Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1885-01-24 / 4. szám
Különfélék. — A dahomeyi király ágya. Egy hamburgi gyárban nagyszerű hordozható diszágyat készítettek a dahomeyi király számára, ki tudvalevőleg nem más, mint Magyar Lászlónak a fia. Az ágy egészen a megrendelő utasításai szerint készült, négy méter hosszú és két méter széles : úgy, hogy a felség akár keresztbe is fekhetik ágyában. A vánkosok kariuazsiuszin selyemmel vannak bevonva. Nehéz vörösbársony függöny borul az ágy fölé, dús aranybimzéssel. A tetőt festmények és színes struczcztollak díszítik. — Egy hatéves leányka regénye. Egy amerikai gőzösöu nemrég egy hatéves kis lányka érkezett Alto- uában — egészen egyedül. A gyermek szülői, német kivándorlónak, november elején Clevelaudban (Ohio állam) hirtelen meghaltak, mire a szomszédok hajóra, ültették a kicsikét és viszszaküldték Németországba. Az utou az apróság nem maradt gondozatlauul: a hajón egy stuttgarti gyáros gyermektelen neje annyira megszerette őt, hogy lányává fogadta. — Erkölcsi prédikáezió a kardalosnőkuek. A londoni társaság egyik előkelő hölgytagja nagy lakomát rendezett s erre meghívta az összes londoni színházak kóristánéit, statisztáuóit és ballettánczosnőit. A fényes vendégség végeztével az angol parlament egy kitűnő szónoka nagy beszédet tartott a lányokhoz, melyben figyelmeztette őket, hogy maradjanak meg tovább is az erény utján, azokat pedig, kik arról netalán már letértek volna, hathatós szavakban kérte, hogy térjenek arra ismét vissza. Hogy lett-e foganatja a nagy beszédnek, arról feleljen a londoni „chronique scandaleuse.“ — Rögtönzött párbaj Mader Henrik és Dragas Gyúró a szerajevói pénzügyi hivatal volt napidijasai csöndesen iddogáltak egy ottani vendéglő népes termében. Egyszerre szó nélkül fölállottak az asztaltól, revolvert rántottak elő, és húsz lépésnyi távolságból rálőttek egymásra, de egyik som talált. Azután elmentek a „Narodne Katanába“ és nyugodtan tovább iddogáltak együtt, mig a rendőrség, a dologról értesülve, be nem kisérte őket. A revolvereket az nap délután együtt vették egy puskamüves boltjában, de a rejtélyes lövésekről nem akarnak fölvilágositást adui. — Fia nyomdokain járó apa. Fakki Jakabot, Anatolia leghíresebb banditáját nemrég Bitlisben agyonütötték a katonák. Mikor apja Szulejman, aki eddig békés földmivelő életet élt, meghalotta fia megöletését, maga állott a banditák, élére s még kegyetlenebbül „működött“, mint fia Vé gre a porta egy egész hadosztályt küldött Szulejman ellen. A katonák saját fészkükben keresték föl a banditákat és hosszas küzdelem után teljesen szétszórták őket. Trójai lovak Párisban A francia vámhivatalnokoknak feltün t, hogy Parisba egy idő óta rendkívüli sok hinta-lovat szállítanak, mintha a gyermekeknek valóságos mániájává növekedett volna a falovak kedvelése. Végre gyanakodni keztek, egy lovat fölbontottak s ime az tele volt a legfinomabb szivarokkal és dohánynyal, melyeknek élvezőire tudvalevőleg nagy adó van vetve, íme, mily leleményesek a csempészek ! Egyházi szónoklat telefon utján. New-Yorbkan a hideg téli idő miatt a hires egyházi szónok, dr. Talmage templomát számos házzal telefon utján kötötték össze, hogy az áhitatoskodók ne hütsék meg magukat. A kegyes példát most több amerikai városban akarják utánozni. — Uj zenemű. Menner és Schleuning zeneműke- reskedósében Szegeden megjelent „Szán kirándulás“ gyorspolka (csörgőkkel vagy anélkül) zongorára két és négykézre szerzé Menner János Ára kétkézre — 90 kr. Egy pár csörgő — 30 kr. Ára négykézre 1 frt 20 kr. 1 Két pár csörgő — 50 kr- Az