Veszprémi Független Hirlap, 1886 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1886-07-31 / 32. szám
fürdőhelyek között, nem a község-, sem a fürdőigazgatói förekvésén, hanem birtokosának ázsiai nyugalmán múlt. Nemrég olvastam e lapokban közölt tudósításból, hogy vendégei szalmafödeles házak alatt élvezik a fürdőzés gyönyöreit. Pedig akiről ez Írva volt, az az egy igazán szép, cserépzsindelves ház festett szobájában élvezi nyugalmát, a postamester házában. Másodszor: tessék megnézni azokat a szalmatetős házban levő szobákat, bizony nagyon sok úri ember megköszönhetné, ha a városban oly tiszta, csinos és egészséges levegőjű szobákban lakhatnék. E tekintetben Siófokot vád nem illetheti. Sokkal jobbak a városban bérelhető fürdő- helyiségek, mint a vendéglőiek. De a fürdőhelynek elengedhetetlen kelléke a park, az erdő, a liget. S hogy ez legyen, az már a birtokoson, annak jóindulatán születiki vagy múlik. Szép, árnyas üt vezet ugyan a fürdőhelyhez, de az keskeny, s vasár- és ünnepnap telve van ácsorgó publikummal, hogy járni is alig lehet. Parkja nincs. Van ugyan jó darab, szépen rendezett fásítása, de az czéltévesztett, mert a Sió városon kívüli oldalán van, távol a mai, s valószínűleg jövendőbeli fürdőhelyhez. Hol nádas, bozótos térség ád tanyát a békaseregnek, azt kellett volna e helyett fásitani s jóval előbb, úgy Siófok ma már szép jelennel s még szebb jövővel dicsekedhetnék. Kenese, múltját tekintve, nem sokat enged Siófok nak. Ha azt a szép látogatottságot, melynek pár évvel ezelőtt örvendett, birtokosa, a kamara, saját s a község érdekében felfogta volna s a fürdőhely csekély áldozattal járó emelésével hálálta volna meg, ma már Kenese is legjobb nevű fürdőink közt emlittetnék. De még semmi sem késő, s örömmel mondhatom, hogy Kenesénk jövője ébredni kezd. A község jóakaratához hozzájárult a napokban a birtoko- patronus jószándéku Ígérete, mely egyik föltétel, hogy a fürdőhely virágozzék. Itt volt a napokban nagys. Tost Gyula m. kir. közalapítványi főtiszt s ministeri osztálytanácsos, s tekintetbe véve Kenese szép fürdő-múltját s az idei nagy látogatottságot, az összehívott képviselő-testület jelenlétében jegyzőkönyvben felvett következő Ígéretet tette: Határozatok: 1. A kertek és parkok között vezető jelenlegi fürdő-út helyett, mely a partok omlása miatt veszélyes s a kertekben levő pocsolyák, különösen azoknak kenderáztatás idejében leendő szaguk miatt kellemetlen : az uradalom a kertek alsó végében, a Balaton mellett ad utat. mely kétfelöl szépen be- fásittatik. 2. A jelenlegi fürdőhely nagyobbitására 2 hold földet ád, mely szintén befásitva. a fürdőközönség pihenőhelye leend. 3. Közvetlen a falu alatt levő 32 holdnyi, úgynevezett „libamező“, mely az uradalom és a község közös tulajdona, parkká alakittatik. Ennek befásitására szükséges tűlevelű fákat, disz- bokrokat az uradalom adja s rendezésére egy mérnököt küld ki. A közönséges fákat pedig a község adja. Az uradalomnak mind e kegyéért a község évenkint egy darab aranyat fizet, az uradalmi jog elismeréséül. S ez már nem „pium desiderium“, sem nagyhangú ígéret, hanem biztosra vehető, nagylelkű adomány, mely Kenesénket széppé, vonzóvá, látogatottá teendi a közel, jövőben. Még ehhez csak egy hibázik. Egy szép, tágas ebédlő terem a nagvendéglőben. S