Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1888-12-22 / 52. szám
Veszprém, 1888. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, deczember 22. a Veszprémi Független Hírlap (1888. decz. 22.) 52. számához. Mire ügyeljünk értékpapírjainknál? Az értékpapírok tulajdonosainak sok mindenre kell ügyelniük, s ezt az illetők saját érdekükben meg is cselekszik. — Mégis tapasztaljuk, hogy gyakran a legtájékozot- tabb értékpapír tulajdonos is figyelmen kiviil hagy egy igen fontos körülményt, t. i. az értékpapírok tökeesedékének szoros ellenőrzését. — Pedig ez annál kívánatosabb, — mivel annak elnézése érzékeny kamat és tőkeveszteséget von maga után. Ismeretes, hogy a kamatozó értékpapíroknál kétféle esedéket különböztetünk meg, és pedig: szelvényesedéket és töke esedéket. A tőkeesedék rendszerint csak a sorsolás alá eső értékpapíroknál jelentkezik és mintegy helyettesítése a más alakban nyilvánuló tőke felmondásnak. — A tőke ese- dék azon időpont, melynek eltelte után a kisorsolt értékpapír többé nem kamatozik. A kisorsolt értékpapírok beváltását illetőleg nemcsak hazánkban, hanem külföldön is azon eljárás honosíttatott meg, hogy a kisorsolt értékpapírral bemutatandók mindazon szelvények is, melyek később válnak esedékesekké, mint a kisorsolás folytán — maga az értékpapír tőkéje; — mivel ellenkező esetben a hiányzó szelvények, hivatkozással a kamatozás megszűntére, magából a beváltási tőkéből vonatuak le. Önként értetődik, hogy ily eljárás mellett súlyos veszteséget szehveduek azon értékpapír tulajdonosok — kik értékpapírjuknak törlesztésre történt kisorsolásáról tudomást nem vettek, — vagy arról maguknak meggyőződést nem szereztek és a kezeik közt levő értékpapírjuknak folytatólagos szelvényeit jóhiszemü- leg beváltották. Ez esetben tehát az értékpapír tulajdonosnak nemcsak a tőkéje lesz megcsor- bitva, de kamatvesztesége is érzékeny. Hogy ezen veszteség nagyságáról itt tiszta képet nyerjünk, a következő példát hozunk fel: Egy 160 frt névértékű 5 °/0- kal kamatozó értékpapír, mely 10 évre szóló szelvényivvel tehát 20 drb félévenként esedékes szelvénynyel van ellátva, a 4-ik szelvény esedék idejében tőke törlesztésre kisor- soltatik, az értékpapír tehát az 5-ik szelvény esedéktől megszűnt kamatozni. Az értékpapirtulajdonos elnézvén értékpapírjának tölesztésre történt kisorsolását jóhiszemüleg beváltja — a folytatólagos 5-ik szelvényt és igy tovább egészen a 20-ik szelvényt is. Mivel a szelvényeknek eltogytával illetékes helyen uj szelvényinek kiadatását fogja szorgalmazni, csak akkor nyer tudomást arról, — hogy értékpapírjához nemcsak hogy uj szelvényivet nem kap, de hogy ellenkezőleg ő tartozik megtéríteni azon összeget, melyet az 5-ik és ezt követő egész 20-ik szelvény beváltása folytán élvezett. Az illető értékpapír tulajdonos ez esetben a beváltásról a következő számlát nyeri; 100 frt név.-értékpapir beváltási összege teljes névértékben .............................................100 frt, de az illetéktelenül beváltott 16 darab (5-—20-ig szelvényig) szelvényértéke á 2 frt 50 kr....................................... 40 frt, ki jár az értékpapirtulajdonosnak......................................... 