Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-03-26 / 15. szám

kezelőnek is fizetne évenkint vagy 25 irtot, mert az első 5 évben csak sok dolga, de haszna nincs a faiskolakezelőnek, pedig mai világban még a pénz is pénzért kezeltetik.

A tek. Szerkesztő urnák stb.

Barbóly Lörincz, tanitó.

Ősi, márczius 25.

(A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez).

Folyó bó 19-én a veszprémi püspöki uradalomban 40 öl hosszú ököristálló égett le.

A tüzet legelőször Vida József ősi uradalmi gulyás vette észre. Az összelármázott cselédség azonban mitsem tehetett, mert az istálló tetején meggyu- ladt széna meghiúsította a mentési kísérleteket. A várpalotai és n.-ladányi tűzoltóság, továbbá a községi lakosság veszélytmegvető iparkodása, nem volt képes a puszta falaknál egyebet megmenteni.

A tűz a régi gépházban gyuladt ki a keletfelől levő ablaknál, hcl Hetyei János állítása szerint a hóban széles szeges patkólenyomat volt látható. Gyanúba senkit sem foghattak, pedig hihető, hogy gonosztett forog fenn. A kár mintegy 8 ezer forintot tesz ki.

Mind a takarmány, mind az épület biztosítva volt.

Tek. Szerkesztő urnák stb. r. I.

A gazdák és iparosok általános hitelszövetkezete

veszprémi tagjaihoz!

Örömmel közöljük a „Gazdák és iparosok általános hitelszövetkezete“ központi igazgatóságának, a veszprémi fióktelep elnökségéhez tegnap intézett köriratát.

Felhívjuk reá a veszprémi fióktelep összes tagjainak figyelmét.

A körirat igy szól:

Budapest, márcz. 24. 1887. A veszprémi fióktelep tek. Elnökségének.

Tekintetes Elnök ur!

Elérkezettnek látván az időt az igazgatóság arra nézve, hogy alapszabályaink 40. és 41-ik §-ainak intézkedései szerint a központi árucsarnokot szervezze: Felhívjuk t. czime- det, hogy legyen szives az igazgatóság ezen határozatát az elnöksége alatt levő fióktelep, — vagy ügyvivőség összes tagjaival tudatni — és különösen felhívni a szövetkezeti tagokat, hogy: az általuk gyártott iparczikkeket — melyeket a központi árucsarnok utján értékesíteni kívánnak, f. év ápril 25-ig tüzetes leírás vagy esetleg rajzok és árjegyzék mellékletével jelentsék be.

Különösen felhívjuk t. czimed becses figyelmét a vidéken dívó házi ipartermékekre, melyeket az itteni központi áruraktárak által országosan ismertetni és az áruk értékesítését előmozdítani, az igazgatóság egyik főtörekvése leend.

Tisztelettel

A „Gazdák és Iparosok ált. hitelszövetkezete“

nevében:

Tömösváry László. Éles Gusztáv.

Népfelkelési tiszti-aspiransokul

a jelentkezettek közül, Veszprémváros hatósága, a főispánság utján a következő városi polgárokat terjesztette föl a m. kir. honvédelmi minisztériumhoz:

Sándorfy Ignácz,

Vargha Kristóf,

Pápay Viktor,

Orbán Pál,

Krausz József,

Bokrossy Viktor,

Horváth Kálmán, (adótiszt),

Dr. Fodor Mihály Gyula,

Csöppenczky Ferencz,

Nagy József,

Pápay Gyula,

Haás Manó,

Deutsch Izidor,

Fáró Ede,

Weisz Izidor,

Pozsgay Miklós,

Györöcskey György,

Csikász József,

Kováts Géza,

Dukovits István,

Gerencsér József,

Pertzel György,

Berger Arnold,

Ács Kárely,

Horváth György,

Havlicsek Ferencz,

Manovill Sámuel,

Jezerniczky János,

Kompolthy Tivadar,

Kompolthy Gusztáv,

Hartmann Oszkár,

Vetzel Lajos,

Szentkuthy Géza,

Sördén Lajos,

Köves Jenő,

Farkas József,

Krausz Manó,

Végh István.

Szeglethy György.

Ezen jelentkezők közül, a kellő qualifiká- cióval bírókat a Székes-Fehérvár, Veszprém, Pápa esetleg Győr városokban összeállítandó tanfolyamokban fogják katonai kiképeztetés- ben részesíteni.

