Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-11-08 / 46. szám

Veszprém, 1890.

XI. évfolyam. 46. szám.

Szombat, nov. 8.

•Ja**

nsnm romra mur

Megjelen minden szombaton.- Alapára: égés« évre 6 frt; nr gyedé vre 1 frt 50 kr.; egyes szám ára 15 kr. — Hirdetések petitsora 6 kr ; nyilttér petit-tere 20 kr., 30 kr., kincstár illeték.—A hírlap irodája : „Petöa“-iuté«et Vessp.em (varo«ha«-ter.

A jövedelmező tőkebefektetés.

Veszprém, nov. 8.

Azon kérdésről, hogy a tőkepénz gyümölcsöző befektetésének, melyek a legjövödelmezőbb módjai, a „Magyar Mercur“ czimü miniszterileg ajánlott kiváló pénzügyi szakközlöny a következő közérdekű fejtegetéseket közli :

A helyes vagyoukezelés főelve mindenkor az, hogy kellő biztonság mellett lehető legnagyobb jövedelmezőség éressék el. Ezt az elvet kell szem előtt tartani különösen a tőkepénzesnek, aki vagyonát leginkább képes mobil állapotban tartani. Értjük pedig ezalatt azt, hogy egyedül a tőkepénzes van azon helyzetben, hogy vagyonával mindenkor rendelkezzék, mert az ő vagyona készpénzből és értékpapírokból áll, mely utóbbiak szintén könnyen készpénzzé tehetők.

Ha az imént emlitett két vagyonelemet vizsgáljuk, azt találjak, hogy a bérpénz gvömülcsöző elhelyezésére határozottan csekély számú alkalom kínálkozik. A takarékpénztárakhoz betétként való utalás csak ritka esetben lesz ajánlatos, legfeljebb akkor, a midőn arról van szó, hogy a pénz rövid és bizonytalan ideig legyen elhelyezve, mert arra esetleg bármely pillanatban szükség letet. De még ez esetben is állítható, hogy az elhelyezés ezen módja nem jövedelmező. Vegyük pl. a jelenlegi időszakot.

Daczára annak, hogy a pénz drága és hogy a kamatláb magas, a fővárosi takarékpénztárak a betevőknek még sem fizetnek többet 4%-nál, holott ők maguk váltóra 7— 8%-ra kölcsönzik ki a pénzt. Nem kell-e ennélfogva anomáliának tartani az olyan állapotot, hogy a betevő ne kapjon többet 4%-uál olyankor, a midőn 7 — 8% a pénznek valódi ára ? Bizonyára igen és ez eléggé demonstrálja, hogy a takarékpénztári betét mint a vagyon- elhelyezés egyik módozata mennyire hátrányos és káros lehet. Sokkal inkább előtérbe lép ez a hátrány akkor, ha a pénznek hosszabb időre való elhelyezése czéloztatott. Itt már valóságos pazarlás volna a pénzt takarék- pénztárba tenni, mely lényegesen kevesebb kamatot fizet, mint a milyen legalább is olyan mérvű biztonság mellett más utón elérhető.

E fejtegetésekre azon körülmény késztet minket, hogy ilyenkor őszutóján és különösen november hó

folyamán a fölös tőkék fel szoktak szaporodni, részint a beváltott szelvények és kifizetésre esedékessé vált kötvények révén, részint pedig az által, hogy a házbérfizetés a háztulajdonosok pénzkészleteit gyarapítja. Hogy a szelvénybeváltás mennyi pénzt hoz forgalomba, arról elégséges lehet az az adat, hogy november 1-én e czimen közel 50 millió frtot fizetnek ki monarchiánkban, ami pedig a házbért illeti, egyedül Budapesten közel 9 millió frtot tesz ki a novemberi házbéresedékesség, nem is számítva Bécset és az ország s a monarchia többi városait, hol szintén temérdek pénzt szednek be a háztulajdonosok ezen a czimen. De ezeken kívül még egy mozzanat megérdemli figyelmünket, az t. i,, hogy a pénzügyminisztérium kijelentése szerint a regale- váltság-jogositottak nemsokára pénzükhöz fognak jutni, a melyet már régóta várnak. Azok az összegek, a a regaleváltság utján fognak a birtokos közönség kezeibe kerülni, még jelentékenyebbek, mint a melyeket fentebb említettünk és jelentőségüket emeli az a körülmény, hogy itt nem rendesen visszatérő jövedelemről, hanem egyszer s mindenkorra kiutalt végkielégítésről van szó, melynek helyes felhasználása elsőrendű érdek és kötelesség. És a midőn ekként kétségtelen, hogy a közelebbi hetekben sok millió frt fog folyóvá válni, a melynek számára uj elhelyezést, jövedelmező befektetést kell keresni, felmerül egyszersmind az a kérdés, miképen volna az legczélirányosabban elérhető.