60 frt. Ho gy ezen veszteségek óriási összegre rúgnak — nem szükséges külön indokolnunk. Elég ha felemlítjük, hogy a járadékok és részvények kivételével a kamatozó értékpapírok nagyobbára sorsolás alá esők, és hogy az időközönként megjelenő sorsolási közlönyökben és hirdetményekben nagy mérvben növekszik azon értékpapírok száma, melyek kisorsoltattak de a tulajdonosok áltál beváltásra mindeddig bemutatva nem lettek. A napisajtó is újabban behatóan tárgyalta a kisorsolt értékpapíroknál felmerülő veszteségek kérdését anélkül, hogy az azok kikerülésére czélzó leghelyesebb eljárás iránt megállapodás jöhetett volna létre, legtöbb esetben utalás történt az e czélra külön közhírré tett hivatalos hirdetményekre és a magán vállalatokban megjelenő sorsolási hírlapokra és értesítésekre, melyek szoros figyelemmel kisérését ajánlották az illető értékpapírok tulajdonosainak. Igaz, hogy hazánkban e czélra szaklapok jelennek meg, mindamellett a külföldön, jelesen Németországban a sorsolás alá eső értékpapiroknál felmerülő veszteségek csökkentésére egyes intézetek követésre méltó intézkedéseket léptettek életbe, így egyebek közt a legfontosabbat említve azt, hogy azon értékpapirtulajdonosok, kik kisorsolt értékpapírjuknak szelvényeit jóhiszemüleg beváltották — azok értékét ugyan megtéríteni tartoznak, de viszont méltányosságból az illető intézetek — csekélyebb, rendsseiünt 2°/0-ot javukra számításba hoznak, és ezáltal az értékpapirtulajdonos veszteségét lehetőleg mérsékelik. — Ezen eljárás a méltányosságon kívül eddig ugyan még nagyon vitatott, de mégis, fennálló jogi alappal is bir, mert tagadhatatlan, hogy az értékpapír kibocsáj- tója a kisorsolt értékpapírok beváltására előirányzott tőkéjét a beváltás eszközléséig használhatja, illetve gyiimölcsözteti. Az előre bocsájtottakban kimutattuk, hogy az értékpapírok kezelése nem ál csupán la szelvényeknek levágásából és beváltásából, Ide hogy ezenkívül a tőke esedék is figye- I lembe veendő. De ha csak magát a szel- I vénybeváltását veszszük szemügyre, el nem [hallgathatjuk azon nehézségeket, melyek e [tekintetben különösen a vidéken tartózkodó [értékpapír tulajdonos által leküzdendők. A beváltási helyeknek keresése, a szelvényeknek elküldésével járó költségek, az esetleg fizetendő beváltási jutalékok, mindolyan körülmények, melyek időt, munkát és pénzt vesznek igénybe. Mennyivel előnyösebb azon értékpapír tulajdonosok helyzete, kik értékpapírjaikat egy megbízható intézetnél őriztetik, — és az értékpapírok kezelésével összekötött teendőket azokra ruházzák át. — Csakhogy ez esetben a megbízhatóság a főkérdés és azon körülmény is, váljon az őrzési és kezelési dijak arányban vannak-e a teljesitett szolgálatokkal ? Ezen körülménynek figyelembe vétele mellet — az értékpapírok letéti őrzésére — a sorsolások nyilvántartására — a szelvények beváltására — igen alkalmasnak kínálkozik a m. kir. postatakarékpénztár, mely sajátságos szervezésénél fogva azon helyzetben van, —- hogy nemcsak az értékpapírok vásárlását eszközli dijmentesen a napi árfolyamon, de még ezenfelül a vásárló kívánságára — a vett értékpapírt letétbe veszi, a sorsolásokat nyilvántartja, azokért szavatol, az esedékes szelvényeket levágja és beváltja, az illetőt mindezekről esetről- esetre értesíti, és mindezen teendőkért semmiféle dijat nem hoz számításba — tehát az egész kezelést teljesen ingyen teljesiti. Midőn a m. kir. postatakarékpénztár- nak e czélra kiválóan kínálkozó szerepét felemlítettük, csakis útmutatást és tájékozást kívántunk nyújtani azok részére, kik tőkéjüket értékpapírokban óhajtják elhelyezni, és megnyugvást keresnek, hogy értékpapírjaiknak helytelen kezeléséből avagy a sorsolások elnézéséből reájuk károk ne háromol- janak. Sikkasztás Székesfejérváron. . Hát bizony a sikkasztások korát éljük s már egészen elfelejtünk csodálkozni, ha ilyen esetről hallunk, sőt akkor csodálkozunk igazába, ha olyan nap múlik el, amelyen nem fordult elő sikkasztás. Most a régi koronázó városban esett meg a baj, hogy Schnetzer József a székesfejérvári városi fogyasztási adóhivatal pénztárosa 4932 frtot „kezelt el“. Schnetzer egy hónapja súlyos betegen fekszik s távolléte alatt vették észre a sikkasztást, melyet a súlyos beteg már beismert. Schnetzert, a ki négy