ez is igen könnyen kivihető volna Tost ur ő nagysága kegyessége által. Van két nagy istállóépület, melynek egyik nagyobb része fölösleges. A vasút elvette a marha, juh- és sertés-csordák átvitelét, mely a vasút előtt megvolt s mely e két istállót szükségessé tévé. Ez egyik épületet fürdőlakásokká s egy ebédlőteremmé átalakítani nagyon kevésbe kerülne, Kenésének díszét nagyon emelné s a közönségnek megbecsülhetetlen kényelmet adna. S ezzel az uradalom birtokosa emelné az uradalom becsét, regáléjának hasznát s a község is közvetve jólétét. így kell tenni Balatonunk körül minden fürdőhely birtokosának s akkor megszűnik a jogos panasz a fürdőközönség részéről. Mert igy, kevés közönség mellett, a gazda két hétért akarja megkapni, amit máskor két hónapra kérne. Számíthatna csak a két hét után uj bérlőre, bizonyára mindent olcsóbban, rendesebben adna. mint ez idő szerint teszi. S ha mindez bevégzett tény lesz, úgy a Balaton környéke igazán látogatott, élvezetet, üdülést adó helye lesz hazánk s a külföld fürdőközönségének is. Hogy igy legyen, nemcsak mi a vidékiek, de a Balaton minden igaz barátja szívből kívánja. Gubicza Lajos. VIDÉK. Balaton-Füred jul. 30 (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Ünnepélyes arczképleleplezés volt ma jul. 30-án a b.-füredi szeretetházban. Éesy László kir. tanácsos, a Ferencz-József- rend lovagja, fürdőigazgató, a balaton-füredi szeretetház igazgatótanácsa elnökének. Jókai Róza kisasszony által festett igen sikerült arcképe a bfüredi szeretetházban folyó évi július hó 31-én délután lepleztetett le nagy ünnepélyességgel bizonyára nagy s diszes közönség jelenlétében. Az ünnepély a következő sorrenddel foly le: 1. Himnus zenekisérettel, előadták az intézeti növendékek. 2. Ünnepi beszéd, tartotta Mórocza Kálmán ur. 3. Ivép- átvétel az igazgató által. 4. Üdvözlődül zenekisérettel előadták az intézeti növendékek. 5. Üdvözlő Vers Sziklay Jánostól, előadta egy növendék, (i. Zene, előadva a növendékek zenekara által, Farkas János tanító ur vezetése alatt. 7. Disztornázás. 8. Növendékek mulatsága. Balaton-Füred. (Julius 28.) (Kirándulás a Balatonon. — „A czigánybáró“ és Jókai Mór. — Megbukott a „Flóra-bál“. — Velenczei éj a Balatonon.) Tizenkét óra volt, mikor a „Kisfaludy“ gőzhajó Siófokról Balaton-Füredre érkezett. Mint rendesen, pénteken is nagy közönség várta a hajó megérkezését. Nagy volt a meglepetés, midón a hajóból több mint negyven hölgy szállt ki. Péntek és negyven érkező vendég, — ezt szinte lehetetlennek hiszik Balaton-Füreden, mert hozzá vannak szokva, hogy pénteken éppen senki sem érkezik. De azért mégis kíváncsian várják minden istenadta nap a hajó megérkezését. Hátha valakinek ismerőse akad a „jövevények“ között, vagy hátha véletlenül megjön az uralkodó ház legnépszerűbb tagjaival, József főherczegnek kedves családja, akiket úgy várnak Bataton-Füreden, mint zsidók a Messiást. A szokatlan számmal érkező hölgyközönség ezúttal a délutáni badacsonyi kirándulás kedvéért jött, Polgár Jenő siófoki szolgabiró vezetése mellett. A kirándulás kezdete d. u. egy órakor volt. Elcsengették a harmadikat s a hajó megindult, vállain a mintegy 60 tagból álló kiránduló társasággal, kik között ott voltak: Olay Lajosné urhölgy leányával Leona kisasszonynyal Budapestről, Petrich Mihályné urhölgy leányával Szabadkáról, Jalsóviczky Ilona k. a. Nagy-Kőrösről; Bárdossy Imréné urhölgy Alsó-Mesteriről stb. Dankó Gábor húzta a nótákat s folyt a táncz egész Badacsonyig. Éjjel 2 óra volt, mikor a kirándulók visszatértek. Ez történt pénteken. Szombaton ismét egy nevezetes eseménynek volt színhelye B.