Veszprémi Független Hirlap, 1885 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-14 / 7. szám

4. §. Az eltakarittatás költségei ott hol a tulajdonos kipuhatolható, ennek, különben a városnak terhére esnek.

5. §. Ki elhullott állatot házában, vagy lakásán, vagy az ezekel összefüggő valamely helyiségben tart, az udvarra, utczára, vagy térre kidob, úgyszintén ki az 1—3 §. elősorolt kötelezettségeket meg nem tartja, az 1879. XL. t. c. 124 §-ába ütköző kihágást követ el s 50 krtól 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, ennek be hajthatlansága esetén a kihágási bűnt törv. könyv 22 §-ához képest megfelelő tartalmú elzárással büntettetik

6. §. A pénzbüntetések a mennyiben a kihágá sokról szóló 1879. XL. t. ez. alapján szabatnak ki, en nek 16. §-hoz képest az 1878. V. t. ez. 27. §-ban meg nevezett czélra, különben pedig a városi szegény-alap javára fordítandók.

7. §. Az 1—3 és az 5 §. rendelkezései ellen vétők ellenében I. fokon a város rendőrkapitánya, esetleg városi tanács által megbízott városi tisztviselő, II. fo kon az alispán és III. fokon a a m. kir. belügyminisz tér jár el.

8. §. Jelen szabályrendelet végrehajtásával a város rendőrkapitánya bizatik meg. Jegyezte:

dr. Bezerédj.

A Balaton-egylet alapszabályai.

Az egylet tisztviselői: Elnök: Gr. Es terházy László. Alelnök: Gr. Nádasdy Ferencz. Titkár dr. Sziklay János. Pénztárnok: Adám Károly, Ügyész: Chepely Károly. Gyógyászati szakosztály Elnök: Dr. Huray István. Titkár : Dr. Engel Gyula Kirándulási szakosztály : Elnök: Dr. Fenyvesi Ferencz Titkár: Komlódy Gyula. Sport szakosztály: Elnök: Gr Esterházy Mihály. Titkár : Mihálkovics Tivadar. Gaz dasági szakosztály: Elnök Szalay Imre. Titkár: Keöc József. Irodalmi szakosztály: Elnök: Jókai Mór. Titkár : Borostyám .Nándor.

Igazgatósági tagok: Kerkápoly Károly, Gr. Széchenyi Imre, Kállay Gyula. Kopácsy Árpád, Szarvasy Sándor, Thaisz Elek, Dr. Herczeg Mihály, Dr. Fromm Pál, Jalsovics Aladár, Écsy László, Gr. Ester házy Andor. Gr. Andrásy Géza. Rapich Rikhárd, Suján Ferencz, Lovag Brám Miksa.

A Balaton-egylet alapszabályai, melyek legközelebb módosíttatván, a kormány által a napokban hely' ben üagyattak, a következők.

I. Az egylet, czime, czélja, székhelye.

1. §. Az egylet czime: Balaton egylet.

2. §. Célja: a gyógyfürdők üdítő hatásának általános emelésén kivül kirándulások, versenyek rendezése, gazdasági érdekek előmozdítása s irodalmi ismer tetések által a Balatont és vidékét mennél szélesebb körben — bel- és külíöldön — népszerűsíteni.

3. §. Az egylet székhelye május 1-től szeptember 30-ig Balaton-Füred, október l-étől április 30-ig Budapest.

II. Az egylet jelvénye és jelmondata.

4. §, Az egylet jelvénye tojásdad keret e felirattal : Balaton-Egylet; közepén egy sellő, egyik kezében cserágat, másikban nádszálat tartva. A jelvény az egylet pecsétjén és lobogóin is feltüntetendő. A jelvény alatt az egylet jelmondata : „Jókedv, bőségi“

III. Az egylet tagjai.

5. §. Az egylet tagjai alapitó, rendes és tiszteletbeli tagok.