éve van a hivatalban tegnap felfüggesztették állásától. Azelőtt üveges volt, de tönkre ntent. A pénztárnok a sikkasztást úgy követte el, hogy az általa esetről- esetre a városi pénztárba bemutatott könyvet és átszállított pénzt az ellenőrzéssel megbízott könyvelőnek nem kellett aláírnia, hanem az ellenőr minden hő végén pontos kimutatást adott be a pénzügyi tanácsnokhoz, a ki azonban soha sem nézte meg. hogy a pénztárnok befizetései az ellenőri kimutatással megegyeznek-e ? Így tehát nagy mulasztás terheli az ellenőrzés körül a fogyasztási albi- zottmány elnökét, Schnetzer János pénzügyi tanácsnokot is, aki előbbinek testvére és a kit Havranek polgármester már szintén felfüggesztett. Helyettesítésével Gebhard Bódog aljegyzőt bízta meg. A kir. ügyészség felhívására a rendőrség ma délután letartóztatta Schnetzert, a kinek kihallgatását Sár- közy vizsgálóbíró megkezdte. IEODALOM. A „Budapesti Hírlapinak a müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb inteligencziája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban még a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap“ érte el: legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dolgozik. Minden fontosabb belvagy külföldi esemény felől rendes levezőn kívül saját külön tudósitó értesit* közvetlenül ; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk : nem történik a világon semmi jelentékeny dolog anélkül, hogy a „Budapesti Hírlap“ arról rögtön ne adjon hű és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hírlap“ politikai czik- keit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Grünvald Béla, Balogh Pál Írják más kiváló hazai publicistákkal híven a lap független magyar pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felöl távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap: a „Bupapesti Hir- | lap távirati tudósításai raanap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban — Londontól Konstantiná- polyig saját tudósítók vaunak, akik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Rudapesti Hírlap“ e czélokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hirlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánuma a sajténak. A „Budapesti Hírlap“ Tárczarovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, ami tájékozására szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló Írók legújabb müveit közöljük. De ezúttal még egy kedves meglepetéssel is szolgálunk olvasóinknak. 1889. január első napján Jókai Mórtól kezdünk egy uj regényt, melyet koszorús Írónk kizárólag a „Budapesti Hírlap“ számára irt. Jókai Mór uj regényének a czime: „Aki a szivét a homlokán hordja,“ s mint a költő maga mondja, „egy modern ezeregyéji mese“. A regény egyike Jókai ama geniális, ragyogó alkotásainak, melyek már oly régóta az ö bűvös körébe vonták az olvasóközönséget, s Jókait oly népszerűvé, bálványozottá tették, a minő soha még magyar iró nem volt. A regény eleje Magyarországon a vége Mekkában játszik. Hőse egy nő. Jókai Mór regényének közlését 1889. január 1-sején kezdjük meg. Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 8 frt 50 kr., egy bóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadó-hivatalának, IV. kerület, kalap-utcza 16. szám. mVLlÖELfélélT— Az „előkészítő intézet katonajelöltek szamara Pozsonyban.