Nézetünk szerint a novemberi esedékességekből, a szelvény- és kötvénybeváltásokból, valamint a regale- jogosultságból eredő tőkepénzek biztosabb, kedvezőbb és jövedelmezőbb elhelyezésére alig kínálkozik más alkalom és módozat, mint az, a mely szerint ezen pénzek értékpapírokba fekte ttetnek.

Igazán különös, hogy mily kevés figyelemben részesül még a mi tőkepénzeseink részéről a magyar értók- piacz. Pedig bátran állíthatni, hogy a tőkebefektetésre mai napság még valamennyi ország között a legrosszabb chauce-okat nyújtja. Vegyük első sorban a magyar állampapírokat. Mig mindenütt azt látjuk, hogy a 3%-os és 37j%-os külföldi állampapírok, vagy a névértéken felül, vagy közel a névértékhez jegyeztetnek, addig a mi

47»%-os és 5%-os állami papírjaink még jóval a névérték alatt állanak, amit pedig semmiféle tekintet sem indokol. Hiszen végre államháztartásunkban is beállott az egyensúly és az a szigorú realizálás, melylyel Wekerle Sándor pénzügyminiszter a legutóbbi budgetet összeállította, biztos kilátást nyújt arra, hogy a végre elért egyensúlyt képesek leszünk jövőre is megtartani. Az állampapírok rentabilizása most körülbelül a1 következő:

5% papirjáradék 5 04

4°/0 földteherraent. 449

47,% papirjáradék 4‘76

4% magyar aranyjáradék 4-49

4%% államvasuti kölcsön ezüst 4‘68

47,% államvasuti kölcsön arany 443

százalék.

figyelmét. Nemcsak azért, mert ez a hozadék tetemesen meghaladja a fix kamatozású papírokat, hanem mert azon vállalatok, melyek részvényeit e papírok képezik, évek során át beigazolták életképességüket s kitűnő vezetéssel bírnak, folytonosan fejlődnek és ezekben mintegy garantiáját adják annak, hogy a hozadék kevésbé lesz a jövőre alávetve a véletlennek, hanem mindinkább felölti az állandóság jellegét. Lássuk egynehányát ezen papíroknak és azt, hogy milyen volt hozadékuk az utóbbi években.

Amint ezekből látni, a jövedelmezőség még mindig tekintélyes és habár a korábbi esztendőkhöz képest kisebb is, de aránytalanul magasabb, mint a megfelelő külföldi papíroké és mindenesetre kedvezőb a takarékpénztári betétek után elérhető jövedelmezőségnél. A tőkebefektetés czéljaira szolgáló többi értékpapírok is hasonló előnyökkel kínálkoznak. Ilyenek a záloglevelek, elsőbbségi kötvények és államosított vasúti részvények, a melyek szintén nagy biztonságot nyújtanak. Ezeknek rentabilizása legutóbb volt:

47,% 4% 5% 5% 5%

5%

5%

5%

4%

5%.

százalék.

földhitelint. záloglevél földhitelint. záloglevél jelzálogbank záloglevél pécs-barcsi vasút elsőbbs. magy. galicziai „

„ északkeleti „

» nyugoti „ _

„ galicziai vasut-részv. „ északkeleti „

» nyugoti ,

4-50

4-15

4-98

4-93

4-97

4-01

4- 94

5- 08 5-04 5 05

1889.

1888.

1887.

Pesti magy. kér. bank 11

Első magy. iparbank Magy. hitelbanb Magy. jelz.-bank Magy. lesz. bank Hazai takarékp. Egyes. főv. takarékp. Orsz. közp. takarékp. Első budapesti malom Erzsébet-malom Moln. és sütők malma Kőbányai téglagyár Drasche-gyár Ált. •wag.-kölcs.-társ. Atheneum-nyomda Gyapjúm, részv. társ. Részvényserföződe Sertéshizlaló társ. Északmagy. kőszénb. Franklin-nyomda Ganzgyár

Rumamur. vasm. társ. Salgó-tarjáni kőszénb.