Alapitó tag, aki egyszer mindenkorra 25 forintot fizet az egylet pénztárába.

Rendes tag mindenki lehet, kit az igazgatóság fölvesz és a ki két forint rendes évi dijat fizet.

Tiszteletbeli tag az, kit az egylet czéljai érdekében kifejtett érdemeiért az igazgatóság választ.

IV. A tagok kötelezettségei és jogai.

6. §. Az alapitó tag gyakorolja a rendes tagok minden jogát!

Rendes tagok kötelezvék az egyletbe lépésükkor két forint tagilletményüket lefizetni; azontúl minden év május 1-ig a különbeni törvényes behajtás terhe alatt az egylet pénztárnokához beküldeni.

A tiszteletbeli tag a tagdíjfizetés kötelezettsége nélkül élvezi az egylet rendes tagjainak jogait. Az egylet tisztviselőjévé vagy igazgatóságába azonban nem választható.

7. §. A rendes tagok jogai:

a) az egylet által rendezett kirándulásokban és versenyeken mérsékelt áru jegyekkel vehetnek részt;

b) az egylet évkönyvét feleáron, többi kiadványait mérsékelt áron rendelhetik meg ;

c) a közgyűlésen indítványozó és szavazati joggal bírnak: tisztviselővé és az igazgatóságba választhatók.

V. A tagság tartama és megszűnése.

8. §. A rendes tagok aláírása három évre kötelez.

a lovak és szamarak közt az öszvér, mindegyikből van benne egy kicsiny, hanem hát sem ló, sem szamár ! Ezért olyan szemérmes, hogy soha szemfényre nem jön, s eltelik hét és hónap, míg az ember egy darabot lát, ez is alig van a zsebben, addig nyerit, mig a végrehajtót a házhoz nem csalja.

Midőn én szerkesztővé lettem, az ördög sem halottá hírét a Cabriolet, az Amerikán, Longsész, Landauer, Confortáblinak ; mindezeket úgy hívták, hogy Cséza, Neudicsán; hátul két füle volt s úgy berregett mikor megindult, mint a veszprémi csapók műhelyében a szőrverő; ez vitte az uraságot, a tekintetes és nemzetes urat, a kereskedőt a mennyasszonyt és örömapát. Elfért benne az embernek minden adóssága könnyen, most meg nem csak a külsőség, belsőség van tele, hanem a telekkönyvben sem fér el s ezeken kivül négy ökrös szekér ki nem viszi a famíliából.

A feleségem elment egyszerű maga varta ruhában a bálba s reggelig tánczolt; a kakas nem tudta ki- kukorikulni a tánezolókat a teremből; most a menyecskék s lányokra kell bál, vagy hangverseny s estélyekre: nyomott fulard, chinai „pougées“ hímzéssel; szembo- szintó tournür ; zefir ; st. Etienne-bársony; serge, a la faysanne“: tunique drapirozva, szoknya plissirozva.. Mastig szinü indiai selyem gáz ; mervielleuxből écharpe ; lyoni, ottománi selyem nagy pántokkal; changeant selyem brüsszeli csipkével, tablierrel; csipke jabot; tunika csiszolt gyöngybojtokkal; egy-egy kis gyémánt igaz vagy hamis a nyak- és hajban stb. Hátul pedig az uszályon lógnak az adókönyvecskék meg a váltók . . . s hordozója ott ül óraszámra a széken, mint a mohácsi

9. §. Az egyleti tagság megszűnik :

a) haláleset,

b) a hazai büntető törvénybe ütköző cselekvény miatti elmarasztalás (sajtóvétségek es párbaj kivételével),

c) az igazgatóság által való kizáratás folytán.

A kizáratás húsz rendes tag indokolt Írásbeli kivánatára az igazgatósági tagok legalább feleszámának titkos szavazata alapján történik.