“ Feladatául tűzte ki magának oly ifjúkat — kik rendes tanulmányaikat bár mi oknál fogva félbeszakítani kénytelenitve, e miatt a középis- iskolát nem végezhették, az érettségi vizsgát le nem tehették s ebből kifolyólag az egy évi önkénytesi jogot nem nyerhették el — azon vizsgálatra előkészíteni, melynek sikeres letétele által az egy évi önkénytes- ség kedvezmény elnyerésére íogot szerezhetnek és mint olyan ugyan azon joggal mint aki az érettségi vizsgát letette, a cs. és kir. közös hadsereg sorába beléphet. — E vizsgát 17-ik korévtől kezdve mindaddig inig a a katona-kötelezettség alá esik bár ki le teheti, nem szükséges hogy előbbi tanulmányait igazolja, csupán jó erkölcsét tanúsító bizonyítványt kell elömutatnia. E szigorlat Pozsonyban a cs. és kir. hadosztályparancsnokságnál egy katonai és polgári tanárokból összeállított vegyes bizottág előtt tétetik le, melyre még olyan ifjak is bocsátatnak, kik a katonaköteles kort meghaladták ugyan, de az utóbbi állításnál testi gyönge- ségök miatt a következő állításig visszavetettek. Nincs kétség hogy minden tehetősb család-apának főgondja oda irányul, hogy fiának azon lehetőséget megnyissa, melynél fogva ez mint egy éves önkénytes róvhatja le a tényleges szolgálatot mi által a sokkal terhesebb körülmények alatti 3 esetleg 4 évi szolgálattól megóva lészen, mely hosszú idő alatt polgári foglalatosságát félbehagyni kénytelenitetnék. E súlyos körülmények elhárítására biztos alkalmat nyújt ezen hazafias vállalat a menyiben a jelzett intézet 6 havi nappali, vagy esetleg 8 havi estéli tanfolyamnak együtes látogatása által minden ügyekvő ifjú az előirt vizsgálat letételére a megkíván tató képességet magáévá teheti. Az intézet látogatása katonai szolgálatra kevésbé alkalmas ifjaknak is ajánl- tatik, mivel a tárgyalás alatt álló és jövő január I-sö napján életbe lépendő uj véd- törvény értelmében oly hadkötelesek is fognak (még pedig a póttartalékhoz) besoroz- tatni, kik csekélyebb testi fogyatkozással bírnak, mely intézkedés azért bozatik, mivel Magyarország 1889-ik évtől fogva az eddiginél 6000-rel nagyobb ujonczilletéket tartozik kiállítani. Melegen ajánltatik mindenkinek ez intézetbe való mielőbbi belépés és a,megkívántaié vizsgálatnak letétele. Beiratások az azonnali, valamint a 2-ik előkészítő tanfolyamba való belépésre naponta eszközölhetők és programmok kaphatók Pozsonyban, rózsa-utcza 13 sz. 1-sö emelet az intézet irodájában. — Iparügyben hozott elvi határozat. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium egy nemrég felmerült esetben kimondotta, hogy azon időig, mig a kinevezett gyám, vagy gondnok kirendeltetik, a tanoncz- szerzödés a kiskorú tanoncz nevében a közgyámmal köthető. A tanoczszerződés megkötése halasztást nem tűrő intézkedést nem igényelvén, a gyámhatóság még illeték- telensége esetén is köteles oly egyénekre nézve, .kik a gyámság eset felmerültekor területén tartózkodnak, ideiglenesen gyámot kirendelni, kivel a tanonczszerzödés megköthető. Hogy a tárgyaló iparhatóság tárgyalás folyama alatt megbírságolhatja mindazokat, a kik a rend és hatóság iránti tisztelet ellen a megintés után is vétenek. A hatóságnak eme határozatát fölebbezni nem lehet. — Személyportó a vasutaknál. Baross Gábor közlekedési miniszter és képviselő, ki csak imént aratott elismerést azon terjedelmes és rengeteg adathalmazt tartalmazó jelentésével, melyet az országgyűléshez benyújtott, újabban egy igen merész reformot tervez a személyszállítás körében. Ezen terv szerint az utas nem a beutazott kilometer távolság szerint fizetne, hanem az országban vagy egységes személyszállítási dij mellett lehetne utazni, amint a levélpostánál látjuk, vagy az össztávolság több vonal- szakasza, zónára osztatván, a menetár egy ily vonatszakasz hosszára egységesen állapíttatnék meg. E merész eszme már másutt is felmerült, de megvalósulás esetén mi volnánk az elsők, kik kísérletet tesznek, Kérdéses azonban, hogy financziális állapotaink a kísérlettel járó risikot elbirják-e? — A magyar nyelv a közép iskolákban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter f. hó 15-én benyújtotta a középiskolákról és a