-Füred, jobban a balaton-füredi arena, ahol esti előadásul, világítás mellett közkívánatra a „Czigánybáró“ került színre. Csoda történt. Az arena zsúfolásig megtelt diszes közönséggel, minden páholy el volt foglalva. Es miért? Mert az előadásra megjelent a „Czigánybáró* meséjének szerzője, Jókai Mór is. Ott volt az első páholyban : kedves nejével Laborfalvy Róza asszonynyal és szeretetre méltó leányával Róza kisasszonynyal. Minden szem e páholy felé irányult s mikor a függöny felgördült, akkor nem az előadást nézték, hanem Jókait, aki nagy figyelemmel szemlélte végig „Czigánybáróját“, melyet magyarul előadva itt látott először. A szereplők természetesen minden tekintetben azon voltak, hogy kinyerjék a szerző tetszését. Horváth Andor az elűzött Barinkay Sándor nemes szerepét várakozáson felül állotta meg ; Pajor Emíliát (Saffi czigányleány) csengő és kellemes énekéért úgy a közönség, mint Jókai is nyílt jelenetekben megtapsolta. Jól játszott még Beődyné (Czipra czigány- asszony), Mikey Lajos (gróf Corneró), Tiszay Dezső, ki méltán sorozható a vidéki színészek legtehetségesebbjei közé. Zsupán Kálmán gazdag sertéskereskedő szerepében valósággal remekelt. A második felvonásban elénekelt coupletjei igen sikerültek. Harsány éljenzéssel fogadták Jókaihoz intézett coupletjeit is, melyeknek utolsó sorai a következők: Egyhangúlag mondjuk tehát reá: Isten éltesse őt soká! Hazánk e nagy fiát A költők királyát Nem fogadni igy: Vivát! Ez volna már csak kriminális, kriminális, stb. Jókai az éljenzéseket páholyából hajlongásokkal köszönte meg. Előadás után a színészekkel kezet szorított s Jakab Lajos színigazgatónak elismerését nyilvánította az előadás felett, melylyel, mint mondá, igen meg volt elégedve. De nem voltak megelégedve a Flóra-bál rendezői a sikertelenséggel. A Flóra-bál a szó legteljesebb értelmében megbukott. Eladtak összesen 17 darab jegyet, de jelen a bálon senki sem volt, s 10 órakor már a czigányok is hazamentek s a „tollasbálban“ elmélkedtek a megbukott Flóra-bálon. Azt mondják, hogy annál jobban fog sikerülni a vasárnapi Anua-bál. Majd meglátjuk! Kedden este nagyszerű látványnak voltak a fürdővendégek szemtanúi. A balaton-füredi part és a „Stefánia clubb“ pavillonja több ezer lampionnal volt kivilágítva s a ragyogó fény visszatükröződött a Balaton sima tükréből. De nem sokáig tartott e gyönyörű látvány. 11 órakor óriási vihar keletkezett saz orkán az ezer és ezer lampiont a Balaton hullámai közé vitte s egyszerre pokoli sötétség lön. Egyszer akartak a Balatonon velenczei-éjet produkálni s akkor sem sikerült, épen mint a Flóra-bál, mely egyszer van egy esztendőben és mégis megbukott. Requiescant in pace! HUIiEÁM. Krausz Ármin és Verhajvaj. Múlt szombaton egy titkos nyomdában, nyomdajelzés nélkül kiadott szennyiratot szórtak szét ismeretlen kezek Veszprém városban. Verkajvajnak hírlapunk szerkesztője ellen kiröffeutett förmedvénye volt ez, szórul-szóra utánnyomva. A titkon készült s bélyeg nélkül, törvényellenesen