említett mű méltóan sorakozik a szerző eddig irt és közkedveltségnek örvendő szerzeményeihez, amennyiben ennél is sikerült dallamos és díszes kiállítású müvet a zenélő közönségnek nyújtani. — A „Szőlészeti Borászati és Gazdasági Lap“ VI évfolyamának első száma megjelent. E hézagot pótló szaklapé félreismerhetlenül igyekszik évről-évre jobb tartalmával az igényeket úgy a borászat, mint a mezőgazdaság terén kielégíteni. Ezen szám is hasznos gyakorlati s tájékoztató czikkeket hoz — Hogy állunk? czinfalatt'a szerkesztő a pbylloxera-kérdé s ennek kapcsában szőlőszetünk mai állásáról ad világos képet. A borok lefejtése; Egy szőlősgazda teli elmékedései — tartalmas czikkekknek válnak he. Az emberi ürülék ; A burgonya rothadása ellen czimü czikkek népszerű s talpraesett gazdasági közlemények. A Vegyesek, Iroda- I lom, Levelezés és Kérdés feleletek cziinü rovatok j hasonlóan tartalmasak s ügyes szerkesztésről tesznek ! bizonyságot. Ajánljuk ezen élénk szaklapot hazai borter- i melóink s gazdaközönségünk figelmébe. Megjelen | Kassán minden hó 15 én és 30-áu ll/2—2 iv tartalommal. Előfizetési ára egy évre c-ak 4 frt, felévre 2 frt, negyed évre 1 frt. Kiadó szerkesztő Mauer János, Kassa (Mau- rer-udvar). Mutatványszámmal sziveseu szolgálnak. — Legmulattatóbb és legváltozatosabb tartalmú lap ma a Pesti Hírlap. Nincs egyetleu száma, melyben vagy országgyűlési, vagy kasziuói, vagy színházi s egyébb humoros karcolat, továbbá külföldi (páris) meg hazai adomák, élcek, mulattató tárcák nem volnának. Ellenben unalmas, vagy nem napi érdekű közleményre Pesti Hírlapban soha sem akadhatni. Az unalmas tárgytól vagy kidolgozástól úgy irtózik a Pesti Hírlap, mint ördög a tömjéntől. He nem is csoda, mikor rendes munkatársai közt foglal helyet legkedveltebb elbeszélő írónk s ma szinte páratlanul álló jeles humoristánk Mikszáth Kálmán mellett két legjobb élczlapszer- kesztŐnk: dr. Ágai Adolf (Csicseri Bors), és Bartók Lajos (Don Pedrő) a lap belmunkatársa. Tárczáit a legkedveltebb s legügyesebb tollú újabb és régibb írók írják: vezérczikkeit pedig elsőrangú publicisták, kik a lap szabadelvű és független irányú mellett különböző pártállásaik daczára szépen megférnek egymás mellett ; mint: Pulszky Fereucz, Tors Kálmán, Beksics Gusztáv, Pesty Frigyes, Borostyáin Nándor, dr. Kenedi Géza fel szerkesztő, stb. Két speciálitása a Festi Hírlapnak, hogy hétfőn és ünnep utáni napon is 4 oldalos mellékletet közöl, mit ma egyetlen egy európai lap sem nyújt; továbbá előfizetőinek hetenkiut 4 uldalos, albumba köthető ztíiieuiellékletet ajándékoz, teüát 70 — 80 érdekes zenedarabot évenkint Előfizetési ara igazán jutányos ; negyedévre 3 frt .‘0 kr’; egy bóra 1 Irt 20 kr. Mutatványszámokat levelezőlapon kifejezett óhajra egy hétig ingyen küld a kiadóhivatal (Légrády- testvérek, Budapest, Nádor-utcza 7. sz.) Rövid hírek. — Rabló a megyei szolgálatban. Említettük, hogy a temesvári törvéuy- szék közelebb két pandúrt rablásért bét évi fegy- bázra ítélt el. A „N. Temesváréi- Zeitung“ most azt j. len i, hogy e pandúrok egyike, tehát a rabló, a vegtargyalas napjáig közszolgálatban volt, - Szélhámos csaló. Egy ismeretlen gyalogosan utazó egyén érkezett a napokban Heves városába s egyszer Wein Jakab, máskor Omster Jakab név alatt ellátogatott az ott lakó hason nevű családokhoz, s „rokoság“ révén csalta őket, s azután megugrott. Most keresik. — Kauyaró járvány dühöng Galgavölgvén, mint nekünk Írják, és pedig annyira, lmgy az iskolákat bizonytalan időre bezárták. Ezenkívül Domony, Iklad, Mácsa és Zsidó községekben is kitört a betegség, a hd már