Az 1861-ik évben alakult veszprémmegyei honvéd- segélyzöegyletnek módosított alapszabálya*.

1. §. Ezen „Honvédsegélyzö-eg.ylet“-nek rendeltetése az 1848—49. évben vívott függetlenségi harczban résztvett, s igazolt. Veszprémmegyében illetékességet nyert honvédek, erkölcsi és anyagi érdekeiknek előmozdítása és segélyezése.

2. §. Az egylet az ő működését gyakorolja először tisztikara, másodszor választmánya, harmadszor közgyűlése által.

3. §. A tisztikar áll: egy elnök, egy alelnök, egy fizetéses jegyző és pénztárnokból, és a Budapesten levő választott központi képviselőből.

Az egylet törvénykezési ügyeit a választmány által esetről esetre, a meghatalmazott ügyvéd által intézi.

4. §. Az elnök, akadályoztatása esetén, az alelnök köteles a választmányt évnegyedenként egyszer, ezenkivül minden sürgős esetben, melyek közé az évi számadás be'erjesztése is számittatik. összehívni, a halasztást nem szenvedhető ügyeket tárgyalás alá vétetni, a nagygyűlést pedig minden évben, a megyei törvényhatósági májusi közgyűlés első napjának délutánján megtartani. Kötelessége továbbá a pénztár állását a jegyző és egy választmányi tag közreműködése mellett koronkint váratlanul megvizsgálni, s eredményéről a választmánynak jelentést tenni, kivételes és sürgős esetekben a választmány utólagos jóváhagyása mellett — a pénztárból 20 — busz forintig utalványozhat; a jegyzőt hivatalos működésében ellenőrzi; végre a budapesti országos lionvédegylettel az összeköttetést és szellemi érintkezést folytonosan fentar- tani és általában odabatni köteles, hogy' ezen egyletnek tagjai az országos segélyalapból aránylagosan részesittes- senek.

5. §. A jegyző kötelessége a választmányi és nagygyülési jegyzőkönyveket vezetni, — a határozatokat pontosan kiadványozni; a felek által benyújtott»; kérvény eket elfogadni, azokat az iktatóköny vbe bevezetn ; az egylet irattárát kezelni és híven megőrizni ; eljárása felett az elnök őrködik.

6. §. A pénztárnok a dolog természete szerint az egylet értékét anyagi felelősség terhe mellett kezeli; fizetését évenkint a választmány betározza meg; kötelessége minden év negyedén, a választmányi ülésben a pénztár állásáról jelentést tenni, számadásait s a vagyon mérlegét év végével a választmánynak bemutatni.

7. §. A választmány, az elnök vagy alelnökön kívül, tizenkét rendes-, három pót- s a tekintetes megyei bizottság által lehetőleg veszprémi lakosok közül választott bárom tagból áll. Érvényes határozathozatalra, az elnök, illetve alelnökkel együtt, hét tagnak jelenléte szükséges. Ha azonban az első összehívásra, a hét tag meg nem jelennék a következő választmányi ülésben — ezen körülménynek jegyzőkönyvi világos megemlítése mellett a jelenlevők határoznak.

A választmány vezeti vezeti az egylet összes belügyeit; a pénztárnok által beadott számadást és mérleget, az e czélra összehívott rendkívüli ülésben alakítandó számvizsgáló bizottság által megvizsgáltatja-, s ugyanazokat minden év első évnegyedes ülésen felülvizsgálja s számolót felmenti vagy elmarasztalja; hiány esetében ellene a törvényes eljárást azonnal megindítja. Az egylet tőkéjéből adandó kölcsönöket, a korábbi alapszabályban meghatározott módozatok és feltételek szerint, anyagi felelősség mellett megszavazza és kifizetés alá utalványozza. Ezektől eltéréseknek csak kivételes esetekben, akkor is csekély összegre és rövid időre szólló kötvényekre lehet helye. Főszabályul tekintessék, hogy' az egylet értéke teljes hiztositéku ingatlanokra jelzálogképpen helyeztessék el. Végre az országos központi segélyezésre, vagy a honvéd-menházbai felvételre nézve — titkos szavazás utján, ajánlatot tesz. — A választmány határozatával meg nem elégedő félnek jogában áll a legközelebbi közgyűléshez írásban vagy' szóval a gyűlésben feleb- bezni.