kiadott nyomtatványról már másnap kisült, hogy az a „Krausz Ármin fia“ nyomdájában készült titkon. Amint a titkos nyomda konstatálva lett, a Krausz Ármin fia ezég nyomdája ellen azonnal megtettem a helybeli királyi ügyészségnél a följelentést. A törvény majd elbánik e firmával. Nekem itt kevés a mondandóm. Verhajvaj nem árthat a személyemnek. Ismer s becsül engem az ország irónépe. Ismerik Verhajvajt is — le is skartolták. Ismer engem 11 év óta Veszprém város is. ezernyi jelével találkozom itt naponta a szeretet és barátságnak. Nekem a Krausz-firma sem árthat. S ha árthatna is, nem tulajdonságom az ijjedség. Nem is e szenyirat jön itt szóba, hanem a — pofa. Éveken át szerkesztém a lapját; én is inditám meg, teljes sikerrel azt a vállalatát. Éveken át tűrtem pauasztalan az ő méltánytalanságait — mert nem erényem a panaszkodás. Pedig jól tudja, hogy hasábokat lehetett volna ezekről Írni. Nem irtain erről a rósz vénemberről soha egy rósz szót. 8 ime ő, az ő la p j á b a n, vádoltat engem revolverezéssel, egy semmirekellő rongyember utján, nem a múlt héten, először, hanem évek óta s rendszeresen. 0 nem védheti magát velem szemben, hogy azért nem felelős a firma. Mert én. ki tudom, hogy a Krau szók beleegyezése nélkül egy sor se, még Vég hely kézirata se jöhet be a lapba, e mentséget el nem fogadom. S betetézi a Krausz-czég, ki velem még leszámolási viszonyban is van s nyílt adósom évek óta, e tolvaj-tempót azzal, hogy a filoszemita konkurrens ellen inkább szövetkezik Verhajvajjal, kinyomatja a förmedvé- nyes orditványt a lapjában s külön is ellenem, melyben Verhajvaj ur „a tiszaeszlári anya ártatlan gyermekének vérdijját“ oly ünnepélyesen sanktionálja. Bravó Krau szók! Önök mindhasztalan szövetkeznek már Verhajvajjal, s az eszlári anyához is hiába fohászkodnak. Provokálták a végzetet — éveken át. Jehovájuk elhagyta. Krisztus pedig, úgy hiszem, nem fogadja be. A szerkesztő. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, julius 30. — Iparosaink s gazdáinkat felhívjuk arra, hogy a holnap délután 3 órakor a „Népkör“ helyiségeiben megtartandó „Gazdák és iparosok általános hitelszövetkezete veszprémi fiókhelyének alakuló közgyűlésén minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. A hitelre szoruló s azt valóban megérdemlő, sinlő iparos s gazdaosztály fölsegélésére alakult az országos szövetkezet s igy mindnyájuk pártolására méltán tart számot. Egy-egy részvény 20 írt s 10 kros heti befizetéssel fizethető. Beiratási dij részvényenkint 1 frt. Midőn az intézetet, melyet jövő lapunk bővebben fog ismertetni s melynek élén Budapest legbecsültebb s vagyonosb férfiai állanak, már ma is melegen ajánlanék pártfogásba-, közöljük az alábbi meghívót: „A „Gazdák és iparosok általános hitelszövetkezete“ veszprémi fiókja megalakulása tárgyában 1886. augusztus hó 1-én, azaz vasárnap, délután 3 órakor a pápai-uton lévő Hindler-féle vendéglő „Népkör“ helyiségében alakuló közgyűlés tartatik, melyre az alapszabályok 7. §-a értelmében erre jogosított i. t. beiratkozni kivánók tisztelettel meghivatnak“. A dunántúli főügynökség. — André Gyuláné temetése. Amit múlt számunkban szomorú sejtelemként emlegettünk: csakugyan beteljesült. André Gyuláné nincs többé az élők között. F. hó 24-én hunyt el, hosszú súlyos szenvedés