7 12 6-2 7 45 14 10 10 10 12 12 10

7 33 10

11-4

10

8 9

17%

8

20

10

8

9-25

9-2

7

40

15

9%

10

12

16 12

9

7 33

8

11-4

10

8

9

13%

7

15

10

733

8

6

o-o

40

14

9%

10

8

12%

12

10

5

30

7%

14.28

9

7

9

13%

6 9

az illető vállalatot arra, hogy még kedvezőtlen esztendőben is biztosíthassa a részvénytőke megfelelő kamatozását.

Ezek izon körülmények, a melyekre a tőkepénzes közönség figyelmét felhívni szükségesnek tartottuk. Akkor a midőn arról van szó, hogy miképen helyeztessenek el fölös tőkék s a mikor arról van szó, hogy a szelvénybeváltás, a házbét^övedelera és a regale-jogosultság révén nyert pénzek hova fordittassanak, jó lesz figyelmeztetni arra, hogy nemcsak a takarék- pénztár áll rendelkezésére, hanem sokkal gyakorlatibb, sokkal czélirányo- sabb éa végre sokkal előnyösebb az értékpapír-vásárlás, mert az értékpapír nemcsak hogy kellő biztonságot nyújt, de lényegesen nagyobb jövedelmet is alkalmas szolgáltatni.

Mi lesz a Sió-zsilippel ?

százalék osztalékot fizetett.

Mindezek állandó kamatozású papírok voltak és habár valószínű, hogy ezen rentabilizálás idővel kevesbedni fog, az, aki jelenleg veszi meg a papírokat, az árfolyam emelkedése által elérendő nyereségben kárpótlást fog találni az esetleg kisebbedő jövedel- mezésért, amely azonban, amint erre rámutattunk, még mindig nagyobb, mint a takarékpénztár jövedelmi szolgáltatása.

A magyar értékpiacznak vannak ezenkívül olyan papírjai, amelyek jóllehet változékony természetű hozadé- kot nyújtanak, de azért kiváló mértékben megérdemlik a tőkepénzes

Ez a rövid összeállítás eklatánsán bizonyítja, hogy a budapesti részvényvállalatok még pedig bankok, takarékpénztárak, malmok, iparvállalatok kivétel nélkül igen tetemes jövedelmet nyújtanak, amely az állandó kamatozású papírokét jóval meghaladja. Igaz, hogy a részvény-vállalatok jövedelme évről-évre változik, mert az | üzlet conjuncturáknak van alávetve, a melyeket előre számításba venni nem lehet, de másrészről tagadhatlan és a fenti összeállításból is kitetszik, hogy a magyar részvényvállalatok az utóbbi esztendőkben bizonyos állandó jellegű osztalékot voltak képesek adni és e mellett figyelembe veendő, hogy mindezen intézetek és vállalatok belső viszonyai teljesen consolidáltak, mert vezetésüknek gondja volt reá, hogy ne csak dús osztalékot fizettessenek, hanem, hogy gyarapittassanak a tartalékok is. Ennélfogva ma már a tartaléktőkék olyannyira felszaporodnak, hogy ez a körülmény képessé teszi

Krisztinkovich Aladár úrtól, a sióberki társulat igazgatójától vettük az alábbi sorokat, válaszul e hírlap 42. számában megjelent ugyanily czimü illusztrált czikkünkre. Erre K. A. ur igy nyilatkozik:

A zsilipnyilások állhatnak például 15 ctm. helyett 20 ctm. mérezén, mégis a lefolyó viz, a nyomástól függvén, alacsony balatoni vízállás gyérnyomásával, a Sióba csak 10 ctm. viz folyik.

Ha az illető vizsgálók, a helyett, hogy arczképeiket a Zsilipen megörökítették, lefáradtak volna a zsiliptől 1000 ölnyire, a Sió medrében álló hivatalos vizmérezébez, ott győződhettek volna meg, hogy habár a zsilip nyilasai magasabb vizeresztésre nyit- vák, mégis a Sióban csak 10 ctm. viz áll ;

— de hát első sorban kellett volna tudni, hogy a Sió-vizállás csak annak hivatalos mérezéjén ellenőriztetik.

A Sió-zsilip tulajdona ,nem ami vármegyénkké*, nem a megye építette; mert a zsilipet a sióberki társulattal kötött szerződés folytán a mólóval, a gőzhajó-kikötővel, a somogy-balatoüi és déli vasúti társulatok építették, kötelesek fentartani, javítani és kezelni; minden megtérítési igény nélkül; amik évente roppant kiadásokat okoznak:

— tulajdonai ezek a sióberki társulatnak; ennélfogva a gondozásra, felügyeletre vonatkozó következtetés alap nélküli, mert maga a czikkiró beismeri, hogy a gondozás és felügyelethez az építőnek és tulajdonosnak van szánva.

