Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1888-10-13 / 42. szám
1 Veszprém 1888. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, október 13. A szüret. Somlyók egyen a szüret f. hó 15-e'n kezdődik. Ez évben kevesebb, azonban jobb minőségű borra lehet számítani, mint a múlt évi volt. A fillokszéra pusztítása ez évben óriási volt. Devecserben 10-én kezdődött a sziire- telés. Jó minőségű közép termésre van itt kilátás. A megyeri, német-polányi, ajka-ren- deki és ajkai szellőkben a termés mennyiségéről szólni nem érdemes. Teljesen tönkre tette a fillokszéra. Csékutoil a legrosszabb minőségű és kevés mennyiségű termés volt. Pápavidékén a bét elején kezdődött a szüret. A termés kevés, minőségre azonban jobb a múlt évinél. Badacsonyban meglehetős termés lesz. Úgy a mennyiséggel, mint a minőséggel meg vannak elégedve ugyan, de a múlt évi termést minőségileg meg sem közelíti. aggge— ÚJDONSÁGOK. — Október 6-át ez évben is ün- nepiesen ünnepelte meg a polgárság. A helyi szent Ferenczrend templomában, mely teljesen gyászdiszitésekkel volt borítva, óriási katafalkon, mintegy 100 láng között az aradi vértanuk gyászfátyolos arezképét övezve, a vértanu-balál s a szabadságharcz jelképéül a meztelen fegyverek csillogtak. Ott volt a templomban a város szine-java; a hazafias kegyeletü, becsületes, tisztességtudó nép mind. A városi tisztikar teljes számmal, a j 48/49-es honvédek testületileg s az j ifjúság, melyet úgy látszik, a jövendő i muszkavilág iránti loyalis előérzetből \ tart vissza a hála imáitól Tisza j Kálmán katholikusrendi - felügyelete, j testületileg való távollétével tűnte- j tett ..............így hát nem az ifjúság az oka annak. Hogy is mondta a lutheránus Szontag, Mudrony szemébe a minap ? „Hadd húlljon, ami férges !“ — „Az Aurora “ a kriminális alatt. Előző hírlapunk, a fővárosi napilapok után jelezte, hogy ezt az irodalmi társaságot a királyi tábla a bünfenyitő törvényszék elé állította d r. Vison- tal Soma ügyvéd fellebbezése folytán. Dr. Y i s o n t a i Soma előterjesztése nyilvánvalóvá tette a „keresztény“ jelszóval propagáló kompánia csalárd szándékát s ezt számtalan okirattal, levéllel,távirattal beigazolta, f zerepel e csatolmányok közt Istóczy I Győző egy levele is, melyet báró I Andreáns zky megszökött társa- ! sági eluök meg bízásából irt K o m- 1 p o 11 h y úrhoz, ki a társaság 900 forintos számlája szavatolására hívta i fel s ebben kijelenti, hogy a báró nem ; szavatol, nem fizet s nem is fog fizetni j sem egyeteinleg, sem külön. — A derék ; társaság több távirata után egy : váltó érkezett K o m p o 1 t h y úrhoz i 900 írtról d r. Szik lay és Balázs j Sándor aláírása s az „Aurora“ „bejegyzett“ czégével együtt (5 havi utóterminnsra, 1S87. aug. 5-re lejáró- lag. A lejárat előtt 3 nappal tudvalevőleg azalelnök Balázs Sándor öngyilkos lett. De ott volt fedezetül a társaság levele, hogy báró Andre- ánszkyt közjegyzőileg kényszerítik a szavatolásra. A levél Írója dr. Szik- lay volt. A bünfenyitő törvényszék dr. Yisontay Soma indítványára e szerint a krimiuális elé állítja a z „A u ror a“ magyar keresztény Írók könyvkiadó