Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1884-02-09 / 6. szám
Az új borok lefejtéséről. Az okszerű borkezelésnek oly feltételéről akarunk szólani, melynek lényege szükségességéről bortermelőink között még meglehetős homályos felfogás uralkodik. Értjük az uj bornak seprőjéről való lefejtését. E tárgyban már sokat Írtak szakférfiak, de még nem sikerült a mereven megrögzött s elágazó nézeteket összeegyeztetni. Ilogy mikor és hány Ízben eszközöltessék az uj bornak seprőjéről való lefejtése, arra nézve még a szakférfiak sincsenek egészen tisztában. Az „Oest.-ung. Wein- u Agr. Ztg.“ egyik czikkében e tárgyról ezeket Írja : Mi azon véleményt osztjuk, hogy minél előbb választa- tik el a bor seprőjétől, annál korábban érik meg a bor s annál kevesbbé veszélyeztetik annak egészsége. Vannak termelők, kik azon tévhitet vallják, hogy e munkát újévnek előtte semmi esetben sem szabad végezni. Mások ismét azt tartják, hogy igen előnyös a bort legalább is félévig seprőjén feküdni hagyni, mig megint mások e czélra egy egész évet látnak szükségesnek, mi alatt a bort többször fel is keverik. Ha ezen nézetek indokait kérdezzük az illetőktől, rendesen azzal állnak elő, hogy erre a tapasztalat tanitotta meg őket. Azonban a tapasz tálát e tekintetben semmire sem tanít, mert ha a tapasztalatra akarunk támaszkodni, mindenek előtt szükséges volna, hogy egy és ugyanazon napon préselt, ugyan azon minőségű mustból 3—4 hordóval megtöltsünk s ugyanazon helyiségben helyezvén el azokat, mindegyik hordót külön módszer szerint kezeljük, azaz az egyiket lefejtjük, mihelyt megtisztult, s ezen lefejtést mindaddig ismételjük, a mig még tetemes seprő képződik; a többi hordóban seprőjén hagyjuk feküdni a bort három, hat, illetve 12 hónapig jkisérletképen, kellően számításba vevén mindazon mozzanatokat, melyek kísérleti eljárásunkra behatással lehetnek. Mindaddig mig ily uton-módon — tehát összehasonlító kísérletek alapján — nem szereztünk magunknak meggyőződést az egyik vagy másik módszer feltűnő előnyösségéről ; nem tudhatjuk, vájjon valamely jó és soká seprőjén feküdt bor nem-e válhatott volna még jobbá, ha korán lefejtettük volna seprőjéről ? De továbbá azt kérdezhetjük: minő jó hatással lehetne a bornak a seprőjével való huzamosb érintkezése? Ha a seprő alkatrészeit közelebbről ismerjük, e kérdésre könnyen magtaláljuk a választ. Mert miből áll a seprő ? Elsőben is találunk abban töméntelen mennyiségben mindenféle szemetet, összezúzott csigákat, madár- ganajat, rovarféléket, földet, fövényét stb. s csak igeu csekély mennyiségű tulaj dónké peni seprőt, melynek feladata, hogy a mustban levő czukrot széns avra és szeszre bontsa fel, illetve, hogy előidézze az erjedést. A természet működése is bizonyságot tesz erről, a mennyiben az uj bor rohamosan válik meg minden salakjától, hogy megtisztuljon. De még azon esetbenis, ha az u. n. seprő- ülepedék mind valódi seprő volna, sem látjuk szükségesnek és előnyösnek a bort tovább hagyni, a seprőn, mint a mennyi időre ez utóbbinak szüksége van rendeltetésének betöltéséhez, mert