Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1888-10-06 / 41. szám
Teszprém 1888. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, október 6. major gazda 5 frt, Ihász Lajos lóriníei kertésze 5 frt, Fazekas János 2 frt, Hernstein 5 frt, Rózsa János 3 frt, Csuka Gábor 5 frt, Pápai Mihály 10 frt; ez utóbbiak jutalmul és ösztönzésül. II. Állatkiállitásnál: Arany o k 1 e v e 1 e t: A zirczi apátság magyarfaju szarvasmarhákért, gróf Esterházy Ferencz nyugatifuju szarvasmarhákért, Szalatkay István sertésekért és Rehrnann József galambokért. Ezüst oklevelet: Ree Jenő tömeges kiállításért, gróf Erdődy Ferencz nyugati szarvasmarhákért, Tittler Sándor nyugati üszőért, Szalatkay István nyugatifaj birkáért, Berzsenyi Mihály kere-ztezett birkáért, Lux Ferencz baromfifajokért és Tittler Sándor galambokért. Bronz oklevelet: Szauter Ignácz keresztezésü teheneiért, Németh Dezsőné fajbaromfiakért, és Veizer Vilmos galambokért. Készpénz jutalmat nyertek: Krieger Ferencz bárányokért 20 frt, Ughi János sertésekért 15 frt, Balog József sertésekért 3 frt, Sekk Márton sertésekért 15 frt, Kiss József sertésekért 5 frt, Szabó István Doma János Síkos Mátyás Vági István sertésekért 5—5 forintot, Lux Ferencz magyarfaju tehénért 10 forintot, és végre dr. Szivesdv 2 drb. nyugatifaju birkáért 3 drb. aranyat. ( A kiállítás négy napig tartott, mely idő alatt a közönség mindenkor szép számmal látogatta azt. A kiállítás első napján tartott bankett, valamint a gazdabál kitünően sikerült. A kiállítás vasárnap, szeptember hó 30-án esti 5 órakor ért véget. Ekkor Nagy Iván a nagyszámú jelenvoltak előtt a gazdasági egyesület és a gazdaközönség nevében üdvözölte s köszönetét mondott a kiállítás fáradhatlan elnökének Esterházy Ferencz gróf urnák, melyre gróf ur ö méltósága hosszasabban válaszolva, bezárta a kiállítást. Veszprémmegye közgyűlése. (A hírlap eredeti tudósítása.) Veszprém, okt. 3. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. évi okt. hó 1-én tartotta rendes hözgyii- lését, melynek lefolyásáról adjuk a következőket: V é g h e 1 y Dezső kir. tanácsos-alispán, a gyűlést megnyitván, üdvözli a törvényhatóság szép számmal egybegyiilt tagjait és jelenti, hogy a vármegye főispánja — váratlanul jött súlyos betegsége által gátolva — az ülésen nem jelenhetett meg. Jelenti továbbá, hogy az ülést megelőzőleg, szeptember hó 20-én, a száipon- kérőszék ülése megtartatott s ez alkalommal — mint arról — az ülésről a m. kir. belügyminiszter elé terjesztendő kimutatások tanúskodnak — tapasztalhatott, hogy a megyei tisztikar tagjai hivatalos kötelességüknek lelkiismeretes pontossággal iparkodnak megfelelni és számbavebető hátralék nincsen. Ezután a részvét meleg hangján emlékezik meg Trefort Ágoston elhunyt vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterről, kinek halála nemcsak a hazára és a hazai tanulmány és nevelésügyre pótolhatatlan csapás, hanem csapás az egész müveit világra, mert benne a magas műveltségű és széles látkörü kormányférfiuban az egész tudományos világ egy nagy nevű munkássát és áldozatkész úttörőjét vesztette el. 1 Megemlékezik továbbá gróf B a 11 y á n y Lajos, né sz. Zichy Antónia grófnőről Magyarország első ielelos miniszter elnökének özvegyéről, ki térjenek erőszakos utón bekövetkezett halála után hosszú özvegyi gyász alatt, ha erőt meríthetett a nemzet minden hű fiának gyászától és forró részvététől, ezen erőt mindenkor arra használta fel, hogy megtegye hazájának és hazájáért mindazt, amit egy fenkölt lelkű nő megtenni képes. Végre megemlékezik