felsőbb tanintézetekről szóló jelentését, mely a tanulók anyanyelvi viszonyaira nézve a következő adatokat tartalmazza: Anyanyelvre nézve a 39,334 tanuló között volt 1887-ben: magyar 27,886, német 6,312, román 2,323, olasz 103, tót 1,659, szerb-horvát 778, ruthén 92, másnyelvü 180. A magyar nyelvűek száma középiskoláinkban évről-évre nő: 9 éve 26.203, 6 éve 27.019, 3 éve 27,130, az idén pedig már 27.886-an voltak. — Kivándorlások Brazíliába. Triesztből táviratozzák, hogy a helytartóság az Osservatore Triesztinoban, valamint falragaszok utján négy nyelven hirdetményt tett közzé, melyben inti a lakosságot a Brazíliába való kivándorlás ellen. (A haza) czimü drámája egész irányának legerősebb kifejezője és állítólag ez volt a közvetlen ok száműzésére. Kernéi bég khioszi magányában a török nemzet nagy, modern tudományos magaslaton álló történetén dolgozott. Egy legújabb müve, mely' tavaly jelent meg, bennünket is érdekel, a czime Kanizsa és Nagykanizsa ostromát adja elő népkönyv alakjában, a legtisztább, legnemesebb töröknyelven. E mii magyar fordításán most dolgozik Vámbéry egy tanítványa, Nádai. Kemál bégben az uj török irány vezérét veszíti. Ki lesz örököse, az efendi- korrupció mai napjaiban? Vasúti uj menetrend. — Érvényes 1888.' junius 1-től.-— Budapestről indul Veszprémbe : 7 óra 25 p. postavonat; ide ér 11 óra 16 perczkor. Déli 12. ó. 5 p. vegyesvonat; ide ér 5 óra 22 perczkor Veszprémből indul Budapestre : Reggel 7 ó. 40 p. II. személyvonat; Budapestre ér 11 óra 02 perczkor. Délután 4 ó. 48 p. postavonat; Budapestre ér 8 óra 44 perczkor. — A közös hadsereg szükségletének fedezésére nézve tervezett reformokról egy jól értesült bécsi lap azt Írja, hogy 1890-től kezdve a deczen- trálizáczió olyképen terveztetik, hogy négy főszállitási telep létesittessék és pedig egy Bécsben, egy Gráczban, egy Brünnben és egy Budapesten. A lábbeliek mintegy 2 millió értékben lesznek szállitandók s ebből minden most felsorolt városban bizonyos mennyiség szállítandó. Budapestre mintegy 666,000 frtnyi szállitás esik a lábbeliekből s miután ki lesz kötve, hogy minden telep a reá eső szállítási értéknek mintegy 25%-ját a kis ipar által tartozik előállítani, a magyarországi kisiparra körülbelül száznegyvenezer frt értékű szállitás esik. A pályázó kon- zorcziumoknak garancziát kell vállalni a szállítandó czikkek minőségére nézve s ki kell mutatni a kisipar által szállított mennyiséget. Ha a konzor- cziumok nem vállalkoznak a kisipar bevonására, akkor csak a szállitás 3U részét kapják, mig az V* részt maga a közös hadügyminiszter fogja a kisiparosoknak kiadni és- pedig vagy szövetkezeti alapon egyesült testületeknek, vagy egyetemleges kötelezettségen alapuló gyülekezeteknek. A szállitás többi részleteire nézve a már legközelebb megjelenő hirdetés fog felvilágosítást nyújtani. Ha a kisiparosok a szállításban részt akarnak venni, nyomban e hirdetmény megjelenése után a szövetkezetekké kell alakulniok, mert csakis ily alakban tarthatnak számot a pályázatban való tekintetbevételre. — Elvi határozatok adó- és bélyeg- ügyekben. A községi közegek az általuk beszedett adópénzeknek véletlen eset folytán történt megsemmisüléséért, csak akkor tartoznak kártérítéssel, ha a véletlen eset elő- időzésében hibásak, vagy oly fennálló törvényt vagy rendeletet szegtek meg, melynek megtartása esetén a károsodás megelőzhető lett. volna. A községi közegek nincsenek kötelezve arra, hogy az általuk beszedett 50 frtot meghaladó adóösszegeket, az illető kir. adóhivatalba esetröl-esetre beszállítsák. Az 1881. évi XLIV. tcz. 2-ik §-ának 1. pontjában az állami kedvezményben részesített gyári vállalatok részére engedélyezstt illetékmentesség, csak a gyári vállalat alakitasa alkalmával