8. §. Az egylet nevében működő köponti választott képviselő hatásköréhez tartozik, a központi országos üléseken az egylet érdekeit képviselni, azokról az egylet elnökét értesíteni, s amennyiben az egyletnek előnyt nyújtó szolgálatot tesz, a választmány által, fáradozásai s netán költségei fejében. méltányos tiszteletdijban részesittet.ik.

9. §. A közgyűlés hatásköréhez tartozik, a tisztikar és választmánynak három évrei megválasztása, a hozzá felebbe- zett ügyeknek elintézése; végre az alapszabályok elfogadása és esetleges módosítása.

10. §. Az egyletnek tagjai mindazok, akik a korábbi alapszabályok szerint, annak tényleges tagjaiul felvétettek s mint ilyenek igazoltattak.

Továbbá tagjai lehetnek még azok is. kik Veszprémme- gye területén illetőséget nyertek s az 1848—49-iki függetlenségi harczban tényleg résztvettek s mint ilyenok magokat igazolják.

11. §. Az igazolásnál a korábbi gyakorlat szolgál zsinór- mértékül. mely szerint az igazolási kérvényhez két más igazolt bizonylata melléklendő ; mindazonáltal a választmány a felmutatott bizonyítékokat szabadon mérlegeli.

12. §. A segélyzés kölcsönadásban, időnkénti segélynyújtásban és évi nyugdijadásban nyilvánul.

13. §. A segélyadás módját és mennyiségét a pénztár állásához képest, a választmány határozza meg, azonban tartozik felügyelni, hogy a segélyezésben a megye területén lakó honvédek aránylagosan részesitessenek.

14. §. Az időszakonkénti segélynyújtásban nemcsak a harczban résztvett honvédek, hanem azoknak özvegyei is — amennyiben ezen minőségüket igazolják, — részesülhetnek; és pedig külömbség nélkül, váljon elhalt férjeikkel már, az 1848—49 években házassági kötelékben voltak-e vagy nem.

15. §. Az állandó nyugdíjban részesülők — ha időközben bármi módon az élet fenntartására szükséges vagyonhoz jutnak. — nyugdijaikat elvesztik ; ebből kifolyólag a nyugdíjazottak minden év elején a pénztárnoknát szegénységi bizonyítványuk a nyugdíjról szólló nyugtákkal együtt a számadáslizz lesznek csatolandók.

16. §. Az egylet feloszlásakor annak vagyonából mind az, a mit az ideig a segélyezések ki nem merítenek — egy veszprémmegyei jótékony czélra lesz fordítandó.

KERTÉSZET.

A rózsák ültetése. A rózsák ültetésénél gyakran úgy követnek el nagy hibát, hegy a hossza ntról többnyire fonnyadtál) megérkezett rózsákat azonnal állandó helyükre ültetik ki. Az ilyen hosszú útról érkezett rózsákat előbb nehány napig fagymentes helyen úgy, a hogy megérkeztek becsomagolva kell tartani, a hol naponkint többször megöntözzük. Ha a szállitmány olyan időben érkezik meg, a midőn még fagytól, vagy keményebb hidegtől tarthatunk, legczélszeriibb, ha a növényeket tetszés szerinti helyen beföldeljük s a koronákat levéllel vagy fenyö- galyakkal betakarjuk.

A megsértett vagy beteg gyökereket ültetés előtt megkurtitjuk s a koronát 2—4 szemre visszametszük. Arra is ügyeljünk, hogy a rózsatőket ne ültessük mélyebben, mint a hogy azok a faiskolában álltak. A tavaszi ültetés után a töket három-négy hétig reggel és este jól meg kell öntözni, a koronát pedig dúsan megpermetezni. A nagyobb sebeket pedig folyós, vagy más faviaszszal kenjük be, a tök körül pedig tenyérnyi vastagon vagy malátacsirát vagy öreg csert terítünk, hogy a gyors kiszáradást megakadályozzuk. Magától értetik, bogy a rózsatöket ültetés után — ha fagytól tartani nem kell — be- iszapoljuk. A kiültetés évében megjelenő bimbókat kivágjuk, mert tökéletesen úgy is igen ritkán fejlődnek ki, s csak a tövet gyengítik ; tanácsos azonban arra ügyelni, hogy a bimbóval ne vágjunk le fát is, minélfogva jobb előbbit csak lecsípni. A gyö- kérbajtásokat és vad töbajtásokat szorgalmasan és pontosan el kell távolítani. Előbbieknek felületes lemetszése haszontalan munka, mert a csapból csak erősebb hajtások fakadnak. Ezeket tehát a gyökérig kell üldözni s onnan kimetszeni, úgy azonban, hogy a gyökerekben kárt még se tegyünk.

