Veszprémi Független Hirlap, 1884 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1884-02-09 / 6. szám

Az új borok lefejtéséről. Az okszerű borkezelésnek oly feltételéről akarunk szólani, melynek lényege szükségességéről borterme­lőink között még meglehetős homályos felfogás uralko­dik. Értjük az uj bornak seprőjéről való lefejtését. E tárgyban már sokat Írtak szakférfiak, de még nem si­került a mereven megrögzött s elágazó nézeteket össze­egyeztetni. Ilogy mikor és hány Ízben eszközöltessék az uj bornak seprőjéről való lefejtése, arra nézve még a szak­férfiak sincsenek egészen tisztában. Az „Oest.-ung. Wein- u Agr. Ztg.“ egyik czikkében e tárgyról ezeket Írja : Mi azon véleményt osztjuk, hogy minél előbb választa- tik el a bor seprőjétől, annál korábban érik meg a bor s annál kevesbbé veszélyeztetik annak egészsége. Van­nak termelők, kik azon tévhitet vallják, hogy e munkát újévnek előtte semmi esetben sem szabad végezni. Má­sok ismét azt tartják, hogy igen előnyös a bort legalább is félévig seprőjén feküdni hagyni, mig megint mások e czélra egy egész évet látnak szükségesnek, mi alatt a bort többször fel is keverik. Ha ezen nézetek indokait kérdezzük az illetőktől, rendesen azzal állnak elő, hogy erre a tapasztalat tanitotta meg őket. Azonban a tapasz tálát e tekintetben semmire sem tanít, mert ha a ta­pasztalatra akarunk támaszkodni, mindenek előtt szük­séges volna, hogy egy és ugyanazon napon préselt, ugyan azon minőségű mustból 3—4 hordóval megtöltsünk s ugyanazon helyiségben helyezvén el azokat, mindegyik hordót külön módszer szerint kezeljük, azaz az egyiket lefejtjük, mihelyt megtisztult, s ezen lefejtést mindad­dig ismételjük, a mig még tetemes seprő képződik; a többi hordóban seprőjén hagyjuk feküdni a bort három, hat, illetve 12 hónapig jkisérletképen, kellően számí­tásba vevén mindazon mozzanatokat, melyek kísérleti eljárásunkra behatással lehetnek. Mindaddig mig ily uton-módon — tehát összeha­sonlító kísérletek alapján — nem szereztünk magunk­nak meggyőződést az egyik vagy másik módszer feltűnő előnyösségéről ; nem tudhatjuk, vájjon valamely jó és soká seprőjén feküdt bor nem-e válhatott volna még jobbá, ha korán lefejtettük volna seprőjéről ? De továbbá azt kérdezhetjük: minő jó hatással lehetne a bornak a seprőjével való huzamosb érintke­zése? Ha a seprő alkatrészeit közelebbről ismerjük, e kérdésre könnyen magtaláljuk a választ. Mert miből áll a seprő ? Elsőben is találunk abban töméntelen mennyiség­ben mindenféle szemetet, összezúzott csigákat, madár- ganajat, rovarféléket, földet, fövényét stb. s csak igeu csekély mennyiségű tulaj dónké peni seprőt, melynek fel­adata, hogy a mustban levő czukrot széns avra és szeszre bontsa fel, illetve, hogy előidézze az erjedést. A termé­szet működése is bizonyságot tesz erről, a mennyiben az uj bor rohamosan válik meg minden salakjától, hogy megtisztuljon. De még azon esetbenis, ha az u. n. seprő- ülepedék mind valódi seprő volna, sem látjuk szüksé­gesnek és előnyösnek a bort tovább hagyni, a seprőn, mint a mennyi időre ez utóbbinak szüksége van ren­deltetésének betöltéséhez, mert az eczetesedést tudva­levőleg a seprő idézi elő és igy épen a seprő válhatik a bornak veszélyes ellenségévé. Emellett a seprőben lete­lepedett piszok még azon hatást idézheti elő, hogy a bor seprőjével való huzamosabb érintkezés folytán kellemetlen mellékizt kap, sőt beteggé is lesz. Szerintünk tehát érett és egészséges borok elő­állításához okvetlen szükséges, hogy azokat korán és ismételten lefejtsük a seprőről. A nézetek tisztázása szempontjából közöljük a „Weinbau“ czimü szaklapnak e tárgyban közlött véle­ményét is. Az illető czikkiró azt állítja, hogy a vitás kérdésben még nem hozatott végleges Ítélet, sem pedig az e részben tett kísérletek és vegyelemzések még nem jogosítanak fel senkit arra. hogy a seprőjén hosszasab­ban feküdt bort nyilatkoztassa tartósabbnak és éretteb­nek, mint a korán lefejtett bort. Mindamellett a korai lefejtés mellett emel szót, mert habár a késői lefejtésnek káros hatása nem bizo­nyítható is he, még is haszonról