N o s z 1 o py Gyula, hirtelen halállal elhunyt megyebizottsági tagról, kit férfi korának legszebb éveiben ragadott el övéinek és barátainak köréből a kérlelhetlen halál — indítványára elhatároztatott, hogy mind a három elhunyt hátramaradott családjánál a vármegye közönsége részvétiratban fejezi ki bánatát és sajnálatát a veszteség felett. Majd Bar tál os István intéz kérdést az alispánhoz, hogy tekintettel azou szomorú tényre, mikép a Somlyóhegy somlyó- vásárhelyi részén a filloxera-vész jelenléte konstatáltatok, hajlandó-e, és ha igen, mikép hajlandó intézkedni, hogy a somlyóhegyi birtokosságot, de az országos bortermelést ért ezen nagy csapás inegszüntettessék, vagy megakadályoztattassék : miután az alispán kijelentette, hogy a miniszter szakértőt már küldött ki és hogy a további teendők iránt csakis a baj mérvének megállapítása után lehet infljd nyilatkozni s miután jelezte, miszerint mindent el fog követni, hogy a baj orvosoltassék, a válasz tudomásul vétetett. Hasonlókép tudomásul vétetett a vármegye alispánjának jelentése, melynek a nagyközönségre legtöbb fontossággal fii ró részét a vá-megye pénzügyi viszonyai képezték, és ez alkalommal is örömmel s megnyugvással jelezhetjük, hogy vármegyénk pénzügyi viszonyai rendezettek, amennyiben minden egyes alapnál jelentékeny maradvány mutatkozik. Némi vita után tudomásul vétetett Kolosmegyének az elharapódzott vadházas- sagok megakadályozása tárgyában a vallá-- és közoktatásügyi ni. kir. minisztériumhoz intézett felirata; a közmunka s közlekedésügyi miniszternek különféle üli magas építményi és vizi-épitkezésekre vonatkozó leirata; — úgy a magánhasználatra engedélyezett vaspályáknak a korlátolt közforgalomra való berendezése tárgyában kibocsátott intézvénye, — a veszprémmegyei hon- védsegélyzö-egylet pénztárának 1887-ik évi mérlege. A vármegye 1889. évi költségvetési előirányzata jóváhagyatott. Megeiulitendőnek tartjuk e helyen, hogy ezen előirányzat szerint 1889. évben is niaradványnyal fog a számadás lezáratni. — Nevezetesen előirányoztatott 1889. évre Bevétel Kiadás 79.694 fit 75.029 frt —. kr. 55 kr. és igy várható maradvány 46G4 frfc 45 kr. A nyugdijszabályzat, melyet a mkir- belügyminisztérium most már jóváhagyott végrehajtás végett a vármegye alispánjánál kiadatott, hasonlókép intéztetett el a mkir. belügyminiszternek a bpesti kereskedelmi múzeumot érdeklő leirata és a kereskedelmi múzeumnak átirata. A vármegye területén felállittatni szándékolt földműves iskola ügye ujabbi tárgyalás végett r, t. Pápa városának kiadatott. Cséküt, Pusztä-Miske-Halinba, Eöcs, Padrag községeknek, a községbe való letelepedésről, úgy a napszámosok pótadójáról alkotott szabályre ndelete megsemmisittetett, hasonlókép megsemmisittetett Veszprém város és Bauer Karoly veszprémi lakos között a bazárépület bérbeadása tárgyában kötött szerződés, — és Veszprém városa újabb szabályszerűbb eljárásra utasittatik. Megemlékezünk végül arról, amiről legelőbb kellett volna megemlékeznünk, s ami a közgyűlés legérdekesebb tárgyának ígérkezett, az üresedésbe jött. devecseri járási szolgabirói állasnak választás utján való betöltéséről. A három pályázó közül kettő kérvényét visszavevén : Keserű Imre közigazgatási gyakornok választatott meg egyhanA divatos tánczneraeket úgy lejtik, akár a budapesti jogászbálon; télen át táncziskolák vannak, hol kaezér városi szabó- és borbélylegények mint táuczmesterek divatos tánczokra es kecses pukedlikra tanítják esténként a nemzetes ifjú urakat és kisaszszonyokat. , , Kanizsától Kövágóörsig — kévés