A szabadba szánt rózsákat gyakran azokban a cserepekben ültetik ki, a melyekben nevelték; ez nagy hiba, mert a gyökerek nem fejlődhetnek ki rendesen, a növény csak tengődik s ha az edény véletlenül darabokra szét nem hull, egészen kivesz. A cserepekkel való kiültetés rossz szokása onnan ered, mert sokan félnek, hogy a rózsának a cserépből való kivételénél a gomoly szét esik, s ez nem is egészen alaptalan félelem. Ez a baj rendesen ama vad tőknél esik meg, a melyeket őszszel ültettek, télen nemesítettek és tavaszszal elszállítottak. De ezek föld- gomolyát is meg lehet a kivételnél a széthullás ellen óvni. Locsoljuk meg az edényeket jól, nyomkodjuk

össze a földet, a mennyire csak lehet s aztán várjunk, mig a gomoly megszárad. Az igy kezelt gomoly az edényből könnyen kiválik s elég összetartó lesz, hogy baj nélkül kiültethessük. Természetes, bogv ezt a munkát az ültetés helyén és a legnagyobb elövigyá- zattal kell végezni.

Ama növényeknél, melyeket csak bajjal vehetünk ki a cserepekből, előbb a cserép fenekét ütjük be, aztán a rózsát a cserép oldalaival együtt ültetjük a főidbe, mire az ásóval ezeket is óvatosan összetörjük s a darabokat, a mennyire lehet, kihúzzuk. A műveletet jó beiszapolással fejezzük be. Hogy a karókról sem szabad megfeledkezni, magától értetik.

A szállításnál félig elszáradt fák és csemeték felélesztésére, mi nagyrészt a rossz csomagolás eredménye, ajánltatik a következő mód: a félig száradt fát lehetőleg üde földbe ásott 0-5 m. mély s megfelelő hosszú árokba fektetjük, s 15 cm. magasan porhanyó nedves földdel lazán betemetjük ; itt hagyjuk pár napig, s időközben a földet ismételten meglocsoljuk. Ily kezelés mellett a fa, ha csak valami életerő még volt benne, csakhamar felüdül, kérge visszanyeri fényét és simaságát, s el lesz ültethető.

Fontos előny a fanemesitésnól.

Francziaország egyes nagyobb kertészetében a kényesebb fák nemesítésénél a faviasz helyett col- lodiumot használnak. A collodium ecsettel vékonyan rá lesz a sebre kenve és teljesen elzárja a levegőt. Az ilyen nemesítések kitünően sikerülnek, holott a faviasz alkalmazásánál egy rész rendesen nem fogam- zik meg.

O

Közgazdaság.

A szőlők ellenállási képessége

a pliylloxerák ellen.

Amint a phylloxerák által elözönlött vidékekben bebizonyult, hogy a kártékony rovar elpusztítása lehetetlen, az amerikai szőlőfajokhoz fordultak,

— melyek részben egyenesen bortermelésre is, — de fökép ojtási alanyukul használnak.

Nem volt érdektelen az első kísérleti szőlőiskoláknál annak megfigyelése, hogy mely fajok bírnak több vagy kevesebb ellenállási képességgel?

— — Mind az, ami Yitis vinifera fajhoz számit- ható, áldozatul esett e pusztításnak, és a rövidebb vagy hosszabb ellenállási képesség, amely az egyes fajoknál észleltetett, rendesen a különböző talajminőség és fekvési viszonynak volt tulajdonítható.

így például az általánosan ismert Izabella-szőlő felől az a nézet volt elterjedve, hogy annak a phylloxera nem árt, de a tapasztalat itt is a ellenkezőről győzött meg bennünket, mert ellenállási képességgel bir ugyan, de csak úgy veszélyeztetve van, mint a vitis viniferák, — ha mindjárt a rendes tünetek és pusztulás 2—3 évvel később állnak is be.

Egy másik igen elterjedt amerikai szőlő a York maderiával (állítólag egy alfaja a Vitis Labruskának) szintén kísérletet tettek, de ennek ellenállása nem bizonyult nagyobbaknak az Izabella szőlőnél.

Minthogy azouban a York Madeira Francziaország részéről többször ajánltatott, — hogy e faj bizonyos talaj és klimatikus viszonyok közt hasonlithatlan ellenállási képességet tanusit. E kérdés megoldásánál még gyakorlati kísérletekre van szükség.