10. §. Az egyletbe föl nem vett vagy abból kizárt egyén az igazgatóság határozata ellen a közgyűléshez fölebbezhet.

VI. Az egylet lerendezése.

11. §. Az egylet öt szakosztályt alakit, megválasztván annak elnökét és titkárát szabadságára hagyván a tagoknak, hogy egy osztályba, vagy több osztályba beiratkozhassanak, miről a titkár értesítendő: és pedig:

a) gyógyászati szakosztályt,

b) kirándulási szakosztály,

c) sport-szakosztályt,

d) gazdasági szakosztályt,

e) irodalmi szakosztályt. v

A gyógyászati szakosztály Madata : 1. a Balaton

vidékére jövő, gyógyulást és üldülést kereső közönség egészségügyi igényeinek támogatása; 2. a Balaton mentében sok helyen felmerülő ásványvizek gyakorlati és irodalmi ismertetése; 3. az éghajlati és fürdőzeti viszonyok tudományosan kezelt ismertetése meteorológiai kimutatással; 4. a szőlőgyógymód megismertetése.

A kirándulási szakosztály feladata : lehetőleg állandó kirándulási összeköttetéseket hozni létre Balaton-Füred, Kenese, Almádi, a B.-Füredhez közeleső völgyek, Tihany. Rév-Fülöp, Badacsony, a somogyi partok és Keszthely közt; továbbá mennél gyakoribb kirándulásokat rendezni a Balaton-vidéknek a parti helyektől távolabb fekvő érdekesebb pontjaira, a zalai várromokra, Veszprémbe és környékére stb., kényelmes vendéglátó helyiségeket a látogatásra alkalmas pontokon felállítani és kiszállókról gondoskodni.

A sport-szakosztály feladata a vizi sportot megkedvelteim s fejleszteni, évenkint a közgyűlés alkalmával nagyobb szabású versenyeket rendszerint s alkalmilag ilyeneket máskor is rendezni, s az egylet lövészet-, vadászat- és halászatkedvelő tagjainak minden tekintetben kezére járni.

A gazdasági szakosztály feladata a vidék gazdasági, különösen borászati érdekeit minden tekintetben előmozdítani, a borászat és gyümölcsészet emelésére kiállítások rendezése, faiskolák alapítása, esetleg árucsarnok felállítása által törekedni, végül a haltenyésztés, továbbá az utak és kopár terek befásitása érdekében gyakorlatilag és irodalmilag működni.

Az irodalmi szakosztály feladata: 1. a közgyűlés alkalmával megjelenő évkönyv szerkesztése, 2. bel- és külföldi hírlapok által a Balaton-vidéket mennél ismertebbé tenni s iránta az érdeklődést fentartani s fokozni.

12. §. A szakosztályok állanak : egy-egy elnökből és titkárból, kiket a közgyűlés választ, továbbá határozatlan számú tagokból, kik az egyleti titkár felszólítására bármely vagy több szakosztályba lépésüket kijelentik. (11. §.)

13. §. A szakosztályok működésűkben az igazgatóságtól függetlenek s csak utólagosan tartoznak fe- előséggel, kivéve az egylet vagyonának terhére történendő kiadások esetét, melyekre nézve az igazgatóság íatároz.

14 §. A szakosztályok működésűkről évenkint jelentést tartoznak tenni az igazgatóságnak, mely azt saját évi jelentésével kapcsolatban a közgyűlés elé terjeszti.

VII. Az egylet tisztviselői.

15. §. Az egylet tisztviselői következők ; az elnök, alelnök, a titkár, a pénztárnok, az ellenőr, az ügyész, öt szakosztályelnök, öt szakosztálytitkár.

16. §. A tisztviselőket (a pénztárnok és ellenőr kivételével, kiket az igazgatóság választ a közgyűlésnek történendő utólagos bejelentés mellett), a közgyűlés szavazattöbbséggel három évre választja. Első sorban az igazgatóságnak s közvetve a közgyűlésnek felelősek.