kivétellel — minden község vegyes vallásu, bzent- békallától Keszthelyig a lakosság már tisztán katholikus; ez utóbbi tájon már ritka a nemzetes ur! Két-háromszáz lélekszambol álló községekben 2—3 templom tornya macraslik az égnek; katholikus, református, evangélikus. A kát. elem a vasárnapi és ünnepi isteni tiszteletet szorgalmasan látogatja, de a húsvéti és karácsonyi gyónást a férfiak, mintha ők is urak volnának, vagy éppen nem — vagy hanyagul teljesítik. Halálos ágyon a haldoklók szentségeinek felvételét ritka a ki elmulasztja. A vegyes vallásu községekben katholikus lakosok is vannak már, kik a vasárnapi e's ünnepnapi munkaszünetet nem tartják meg lelknsme- refcesen. A népoktatás es a népiskolai állapotok még ma sem állnak a kor színvonalán. A vegyes vallásu községekben 4—5 száz lélekszámnak 2—3 iskolája van ; mindegyik silány épület dísztelen tanteremmel, hiányos vagy minden fölszerelés nélkül. Az ily kis községek anyagi ereje osztatlan állapotban is kevés egy jól felszerelt iskola és szakképzett tanító fentartására, de igy felekezetekre szaggatva, képtelenek iskolájukat a népiskolaAorvény kívánalmainak színvonalára emelni, egy okleveles szakképzett tanítót állandóan íentartani. Néha évekig vannak a tanítói állomások üresedésben, nem pályáz senki. Ha néha vállalkozik is egyik-másik sorsüldözött tanító, csak addig marad ezen állomásán, míg akárhol másutt számára uj hely nem kínálkozik. Ez a sötét szomorú, rajza a balatonvidéki népiskolai állapotoknak jobban festi a katholikus, mint a protestáns iskolaügy állapotai. A vegyes vallásu községek vagyonos, birtokos osztálya túlnyomólag protestáns, a zsellér, napszámos, cseléd és többi szegény pedig túlnyomókig katholikus. Ellenben a protestáns elem fogy, a katholikusok lélekszámú pedig évről-év.e szaporodik. Mert a balatonvidéki nemzetes urnák csak egy fia, vagy még egy leánya van ; itt több családi szaporodás nincsen. Az egy fiú osztatlanul örökli a szülői birtokot, egyetlen örökös nemzetes kisasz- szonyt vesz feleségül s az ősi vagyon nemzedékről nemzedékre szaporodik. De az általános szabálynak itt. is vannak kivételei. Az egyetlen örökös, ifjú nemzetes ur ma már magasan kinőtt, öreg szülőinek patriarkális egyszerűségéből. A nemzetes ifjú urból szalónrühás téns ur lesz, fedett kocsin, keztyüben hajtja a felsallan- gozott kétszáz forintos lovat; inni, ferblizni jól tud, falusi bálokban hóditó gavallér, adja az urat! Az öreg nemzetes ur életében ritkán ivott vizet; arcza, orra fényes vörös, mint a kiérett paradicsomalma, többnyire a szől- lőhegyen lakott, boros hordói között élt éjjel és nappal. Ott találták halva; megütötte a guta! Tapolcza vidékén kezdődött, a Balaton mentén tartja főn magát legtovább az antiszemita-kérdés. Ezt a kérdést itt nem a kormány, nem a haladó korszellem, hanem a filloxera fogja megoldani, mely mindenkit valláskülönbség nélkül tönkre tesz. A szentirás szerint Jézus könnyezett Jeruzsálem városának jövendő sorsa jölött; az én szemeim is nem egyszer — észrevétlenül is — könyeztek már, midőn látom a kincseket érő szőllőbirlokokat pusztulni ; annyi jólétet, boldogságot megsemmisülni, a hibáiban is szeretni való, oly szép büszke magyar fajt, ily hitvány, mákszemnyi féreg — a filloxera által — e gyönyörű tájról elűzni, földönfutóvá tenni. Jakab Károly, plébános. gulag devacseri járási szolgabiróvá, — E választás után u bizottsági tagok nagy része azt hívén, hoary vármegyéje iránti kötelezettségének eleget tett, eltávozott, és igy éppen a vármegye közönségét igen közelről érintő