az eczetesedést tudvalevőleg a seprő idézi elő és igy épen a seprő válhatik a bornak veszélyes ellenségévé. Emellett a seprőben letelepedett piszok még azon hatást idézheti elő, hogy a bor seprőjével való huzamosabb érintkezés folytán kellemetlen mellékizt kap, sőt beteggé is lesz. Szerintünk tehát érett és egészséges borok előállításához okvetlen szükséges, hogy azokat korán és ismételten lefejtsük a seprőről. A nézetek tisztázása szempontjából közöljük a „Weinbau“ czimü szaklapnak e tárgyban közlött véleményét is. Az illető czikkiró azt állítja, hogy a vitás kérdésben még nem hozatott végleges Ítélet, sem pedig az e részben tett kísérletek és vegyelemzések még nem jogosítanak fel senkit arra. hogy a seprőjén hosszasabban feküdt bort nyilatkoztassa tartósabbnak és érettebnek, mint a korán lefejtett bort. Mindamellett a korai lefejtés mellett emel szót, mert habár a késői lefejtésnek káros hatása nem bizonyítható is he, még is haszonról még kevésbbé lehet szó. Minden esetben — szerinte is, — a túl hosszú fekvés a seprőn, ennek vegyi bomlása következtében kellemetlen mellékiznek lehet okozója. A seprő alkatrészeinek elősorolásánál hangsúlyozza azt hogy a seprő különféle betegségi erjeket is tartalmaz, melyek a szeszerjek gyors szaporodása és a tetemes mennyiségű szénsav képződése folytán nem fejlődhetnek tovább, hanem lecsapódnak. Mihelyt azonban a főerjedés bevégződött s igy a betegségi érjék fejlődését akadályozó körülmények megszűntek, könnyen hihetnők azt, miszerint azon érjék ismét lassanként egyesülnek a folyadékkal. E feltevés mellett természetesen határozott hátránynyal járna a bornak seprőjéu való hosszas fekvése. Azonban ezen esetben is előbb még azt kellene bebizonyítanunk, vájjon ama érjék nem ölettek-e meg az erjedés szülte körülmények által ? És ezen feltevés mellett megint előnyösebbnek látszik a bort soká feküdni hagyni a seprőn, és csak későn fejteni le, annyival is inkább, mivel gyakori lefejtés alkalmával a pincze levegejéből is juthatnak a betegségek a borba aminél fogva ez, akár korán, akár későn fejtve le, mindig ki van téve több-kevesebb betegség hatásának. Különösen kárhoztatandó, mintészszerütlen s czél nélküli eljárás, ba némely borászok a naptár szerinti bizonyos előre meghatározott időközökben eszközük a lefejtéseket. Az uj bor tekintet nélkül a naptárra, végzi be a a főerjedést s ez után mindig világosabb szinü lesz. Már pedig tudjuk, hogy sem a főerjedés, sem a tisztulás nem k naptár szerint módosulnak, hanem különféle körülmé- '«kiktől függnek, minők a szüret ideje, a must vegyi H^ta, az erjedés hőmérséklete stb. Mi lefejtésnél pedig figyelemre kell méltatni az időjárást, mivel tudvalevőleg a hőfok és légnyomás lényeges befolyással vannak a lefejtendő bor tisztaságára. A bornak seprőjéről való elválasztása sikeresebben történik hideg, csendes és derült időben, mint viharos időben, gyors hőváltozatok mellett, a légsulymérő és zivatar beálltával. Meg kell itt említenünk azon körülményt, hogy némely vidékeken, hol a késői szüret és rothadt bogyók