áldozatokat is vett magának. — A jász jákóhalmi olvasó-egylet tisztikarát következőleg alakította meg: elnök Farkas Imre, alelnök Lukács Pál, pénz- és könyvtárnok Sas Pál, házfelügyelő Csohány János, jegyző Braun Lipót. — Öngyilkos jegyző-segéd. Baranya várról Írják, hogy Angyal Pál közjegyző-segéd a múlt vasárnap agyonlőtte magát, mert 2000 frt községi pénzt ’elsikkasztott. — A gyilkos hó Gignondon (Aoszta fölgy) egy háztetőről lezuhanó hógörgeteg két embert agyonütött. — Gerster Etelka asszony, a hírneves énekesnő a kassai tanitónőképző intézet kiépítésére 50 forintot adott, emlékéül annak, hogy abban az intézetben nevelkedett. — Okirat hamisító írnok. Kucben Andor 55 éves nős bírósági írnok az ellene magánokirathamisitas vádja miatt megindított vizsgálat elől Egerből megszökött, minek következtében az odavaló törvényszék országszerte körözteti. — Ismét baleset a kiállítási építkezéseknél. Kovács István legény tegnap reggel a városligetben a kiállítási építkezéseknél egy emeletnyi magasból saját vigyázatlanságából lezuhant, s arczát véresre összezúzta. — A Páris szállóbeli szerelmi dráma hőse: Szép Béla kereskedősegéd még él, de súlyos betegen fekszik a Rókus-kórbáz I. sebészeti osztályán. Sebe a balmellkason még folyton vérzik, ami arra enged következtetni, bogy a golyó a tüdőt érte. Életben maradásához alig van remény. Beszélni csak pár szót tud, s igen gyöngén. Tette indokául csak anynyit mond, hogy a szerelem. Sajnálja, hogy magát nem tudta egyszerre agyonlőni, s most ennyi szenvedéssel kell meghalnia. — Jobb a matta fuegosnál. Mármai os-Szigeten egy Braun nevű khémikus állítólag uj tűzoltó szert talált fel, mely jobb a matta-fuegosnál is s mely különösen petróleum égésnél nagy sikerrel alkalmazható. f) a kiállító sajátkezű alairasa. A b) pout alatt említett rovat oly módón töltendő ki, mint az 6-ik §-ban a czimlapokra nezve Oly ágyaknál, a melyek nem csomagolhatok be, mint például élő állatoknál, az árujegyzék a tárgy behozatala alkalmával adandó át. , Ha több kiállító ugyanazon csoportba tartózó tárgyakat egy csomagban vagy ládákban küld fel, ez esetben minden egyes kiállítónak tárgyai a csomagban vagy ládában külön csomagolandók és külön czimlap- pal látandók el. Egy ládában vagy csomagban csak egy es ugyanazon csoportba tartozó tárgyak helyezhetők el. 6. §. Minden hátrányért vagy kárért, mely rossz becsomagolásból vagy a csomagban foglalt tárgyakna nem pontos megjelöléséből vagy a küldeményhez melókéit tűzveszélyes, robbanó vagy étető anyagból a küldőre magára, vagy az országos bizottságra vagy végű harmadik személyre háramlik, egyedül a küldő kiállító felelős. III. Ragjegy és czimzés. A ládák kívülről következőleg szerelendők fel: , Minden egyes láda úgy födelén, valamint oldalán a B) alatti minta szerint kiállítandó czimlappal, vagy ragjeggyel látandó el, mely az 1 § ban említett leczek közt oly módon alkalmazandó, hogy fel- és lerakodás közben olvashatlanná ne váljék. Ezenkívül mindenegyes ládán feltüntetendő, hogy a benne foglalt tárgyak mely csoportba tartoznak. Borok lefejtése. Ha a szőllőt leszüreteltük s feldolgoztuk s a feldolgozásnál nyei t mustot kierjesztjük, az^ édes szőlőből mint tudjuk a feldolgozott szőlő minőségéhez képest majd erősebben, majd gyengébben savanyu s csípős, szeszes s ennek folytán nagyobb mértékben éivezvé kábitólag, részegitőleg ható folyadékot: u. n. uj bort nyerünk. Ki azonban csak némi részben is járatos a borászati ismeretekben: az tudni fogja, hogy a bornak még hosszas kezelésén s a változások egész során kell keresztül mennie, hogy az elérje