községi ügyek alig néhány érdeklődő bizottsági tag jelenlétében intéztettek el. 8okat hallottuk emlegetni azt, hogy a vármegyék admiuistratiójához szó fér, és hogy az kívánnivalókat hagy maga után. — Na ha ez igaz, úgy a legfőbb hiba első sorban a bizottsági tagok megbocsáthatatlan közönyében keresendő. Elvárjuk a törvényhatósági bizottságnak különösen választott tagjaitól, hogy egyébb szempontoktól eltekintve, legalább választóikkal szemben elvállalt kötelezettségeiknek feleljenek meg. Yeszprémmegye izr. tanító egyesületének közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Veszprém, szept. 28. (Vége.) Weisz Sámuel ajkai néptan. boldog. Diener S. veit veszprémi tanító felett tartott remek szép emlékbeszédet. A megboldogultnak alakja egy a zsidó iskola története és fejlődésére vonatkozó érdekes képből domborodott ki. Érdekesen és vonzóan adta elő a megboldogultnak élete pályáját, kiemelve őt, mint valódi népnevelőt, ritka jószivü embert és az önfeláldozásig hű apát és férjet. Előadó annyira le tudta kötni a hallgatók figyelmét, hogy örömest elhallgattuk volna még egyszer annyi ideig is. Nagyban emelte z előadottak hatását azon körülmény, hogy Weisz ur nem úgy olvasta fel művét, hanem szabadon adta elő, még pedig valódi szónoki hévvel, HirschlerD. nagy-vázsonyi tanító a következő kérdést fejtegette: .Milyen könyveket használjunk az osztatlan zsidó iskolában ? Nagy szakavatottságról és szép tanulmányról tanúskodó dolgozatában kifejti, mikép az osztatlan iskola sikeres működésének nagy hátránya, hogy nincs neki való, jól szerkesztett tan- és olvasókönyve. Azt indítványozza tehát, terjessze ki az egylet ez irányban is figyelmét, adjon ki az osztatlan népiskola számára ily olvasó- és tankönyveket, vagy ha a veszprémi tanító egyesül, ezt kivihetetlennek tartaná, kérje meg ez irányban az orsz. izr. tanitóegyletet. Az indítványhoz hozzá szólották dr. Ré t hi É., dr. Sándorfy M. és Fischer M. stb. Különös érdeket kölcsönzött az egész vitának nagyságos V a r gy a s Endre ur, megyénk szeretett tanfelügyelőjének alapos és szakszerit paedagogiai műveltségre mutató megjegyzései. A reáliák szerinte nem olva- sókönyvek, hanem külön kis kézikönyvek alapján tanitaudók. Így kívánja ezt a józan elvit paedagogia. Az olvasókönyvnek egészen más a czélja, ez inkább a k ed é 1 y k é p z é s, sziv- nemesítés, a vallás-erkölcs U nevelés szolgálatában álljon. Különben csak nem rég döntött e tekintetben a közoktatásügyi minisztérium, midőn a fővárosnak oly irányú javaslatára, hogy a reáliákat olvasókönyvek alapján szándékoznék taníttatni ezután, azzal válaszolt, hogy ezt nem engedheti meg, mivel egyrészt kivihetetlen, másrészt meg nem érhetné el a népiskola a „ministerialis tanterv által előirt tan őzéit. O tehát azt ajánlaná a közgyűlésnek tegye magát érintkezésbe a központtal, mely elég hivatott derék paedagogussal rendelkezik, hogy adjon ki az osztatlan népiskola számára külön magyar olvasókönyvet. A közgyűlés feszült figyelemmel és élénk érdeklődéssel hallgatta végig a tanfelügyelő ur remek fejtegetését s egyhangúlag fogadta el indít vány át. A vita folyamában a tagok közül többen örömmel említették fel, hogy a tanfelügyelő ur által fa 1 u s i népiskolák számára irt tankönyvek teljesen megfelelnek az osztatlan népiskola. czéljának és úgy beosztásuk, valamint a felölelt tananyag módszeres feldolgozásánál fogva ezeknél jobb tankönyveket nem ismernek; kívánatos volna tehát, hogy e könyvecskék minél nagyob elterjedésnek örvendenének a sikeres tanítás előmozdítása érdekében. Kellner