kiválasztása van szokásban, általánosságban a késői lefejtés mellett nyilatkoznak a vinczellérek s e mellett a seprős bort több ízben felkavarni is szokták. Eltekintve attól, hogy a kavarás alacsony hőfok mellett, midőn tehát a lassú erjedést éleszthetjük, hasznos!] lehet, még más szempontot is kell tekintetbe vennünk. A rothadt bogyókból nyert fiatal bor ugyanis, ha levegőn áll, sokszor hajlandó barnás szin felvételére, mely eleinte a felső rétegekben mutatkozik, de mindig lejebb terjedve, végre a bort egészen barnára festi, mely esetben birnás salak képződik s a rajta fekvő folyadék ismét derülni kezd. — E tünemény onnan ered, mivel a rothadt, bogyók és kocsán okban, hosszabb állás után, óly anyagok oldódnak fel, melyek az erjedés alkalmával még nem választódnak ki, hanem csak későbben a fejlődött szénsav elillanása után és a körlógnek a borra való behatása következtében, tehát az éleny hatása alatt válnak oldhatatlanokká. Minél több rothadt bogyóból áll a szefre s minél tovább van az kitéve a körlég behatásának, annál gyorsabban és bensőbben nyilvánul ezen tünemény. Ezen baj szellőztetés, derítés és a kénecs-sav alkalmazása által hárítható el. De más utón is segíthetünk rajta, ha t. i. a bort jó seprővel keverjük, illetve a meglevő seprőt jól felkavarjuk és ismét megüllepedni hagyjuk; ez esetben a bor megbarnulási képességét elveszti. A seprőnek említett hatásában rejlik annak magyarázata, hogy miért szeretik egyesek a a rothadt bogyókból nyert bort sokáig a seprőn feküdni hagyni. Miután finom borok kezelésénél Kern szeretjük a kénezés, derítés stb. eljárások alkalmazását, a gyakorlat ezen esetre a seprőn való hagyásban kétségkívül előnyös kisegítő eszközt vélt találni. Hogy azonban e mellett nem-e nagyobb a kárunk, mint a basznunk, azt még megfelelő kísérletekkel kellene kiderítenünk. S. Vidékről. Kővágó-örs, 1884. febr. 6-án. — A „V. F. H.“ szerkesztőségéhez. — A kővágó-őrsi „Dalárda-Egylet“ saját alaptőkéje gyarapítására f. hó 3-án a helybeli ágosta evang. iskola — ez alkalomra csinosan földiszitett — nagytermében, egy jól sikerűit, zártkörű, bátyus táncz- vigalrnat rendezett. A táncz esti 8 órakor vette kezdetét, kivilágos-kiviradtig fesztelen jó kedvvel lejté a díszes vendég-koszorú.. A „Dalárda Egylet“ is kitett magáért, mennyiben majd minden táncz utáni szünetet felhasználva, tőről metszett, szép magyar dalokkal mulattatta vendégeit. Az egylet alapitója Szollár István, ki már 8 év óta, annak páratlan szorgalmú és kitartó elnöke. Az egylet már szükebb körű dalestélyt is rendezett, de ily látogatott s idegenek tetszését is annyira megnyert, mint a mai volt, nem hiszem, hogy lett volna. Nem is tudta az elnök ur szerfölötti örömét eltitkolni, s mindent meg tett, a mivel csak vendégei jókedvét fokozhatta. A szünóra alatt, a sok vendég, a különféle jóizü étkek és nemes italokkal gazdagon terhelt asztalok mellé települt, s megeredt a szavak árja s a szellemes adomákkal fűszerezett, szép felköszöntők sem hiányoztak. De csakhamar ismét tánezra kelt az ügybuzgó fiatalság, csak