megszerzett és nem az állami kedvezmény elnyerése után ahhoz csatolt gyári telkekre vonatkozik. A magyar korona országaiban lakó egyénnek Boszniában lévő hajómalmából eredő jövedelme, Magyarországon adóval meg nem róható. A görög-keleti szerb egybzzi papi telkeket terhelő adótartozások, a hierarchiai alap tulajdonát képező számfeletti papi telkek jövedelméből be nem hajthatók. A szabadságolt állományú honvédtiszteknek, a fegyvergyakorlatokra való behívás elhalasztáását czélzó kérvényei: bélyegkötelesek. A védkötelezettségüknek eleget tett szabadságolt állományú honvédtiszteknek, szolgálaton kívüli viszonyba való áthelyeztetés végett benyújtott kérvényei bélyegmentesek. — Egy török reformátor balt meg e hó 2-án Khiosz szigetén: Kemál bég, kit szabad gondolkozásáért száműzött e magányos földfoltra a hivatalos Törökország. Kemál bég Rodostóban született 1841-ben és már igen ifjan tanítványa lett Sinászi efendinek, a nagy török nyelvésznek. E felvilágosodott, tudományos ember hatása alatt érett meg benne a gondolat, hogy Törökország csak úgy maradhat meg Európában, ha népét és nyelvét reformálják a XIX. század szellemében, de nemzeti alapon. Kemál bég az, aki a mai török irodalmi nyelvet megalkotta. Letépte az ősi nyelv hatalmas törzsökéről a perzsa és arab fattyuoltásokat. Irtott, tisztított, természetes rendszerrel és követte az egyetlen igazi elvet: nyelv csak a saját rejtett kincseiből, a népnyelvből gazdagítható. Visszahelyezte régi jogaiba a török népnyelv szavait, amelyeket az ő fellépéséig úgy elnyomott a sok arab és perzsa kölcsönszó, hogy az egyszerűbb ember, mint idegent hallgatta saját anyanyelvét. Mint költő, történetíró, drámairó, politikus, fordító és szépprózairó szolgálta az eszmét: haladó törökség nemzeti szellemben. Vatan Nyilt-tér.*) a/, 1888-ik évi nemzetközi kiállításon arany éré ni ni e 1 kitüntetett gazdag szénsavtartalinu asztali és győgyviz Farbig, schwarz und weiss Seídene-Morió I VOn 95 kr. bis fl. 7.60 per Meter (antique und franqais) versendet roben- und stückweise zollfrei das FABRIK-DEPOT O. HENNEBERG (k. k. Ho- | flieferant), ZÜRICH. Muster umgehend. Briefe ! 10 kr. Porto. *) j£ rovat alatt közlötekért felelősséget nem vállal a S z e r k. Hirdetés. Alulírott, ki eddig balatoni Stefá- nia-yacht-egylet/bfüredi hajógyárában volt alkalmazva, tudatja a bala- tonparti n. é. közönséggel — hogy Ónálló hajógyárat állít s miudennem vitorlás hajó legolcsóbb ára A hajók jóságáért s a munkáért kezesség vállaltatik. Teljes tisztelettel. Artwein Ferencz, . hajóépitő, Arácson. Arácson toni evezős vagyr sére ajánlkozik, a szolid A legkitűnőbb kézi-harmonikák 1-, 2- és 3-szoros bi 11 enty iivei. Jjj Orcliester-harmonika aczélhang- ^a^á^telábnán^^őrszellen- tyükkel ; valamint minden hangszer. u. m. hegedü/cziterag flóták, klarinét trombijpk, zenégi-hang- ^zerek^enélő-doboz^zfjtwnm nikák, occarina, ton. madár-kintorna^áenélő-al- ,'S sörös-poharak. zenélő női f Necessaire bum, zenélő boros— stb. stb| kaphatók: Trimmel N. Jan., harmonika-gyára, Becs. VII. Kaiserstrasse 74. Árjegyzék harmonikákról vagy hangszerekről bérmetve küldetik. Legjobb SZIVARKA-PAPIR FraQczia jgyái tmány a Cawley és vieitfy czégtől, Páriában. ÜtánzáSwtól óva tik! Ezen papír dg J. J. r vig, dr. E. Lifpmann tan. által a n&legen ajj minősége, tifetasága nek ártalmatlan/ d, dr. E. Lud- écsi egyetemi iltatik kitűnő az egészaég- ,ga miatt. a»1—- . ii! i h Boo/trcrrursiií FAC-SIMILE I»V. l/.iTtQUKTTK 17, TUB BSn '.yí ', .1 PARIS / (r % s a i o i t e s o c n Kapnamt uz urazw/ua j wraaw« • I IIÍU1 L ili V I magry. k.éaszerbk. udv. áaványuUvdlVlltJ IJm vízszállítónál Budapesten neiakiilö ben gydgywíertárakbaii, füs*erkeres- kedésekbeures vendéglőkben.