után. Lapunk mai tárczája bővebben méltatja az elhunyt érdemeit; itt csak temetéséről akarunk nehány szóval megemlékezni. A gyásztisztelet f. hó 26-án, d. u. 6 órakor volt. Á rendkívüli diszes ravatalon nyugvó, dusaranyozásu érczkoporsót számos koszorú díszítette. Ott volt Zirczvidék egész intelligeutiája, Veszprémből az elhun}7t számos tisztelői, úgy Győrből s Budapestről is. Ott voltak többek közt a kerület orsz. képviselője, Ányos Tivadar ur s Kompolthy Tivadar ur hírlapunk szerkesztője. A fényes gyászmenet a „fenyvesek alatti“ temetőbe kísérte az elhunytat, melyről életében oly busongó költészettel emlékezett meg. —- Nyugodjék békében s legyen áldott emlékezete. — ..Arcania királya“, lapunk szerkesztőjének uj müve, már sajtó alá került a „Petőfi“ könyvnyomdában. A kalandos élénk mese, az élethű leírások (melyeket szerző tapasztalat után rajzolt) s a szép illustratiók, melyek díszíteni fogják, nagyérdeküvé teendik e könyvet, melynek megjelenése felől már elő- lege3en is sokan tudakozódtak. — Az almádi Anna-bál számadását megkaptuk. Bevétel volt 49 frt 50 kr. Kiadás 20 írt 1 kr. A tiszta jövedelem 20 frt 49 kr ; a Veszprémben tartott közvacsora jövedelméhez csatoltati k s a fürdő emelésére fog for- dittatni. — Laky Kristóf cs. kir. kamarás ur ő méltósága egy szép misés könyvet küldött Rade- gundból az almádi-i kápolna részére. A szép tett magamagát dicséri. — A Függetlenség czimü lap hire szerint, Enyingen népgyülés készül, ifj. Matkovich Tivadar rendezőségével. Bizony gyenge legény ő ahhoz, lvrisztinkovics bátyánknak kellene a mozgalom élén állania, hogy valami legyen a dologból. — A horgos-uteza öntözése szerfölött hiányos, mert napjában egyszer öntözik, a helyett, hogy mint fizetve van háromszor tennék. Felhívjuk ez ügyre a városi rendőrség figyelmét. — Vásár. Veszprém városának Lőrincznapi vására f. é. augusztus hó 9-én fog megtartatni. — Figyelmeztetés. Alant irt ezég folyó évi tavasz elején közzétett „sorsjegytulajdonosok figyelmébe“ czimü felszólalása folytán az érdekelt sorsjegy és sorsolási államkötvények tulajdonosai papírjaik huzási idejének átkutatása végett hozzáfordulván a mai napig 8670 frt készpénz került azt megillető jogos tulajdonosaik kezébe. Számtalan il}r sorsjegyek és egyébb rég kihúzott de még mindezideig szerencsés birtokosára nem talált államkötvények és privát sorsjegyek nyereményei nagy összegeket képviselve kamatozatlanul hevernek az illető banküzletek nyilvántartó pénztáraiban azon esetre várva, hogy a húzást bebizonyító értékpapírok felmutatójának kifi zethessék, de sajnos a közöny vagy egyébb hiányos körülmény miatt a tulajdonosok nem érdeklődnek papírjaik sorsa iránt! Azért tehát újból figyelmeztetnek mindazok, kik igy rég kibocsájtott papírok birtokában lévén s a huzási tételeket éveken át figyelmen kívül hagyták, forduljanak bizalommal alant jegyzett ezéghez, hol azok huzási viszgálata teljes díjtalanul a titoktartás biztosításával eszközöltetik. Vidékről érkezendő tudakozódások esetén válaszra egy drb. 2 kros levelezőlap melléklendő. Veszprém. 