a hajnal vetett véget a széles jó kedvnek. A hölgyek közül ott voltak : Ács Eszter, Baky Lóri, Bereczky nővérek, Cséry Mariska, Csőkör Fe- renezné (Köveskálláról), Duchon nővérek, Eősze Istvánná, Eősze Flóra, Elbert Róza (Tapolczáról), Fodor Miklósné, Gombos Gáborné, Gombos Róza, Hegyi Klára (Köveskálláról), Isó Jánosné, Isó Lóri, Magyar Lajosnó, (T. Dörögről), Mezriczky Gusztávné, Mezriczky Róza, Mezériczky Juliska, Nagy Vinczénó, Saáry nővérek, Sa- áry Pálné, Saáry Jolán, Sághváry Elekné, Sághváry Ilonka, Schatten Mariska és özv. Tresztyénszky Gé- záné stb Farsang. * A veszprémi jótékony nőegylet múlt hétfőn megtartott álarezos tánczigalma egyike volt a farsang legsikerültebb mulatságainak. A „Korona“ nagytermét válogatott közönség töltötte meg. A mulatság fesztelen jókedvvel folyt már a kora esteli órákban is, midőn vagy 28 álarezos (kik mindnyájan egyforma rózsaszín dominóban voltak) megjelenése csak emelte a kedélyes mulatság sikerét. — Baj volt azonban az, hogy a veszprémi nemes ifjúságnak egy tagja sem szánta rá magát arra, hogy álarezot öltsön, ami ha megtörténik bizonyára kétszerié kedélyesebb lett volna az estély. — Az első s második négyest 36 pár tánczolta s a táncznak, a vigalomnak csak a reggeli világosság vetett véget. — Az ott lévő hölgyek kövül tudósítónknak a következő szépek neveit sikerült feljegyeznie : Bossányi Erzsiké, Bé- kássy Emilia, Dukovics Mariska, Gagern Anna bárónő, Halassy Liszka, Harabasevszky nővérek, Kenesey Flóra ós Janka, Krastenics Irma, Keiser Hortense, Kreitzer N. Lakat Ninuska, Perlaki Olga, Rosos Iluska, Rothau- ser Lenke, Ternyei Gizella, Szalay Vilma, Vizner Idus és Weisz Karolin ; továbbá André Gyuláné, Balogh Ká- rolyné, Bezerédj Viktorné, Békássy Károlyné, Becske Adolfné, Bossányi Józsefnó, Dukovics Sámuelné, Báró Fiáth Ferenczné, Fodor Gyuláné, Gerencsér Józsefné, Gscheidt Gyuláné és Istvánná, Halassy Vilmosné, Harabasevszky Henrikué, Laky Kristófné, Lakat Mihályné, Latinovicsné, Dr. Kerónyi Károlyné, Kleinig Antalnó Kenesey Móriczné és Kenesey Pongráczné, Kleczár Fe> renezné, Karlburger Emilné, Kompolthy Tivadarné és* Kompolthy Gusztávné, N&y Jakabné, Dr. Perlaky Józsefné, Rápoch Sándorné, Rosos Gyuláné, Rosenthal Nándorné, Schwarcz Antalné, Szabó Imréné, Dr. Steiner Kálmánná, Strinovics J-né, Dr. Thaly Lászlóné, Véghelyi Deesőné, Vikár Lajosné, Végh Istvánná, Weisz M.-né, Vizner Jánosné, Weszl Lipótnó stb. stb. * A veszprémi csapó iparos ifjúság f. évi február 2-án tartotta meg ez évi tárczvigalmát Ferenczy Gyula ur vendéglőjében. A vigalom minden tekintetben sikerült, az első négyest 30 pár tánczolta. Ott voltak : Lip- tay nővérek, Gergely Róza és Mari, Suránszky nővérek, Quardián Ilka, Kellner Nina, Szedmák Tera, Cziráki nővérek, Arany Julcsa, Kovács Linka, Nagy nővérek, Varga Róza stb. stb. A mulatságnak a reggel vetett véget. Ugyanekkora társulati láda feldíszítésére adakoztak Gergely nővérek 1 frt., Pongrátz Mari 50 kr., Quár- dián Ilka 50 kr., Suránszky nővérek 1 frt, Fehér Lina 1 frt., Szabó Ágnes 50 kr., Gergely Ágnes 