VIII. Az elnök.

17. §. Az elnök a hatóságokkal és a közönséggel szemben képviseli az egyletet, jogérvényes okiratokat aláír; elnököl a közgyűléseken ; netáni szavazategyenlőség esetén dönt: rendkívüli közgyűlést bármikor egybehívhat ; valamely tisztviselői állás időközben történt megürülése esetén a legközelebbi közgyűlésig helyetest nevez ki.

IX. Az alelnök.

18. §. Az elnököt akadályozása esetében mindenben az alelnök helyettesíti. Az igazgatóságnak elnöke, az egylet kiadásaira a pénztárból utalványoz, akadáaz

lyoztatása esetében valamelyik igazgatósági jgot biz' hat megaz. elnöki teendőkkel. Jogában áll t pénztárt bármikor megvizsgáltatni.

X. A titkár.

19. §. A titkár az elnök utasításai értelmiben az egylet összes Írásbeli ügyeit végezi; ő vezeti az igazgatóság és közgyűlési jegyzőkönyveket; közvetíti a szakosztályok ügyeit az igazgatósággal, illetőleg az elnökséggel; közzé teszi a sajtó utján az egylet mindennemű közleményeit; az egyleti pénztárnokot teendőiben támogatja ; az egylet pecsétjének és irattárának őre.

XI. A pénztárnok. \

20. §. A pénztárnokot az igazgatóság három 4re választja s a közgyűlésnek bejelenti. A pénztárnok kezeli az egylet pénzeit, kifizeti az utalványozott kiadásokat ; a tagdijak behajtását minden év május 1-e után hivatalból és pedig első sorban a titkár által vak írásbeli felszólítás, ennek eredménytelenség esetén ügyész által szorgalmazza. A pénztár állapotáról ne- gyedévenkint az igazgatóságnak jelentést tesz. A penz- tárnok székhelye Budapest. Saját felelősségére az egylet tagjai közül helyettes pénztárnokot választhat, kit azonban az igazgatóságnak tartozik bejelenteni. Előre nem látott sürgős kiadásokra 20 forintig terjedő ösz- szeget utólagos elnöki jóváhagyás fejében kiadhat. Teendői körül az egyleti titkár segélyére áll.

XII. Az ellenőr.

21. §. Az ellenőrt az igazgatóság három évre választja s a közgyűlésnek bejelenti.

Az ellenőr‘feladata a pénztár ellenőrzése. Negyedévenkint a pénztári ellenőrzésről jelentést tesz az igazgatóságnak.

XIII. Az ügyész.

22. §. Az ügyész az egylet jogtanácsosa. A május l-éig be nem fizetett tagdijakat a pénztárnok felszólítására behajtja.

XIV. Az igazgatóság.

23. §. Az igazgatóság a közgyűlés képviselete, mint ilyen az egyleti tisztviselők működésének közvetlen ellenőrzője, őket alapszabályszerüleg kijelölt ügykörükben támogatja, kik viszont az igazgatóságnak tartoznak első sorban felelősséggel. Az igazgatóság választja a közgyűlésnek való bejelentés mellett a pénztárnokot és ellenőrt. (15. 19. és 20. §§.)

24. §. Az igazgatóság tagjai: tisztviselők és a közgyűlés által szavazattöbbséggel 3 évre választott tizenöt egyleti tag.

25. §. Az igazgatóság évenkint legalább négyszer tart ülést, mindig az egylet székhelyén, az elnök (az egyleti alelnök) által meghatározandó időben. Az igazgatóság elnökének öt igazgatósági tag Írásbeli kivána- tára bármikor össze kell hívnia az ülést. Közgyűlés előtt okvetlen tartandó ülés.