Klosterneuburgban észrevették, hogy az éjszaki lejtőkön habár jelen van is a phyloxera: mindamellett a szőlők nemcsak, hogy tönkre nem mennek, hanem mivellés melett termési képességük sem csökken.

Ellenben a déli oldalokon, a tulajdonképeni jó fekvéseken rövid idő alatt hihetetlen gyorsasággal elszaporodnak, ugyannyira, hogy rövid idő alatt a szőlők teljesen elpusztulnak. Itt, nem ritkán láthatni azt, hogy mig a napos déli oldalok már régóta minden termés nélkül állanak, addig az ellentétes északiak egészen érintetlenül díszelegnek.

A phylloxera elszaporodásának gyorsaságára fekvésen kívül még a talaj minőség is bir nevezetes befolyással, mert ha a talaj sok finom homokot tartalmaz, úgy sokkal lassabban is fog terjeszkedni, Ehhez még a különböző időjárást is kell venni, amely szaporodásukra szintoly befolyással van, s innen érthető, ha szőlőkben vagy csak egyetlen egy szőlőnek keretében belül is némely ponton oly nagy mértékben képesek kifejlődni s ép ez azon körülmény, a mely a különös figyelmet érdemli meg.

A fent említett északi oldalokon meg fognak a szőlők maradni közönséges művelés mellett, valamely szer alkalmazása nálkül is. A nekik kedvezőbb helyekben pedig bővebb, lehetőleg éventei trágyázással fogjuk csak szőlőink termését biztosit- Hatni.

_________________________________Br. Babó.

ÚJ

DONSÁGOK.

Veszprém, márcz. 25.

— A honvédgyülés, mely dr. Fial assy Vilmos ur elnökete alatt múlt vasárnap folyt le a megyeház tanácstermében, valóban impozáns képet nynjtott. Visszaemlékeztetett azokra a dicsőséges napokra, mikor ezek az őszülő alakok még lángoló arczczal, ragyogó szemekkel rohantak csatamezőről csatamezőre, keresve babért és vérző sebeket. A harczi rivalgás zaja elnémult. Csend uralg most a hon felett és béke a szivekben. Vajh ki tudná — meddig 1!

— Az uj megyeház belső diszitései bevégeztetvén, most az épület körüli szabad terek planirozása foly. Az ügy buzgó művezető J o ó ur szorgalma valóban teljes elismerésre méltó s például szolgálhatna polgárságunknak is.

— Időjárásunk enyhülni kezd. A késői hó mindenütt olvadóban. A balatonparti Almádiban már egész tavasz van. Mig nálunk fagy, szél uralog; addig Almádiban meleg napok vannak napirenden. Tegnap esővel vegyest jég esett Veszprémben.

— A Benkő-ügy a városi közgyűlésen múlt szombaton szintén szőnyegre került. Erkölcsi kötelességet teljesített képviseletünk egyik veterán-tagja dr. H a 1 a s s y Vilmos ur, midőn a képviselőtestület nevében, a tanács, a képviselet s a város reputátiója érdekében,

felszállitotta Benkőt, hogy az érdekelt fórumok előtt tisztázza magát, vagy hagyja oda állását. Az interpellatió igy szól : „Tisztelt városi közgyűlés! Engedje meg a tettes városi képv.-testület, hogy nevében a tisztelt tanács egyik tagjához következő interpella- tiót tegyem. Sajnos, de köztudomású dolog, hogy a mélyen tisztelt tanács egyik tagja Benkő István ur, egy tekintélyes megyei- és helyi érdekű lapban egy súlyosan megbecstelenitő váddal illettetett, a nélkül, hogy ő azt mai napig megczáfolta volna.— Minthogy Benkő István ur ma már nem magánember, hanem tekintélyes képviselőtestület megtisztelő bizalma által választott tisztviselője e városnak és egyúttal e mélyen tisztelt tanács egyik jelentékenyebb állású tagja, jogosan el várhatjuk tőle, hogy úgy a saját, mint a tisztelt városi tanács és a mélyen tisztelt városi képviselet és végtére városunk reputatiőja, jó hirneve érdekében e megbecstelenitő vádtól a compe- tens helyen, vagy az illető fórumok előtt mielőbb igazolja és tisztázza magát, mert ellenesetben e díszes állást úgy a saját, mint a szent közügy érdekében a tisztesség alap- és kötelességtudás legprimitívebb fogalma szerint továbbra el nem foglalhatná. Ezen inter- pellatiómat kérem jegyzőkönyvbe vétetni. Dr. Halassy Vilmos m. k. városi képviselő.“

— Az ipartestületek országositása ügyében ezidőszerint Budapesten értekezlet tartatik, melyen az egész ország ipartestületei képviseltetni fognak. Az értekezleten Veszprémből dr. Óvárv Ferencz ügyész, Balogh Károly elnök, Benkő István alelnök, Szilágyi Mihály elölj, tag és Pápáról Koczka László elnök, Heim Ignácz elölj, lesznek jelen.