65., Belány Teréz, Német Julia 50 kr.. Dukovits Ilka 50 kr., Bollinger Mariska 10 k-, Simon Julia 50 kr., Liptay Mari 50 kr., Liptay Ilma 50 kr., Böeskey Julia 50 kr, Belány Róza 50 kr.. Nyikovits Tera 50 kr., Horváth Mariska 30 kr., Keiner Nina 30 kr., Supka Mari 50 kr., Ripka Ilona 40 kr., Kutsinár Ágnes 50 kr. Az egylet be- tegsegélyző alapja javára pedig adakoztak a következők: Tek. Kováts Imre polgármester ur 3 frt. 50 kr. T. Kováts Ignácz (takáts) 1 frt. 50 kr.. Fehér István 4 frt,. Nagy János 1 frt., Bakos Lajos 20 kr., Liptay János 1 frt., Magyari Jajos 50 kr., Zsolnay Sándor 50 kr., Korpáczy József 50 kr., Vörös József 50 kr., Varga Juliana 50 kr., Ragályi Dénes betűszedő 50 kr. Román Géza gépmester 1 frt., Gergely Róza 20 kr., Liptay Ilona 20 kr., Szakáts Ferencz (Ösküről) 50 kr., Jankovits Mihály őrmester 50 kr., Cziráki János 50 kr., Gergely Ká- rolyná 20 kr., Dombay István 1 frt-, Győri Károly 1 frt., Diósi Antal 1 frt., Gombos Antal 50 kr., Gergely István 50 kr., Picekor Károly 20 kr. Horváth Ignátz 2 frt., Gergely Ágnes 50 kr., Fehér Sándor 4 frt., Balázsy Gyula 20 kr., Szedmák testvérek 5 frt., Saffer Sándor 50 kr., Szürposztó készítő s elárusító társulat 5 frt., Dukovics Sámuel 1 frt, Liptay János 1 frt., Fehér Sándor 5 frt., Seregéles István 20 kr., Győri Antal 1 frt. Fehér András 2 frt., Bencsik Fülöp 2 frt., Kosziéi-Imre 50 kr., Arany József 40 kr., Kováts Mihály 1 frt., Ifj. Fehér Sándor 50 kr., Czifra János 20 kr., Gyurits József 50 kr., Franvó János 50 kr., Zsidek Sándor 50 kr., Gergely Károly 50 kr., Milinkovits János 20 kr., Orbán Bálint 1 frt, Özv. Szabó Jánosné úrnő 1 frt., Takáts János kőműves 50 kr., Igonda József I frt., Belány Lajos 1 frt., Németh Dániel 1 frt., Garay Antal 50 kr. Bakos Pál 50 kr., Vessel Lipót 2 frt., Noszlopi Ferencz 2 frt., Özv. Mózner Ferenczné úrnő 2 frt., Quárdián János 50 kr., Deáky Ignácz 1 frt,, Pongrácz Károly 1 frt., Móri Frencz 50 kr., Kunkli Antal 50 kr, Deáki Mihály ur 2 frt. A tiszta jövedelem tehát 93 frt. 20 krt. tesz ki, mely összeg a beteg-segélyző egylet alapja javára fog fordittatni. * Az „Enyingi önkéntes tűzoltó-egylet“ saját pénztára javára folyó 1884-dik évi február hó 10-dikén a nagyvendóglő termében zártkörű táncz vigalmat rendez, melyre a meghívókat most küldi szét a rendezőség. Belépti díj személyenkint 50 kr. Felülfizetósek köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatni fognak. * A „Zirczi korcsolyázó egyesület* Zirczen, 1884. febr. 13-án a nagyvendéglő helyiségében a város kivilágítására jótékonyczélu tánczestélyt rendez, melyre a meghívókat már szót küldte a rendezőség. Beléptidíj: Cnaládjegy 2 frt. Személyjegy 1 frt. Felülfizetósek köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. Jvgy.'k előre válthatók ifj Takácsy Ignácz ur gyógyszertárában és Tejfel János ur kereskedésében. * Műkedvelők Siófokon. A siófoki nőegylet saját pénztára javára, f. hó 26-án a „Magyar Koronához“ czimzett szállodában egy tánczczal egybekötött műkedvelői előadást rendezett, mely minden tekintetben sikerült. Színre