27. §. Az igazgatósági ülések tárgyai

a) tagok fölvétele,

b) tiszteletbeli tagok választása,

c) tagok kizárása a szabályok 10. §-ában körülirt esetben,

d) a szakosztályok és tisztviselők jelentésének tárgyalása,

e) az egylet vagyonának terhére háramló kiadások feletti határozás,

f) indítványok.

28. §. Érvényes határozat hozatalára legalább öt tagnak kell jelen lennie, valamely tag kizárására az igazgatósági tagok legalább felerészének szavazata szükséges. Ez utóbbi esetben a szavazatok Írásban is beküldhetők.

29. §. Az igazgatóság évenkint jelentést tartozik a közgyűlés elé terjeszteni az egylet évi működéséről, melybe a szakosztályok jelentései befoglalandók.

XV. Vidéki körök.

30. §. Budapesten kivül mindama vidékeken, melyekben az egyletnek legalább busz tagja van, tetszés szerinti számú tagokból álló vidéki kör alakítandó.

31. §. A körök esetleg az igazgatóság felhívására alakulnak meg ; alakulásukat azonban minden esetben az igazgatóságnak bejelenteni tartoznak, s minden három évben újra választandók.

32. §. A körök hatásköre: a) az egylet érdekeinek a rendelkezésükre álló minden eszközzel való előmozdítása ; b) az egylet érdekeire vonatkozó indítványok tétele s azoknak az igazgatóság elé terjesztése: c) az igazgatóság határozatainak saját vidékükön való végrehajtása, egyátalában az igazgatóság támogatása.

33. §. A vidéki körök saját kebelükből választanak elnököt és jegyzőt. Az elnök akadályoztatása esetében a körnek egy más tagjával helyetesitheti magát. Ha az elnök meg nem jelenik vagy helyettesről nem gondoskodnék, a tagok választhatnak az illető ülés vezetésére elnököt.

XVI. A közgyűlés.

34. §. Rendes közgyűlés évenkint egyszer nyáron Balaton-Füreden tartatik, Rendkívüli esetekben 30 tag

Írásbeli kivánaíára az elnök rendkivüli közgyűlést hívhat egybe. A közgyűlésnek hírlapi utón való egybehivá- sáról a titkárság gondoskodik két héttel a közgyűlés napja előtt.

35. §. A közgyűlés tagjai.

a) az igazgatóság és a tisztviselők évi jelentésének tárgyalása, illetőleg a fölmentvény megadása.

b) a tisztviselők, (a pénztárnok és ellenőr kivételével) az igazgatóság és egy három tagból álló számvizsgáló bizottság választása.

c) az alapszabályok módosítása.

d) egyéb indítványok.

36. §. Érvényes határozat hozatalára legalább 30 szavazat szükséges.

37. §. A szavazatok más tagra is átruházhatók; ötnél több szavazatot azonban egy tag sem egyesíthet.

XVII. A számvizsgáló bizottság.

38. §. A három tagból álló számvizsgáló bizottság közgyűlés előtti napon köteles a pénztári számadáso- at, a pénztár s az egyleti vagyon állapotát megvizsgálni, a vizsgálatról a közgyűlésnek jelentést tenni,

etőleg a pénztárnoknak adandó fölmentvényre nézve 'itványt tenni.

XVIII. Az egylet megszűnése.

\ 39. §. Az egylet megszűnése csak közgyűlési haArozat következtében történhetik, mely határozatra azolban legalább az összes egyleti tagok egy harmadrészének szavazata szükséges. E közgyűlés határoz egyszersmind az egylet vagyonának hova fordítása iránt

Az alapszabályok módosítását vagy az egylet feloszlását ez esetben vagyonának hova fordítását elhatározó közgyűlési határozatok foganatosítás előtt előzetesen a m, k. belügyminisztérium elé tersesz- tendők.

40. §. Ha az egylet a fentebbi alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja, s az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, a m. kir. kormány által haladéktalanul elrendelt felfüggesztés után megteendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest az egylet fel is oszlattat- hatik, vagy esetleg az az alápszabályok legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe mellett köte- leztethetik.

