak, hogy csak az élet az igazi iskola, a hol sokaknak kell még egyet-mást megtannlniok. Eliz kissé sértődve nézett reá. — Hogy érted ezt ? — kérdezte, de Ákos nem felelt többet 8 elmerült az újság olvasásába. Ákos komoly, derék és nagyon szeretetreméltó fiatal ember volt. Eliz összes barátnői rajongtak érte, s nagyon szívesen gyűltek össze Eliznél vasárnap délutánonként. Magák között a „déli mérnök* néven nevezték Ákost, míg Rudolfot, a ki most tett érettségit s titokban őt felvonásos tragédiákat irt, a * versfaragó* czimmel tisztelték meg. Egy napon megmutogatta Eliz Katinkának barátnői arczképét. Katinkának különösen feltűnt egy magas, szép termetű, Szép arczu leány. — Nagyon szép de nagyon büszkének látszik. Ki ez P — kérdezte. — Illésházy Bodrogby Dalma, az én legjobb barátnőm! — Milyen czifra neve van! — Gyönyörű szép leány! És te, — tette hozzá titokzatosan, — ismerek ám valakit a családunkban, a kinek nagyon tetszik! { — Ákos bátyád, ugy-e ? — találta ki egyszerre Katinka. — Ej, hogy kitaláltad 1 — nevetett Eliz s elrakta ismét az arczképeket. * $ a Néhány nap múlva Jankát falura hívták meg, egy jó barátnőjének a lakodalmára, nyoszolyó-leánynak. Nagy örrömmel készülődött, de mint mondta, leginkább annak örül, hogy Katinka azalatt itt marad és helyettesíteni 1fogj a őt a háztartásban és beteges anyja mellett. — Mert tudod, — mondta bizalmasan, — Elizre nem sokat lehet számítani ; nagyon el van foglalva a tanulással. Es — és egyátalában — —•* —r Oh, kérlek, — sietett Katinka megnyugtatni Jankát, — csak bízzál meg bennem. Meglásd, minden jól fog menni. Janka tehát vidáman utazott el- Körülbelül tizennégy napig akart maradni, mert útközben egy másik barátnőjét is meg akarta látogatni. Katinka pedig átvette az egész háztartás vezetését, s már az első napon kitűnt, hogy, ugyancsak ért minden házi dologhoz. És olyan vigan, olyan jókedvvel végzett el mindent, mintha az nem is munka, hanem mulatság lett volna. Pár nap múlva azonban a kis gazdasz- szony gondjai erősén megszaporodtak. Kő- váryné, a ki különben is folyton gyengélkedett, influenzát kapott s ágyba kellet feküdnie. Délben mikor a fiuk és Eliz hazamentek, Katinka nagyon komoly arczczal fogadta őket. Ds tulajdonképen csak Ákos osztozott a Katinka aggodalmaiban. A két fiú, különben is szokva hozzá, hogy ajyjukat mindig betegesnek lássak, a fiatalság gondatlanságával nem vették túlságosan komolyan a dolgot. Eliz pedig, ki minden gondot és dolgot Junkára szokott bízni, most sem mutatott semmi hajlandóságot Katinkának a betegápolásban vagy a háztartásban segítségére lenni. Másnap korán délelőtt Ákosnak egy levelet vitt egy szolga a hivatalba. „Kedves Ákos í Bocsáss meg, hogy munkádban zavarlak«. A szakácsné leesett a lépcsőn és attól félek, eltörte a lábát. A két beteget nem hagyhatom egyedül és azért téged kérlek, légy szives és küldd el az orvost. Katinka.* — Még ez is! — mormogta Ákos, míg gyorsan az orvos után sietett. A baj ritkán jár egyedül! Mikor jiiliz és a fiuk délben hazamentek 8 a balesetről értesültek, nagyon ijedt arezot vágták. — 0 jaj, ma nem eoédelünk ! — sóhajtott Rudolf s az ebédlőbe ment. Kellemes meglepetésére azonban az asztal meg volt terítve s Katinka is megjelent, hogy ebédhez hívja őket. Tűzi Öl kipirult arczczal vitte be a levest 8 tette föl az asztalra. — Már csak meg kell, hogy elégedj-e tek a mai ebéddel, ha nem is valami jó, — mentegetőzött, — de hirtelenében nem tudtam jobab készíteni! — De hiszen ez pompás! — dicsérte Ákos s a többiek is ugyancsak hozzá láttak mind. — Ugyan .hol tanultál meg főzni ? — tudakolta Eliz. — Hiszen egy éve már, hogy kikerültem az iskolából s otthon ugyancsak segit- nem kell édes anyámnak, — felelt Katinka mosolyogva — Különben is nagyon szeretek főzni és gazdasszonykodni. Tu- lajdonképon inkább is szeretnék szakácsnő vagy házvezetőnő lenéi, mint a toru «.tanítónő ! — Est igazán nem értem! — szólt Eliz. — Én a főzést olyan közü.iséges dolognak tartom. — Di az evést nem? — jegyezte meg kissé gúnyosa mosolyogva Ákos. Eliz tettette magát, mintha nem hallotta volna ezt a megjegyzést. — Ma délután teljes nyugalomra van szükségem, — szólt. — Egy nagyon nehéz feladványt kell elkészitnem. Kérlek, aztán ne háborgassa’ok. Rudolf hangosan köszörülni kezdte a torkát, Baudi pedig, mikor ebed után lovagi as na segített Katinkának az asztalt elszedni, a konyhában odasugta neki: — Te, ha Eliznek egy nehéz teiadványt kell elkészíteni, akkor rettenetesen kiáll- hatatlan. Yeszprémmegye közgyűlése.