került „Borúra derű“ vígjáték 2 felvonásban, melyben Reich Emma, Freund Róza, Kardos Irma, Markusz Nina és Strasser Ida szeretetre méltóan szerepeltek. Játékuk kifogástalan volt, s a közönség a darab kezdetétől végéig nem szűnt meg őket tapsviharral jutalmazni Nem külömben dicséretet érdemelnek az iskolás növendékek is, kik guartetben énekelt dalaikkal örvendeztették meg a közönséget. Az előadást Rónay Adolf, Mátray Endre és Hoselits Bernát rendezték. A tánczvigalom 10 órakor vette kezdetét, melynél igen szép hölgykoszoru gyűlt egybe. ()tt voltak : Bayer Antalné. Rónay Adolfné, Salgó Henrikné, Deutsch Mérné Schlésinger Lajosné, Hraniczky Jánosné Baumgartner Mihályné és Szarvas Sándorné úrnők, továbbá Tachner Jenny Yogel Zsófia, Rosenfeld Berta, Schönwald Janka, Tyroler Leontin, Porzellaner Hermin, Freund testvérek, Treud Janka, Kardos Frida, Ausch Berta, Szarvas Ida stb. A hölgyek részéről igen díszes néző közönség is volt. A táncznak csak a hajnali órák vetettek véget. * Jótékony ezéiu műkedvelői előadás Várpalotán. A várpalotai jótékony nőegylet javára Vasárnap, február 10-én, elöadatik Bérezik Árpád kitűnő vigjátéka a „Közügyek“ ezt követi öt képlet, melyben Várpalota intelligentiája lesznek a szereplők, előadás után tánczvigalom. * Gazdatiszti bál. Tóth-Vázsogyból értesítik lapunkat, hogy Freistädter Vilmos ottani nagybirtokos gazdatisztjei a múlt vasárnap ott sikerült mulatságot rendeztek, mely csak a reggeli órákban ért véget. A közel s távolabb vidék intelligentiája részt vett a kedélyes tánczvigalomban, mely sok időkig felejthetetlen lesz a tótvázsonyiaknak Ott voltak a hölgyek közül: Scheele Frigyesné, Stefan Rudolfné, Pfuhl Viktorné, Juhász Mari, Fonyo Elekné, Fenyves Adolfné, Kántor Mérné, Altstetter Ignáczné, Fodor Pálné Fodor Vilma (Olaszfalu), Gödé Gáborné, Fodor Imréné, Fodor Gézáné, Fodor Ádámné, Bartalos Emma (N.-Pirith). Steiner Ádámné, Sörös Sándorné, Sörös Gáborné, Sörös Eszter, Schlesinger Zsigmondné, Schlesinger Adelina, Kohlman Julcsa (Sümeg), Pados Flóra és Hermin (Szt.-Gál), Szita Sándorné és Piroska (Szigliget), Kohn Hermin. Dr. Fischer Béláné, Verner Károlyné, Aschber Józsefné, Ruprech Sándorné, Veisz Minka (Dörögh), Lövensohané és lánya (Dörögh). Krauz Josefa (B.-Tomaj). Újdonságok. * A Veszprém — jutási szárnyvasut ügye már annyira előrehaladt, hogy az illetékes engedélyei biró pénzintézetek, a múlt héten egy mérnököt küldtek le az eddig teljesített előmunkálatok megszemlélésére és felülvizsgálására. Az illető mérnök vélemények előterjesztése után azonnal hozzáfognak az építkezéshez, úgy hogy körülbelül a nyár derekán, vagy legrosszabb esetben az ősz elején fog átadatni ezen vicinális vonal a közforgalomnak. Minderről azonban jövő lapunkba bővebben ! * A Veszprémben állomásozó honvéd huszárság évi október hóban Pápára, a gyalogság pedig Pápáról v rosunkba vezényeltetik át állandó tartózkodásra. Ez elL az intézkedés ellen úgy Veszprém, mint Pápa polgá sága kérvényét fog felterjeszteni a honvédelmi ír niszteriumhoz. * Halálozás. A veszprémi