A.

magazinban a kősó, senki sem tánczol vele, vagy elvétve egy-egy zsémbes köszvónyes agglegény, ki még az utczán is oly lassan jár, mint az óra mutató.

Hajahuja! puff! költség! selyem talpig, virág földig ! de kár érte, hogy petrezselymet árul s még a régi komáromi naptárt is többször forgatják, mint a selyem királynőjét 1! Ma már nem a selymet, tournürt nézik, hanem a telekkönyvet 11

A kinek van szép belsősége betáblázás nélkül; s vagy külső birtok, vagy egy csomó pénze, azt elröpitik az atyai háztól; kinek nincs, az megmarad a sekrestye számára.

Abban az időben még könnyű volt szerkesztővé felcsapni; a banketteken, névnap, lakomák, megyei gyűléseken csak úgy dűlt az előfizető. Ma sok ember, ha meglát egy szerkesztőt, kengyelfutóvá lesz s meg sem áll Kamcsatkáig 1!

*

íme édes szép öcsém, a múlt és jelen közti különbség, melyeket méltó panaszára említettem fel.

Most nézzük, hogy teremnek a szerkesztők, hogy lettünk mi szerkesztőkké.

Midőn 1849-ben a veszprémi püspöki residentiá- ban laktam pár nap azon teremben, hol most az egyház nagyjainak arczképei fügnek s a velünk volt kormánybiztos — akkor a Bakony vidék ura — kegyetlen hőstettekre akarván megbízni — ellábaltam Díszeibe s onnan kisbirtokomra Köítsére, megtettem magamat gazdának akkora kis ősi birtokon, melyet, — ha eső nem volt, végigsirtam, aztán volt rajta bő termés. Megfogtam az ekeszarvát, vetettem boronáltam, de hangversenyt is rendeztem az 50-es években a Vörösmarty árvák javára : midőn borús napjaimban napsugár kellett, elővettem a költészetet s Írtam Császár Ferencznek a „Pesti Napló“-ba tárczákat, Nagy Ignácznak a „Hölgyfutárába legalább 100 beszéljt és levelet ;s isten tudja hány vállalatba dolgoztam, mig bátorságot vettem magamnak az elhagyatott sivatagon egy kis zöld szigetet keresni s szolgálatba lépni a vidékek érdekeinek képviselésére azon elhatározással; hogy mindennap 24 órájából ledolgozom tizenkettőt legalább ; s miután tudtam, hogy a nagy tengeren hullámok, viharok is jöhetnek, olyan hajóba ültem, mely máig sem lyukadt ki ; s ha bár jó úszó voltam, tudva, hogy a részvétlenség görcse ellen nincs úszási képesség, olyan uszo hólyagot kötöttem magamra szeretteim, jó ismerőseim támogatásával béllelve, mely máig is fenntart a legnagyobb viharban.

Édes öcsém, mielőtt a szerkesztéshez fogott, átúszta a világtengert Amerikától az Európai partokig s midőn hajótörést szenvedett, egy deszkaszálon menekült meg, melyen nem volt más utas, mint tehetsége és reménysége ; tehát próbált legény volt, rálépni erre a másik veszélyes tengerre, melyet szerkesztői pályának hívnak !

Ma?

A ki öngyilkos akar lenni, szerkesztővé lesz !

A ki a dicsőség léghajójára vágyik, beáll sserkesz- tőnek.

Kit valamely pályáról leszorít a ketségbeesés s nincs kenyere, — lantot vesz kezébe vagy programmot ad uj lapra !

Sziklay János s. k. titkár.

Gr. Esterházy lászló, s. k. elnök.

41728 ,

Vila SZam'

Látta a magyar királyi belügyminister. Budapesten, 1884. évi julius hó 22-én j) minister megbízásából: Lukács György s. .éri tanácsos.

k.

minisVidék.