F. szilas-balhási és Polák A. várpalotai néptanítók gyakorlati tanításokat tartottak. Az első földrajz köréből 4. osztályú növendékek, az utóbbi a beszéd és értelem gyakorlatból 1. osztályú tanulók előtt. Mindkét előadás igen szigorú, de tárgyilagos bírálatnak volt kitéve a tanítás után folytatott közgyűlésen. A megejtett bírálatban dr. Sándorfy, dr. Réthy E., Fischer M. várpalotai és Politzer enyingi tanítók vettek részt. Végül tanfelügyelő ur ő Nagysága szólalt löl. Örömmel üdvözli — úgymond — az egyletet azon a téren, melyen látja. Örömmel tapasztalja mily e'lénk érdeklődés hatja át minden egyes tagját a hazai tanügy iránt és mily szép szakértelemmel bírálja meg az előadottakat. Ezen örvendetes jellenségek arra ösztönözik őt, mint a tanügy- bajnokát, hogy is egyet-mást felemlítsen a gyakorlati tanítás sikeres megoldása érdekében. A bírálatnál több didacticai pontozatot kell szem előtt tartanunk; Többek közt a tanító megjelenése, az előadás nyelvtanilag helyes-e, a követett tan alak, eléretett-e a tanitás által a kitiizöttt tauczél stb. stb. Ezekből kifolyólag azt indítványozta, küldjön ki a közgyűlés egy 3 vagy 4 tagú bizottságot, mely a mintaelőadásokra vonatkozó pontoza- tokat állapítsa meg. A közgyűlés osztatlan és zajos helyesléssel fogadta tanfelügyelő ur gyakorlatias és valóban tanulságos megjegyzéseit és nyomban megválasztó az indítványba hozott bizottságot tanfelügyelő ur, főt. Hochmuth A, főrrabbi ur, Schwarez S. és Baum F. személyében. Az előadó két kartársnak fáradságukért jegyzőkönyri köszönetét szavazott. Az árvaház-bizottság jelentését Kra- usz József pe'uztáros adta elő. Befolyt eddig e czélra 304 frt, mely összeg gyüraöl- esözőleg van elhelyezve a helybeli takarékpénztárban. Örömmel coustatálja, hogy az eszme országszerte felkaroltatik és hova-tovább közeledik a megtestesülés felé. Kellner indítványai az árvaház ügyében, dr. Steiner K. bizotts. elnök felszólalásán a végrehajtóbizottsághoz tétettek át. A minden szépért és nemesért lelkesülő dr. Réthy Ede ur egy cs. kir. aranyat bocsátott az egylet rendelkezésére egy általa kitűzendő pályakérdés jutalmazására. A Fischer M., Hirschler D., Pollák A. tagokból álló számvizsgáló-bizottság jelentését Fischer M. adta elő. A jelentés helyeslő tudomással vetetette pénztárosnak a szokásos felmentvény megadatott. Weisz S. ajkai tanító köszönetét mond azon szívélyes fogadtatásért, melyben , mindenkor a helybeli hitközség által részesit- tettek, kéri a közgyűlést engedjen alkalmat más hitközségeknek is a vendégszeretet ilyeténigvakorlására, tartsa a jövő évi közgyűlést Ajkán. A közgyűlés örömmel fogadja a meghívást és elhatározta, hogy ennek alkalomadtán eleget fog tenni. A gyűlés berekesztése, előtt elnöklő Bantum F. szép szavakban vett visszapillantást a gyűlés lefolyására, köszönetét mond első sorban tanfelügyelő ur ő nagyságának, hogy becses jelenlétével a közgyűlést megtisztelte és a tanácskozások szelemi niveauját szakszerű hozzászólásai- és útbaigazításaival emelte. Isten éltesse ő nagyságát! Harsogó élj en követé elnök ezen szívből jövő és szívhez szóló szavait. Erre tanfelügyelő úr emelt szót és valódi lelkesedéstől áthatva a legbensőbben üdvözlé a tanitó-egylet és ennek minden egyes tagját. A legnagyobb megelégedéssel távozik köréből, mert személyesen meggyőződött, mily hazafias szellem lengi át az egyesületet, mily szép hivatásszerű buzgalom nyilatkozik tanácskozásainak mindegyik tárgyában. Tekintsék őt is kartársuknak ki mindenkoron szivén hordozza az egylet és ennek minden