izr. polgárság egy érd m ékben megőszölt tagját, Heller Lajos hitközségi főjeg zőt kísérte folyó hó 6-án az örök nyugalom helyére, boldogult városunkban hosszabb ideig, mint néptani működött, később pedig 42 hosszú éven keresztül v< az izr. hitközség főjegyzője. — Temetése általános rés vét melle tt ment véghez. Legyen könnyű a föld hamva porai fölött ! A kiadott családi gyászjelentés igy har zik : Alulírottak fájdalommal telt szívvel tudatják maguk úgy az összes rokonság nevében a felejtheti ós szeretett térjenek, a legjobb apa, nagyapa és apósn Heller Lajos urnák a veszpréni izr. hitközség 42 éven volt főjegy zőj ének, folyó évi február hó 4-én d. u. 1 ó: kor, életének 75-dik évében rövid szenvedés után bel vetkezett gyászos elhunytat. A boldogultnak hült te mei folyó hó 6-án d. u. 3 ólakor fognak a veszprémi i sirkertbe örök nyugalomra tétetni. A szertartás az i imaház udvarában tartatik meg. Veszprém, 1884. í ruár hó 6-án. Áldás és béke lengjen hamvain! Hel Rozália szül. Poppermint neje, Heller Gusztáv, Herrn Amália, Emona, Laura, Paulin. Ida, mint gyermel Schwarcz Ignácz, Szécsi Zsi^mond, Hof mann Bt Bornstein Ignácz, Kohn Jakab, Biummer Kálmán, m vők. Schwarcz Vilma, Ilka, Laczi, Jenő, Ernő, Hoffms Ida, Hugó, Hoffmann Ernő, Olga, Bornstein Irén, Ke. Manó, Brummer Etelka, Józsi, mint nnokák. * Uj plébános. Ft. Magyar Jánosnak veszprt kanonokká történt kinevezése folytán megüresült sióf plébániára — mint biztos helyről értesülünk ft. Ro István veszprémi káplán, a veszprémi társasélet eg kedvelt tagja — fog kiueveztetni. Gratulálunk a m érdemle tt előléptetéshez 1 * A Béig és Kohn-féle régi jó hírnek örvendő n: kereskedés múlt hétfőn este csődött jelentett be s eset rendkiv üli feltűnést keltett nemcsak városszél de a vidéken is. Nem lehet csodálni, hogy a pangó let forgalommal fezemben, manap a legismeretesb ü; sem bir saját erejéből fenállani s a nevezett ezége az kényszeritó a csődbejelentésre, hogy biztos helyek várt összege k a mostani lejáratkor nem folytak be ezég, a csőd napjáig megfeszitette minden erejét, K fizetéseit teljesíthesse s többi közt a helyi takarékpó tárnak is több összeget fizetett; de elvégre is nem 1 minden kötelezettségnek megfelelni—s fizetni képte lett. A csőd igy valószínűleg nem sokáig fog tartar a hitelezők mielőbb ki fognak elégittetni. * Változások a veszprémi püspökség sümegi i dalmának tiszti karában —KijátzjElek sümegi intéző halálozása folytán a sümegi urodalmi tiszti karban a vetkező változások állanak be : Sümegi Tivadar de ispán hasonló minőségben Sümegre, Pintér Lajos polcai ispán pedi Deákiba helyeztetik át; az ekként ti sedésbe jött tapolcai ispáni állásra Lök Kálmán süi gi ellenőr neveztetik ki. E változások april hóban nak életbe lépni. * Veszprém város megtiszteltetése. A még itju s már is oly szép eredményeket kivívott „Bala egylet“ és az „Országos tisztviselők egyesülete“ jövő nyáron, a pünkösdi ünnepek alatt testületileg rándulást rendez a Balaton vidékére . — Ez alkalc mai városunkat és útba ejtik s egy napot szándékoz: falaink közt tölteni. Hisszük, hogy városi hatósági és polgárságunk kellő ovátióval fogja fogadni a két les egyletet, melynek tagjai közt annyi jeles egyéne a magyar nemzetnek.