Mesőszent-György, február 12.

— Ns. Stáhly György kir. tanácsos, tanfelügyelő ur figyelmébe /, —Mezőszent-György községét nagyobbrészt ref. hitvallású polgárok lakják, ennefi, folytán a rt kok i tanonezok száma meghaladja a l2thäfcrEzek. tanteremben egy tanító felügyelete alatt vannak. Nem mondom, hogy a tanterem kicsi volna, de igém ß. oldom azt, hogy ennyi gyermeknek reggel 6 órától li fél 12 óráig s délután i órától este 5, fél 6 óráig egész télen át egy teremben lenni nem jó, s ez nem is vohfa szabad, s bűnt követnek el az illetők, kik ezt elnézik, e hivatva vannak s volnának a bajon segíteni. Különben a törvény világosan szól, hogy hány gyermek lehet' egy tanító kezelése alatt egy teremben. De úgy látszik, hogy a helyi lelkész s az egyházi elöljáróság negligálja a törvényt s kijátsza, vagy jobban mondva semmibe sem veszi. De meg, hogy lehetne egy embernek, bármily szorgalommal is (pedig a munkásság, szorgalom s képzettség meg van a mi tanítónkban) 120 gyermeket kellő figyelemmel íiz elemi oktatásban ré sze8iteni? Ez teljes lehetetlenség fizikai képtelenség is, hogy egy embernek az ideje megengedje, miszerint 6 osztályra felosztva, 120 gyermeket taníthasson. — De még hagyján volna, ha minden idejét a tanításnak szentelhetné ! De ott vannak az egyházi, mint presbiteri gyűlések jegyzőkönyv vezetése, egyházi gondnoki számadások összes elkészítése, mely mellékes teendők, évenként sok időt rabolnak el & gyermekek oktatásától.

És mi mindezekért a külön díjazása a józan, munkás, fáradhatatlan tanítónak? Az, hogy lakik családos ember létére a szolgáló cselédei együtt egy viskóban, melynek sem udvara, sem fundusa nincs, hanem áll

Az njdonságirókat csirádzó fővárosi nagy lapok fiatal legényei közül többen — tisztelet a tehetségnek — megunván a Szent-Gellérthegy nézését, abraktalan pegazussal rontanak ki a vidékre s felcsapnak előfizető nélküli szerkesztőknek!

A Dunántúl is el van árasztva, 8 ezek közül több méltóság és erőben állja helyét; de hány idétlen gyermek van ? ma születik, s holnap már viszik a temeitőbe.

Be sokat eltemettem, hogy az isten nyugoszsza meg őket!

És a „Somogy“ áll.

Összesen van Magyarország területén jelenleg 490 magyar hírlap és folyóirat. S e között csak 20 politikai lap, s ezen húsz lap között is csak hat van idősebb a „Somogy“nál; a „Pesti Napló“ „Szegedi Híradó“, „Alföld“, „Politikai Újdonságok“, Győri Közlöny“, „Eger“. S a vidéki magyar politikai heti lapok közt csak kettő régibb : a „Győri Közlöny“ s az „Eger.“ Édes öcsém panaszkodik — s méltán — hátralékosaira ; mindig kiáltoz utánuk, mint a füredi vendégek nyáron a tihanyi viszhangba, csakhogy azok nem felelnek.

Íme az én lapom olvasói:

A „Somogy“ olvasói három rendbe sorozhatok.

1-ször. Az első rendbe tartoznak azon mágnások, főpapok, lelkészek, nagy birtokosok s az értelmiségi intézeteknek tiszteletet keltő tagjai, kiknek bizalma olvasói vágya és szeretetére 20 évtől fogva rá van táblázva a „Somogy“ s hálával tartozom nekik, hogy munkám után kiemeltek a köttsei kis gazdaságból, melyre midőn Sándl Ferkó kocsisommal ráléptünk, tér szűke

/

j