1786.20/7. Wurda és társa utódai. — A regale-pörben. melyről annak idején megemlékeztünk, a városi tanács Gscheidt Istvánnak adott igazat. Az indokolásból kitűnik, hogy egy miniszteri rendelet értelmében az elsőfokú iparhatóság jogköre regale- természetü panaszokban csak odáig terjed, hogy a csapon levő készletet s az ebből nyílt edénybe vagy palaczkba leeresztett folyadékot szabad elkobozni. Arról azonban, sehol sincs szó, hogy a vendég által más vendéglőből hozatott szeszes ital elvehető leg}ren. Igv hát a mi túlbuzgó rendőrségünk egy kissé elhamarkodta, a dolgot, ami éppen nem válik dicséretükre. — Gscheidt István most arról értesít berniünket, hogy e diadal alkalmából holnap, vasárnap újra megnyitja a kertjét s annak uj czimet is ád: A tilosba! — A balaton-füredi fürdőintézet már a 11. számú fürdőnévsort is kiadta. Jul. 23-ig 1527 vendég fordult meg ott; legújabban: gróf Esterházy Béla és Laczi, gr. Zichy Nándor, Jókai Mór, Szalay Imre, gr. Széchényi Lajos és Imre stb. — Az iskola-takarékpénztárak népszeriisi- téséről könyvet ad ki Hirschler (Szarvasi) Arnold. Előfizetési dij 50 kr. mi szerző czi- mére Sziszekre küldendő. — A Balatonba fűlt. Nagy János, arácsi lakos f. hó 20-án a Balatonba ment fürödni, fürdésközben elszédült és a vizbe fulladt. A szerencsétlen hulláját a halászok fogták ki még az nap este. — Aki háromszor halt meg. Szabó András pápai úti lakosnak f. hó 28-án meghalt a felesége. Megsiratták illendően s kiteriték szépségesen a ravatalra. A férje ki ottan siratta nem kevéssé ijedt mikor a halott egyszerre csak megmozdult s gyönge hangon kérdé: „Bandim, hol vagy?“ Ezután fenn is volt az álhalott Ü/s óráig, akkor megint behunyta szemeit s meghalt. Megint elsiratták illendően. Hát bizony csak felnyitotta szemeit megint két óra múltán s akkor igy szólt: „Most már érzem, hogy nem szenvedek soká,“ S befordult s meghalt igazán, ahogy a többi emberek szoktak. = Egy nyolezadik gymn. osztályú tanuló kiván az 1886—87 tanévre fiuk mellett istructori, vagy nevelői állást elfoglalni. Czime hírlapunk irodájában. — Egy fiatal nö urasági házhoz mint szakácsnő, vagy mint kulcsárnő kiván alkalmazást nyerni. Czim e lap kiadóhivatalánál. Gyerki ór ultiméi a kávéimban, Miotán ltojil o ékszlencz fűn Tisza ebben o kánikolás Janszky-melegben sakodjan rászorolja geszti hősölésre, teszek tűlem egg szeréngg háze- phias propezicziónt. Köldjönk üt küzkölcségen — Fioméba. * O kharnám, a Slajme Gorckensaft kérdezt tülem, hojd mellik veszprémi dacliter ór fog megérezni először l,o megy mi mogát — o kaiéra. — Vadj te edj szoviár, e chamer, mondtam neki. Legelő- szer fog érezni kolerát o Harapiscsipis oreság nózija. * Adófelögyelgiis talminacsága trobális űré Házijáról jotja eszembe — oborkaszezón. Hojd todnilik mast már kánikolától se ijjedik meg exckótorok attid o bizemos kamisz branchetól. Ho megveszekedik is — befötgőU nekik o Pasteur. * Van az edj kötöm igasság, hojd oki veszni indái, elébb megbolondulja. O künmyamdász täte Krausz, ki vált eddig edj naczerö zsidó, mast, hojd a balpárt szerkesztő árnak khonkorrenezt csinálja, külön röpiratba kinyomtat o Verhajvaj Jól a ár szerkesztő üze- netit, o mellben „a tiszeszlári bús anya vérvádját“ ünnepéigyesen khanstatáfja. Tádé Krauszon teljesüli, hojd addig fsak kürüsztények, ezótán zsidók is leküpik. * Mihál ór, ön akárhodj rezonérozza, ozér mégis csak ütvenesztendöig fogja fizetni o medjeházpa- lotáje-adót. Khivánok, hojd végig-fizesse és addig mindig eskümptierozza nekem o stinketóresz és o Braüse!