fejlettsége, jósága legmagasabb fokát, azon fejlettségi fokot, melyre a pin- czészet mÜ8zótárában ezen szót alkalmazzák : palaczk- érettség. Azon pinczészeti műveletek között, melyek által a borok palaczkéretté fejlesztését, minél előbb való meg- érlelését czélozzuk, a legnagyobb szerep jutott kétségen- kivül azon műveletnek, melyet a borok lefejtése czimén ismerünk. Mielőtt e művelet kiviteli módozatainak fejtegetésébe bocsátkoznám: legyen szabad előlegesen azon kérdésre felelnem, mit értünk mi a borok lefejtése alatt s mi a czélja a lefejtésnek. Tudjuk, bogy a borok hosszasabb s különösen csendes helyen állás mellett s főleg az erjedés után s az ezt követő első időszakban, tehát fiatal korukban nagymennyiségű üledéket, úgynevezett seprüt raknak le magukba, mely seprű legnagyobb részben a szőlőbójából s a kocsáuyból a mustba került héj stb. foszlányokból, sárból, a szeszképződésnél kiváló borkőből elhalt élesztő sejtekből s fehérnyedus pectin s egyéb nyálka-anyagokból stb. áll. Ezen tisztátalanságok, mint a tó fenekén az iszap, a felettük álló folyadékra kártékony hatással vannak s hosszabb idő múlva annak megromlását, megzavaro- sodását, esetleg meg is büzösödését stb. eszközlik. Ha boraink ege'szségos voltát, tartósságát biztosi- ;ani akarjuk, okvetlen meg kell szabadítani borainkat nielőbb seprűjétől, mert hisz senkinek sem jut eszébe íz ivó vizet gauajra vagy posbadt iszapra önteni, annál :evésbé tenné ezt drága borával; pedig a seprű semmi ‘gyéb, mint a borból kivált piszok, rothadásra képes szemét, melyet felvett hasonlatomban ganaj vagy pos- rány iszapnak neveztem. Azon műveletet, melynek segélyével a s/inbornak i lerakott seprűről való leválasztását eszközöljük : ne- ezzük a borok lefejtésének. Mi e művelet kivitelét illeti, az kétféle lehet; íevezeteseu ismerünk nyílt s ismerünk zártan való efejtóst. Nyíltnak nevezzük mi a lefejtés azon módját, nelynél a bort a levegővel való minél tökéletesebb rintkeztetés czóljából a seprűről először köcsögbe, Közgazdaság. kiálAz 1885. évi budapesti országos általános litás szállítási szabályzata. 1. §. A vidékről beküldendő kiállítási tárgyak — azok kivételével, melyek időleges kiállítások részére vannak fenntartva és melyekre nézve a beküldési határidők az illető szabályzatban vannak felsorolva — 1885-ik évi márczius 1-től márczius 15-ig a közlekedési vállalatoknak Budapestre leendő szállítás végett átadandók. I. Csomagolás, 2. §. Mindennemű kiállítási küldemény szilárd faládába csomagolandó. Kivételt e tekintetben csakis azon tárgyak képeznek, melyekre e csomagolás ezen módja nem alkalmazható : ilyenek például a gépek, kocsik, szálfák, élő állatok, növények stb. Különös goud fordítandó arra, bogy a csomagolásra használt anyag biztosítsa a benfoglalt tárgynak jó karban leendő megérkezését és lehetőleg a visszaszállításra is használható legyen. 3. §. Egy csomagba vagy ládába csak egy csoportba tartozó tárgyak helyezhetők el. 4. §. A ládák fedele csavarszegekkel (srófokkal) zárandó le, s úgy a fedelekre, mint a ládák oldalára ragasztandó czimlapok vagy ragjegyek megóvására a ládák faléczekkel szegeleadők körül. II. Árujegyzék. 