— * A helybeli intelligens közönség körében moz lom indult meg az iránt, hogy saját kebelében egy lárdát alakítson. E czélból már egyes intézkedések i is tétettek. S mivel az eszme megvalósulásán oly fiák működnek, kiknek e téreni tehetségük és szaki zetségük ismeretes, hisszük, hogy az ige mihamar testé fog válni. Üdvözöljük a szép eszmét s üdvözöl annak megpenditőit! * Magyar János volt siófoki plébánost, most y prémi kananokot a múlt hétfőn igtatták be ünnepé sen a helybeli székesegyházban kanonoki állásába, egyházi szertartáson számosán voltak jelen. * Éretienség. A múlt szombaton a Jeruzsálemhe városrész egyik házában családias jellegű mulatsá tartottak. A ház előtt hosszú szálfák voltak ősszel mozva s ezen szálfákat hihetőleg boszubol, vagy rósz fából ismeretlen tettesek az utczán keresztül fekteti A keresztül fektetett szálfáknak egy bérkocsis nekih va a sötétben majdnem lovai lábát törte rajtuk ös Koch Antal ismert levélhordó pedig a kora reggeli ó: ban a postára sietvén, átesett a gerendákon s jele kény sérüléseket szenvedve vagy 10 perczig feküd földön eszméletlenül. A mulatságból hazatérők is resztül bukván a sötétben láthatlan akadályokon, töl kevésbé sérüléseket szenvedtek. A rendőrség nyonu a tetteseket, kik ezen ereilen tréfával még emberéi is áldozatul ejthettek volna igen könnyen. Nagyon < szerű lenne a jövőre nézve azonban az, bogy a ren őrjárat éjjelenként az oly házakat, hol mulatságok tatnak meglátogatná, hogy minden ilyen roszakai nyegleségnek egyszer mindenkorra eleje vétetnék. * Időjárásunk a múlt napokban oly annyira ei volt, hogy a fák rügyezni kezdtek, sőt még a ta kedves hirnöke az ibolyais előjött télirejtekhelyéből, két szép csokrot már piaczunkon is láttunk árulni. Pé ken azonban az idő egyszerre hűvösre vált, úgy 1 a meleg téli kabátban is fáztak az emberek. Miut b hozzák a Bakony egyes részein havazott is. * Egy veszedelmes zsebmetszőnőt fogott el a rosi rendőrbiztos folyó hó 7-én, ép akkor, midőn £ helybeli „Huszár“-féle korcsmában mulatott bujábí „nemes“ foglalkozású nő neve Lengyel Erzsébet esi szabadi községben látta meg először a napvilágot, rosunkat már többször szerencséltette „becses“ jeli tével, igy a múlt hó 27-én is követett el több lo] Elfogatása sensátiós volt, amennyiben erős ellentá fejtett ki s ez csődületet idézett elő. Illetőségi bel fogják tolonczolni. * Országos vásár. A Bálint-napi országos \ hétfőn, folyó hó 11-én fog megtartatni városuukbai * A himlő járvány városunkban a hét folya szünetelt s általán kevesebb áldozatot követelt min év bármely hetében. * Csalárd rokon. Olasz István Szent-király badjai egyén, ki már minden ingó-bingó vagyon; nyakára hágott, napokban a városunkba jővén, a közé kerített hivatalos végzés segítségével a helyi adóhivatalból rokonai részére kiutalt 45 irtot felve elverte az utolsó krajezárig. Az atyafi-ág most b ütheti a pénznek nyomát.