szövetkezetének igazgatóságát. Nevetésen Br. A ndreánszky Gábor, elnököt. Be recz Károly, aleluök. Balázs Sándor, alelnök (meghalt.) Dr. S z i k 1 a y János, főtitkár. E b e c z k y Béla, altitkár. Fis trik Géza, Szeitsz Tiva- d a r, Mudrony Pál, Halász D e z s ő, H a n n Rezső, igazgatósági tagokat. — Vizner János üzlete, mely negyedszázadon át a város egyik legbe- csültebb üzlete volt, tegnapelőtt más kézbe ment át. A tulajdonos eladta. A mindig tevékeny, körültekintő, üzletavatott Viznert bizonyosan nem az bírta erre a lépésre, hogy Veszprém- város üzleti forgalmában bízzék, hanem az a kérletlhetlen ómen, mely a várost pusztulásba viszi. Kein egy évtized, csak 8 év munkája volt, hogy legelőkelőbb ezégek, renomért kereskedőink közül elpusztultak : Samson, Tusz- kau, Guthard, Schill, Pollák, Kindl, Menzl, IJógner, Vellner s a kevesebb ezerekkel próbálkozók közül még akár hányán. De hát az ómen ellen itt nincs segítség. Nincs egy szikráuyi városszeretet már senkiben. Menti a bőrét mindenki, mint a sülyedő hajóról elúszó patkány.. A kereskedelem pedig elbukik. — Szegény jó barát. Így nevezi az egész kerek világ keresztény népe a francziskánusokat. A helyi Ferencz- rend kollektáló tagja a német hitszónok ma igazán érdemes erre a világ- nevezetre. A kolostor részére kollek- tált s mikor a vámosi utón már hazajönne, az utszéli prizmán le-bil lenő kocsiról lefordult s — eltörött szeBrr! Szinte borsódzik a hátam, ha arra gondolok, hogy mekkorát fogok nyekkenni az akasztófán, mikor a hóhér elrántja alólam a széket! Ezer szappan és borotva! Ez nem lesz egészséges ! Oh, de hát mit tegyek! Érzem, hogy ölnöm kell, vért kel ontanom! Ilyen gyalázatos hűtlenségnek csak halál lehet a vége ! . . . Megölöm magamat! Igen! Nem akarok tovább élni. Nem is fogok! Hadd tudja meg az álnok, mennyire szerettem ! Hadd boruljon véres tetememre, halotti arozomra, fekete gyászkoporsóm födelére. Szegény Áska Fridolin, ha tudtad volna, hogy csak még egyszer fogsz lefeküdni, de fölébredni soha többé, legfölebb az utolsó Ítélet napján, hogy megrazirozd a föltámadó papokat és színészeket ! Szegény Áaka Fridolin! Ha tudtad volna, hogy tegnap etted meg az utolsó vacsorádat, bizonynyal nem tökkaposztát ettél volna auflag nélkül, hanem inkább auflagot tökkáposzta nélkül! Tehát Áska Fridolin búcsúzzál az élettől, az örömektől és borotváidtól, a keservektől és hajnyiró ollóktól. Isten veled, jó ánglus borotvám! Oly keveset kellet téged köszörülni s mégis oly jól vitted a szőrt, hogy néha a bőrt is lecsesszentetted. Miattad csak háromszor vágtak pofon, akkor is nem te voltál részeg hanem én. Isten veled jó hajnyiró ollóm, te becsületes, józan, vidám szerszám! Tarts meg emlékedben! Nem vágtdm teveled csak egy czigány bőgős fülébe, akkor is én voltam a hibás. Isten veletek, derék tyukszemvágók, hajzatfodritók, kisebb-nagyobb ollók s te vén borotvaszij, a ki oly örömmel tartottad mindig borotvám alá csiklandós derekadat. Tehát haljunk meg ! Mondjunk le a nyirésekről, borotválásokról és szagos po- inádékról. Mit ér az élet ha az embernek nincsen szeretője! Nohát mivel öljem meg magamat? Borotvával ? Ez nem regényes es ha nagyon át találnám végni a gégémet, össze se tudnák varrni az orvosok; ha pedig csak egy kicsit vágnám be, Sokáig nem tudnék enni, mert minden leves kicsurogna a nyakamon. Vizbe ugorjára ? , Brr ! Nagyon hideg! Ha elgondolom, hogy milyen náthával állítanék az Ur trónusa elé, elmegy tőle a kedvem. Különben sem tudnék a vizbe fuladni, hacsak követ nem kötnék a nya- kemra. Oh, Aska .Fridolin ! hát úgy halnál-e meg, mint a penzionált vén házimacskák! Nem! Inkább veszek egy revolvert? Megtöltöm duplán, neki irányzóm a fejemnek és úgy keresztül lyukasztom magamat, mintha csak valami óralánezra készülnék figurának. Jaj! csakhogy ha a fejemet egészen el találja hordani a lövés, mire fog borulni a Zsófi és az utolsó Ítélet napján mireteszem a kalapomat ?! . . Tyű! ez nem jó gondolat, pláne ha még azt is hozzá veszem, hogy a revolver legalább is három forintba kerülne, a patronok meg 50—60 krba. Nekem most csák négy forintom van. Hiszen nem marad három hatosom sem ! Nem lenne-e olcsóbb cziánkáli? Emlékszem, hogy valamikor ez nagyon divatos itala volt az öngyilkosoknak és a hatása is biztos. De ha arra gondolok, hogy menuyire elrontanám vele a gyomromat, bizistók elmegy tőle az étvágyam! Mennyivel okosabb volna, ha az ember valami jó somlyai borral mérgezhetné meg magat! Ilyen méregre igazán nem sajnálná senki a pénzét. De nini, hát ki kényszerít engem arra, hogy cziánkálit igyam és ne somlyait ? Hi- ! szén ha meggondolom, a somlyai jobb is, egészségesebb is, s ami a legszebb, nemhogy meghalna tőle az ember, sőt inkább egészen újjászületik! . Totyak Zsófi, hütelen asszonyi állat! azzal boszulom meg rajtad magamat, hogy somlyait iszom az egészségemre ! A „Hazánk“ Gárdonyi-ja. génvnek a keze. Az ilyen jó embert, bízvást a mi imádságunk nélkül is, egészségre segíti majd a — jó Isten. — A megölt Bodl kucséber özvegye látogatta meg irodánkat amiatt, hogy segélytelen, nyomorult; leány7ai közül csak az egyik keres havonta 4 frtot. Kéri a jól el kü embereket, hogy pillanatnyi ezernyi baján, nyomorán segítsenek. íme, tolmácsoljuk az ó sírását. Aki megsajnálja e sorok utján, küldje be irodánkba ajándokát, bármi csekély is az. Mi nyílt nyugtánk mellett szívesen közvetítjük. — Egymást érik a hangversenyek a városon. Tiz nap alatt valami öt is volt. Meg is bukott valamennyi. Úgy szöktek el a derék múzsa fiák, ahogy7 tudtak. Még telegráffal se lehetett utolérni. így vagyon pedig ez a filok- szériás világ óta. — Emlékszobor. A pápavidéki közművelődési egylet elhatározta, hogy Veszprémmegyében, Kászi községben 1848-ban eleset honvédek emlékére diszes emlékszobrot emel. A szobor- alap javára szini-eloadást terveznek és közreműködésre Nádai Ferenezet és Markus Emíliát is felkérik. — Jótékonyczélu hangverseny. Ma, szombaton, a „Koron a“-szálloda nagytermében Stöhr Mária czi- thera-művésznő és S t ö h r A. Isti án guitarre-művész jót ékonyczél u h a n g v e r s e n y t rendeznek.. Műsor: 1) Magyar Induló. 2) Emlékezés a Balatonra (CzitluTa-hangverseny) Umlauf. 3. Reminiscenciák, potpourri Stöhr A. István. 4. Távoli Harangok Enslein. 5. Zengő habok, potpourri Stöhr A. István. 