A czikknek a zsilipről következő szavaira; „most is, hogy újjá keilend építenünk

TABCiA.

Azt suttogják a hervadó virágok:

Ne higyj legény soh’se higyj a leánynak. Vissza felel a sárguló fa lombja:

Te meg kis lány ne légy legény bolondja.

Mig e képen változik a felelet:

Földre hullnak az elsárgult levelek. . . Szirmát vesztve elhervad a virág is; Hogy, hamis a legény — meg a leány is.

De mégis a legszebb úgy vagy te nekem, Ha vélem a tánezba suhansz kecsesen, Libegve föl és le a karjaimon,

Mint szélbe sodort piros rózsaszirom.

Váltamra hajolsz, lobog bennem a vér, Perzsel szemed üszlie, szilaj lehed ér; Hév ajkamon át szivemig hat a láz, Mely visz, sodor, elragad, megbabonáz.

Informatioinkat szőllőbirtokosságunk érdekében alábbiakban közöljük, egy jeles szakértő tollából:

Mi az a Deliblát?

— Fényes csillag nézi, nézi, hallgatja: Sugár csókot küld a fagyott harmatra; — S végig reszket hervadt szirmon, levelen: Nincs e földön — nincsen igaz szerelem,

Soós Lajos.

T á n c z.

Jer tánezba galambom, a vig zene zeng ■ Két ujjal suhogó ruhafodrod' emeld,

S aprózd piczi lábbal a friss ütemet, — Oly édes a tánezban keringni veled!

Szép vagy, ha szemed szemeimbe merül; Szivem mosolyodra epedve hévül;

Némán ha merengsz, a bübáj megigéz; És egy szavadért ah! volnék halni kész.

Oly könnyű vagy föld sincs lábad alatt. Mig arezomat, ajkamat éri hajad . . .

A táncz ütemére mienk a világ '.

Üdvöm — diadallal hajlani rád!

Felejtve az élet, a gond, a ború,

Táncz közt övez égi varázs-koszorú;

Sz állunk szabadon, hegyen-vöt gyeken át. És örök üdvöt egy pillanat ád.

Jer hát, jer a tánezba! a vig zene zeng. Két ujjal suhogó ruhafodrod' emeld,

S aprózd piczi lábbal a friss ütemet... Oly édes a tánezba repülni veled!

Rudnyánszky Gyula.

A Deliblát.

(Az alvidéki terület, hová a kormány a kipusztult azőllőbirtokosokat akarja telepíteni.)

A kormánynak, a Delibláttal való tervei főként a kipusztult Balatonvidé- ket érdekelvén: a „Veszprémi Független Hírlap“ szükségesnek látta magát ez iránt tájékoztatni.

Egv 50,000 katasztrális holdas uradalom Dél-Magyarországon, a melyről a legrémesebb jelentések hangzottak szét országszerte és a mely eddig hiába foglalkoztatta a kormányzatot ép úgy, mint a képviselőházat, nem sikerült belőle valamit előteremteni, daczára annak, hogy mindenki sejti, hogy természeti kincs fekszik benne. Az értékesítés módját megmutatta Miklós Gyula a fehértemplomi homokokon, ebben az irányban kell itt tovább is haladni. A puszta fekszik Fehértemplom, Vrasevgai, Uj-Palánka, Dubováez, Deliblát, Mramorak, Ultna között és felnyúlik egész Verseczig. Egész terjedelmében homok, de ez határozottan nem áll, hogy hasznavehetetlen futóhomok volna. Azt hisszük, hogy az a kerti kultúra, amit a fehértemplomi szőlőkben leírtunk, elég igazolója szavainknak és olyan minőségű föld, a milyen a fehértemplomiak közt kiosztatott az 50,000 holdból legalább is