tagjának ügyét és baját. Fogadják be ezennel az egylet tagjának. El sem képzelhető mily óriási lelkes éljenzéssel fogadta az összegyűlt tanítóság és díszes vendégkoszoru ő nagysága eme lelkes buz- ditólag ható beszédét! Adjon a magyarok Istene több ily derék tanfelügyelőt e hazának, akkor aztán Kárpátoktól Adriáig valósulni fog e szózat; „A népiskola nem volt hanem lesz? S—ez S—I. Gróf Batthyány Lajosné halála. — Saját tudósitónktól. — Páka. okt. í Gróf Batthyány Lajosné szül. Zichy Antónia grófnő, a nagy vértana gr. Batthyány Lajos özvegye, élte 72-ik évében szombaton elhunyt Dálián, Veszprémmegyében. Gr. Batthyány Géza polgárdii nagybirtokos anyósát gyászolja benne. Nem lehet az magyar ember, ki tollával közönyösen tudná leirni e halálozást. E név, ez emlékek, e magasztos hölgy alakja, melyet a nemzet kiapad- hatlan mély bánata és részvéte eszményi magaslatra emelt, a fájdalom, mely sujtá, s mely szent volt előttünk, valamenyi szivet kell, hogy meghassanak a hazában, most, hogy lehunyta a vértanú özvegye örökre szemeit. Soha nála többet a földön nem szenvedett senki, sohasem olvadt össze oly bensőn egy ember gyásza egy nemzetével, mint az övé és senki sem volt nagyobb, nemesebb nála, a fájdalomban. Ifjú korában, rövid boldogsága idejében buzgó honleány volt, ki lángoló lelkesültséggel mutatott példát a magyar nő ■ nek a nemzeti törekvésekben; később, tört szívvel, boldogtalanon még nagyobb lett: a jótékonyság áldott szelleme, a magyar nők dísze, az árvák jótevője. Más emberi szív oty rettenetes csapás után, minő őt sujtá, zorddá, üressé válik: ő saját fájdalmából merített erőt mások nyomorának enyhítésére. Az ő lelke' még gyöngédebb, fogékonyabb lett a bánat ihlettsége alatt. Tiszta szív, nagy lélek, nemes lény szállt a sírba a nagy vértanú hozzá méltó özvegyével. Nagy és szomorú emlékek lebegnek koporsója felett. És a lovagias nemzet részvéte soha sem volt nagyobb, mint melylyel e hölgy koporsóját kiséri sírjáig-, mert igazabb és méltóbb oka alig lehet a részvétre. * A megboldogult családja a halálozás után azonnal intézkedett a temetés iránt, melynek rendezésére a budapesti Entreprise des potnpes funebres intézetet szólította föl. A temetkezési intézet kiküldött emberei a dákai kastélyban impozáns ravatalt állítottak föl s ugyanolyan üvegbetéttel ellátott, renaissance-stilü kettős érczkoporsóba helyezték a boldogultat, mint a milyenben gróf Batthyány Lajos és Deák Ferencz hamvai nyugosznak. Az özvegy grófnő élete alkonyán több Ízben kifejezte, hogy boldogult, férjével egy sírban »kar pihenni. A Batt- hyány-mauzoleumban való elhelyezés azonban rövid utón nem lévén kieszközölhető, ma délután 3 órakor a besxentelés után ideiglenesen a dákai kápolna kriptájába vitték a grófnő koporsóját. Rövid idő múltán azonban gondoskodva lesz, hogy a koporsó méltó halotti gyászpompával Budapestre szállíttassák * a Batthyány-mauzoleum- ban helyeztessék örök nyugalomra. A haláleset alkalmából a gyászoló család a következő jelentést adta ki: .Gróf Batthyány Elemér úgy maga,mint nővérei Emanuella enuek férje gróf Batthy-, ány Géza s fiai ; Lajos ennek neje és gyermekei, valamint Géza és Béla, Ilona.ennek férje Beniczlty Gábor és fiai, ifj. gróf Keglevich Béla ennek neje és gyermekei, úgy az elhunyt testvérei nevében mélyen elszomorodott szívvel jelenti felejthetetlen anyjuk, illetőleg nagyanjuk, dédanyjuk és nővérük németujvári és szubadbatthyány özvegy gróf Batthyány Lajosné szül. vásonkeői Zichy, Antónia grófnőnek Dákán, folyó évi szept. bó 29-én d. u. 6 órakor életének 73-ik évében, több heti szenvedés és a haldoklók szentségeinek felvétele után bekövetkezett gyászos elhunyták A boldogult hült tetemei folyó évi októberhó elsején délután három órakor fognak a római kath. hitvallá» szertartásai szerint Dákán beszeuteltetni. Aá engesztelő szent mise-áldozatok folyó évi október hó 2-án fognak a budapesti ferencz- rendiek templomában, úgy az összes kegyúri egyházakban az egek urának bemutattatni. Dáka 1888. évi szeptember hó 30-án. Béke és áldás hamvaira!