6. Magyar dalok. 7. Mozaik-potpourri, Stöhr A. István. 8. Rákóczi-induló. — E hangversenyre jegyek kaphatók Krausz Ármin fia könyvkereskedésében s este a pénztárnál. Beléptidij : 50 kr. Kezdete 8 órakor. — - Melegen ajánljuk e hangversenyt müértő közöségünk pártfogásába, annál is inkább, mivel a jövedelem negyedrésze városi szegényeink javára fog fordittatni. — A helyi Kurucz-féle zenekar, mely a lefolyt nyári ivadban a budapesti Eötvös- villában hangversenyzett, minden este, most műértő zenetanitót szerződtetett, hogy a zenekar tehetségeit emelje. A jóravaló zenészek törekvését igaz mélíánylat. kiséri. — A veszprémi önk. tűzoltó-egylet f. hó 21-én n 3 évi cyklus után alakuló gyűlését a városháza nagytermében megfogja tartani, hova az alapitó, pártoló és működő tagok behívással is megfognak hivatni. Az uj alakulási napig az őrtanyán a belépők számára a beiratkozó könyv nyitva tartati’-, hol a belépni szándékozók sajátkezü- leg kell, hogy neveiket bejegyezzék. Reméljük, hogy az uj alakulás alkalmával szép számmal fognak a tűzoltók közzé iratkozni ama derék polgáraink s ifjaink, kiknek egészségük, lelkesültségük megengedi s szivbeli kötelességükké teszi hogy e humánus egyletet pártolják. — E helyen jelezzük még. hogy ma délben 11 — 1 2 óra közt, a megyeház udvarán a tűzoltó tisztek s altisztek hfényképeztetik magukat, testületileg. — Az a hires veszprémi pletyka. Már az igaz, hogy annak a veszprémi pletykának nincs párja széles Magyar- országon. Ha valaki a lutrin négy7 forintot nyer, egy óra múlva már mint 100.000 frtos főnyeremény csi- nálót gratulálják. Ha két szomszéd- asszony összevész, azt beszélik rögtön, hogy férjeiket kapták egymás tilosában. Ha egy hivatalfőnök alantas tiszviselője felé köhint, már bizonyos, hogy el lesz csapva. Ha egy úri ember kávéházban-vendéglóben kissé hangosabban nyilvánítja szerény nézeteit a világ folyásáról, másnap azt már lázitónak csinálják. S ha ketten össze- szóllalkoznak valahol, ahol kívülük csak egy ember is van jelen — mire haza érnek, akkorra az asszony azzal fogadja, hogy „hál’ Istennek, életben van, nem verték agyon egészen !“ így van az itt, kérem szívesen, Veszprémben, a 12 ezer kofák városában. így esett meg azaz alávaló pletyka is a héten, hogy azt hiresztelték, miszerint Schön Róza egykori veszprémi tanítónő, ki most Bpesten Barth Ignáez neje — meghalt. A megbotránkozott férj tudatja hírlapunk utján, hogy szeretett neje ép egészséges s semmi baja sincs. Szívből órvendünke dementi fölött. Hanem azért még ez nem kúrálja meg a hires veszprémi pletykavilágot. A végett tessék nyugodtan lenni. — Kinek kell hozomány? Franki Salamon devecseri lakos még 1847-ben végrendeletileg 5000 frtos alapítványt tett a családjabeli leányok kiházasi- tására. Az alapítvány időközben hatósági kezelés alá került és most Abauj- Toluamegye alispánja felhívja mind ama eddig még nem jelentkezett rokonokat, a kik az alapítvány élvezetére igényt tartanak hogy igényjogosultságukat ez évi november hó 1-ig mulhatlanul bejelentsék. — Közöljük, mert az alapítvány tevőnek vármegyénkben is vannak rokonai. — Ebkaland. Ülének