— Jótékonyczélu szinielőadás. Balog Árpád színtársulata kedden az építendő veszprémi szegényház alapja javára jótékonj^czélu szini- előadást fog tartani, mely alkalommal Schőn- thau kitűnő vigjátéka az „Aranypók“ kerül a deszkákra.

— Az okt. 6-iki requiem alapja, melyet szerkesztőségünk gyűjtött össze s Balogh Károly ur kezelése mellett, kamataival együtt ezidőszerint 102 frt 10 krt tesz ki, Kompolthy Tivadar ur fölterjesztése folytán, a megyei 1848/49-iki honvédegylet közgyűlése által, 98 frt adományozásával 200 forintra kiegészíttetett. Az alapítvány igy elérte a kívánt összeget s a város polgárai s az eddigi adományozók nevében is mély köszönetünket fejezzük ki a nemes honvédegyesületnek, hogy a kegyelet nagy áldozatát meghozta a — késő nemzedék hazafiasságának. Az alapítvány t s alapítólevelet jövő szombaton fogja az eddigi bizottság, mely dr. Halassy Vilmos, Balogh Károly, Husvéth János és Kompolthy Tivadar urakból áll, a bonvédegylet e czélra kiküldött bizottságával, Kovács Im re, C s e r n y László s Kasencki János urakkal együtt, a helyi szt.-Ferenczrend társházában letéteményezui.

— Az adófizető polgárok figyelmébe! Felhívás. Az 18S7. évre készített I. II. oszt. IV. oszt. kér. adó lajstromok folyó márczius bó 28-tól folyó évi april. hó 5-ig bezárólag —- reggeli 9. órától 12 óráig, — délután 3 órától 5 óráig a városi adóügyosztály helyiségében közszemlére kitéve lesznek. — Fel- hivatik az érdekelt adófizető közönség, hogy a lajstromok betekintését el ne mulassza, mert jogait csak is ezen 8 nap leforgása közben érvéiiyesitheti, — az ezen határidőn túl beadott kérvények az 1883. évi XLIV. t. ez. 18 §-a értelmében visszautasittatnak. Veszprém, 1887. márczius 23-án. Kovács Imre, polgármester.

— Köszönetnyilvánítás. El nem mulaszthatom azon nagyérdemű és jószivü uraknak, többi csizmadiaiparostársaim nevében is, köszönetemet nyilvánítani, kik minden erejökkel oda hatnak, hogy az u. u. horgos-, és buhim-utezák, valamint a Kubay- féle kávéház előtti tér megtartsák eddigi lábbeli pusztító mi voltuk at. — Hogy a nagylelkű urak mennyi hasznot hajtanak nekünk ezzel, a veszprémi bőrkereskedők mondhatnák meg csak a legalaposabban, szekérszámra szállítják részünkre a bőranyagot, hogy pótolhassuk a nevezett utczákban és térén odafeneklett, veszett lábbelieket. Midőn tehát ismételten köszönetemet nyilvánítanám, kérem a nagylelkű urakat, hagyják meg a föntnevezett teret és utczákat mostani állapotukban — hogy az életbiztositó-társa- ságoknak is jusson valami hasznocska az életbiztosításokból. — Tisztelettel: Gáspár József, veszprémi csizmadia-mester.

— Táncsics-szobor megkoszorúzása. A Budapesten székelő központi „Táncsics-bizottság“, mint ezt lapunkban eleve jeleztük, Ács-Te- széren Táncsics Mihály szobrát, márczius lóén, a szabadság újjá ébredésének 39-ik évfordulóján egy szép emlékbeszéd kíséretében megkoszorúzhatta Farkas Ede bizottsági tag által. Az ünnepélyen szép számmal voltak jelen nemcsak Ács-Teszérről, de a szomszéd községekből is.

— Hetivásárunk a tegnapi ünnep miatt csütörtökön lett megtartva, de nem örven-