5 §. A becsomagolt tárgyak fölé két árujegyzék teendő a ládába vagy csomagba, mely árujegyzékek az A) minta szerint készítendők el és a következő rovatokat tartalmazzák : a) a kiállító neve, illetőleg ezóge; b) a kiállító lakhelye és az utolsó posta: c) a málhadarabok száma ; d) a csoport megnevezése, melybe a küldemény tartozik ; e) az illető csomagban vagy ládában foglalt tárgyak jegyzéke és annak meghatározása, vájjon a tárgy eladó-e és mely áron ? sajtárokba, vedrekbe (fertályosokba) eresztjük s azokból öntjük az újonnan megtöltendő hordókba. Zárt fejtés alatt pedig a lefejtés azon módját értjük, melynél a bort kaucsukcsöveken leginkább szivattyúk segélyével abort tartalmazó hordóból a levegőtől egészen zártan fejtjük át a seprűjétől megszabadítva a megtöltendő hordóba. A fejtést természetesen úgy az egyik, mint a másik módnál addig kell folytatnunk, inig a ló’ illetve átfolyó bor pohárban felfogva s vizsgálva a bor volt tisztasságáboz viszonyítottan eléggé tiszta, mihelyt azonban a vett próba zavaros, a tovább fejtést rögtön bo kell szüntetnünk. Hogy pedig mikor alkalmazzunk nyílt ós mikor zárt fejtést; arra vonatkozólag az az általános szabály • hogy az uj borok mindaddig, mig tökélötesen ki nem erjedtek s fehéruye tartalmú anyagaik legnagyobb részét le nem rakták, mindig nyíltan, ezután azonban folyton zártan fejtendök. Es pedig miért? Ezen körülménynek az az oka, hogy a fejtésnél a borban még nagy mennyiségben található fehérnye anyagok a levegő élenyével érintkezve azzal agyesülnek mint mondják élenyülnek s mint ilyenek tömörülnek s csapadékot képeznek, mely csapadék okozza az említett zavarodást. S épen a levegő élenyének említett hatása az, melyért nekünk az uj borokat lehetőségig nyíltan kell fejtenünk. A fehérnye anyagok jelenléte ugyanis a borokra nézve ártalmas, mert ezen anyagok mindenféle betegséget okozó gombák szaporodásának főelőmozdi- tója, alapanyagként szerepelnek. Mint ilyenektől tehát nagyon érdekünkben áll borainkat minél előbb és minél tökéletesebben megszabadítani; s a nyílt fejtés, mint láttuk, egyik leghatalmasabb eszközünk e czólunk elérésében, mert minden fejtésnél egy jótömeg fehér- nyeanyag élenyülvén, ez által egzszersmind egy-egy adag ártalmas, a borok betegségét s főleg azoknak a szabad levegőn s meleg helyen a már említett tömörülés folytán való megtörését okozó anyagtól szabadulnak meg boraink. Mindezekből pedig az is kitűnik, hogy ennek folytán, habár a tulgyakuri lefejtést sem lehet ajánlanunk, de a lefejtések eszközlésével főleg az első évben nem kell fukarkodnunk s azt minden 2 — 3 hónapban tanácsos ismételnünk és pedig mindaddig nyíltan, mig csak azt nem észleljük: bogy a lefejtés után a borok már csak igen gyenge zavarodást mutatnak, jeléül, hogy fehérnye anyagaik már csaknem teljesen kiváltak ; ha egyszer ezt észleltük, azután a borok már ritkábban s csak zártan fejtendök. Különösen nagy súlyt kell ezen körülményre fektetnünk a faj borok s főleg a zamatos boroknál. A borok, illetve zamatadó anyagai ugyanis szinte | nagy részben a levegő élenyének köszönik képződésüket; de a mily jótékonjan hatott ezen zamatadó anyagokra azon kevés éleny, melyet akkor nyertek, mikor a levegőből a borba jutott éleny nagy részét a fehérnye anyagok kötötték le: éppen oly ártalmas volna ez anyagokra a levegő élenyének mint p. o. a nyílt fejtésnél nagyobb mérvbeni jelenléte, mert azoknak tulgyors s tulerős élenyitését eszközölné, minek folytán a borok minőségét, főleg zamatát kártékonyán befolyásoló anyagok képződnének. S e mellett a boroknak fentemlitett, a lefejtésénél való meg vagy meg uem löréstől függővé tett érettségi foka elérése után a borokat még azért is nem tanácsos többé nyiltan fejteni :• mert az ily fejtésnél a bor felett illékony zamatanyagiból igen sokat elpárologtat, mint arról mindenki meggyőződhetett, ha egy oly pinezében ment, hol fejlettebb zamatos borok nyiltan fejtettek. Mindezekből az a tanúsig, hogy a borok lefejtése eltérőleg sokak hibás nézetétől nagyon