“ A magyar gazdasszonyok orsz. egylete, melynek a boldogult grófnő lelkes pártfogója és elnöknője volt, az orsz. bonvédegylet s a többi jótékouyegyletek, melyek bőkezűségét élvezték, értesülvén a csapásról, csak ezután intézkednek fájdalmas részvétük és gyászuk alkalmas módon való kifejezése iránt. A szüret. A Balaton mentén, hol eddig szüreteltek, mennyiségre nézve közép mennyiségű bor termett, 8 —10 hectoliter holdanként, de sok 8zőllőbeu 5-őt. sem adott holdja. A minőség is nagyon középszerű. A must régi akóját 4 írton veszik kisebb mennyiségben. Tolna megyéből írják lapunknak; » fehér szőllő-sztiret nem üti meg a várakozást sem mennyiség, sem minőségre; egy hold földön szűrnek 16—20 hectoliter mustot, mi nem a legjobb eredmény; kiválóbb szőllők- ben van itt-ott jobb termés. A must nem eléggé édes, kevés a czukortartalom, különösen lapályos helyeken, a must hectolitet- jéi belfogyasztásra 9—14 írton veszik. Külföldi kereskedőt nem látunk, minD-máskoT ily időben ! N.-Kanizsa vidékén a szőllöérés nagyon hátramaradt; a később érő fajuk, mint a kadarka is, még vörös, nem fekete, s tán jól meg sem érik; még Szentgyörgyön is panaszkodnak, a megkésett szőllőfürtök már jó bort az idén nem adnak, ha október hé utoljáig maradnak is a tőkén, hol pedig kitűnő bor szokott teremni. Tapolczáról írják nekünk, hogy azon a vidéken a szüret már kezdetét vette; de mennyiségileg a legrosszabb eredmény van kilátásban, sőt némely kisebb begyeken, hol a jég is pusztított, a minőség sem fogja a gazdákat kielégíteni. _ -i" - . . ___. "--------:.......~ ÚJ DONSÁGOK. — Október 6-ika. A magyar nemzet önvédelmi harczának e tragikus befejezése emlékét, az aradi vértanuk gyászos kivégeztetésének napját ma szombaton fényesen fogja megünnepelni a városunkban levő 1848/9-es egylet. Délelőtt 10 órakor ünnepély s gyászistentisztelet tartatik a hely* beli Szt.-Ferenczrend templomában. Azt hisszük, szükségtelen, felhívnunk e város nemes intelligencziáját, hogy siessen leróni köteles kegyeletét a haza függetlensége bajnokai emléke fölött az által, hogy a dicsőültek lelki üdvéért, tartandó requiemen minél nagyobb számban jelenik meg. Városunk minden osztálya eddigelé is szép számmal volt mindig képviselve a hazafiu kegyelet e szent napján, épen azért legszebb reményünk: hogy az idén is nagyszámú közönség fog részt venni e requiemen. — Eljegyzés. A megysei fiatalság egyik legtisztelttebb s legelőkelőbb tagja, jószási és jószáshelyi dr. PurglJ Sándor, idősb Purgly Sándor megye' földbirtokos fia, megyénk T-ső aljegy* zője a illetve tiszteletbeli főjegyzője! tegnapelőtt okt. 4-én váltott jegye* Szabadkán özv. Mukits Jánosné szül bajsai Vajnits Frida szabadkai nagy; birtokosnő kedves s ifjú leányává* Mukits Leona kisasszonnyal. Nemcsak a magunk őszinte szívből való üdvö* létünkét csatoljuk e hírhez de, bizvás* az egész megye közönsége tolmácsa vagyunk, mely ez ifjú tisztviselője annyi szeretettel veszi körül, midé' szivfrigyé re Istennek minden áldása1 s őrök boldogságot esdünk, egy boss*1 áldásos élten át!