pedig a tejeskofák az ő köcsögeiknek mögötte és árulák az ő teheneiknek a tejeit, tejföleit, túróit és vajait. És ömlék az ő köcsögeikből a tej, és csörgött az ő markaikban az aprópénz és vala minden csöndesen zajongó, mint a tejpiaczon szokott lenni, mióta Isten a világot megteremtette. Lön azonban, hogy egy kődarabbal oldalba nyomintának egy ebet, a mi okon az eb fölöttébb vonított s vinni kezdé az ő fájdalmas kebelboritóját szélsebességgel a kofák közé és beleugrék egynek a fazekai közé. Nagy vala pedig a károsult kofahölgy megbotránykozása ez illetlen cselekedet fölött, minek okáért fölkapá az ő mosólapátját és veté azt az ebnek utána. Lón pedig, hogy nem ama eb találtaték, hanem egy másik kofabölgy hátaközepe, s me<rháborodék ez is az ő szivében s tőn az O - . , ő nyelvével fölöttébb nagy pörpatvart, kísérvén ezt ökleinek és körmeinek kellő moz- gásbahozatalával. Reggeli időben történek pedig mindez s oka vala számos köcsög végső romlásának és számos tejföli eledel kiömlésének. De a késő estnek homályos idejében visszatért a fájdalmas keblű eb és fölnyalá a tejfölt, és megvigasztalá vele az ő szivének keservét. — Elvi határozatok iparügyekben. 1) A rövidáru-kereskedő kesztyüraktárt is tarthat. — 2) Gépkezelő nem czimezheti magát gépésznek. — Azon időig, mig a kinevezett gyám vagy gondnok, s a gyámhatóság intézkedése alapján működését megkezdhetné: — vagy azon időig, mig a gyám vagy gondnok kirendeltetik, — a tanonezszerzódés a kiskorú tanoncz nevében a községi közgyámmal köthető. — A tanonezszerzódés megkötése halasztást nem tűrő intézkedést igényelvén, a gyámhatóság, még illetéktelensége esetén is, köteles oly egyénekre nézve, kik a gyámsági eset felmerültekor területén tartartózkodnak, idiglenes gyámot kirendelni, kivel a tanonezszerzódés megköthető. — 4) A tárgyaló hatóság a tárgyalás folyama alatt megbírálhatja mindazokat, kik a rend és a hatóság iránti tisztelet ellen, megintés után is vétenek. A hatóság ezen határozata nem fellebbezhető. — Hoszter Fülöp, a várpalotai rabló- gyilkos Illováról levelet irt szülőfalujának, Nágócsnak a plébánosához, Kiss Mihályhoz. A kissé hibás helyesirással irt levél igy hangzik: „Fő tisztelendő Ur! Mély alázattal bocsánatott kérem, hogy levelemmel bátorvagyok alkalmatlankodni, de kénytelen vagyok, mert a testvéri szeretet kényszerít arra hogy rollok valami tudósítást kapjak mást nem tudtam gondolni mint fótisztelendő úrhoz fojamodni kérésemmel, hiszem hogy tisztelendő ur tudja hogy merre vannak vagy hogyha meghaltak azt is tudja Mióta ide kerültem ehhez a szomorú szennvedő házhoz azóta tőlük levelet nem kaptam Sem felölök Semmit nem hallottam tehát kérem fő Tisztelendő urat legyen kegyes velem tudatni hogy lettök felől vagy pedig őket felszól- litani, hogy Írják meg hogy lettöket és hogy merre vágynék, kérem őket ne haragudjanak rám hogy én ily gyalázatot hoztam a fejökre bocsássanak meg, leginkább Katicza és Annának nagyon szeretném tudni a hollétükét és rendes atreezukat mert szert- nék valamit küldeni mint legfiatalabb testvei jeimnek. Mos pedig ismét bocsánatot kérek tisztelendő úrtól alkalmatlankodásomért s maradok kérője Hoszter Fülöp. lllován, 1888. julius 15. Ide az atrecz Trencsénymegye az Illovai fegyintézetben 2504: F. sz. Hoszter Fülöpnek.