is szükséges és a lehetőleg nyíltan eszközleudő mindaddig, inig azok ártalmas fehérnye anyagaiktól megszabadultak; m it hisz ki akarná piszok tömegen páczolni borát. Ha ezt elértük, azután már a borokat csak ritkábban, csak ba már nagyobb ülledéket raktak s a lehetőségig zártan fejtsük. Éppen ezen körülmény parancsolja azt is, hogy ha boraink egyszer palaczkérettekké lettek, azokat a lehetőségig azonnal palaezkokra fejtsük, hogy a fejlettségük legmagasát elért zamatanyagokat a levegő további behatásától (mely a mily jótékony volt eddig, oly kártékony lennue azután) megóvjuk. Kosinski. Felelős szerkesztő: Kompolthy Tivadar. H I R D E T E S E K. »MM* m ‘22 és 28 185 tkvsz. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881 évi LX. t. ez. 102. 103§-a értelmében ezennel közhírre teszi, hogy a veszprémi kir. járásbíróság 20/885 és 8887/884 számú végzése folytán Cohn Ferencz paksi és Szauer Hermann veszprémi felperes javára Kramer Ignácz veszprémi alperes ellen 500 és 700 frt s jár erejéig elrendelt biztosítási és kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 1016 frt 8 krra becsült szücsáruk, kalapok, sapkák, fe- hórnemüek, bolti felszerelés, szobabútorok, ágy és rubanemüekből álló ingósá jóknak nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendel- ' tetvén, ennek a helyszioére helyben alperes < boltjában és lakásán leendő ezközlésére 1885 ( évi január hó 28-ik napjának délelőtti 9 órája ( határidőül kitüzetik és ahoz a venni szándé- / kozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy . az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881 " LX. t, ez. 107 §-a értelmében a legtöbbet igé- * rőnek becsárou alul és készpénz fizetés mel- i lett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi ( jogokat vélnek érvényesíthetni, bejelentéseiket t az árverés megkezdéséig alulírott bir. végre- t hajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok | vételára az 1881 évi LX. t. ez. 108 §-ában s megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő, i Kelt, Veszprémben 1885. é. január hó 18-án * Kompolthy G. * kir. bir. végrehajtó. | iftTSYS S, csakis tartós gyapjnszövetből egy középtermetű férfi részére ) 3.10 méter ) egy öltönyre ) ) 4 frt 98 krért jó gyapjúszövetből 8 „ — „ legjobb gyapjúszövetből 10 „ — „ legfinomabból 12 „ 40 „ felülmúlhatatlan finomságából. Utazóplaidek dbja 4, 5, 8 írttól 12 írtig. Legfinomabb öltönyök, nadrágok, felöltő, kabát- s esököpenyszövetek. tüfl’l, loden, comrnis, kamingarn, cheviot, tricots, női s billard-szövetek, peruvien s dosciugokat ajánl 1866. évben. Aiapittatott| STIKAROFSKY GYÁRI RAKTÁRA BRÜNBEN. Minták díjmentesen. Mintalapok szabók részére bórmentetlenül. Utánvóteli küldemények 10 írton felül frankó. Állandó raktáram vau több mint 1ÖO.O00 irtot érő szövetekből s nagy világüzletemből kifolyólag természetes az, bogy sok maradékszövetem van 1—5 méter hosszaságban, s igy kénytelen vagyok ezeket az előállítási áron jóval alább eladni. Minden józan fő beláthatja, hogy e csekély maradókokból minta nem küldhet", mert 1—2 száz minta-rendelés után ezekből misem maradna; azért csak szédelgés az, ha szövetárusok maradékmustrákat hirdetnek, mert ez esetben a mustrák a rendes szövetből valók s igy az üzleti fogás világos. W i $ m § % H Levelek intézhetők magyar, német, cseh, lengyel, olasz és fran- § czia nyelveken. Bseésssssssswsssisisisisssssesseeesssesse Maraöékszöyetek, melyek nem tetszenek, becseréltetnek vagy a pénz visszaküldetik. Nyomatott Veszprémben, a „Szcnt-IstvUu1* könyvnyomda és irodalmivállalat gyorssajtóján.