25,000 hold van a delibláti uradalomban. Újabban a kormányzatot foglalkoztatja azon kérdés, hogy elpusztult szölővidékek népe legyen ide letelepítve. Az idén kora tavasz- szal ki is küldetett Halavács Gyula ismert geológusunk és Szilasy Zoltán a magyaróvári akadémia segédtanára, helyszíni vizsgálatok és tanulmányok megejtésére. Sajnos, hogy ez a kiküldetés kora tavaszszal történt, a mikor inég a puszta növényzetének vegetácziója abszolúte nem volt tanulmányozható és az alig elmúlt tél fagya a pusztaságot a valónál még kihaltabbá tette. A kirándulók most augusztusban járták be az uradalom legnagyobb részét, fáradságos 14 órai kocsi utjok azonban a legérdekesebb látványokkal lett jutalmazva. Grebenácz községből jutottunk be az állam területére, itt délnek egész le a Dunáig, körülbelül Dubo- váczig, egy 4,000 holdas, teljesen felhasználható és gazdászati kultúrára kitünően alkalmas terület fekszik, a mely az egész uradalomnak a legsimább része ; magában foglalja a Dealumarét, a Bora horát egészen a Lupásiáig, a mely már, mint neve is matatja, farkastanya, tiszta futóhomok. És itt lehet 10,000 hold olyan nyílt homok, a mely csak 50—-60 holdnyi sikerült kötésekkel van megszakítva, azonban már Izvor, Priszlopu, Uniaraare, Kotulargu és a Fla- munda felé mind szintén igen alkalmas gazdasági területet képeznek. Utunkat a Flamunda felé vettük, keresztül menve Kremser Ferencz fehér templomi bérlő tanyáján, kinek birtokterülete 1130 hold, bírja pedig 1 frt 20 kr. évi bérért holdját, 10 esztendőre. Maga a Flamunda szintén néhány ezer holduyi terület, gazdasági kultúrára teljesen alkalmas és ugyancsak ilyen területeket szeltünk át egészen Deliblát községig.

Valóban megfoghatlan dolog, hogy az uradalom legnagyobb része potom pénzért, 50 krtól 3 frtig van bérbe adva és mind csak legelőnek használatik fel. Csak a Kremser tanyán láttunk 200 hold szántóföldet, de benne aztán olyan kukoriczát, a minőt széles Magyarországon sehol, kölest, gyönyörű faültetéseket és 300 drb fübéres marhát, a melynek darabja 5 frtot fizet a legelőért három hónapi időre. Már ezután képzelhetjük, hogy milyen legelő van ott. Hallottuk említeni már régen, hogy az egész Deliblátot a vízhiány teszi tönkre és nem engedi annak kihasználását. És az egyes bérlők szerződésileg kötelezvék kutakat építeni. El is mentünk 3 kút mellett, melyek mindenike legalább 24 öl mély, tehát nagy- költséggel készült, sokszor bedől és igy karbantartása is szép pénzt igényel. Az 1 egyes községek, a melyek potom pénzért j bírják a legszebb területeket bérben, viz

hiányában úgy segítenek magukon, hogy ősszel felásott nagy gödrökbe beletiporják a havat, ezt azután betakarják földdel és a felolvasztott hóiéból itatnak. Nyáron természetes, hogy a hó, mire a nagy bőségek bekövetkeznek, elolvad és a marhának gyakran 2 óra járásra kell a vízre járni. Hogy azonban a vizkérdésben is lehetőleg alapos informácziókat szerezhessünk, kísérőül kértük fel Neukom verseczi gyárost, ki a közel és távol vidékeken ártézi kút fúrásával foglalkozott és mint e téren szakértő mérnök, mindenesetre hivatott volt véleményt mondani. Ugyancsak ő volt az, ki évekkel ez- előt ép a viz-3zempontból a Deliblátot két cseh szakértővel együtt az egész homoksivatagon tanulmány tárgyává tette és csodáljuk, hogy akkor, a midőn az államhoz felterjesztett számítások szerint a Delibláton egy-egy ártézi kút fúrása 30—50,000 frt költségvetéssel javasoltatok. Neukom 2000 írtért a kút ásását megkésérleni egy általa ép a homokterületekre konstruált csöves kut- szerkezettel. Ajánljuk Neukom ez Ígéretét a kormány figyelmébe. 2000 frt mindenesetre kevesebb, mint 50,000, mely utóbbi összegből Neukom szisztémájával nem egy, hanem 25 kutat lehetne a Delibláton felállítani. Egyáltalában nem képzelhetjük azt, hogy a technika mai előrehaládtával szakértelemmel és csak némi áldozatokkal ne lehetne a viz- kérdést megoldani és a mint ez meg van oldva, le van győzve az az egyedüli akadály, a melyet a természet gördített a Deliblát jövedelmezőségének elébe. A merre utunk keresztülvezetett, mindenütt a leggyönyörűbb kaszálókat, legelőket láttuk.

És hogy belterjesen minő gazdaságokat lehetne itt elővarázsolni, mutatja a primitiven gazdálkodó fennevezett bérlőnek aczélos búzája és asztagjai, a melyeket bármely felvidéki gazda megirigyelhetett volna. Legalább is 6—7000 katasztrális hold az a terület, mely hasonló az emlitettük-féle tanyá-