“ — Körözött veszprémi színész. Tóth Ferencz ezelőtt 6 évvel a főváros területéről eltávozott s azóta nyomtalanul eltűnt. Személy- leírása : veszprémi születésű, kora 45 éves, rom. kath. vallásu, nős, színész, beszél magyarul és németül; testalkata sovány, arcza hosz- szas, borotvált, haja szőke, homloka rendes, szemöldöke szőke, szeme kék, orra és szája rendes. A budapesti rendőrfőkapitányi hivatal által 42069. sz. a. köröztetik. — A veszprémi tűzoltó-zenekar több uj darabot szerzett be. Most erélyesen tanulják azokat. — Postatakarékpénztár. A postatakarékpénztár főkimutatás szerint 1888. évi szeptemberhavában 32,111 betéttel 268,212 frt 50 kr. tétetett be, 9,223 felmondás alapján 214,585 frt 66 kr. fizettetett vissza. Az 1888. évi szeptember havi tiszta betétösszeg 53,626 frt 93 kr. A megelőző 1887. év megfelelő szakában 29,778 betéttel 238,202 frt 13 kr. tétetett be. 8,517 felmondás alapján 215,753 frt 16. kr. fizettetett vissza. Az 1887. évi szeptember havi tiszta betétösszeg 22.448 frt 97 kr. A betétek összege tehát az idén kétszer akkora, mint tavaly volt. Az intézmény életbelépte (1886. február) óta a megtakarítások összege 3,175.268 frt. — A kóser hús árusítása. A földmi,, teles-, ipar- és kereskedelmi miniszter rendeletet bocsátott ki, melyben a kóserhui árusitását szabályozza. E rendelet értelmében kihágást követ el az, aki az izr. hitközség engedélye nélkül ilyen húst árusit vagy ennek árusitását hirdeti. — Fölmentés a hadmentességi díj alól. A pénzügyi közigazgatási bíróság következő elvi jelentőségű határozatot hozott: A keresetképtelen és önálló vagyonnal nem biró családtag azért, mert a családfő vagyonnal bir, hadmentességi díjjal meg nem róható — Ahol nincs adóexekuezió. Ez a boldog város Devecser, hol adóhátralék miatt már négy éve, vagyis mióta Steuer József a városbiró, nem egzek- váltak s az adó mégis pontosan befolyik. Ez nem könnyű dolog ott, ahol már 4 ezer főnyi lakosság van. — Hova ragasztandó a számlabélyeg ? Az 1881. évi XXVI. t.-cz. 27. §-a szerint „Kereskedők és iparüzők által saját üzletök- ből származó követeléseik iránt kiállított számlák, jegyzékek, kimutatások s hasonló iratok után a megfelelő bélyegjegyek a számlák első lapjára fölragasztandók s a számla egyik tételével keresztül Írandók.“ A törvény ezen intézkedése a pénzügyi közigazgatási bíróság döntvénye szerint akkép értelmezendő, hogy a bélyeg a számlának első lapjára akként fölragasztandó, miszerint annak alsó szélét a számla első tételével lehessen keresztül írni. Más helyen és más módon alkalmazott bélyeg nem létezőnek tekintetik s a szabálytalanul bélyegzett számla miatt jövedéki pénzbüntetésnek van helye. — A dohánycsampészet meggátlása szempontjából a pénzügyminiszter leiratot in-' tézett az összes törvényhatóságokhoz, melyben előadván, hogy most már a dohány le-' szedésének munkálatai befejezve vannak és ilyenkor szokott a dohánycsempészet űzetni, felbivja a törvényhatóságok hivatalnokait, hogy a legnagyobb éberséggel és erélylyel őrködjenek a felett, hogy a dohány a beváltási idő előtt csempészet tárgyává ne váljék, úgy azontúl is őrködjenek, hogy a csempészetnek teljesen gátat vessenek. (Az eféle szüz-leiratoknak az a szerencsétlen természetük van, hogy nincs ember, aki megfogadja.) — A lefőzött kincstár. Furcsa módját találta ki egy ügyvéd annak, hogy mint kell kijátszani a kincstárt és hogy lehet megtakarítani azokat a bélyegköltségeket, a miket a nyugták bélyegzése okoz. A feleknek ugyanis a következő szövegű nyugtákat szokta adni. „N. N. Ön a mai napon hatvan forintot fizetett nálam, a mely7 összegről nyugtát kér: én kijelentem önnek, hogy a mig a fizetett összeg után a II. fok. szerinti bélyeget el nem hozza, addig önnek nyugtát nem adok. Tisztelettel N. N. ügyvéd.* A czéduláról hiányzik ugyan a „nyugta* felirat, mely a bélyeg reá ragasztását követelné; de azért a felek megelégesznek vele, mert hiszen az ügyvéd a levélalaku nyugtatóban úgyis elismeri az összeg fölvételét, igy pedig megtakarítja a bélyegköltségeket. — A kutya-adó. Hol volt, hol nem volt egy balatonvidéki város. Ott az Ambrus gazdához beállít a végrehajtó. „Mi a mán megint,“ szól haragosan a gazda. — A kutya-adóért jöttem. „Mi az isten csudáért? Hát a mi?“ — Hát adó, egvébb semmi, magyarázta a végrehajtó. „Osztán mennyi a?“ — „Két fibres.“ „Hm, hm, no jó, majd beviszem magam reggel.“ Másnap beállított Ambrus gazda, egy borjú nagyságú kóczos komondort czipelve két karján s odaáll a pénztár elé: „Eliol-ui! itt a kutya az adóba, i egy krajczái-t se fizetek érte! (Szóról szóra megtörtént a héten.) — Elfogott sikkasztó. Horváth Ferencz pápai ügynököt adielyi rendőrség több rendbeli sikkasztásért — megkeresés folytán elfogta s a kir. ügyészségnek adta át. — Elfogott tolvaj. Koltai Gyula koltai illetőségű kocsist, ki a „Korona“ ivójában lopást követett el, a városi rendőrség elcsípte. Átadatott a kir. járásbíróságnak. — Cziszterczita rendház Budapesten. A magyar cziszterczita rend, melynek apátsági székhelye és anyamonostora tudvalevőleg Zirczen van — mint már régebben irtuk — Budapesten, a zerge-utezában egy házat vett és rendezett be az egyetemi tanulmányaikat végző rendtagok számára.. Supka Jeromos apát a házat és kápolnát f. hó 7-én reggel 8 órakor szentelte fel Kolossváry Kálmán rendi számvevő. Mibályfy Ákos dr. apáti szertáros, Pintér Imre dr. tanulmányi felügyelő és tizenhét cziszterczita tanárjelölt segédlete mellett. A ház és kápolna berendezése igen csinos és czélszerü. A terveket Kiss István műépítész készítette és Kauser Gyula hajtotta végre. A kápolnát Götz fővárosi rajztanár festette. A cziszterczita rend tanárjelöltjei ezentúl tehát a rend tulajdon házában fognak lakni. Supka Jeromos apát ezzel nemcsak a tanárjelölteket kötelezte hálára, hanem a hazai közoktatásügynek is nagy szolgálatot tett. Az eddigi rendszer mellett a rendi tanárjelölteknek csak kissebb része végezhette tanulmányait a budapesti egyetemen, ezentúl a rend valamennyi tagja az egyetemi előadások hallgatása mellett készülhet tanári vizsgálatra. A rend hazafi í r' k » i! i' 5 n s k k f c 1 i ( 1 j 1