még kevésbbé lehet szó. Minden esetben — szerinte is, — a túl hosszú fek­vés a seprőn, ennek vegyi bomlása következtében kelle­metlen mellékiznek lehet okozója. A seprő alkatrészeinek elősorolásánál hangsúlyozza azt hogy a seprő különféle betegségi erjeket is tartal­maz, melyek a szeszerjek gyors szaporodása és a tete­mes mennyiségű szénsav képződése folytán nem fejlőd­hetnek tovább, hanem lecsapódnak. Mihelyt azonban a főerjedés bevégződött s igy a betegségi érjék fejlődését akadályozó körülmények megszűntek, könnyen hihetnők azt, miszerint azon érjék ismét lassanként egyesülnek a folyadékkal. E feltevés mellett természetesen határozott hátránynyal járna a bornak seprőjéu való hosszas fek­vése. Azonban ezen esetben is előbb még azt kellene bebizonyítanunk, vájjon ama érjék nem ölettek-e meg az erjedés szülte körülmények által ? És ezen feltevés mellett megint előnyösebbnek látszik a bort soká fe­küdni hagyni a seprőn, és csak későn fejteni le, annyi­val is inkább, mivel gyakori lefejtés alkalmával a pincze levegejéből is juthatnak a betegségek a borba aminél fogva ez, akár korán, akár későn fejtve le, mindig ki van téve több-kevesebb betegség hatásának. Különösen kárhoztatandó, mintészszerütlen s czél nélküli eljárás, ba némely borászok a naptár szerinti bizonyos előre meghatározott időközökben eszközük a lefejtéseket. Az uj bor tekintet nélkül a naptárra, végzi be a a főerjedést s ez után mindig világosabb szinü lesz. Már pedig tudjuk, hogy sem a főerjedés, sem a tisztulás nem k naptár szerint módosulnak, hanem különféle körülmé- '«kiktől függnek, minők a szüret ideje, a must vegyi H^ta, az erjedés hőmérséklete stb. Mi lefejtésnél pedig figyelemre kell méltatni az idő­járást, mivel tudvalevőleg a hőfok és légnyomás lénye­ges befolyással vannak a lefejtendő bor tisztaságára. A bornak seprőjéről való elválasztása sikeresebben törté­nik hideg, csendes és derült időben, mint viharos idő­ben, gyors hőváltozatok mellett, a légsulymérő és ziva­tar beálltával. Meg kell itt említenünk azon körülményt, hogy némely vidékeken, hol a késői szüret és rothadt bogyók kiválasztása van szokásban, általánosságban a késői le­fejtés mellett nyilatkoznak a vinczellérek s e mellett a seprős bort több ízben felkavarni is szokták. Eltekintve attól, hogy a kavarás alacsony hőfok mellett, midőn te­hát a lassú erjedést éleszthetjük, hasznos!] lehet, még más szempontot is kell tekintetbe vennünk. A rothadt bogyókból nyert fiatal bor ugyanis, ha levegőn áll, sok­szor hajlandó barnás szin felvételére, mely eleinte a felső rétegekben mutatkozik, de mindig lejebb terjedve, végre a bort egészen barnára festi, mely esetben birnás salak képződik s a rajta fekvő folyadék ismét derülni kezd. — E tünemény onnan ered, mivel a rothadt, bogyók és kocsán okban, hosszabb állás után, óly anyagok ol­dódnak fel, melyek az erjedés alkalmával még nem vá­lasztódnak ki, hanem csak későbben a fejlődött szénsav elillanása után és a körlógnek a borra való behatása kö­vetkeztében, tehát az éleny hatása alatt válnak oldha­tatlanokká. Minél több rothadt bogyóból áll a szefre s minél tovább van az kitéve a körlég behatásának, annál gyorsabban és bensőbben nyilvánul ezen tünemény. Ezen baj szellőztetés, derítés és a kénecs-sav al­kalmazása által hárítható el. De más utón is segíthe­tünk rajta, ha t. i. a bort jó seprővel keverjük, illetve a meglevő seprőt jól felkavarjuk és ismét megüllepedni hagyjuk; ez esetben a bor megbarnulási képességét elveszti. A seprőnek említett hatásában rejlik annak ma­gyarázata, hogy miért szeretik egyesek a a rothadt bo­gyókból nyert bort sokáig a seprőn feküdni hagyni. Miután finom borok kezelésénél Kern szeretjük a kénezés, derítés stb. eljárások alkalmazását, a gyakorlat ezen esetre a seprőn való hagyásban kétségkívül előnyös kisegítő eszközt vélt találni. Hogy azonban e mellett nem-e nagyobb a kárunk, mint a basznunk, azt még megfelelő kísérletekkel kellene kiderítenünk. S. Vidékről. Kővágó-örs, 1884. febr. 6-án. — A „V. F. H.“ szerkesztőségéhez. — A kővágó-őrsi „Dalárda-Egylet“ saját alaptőkéje gyarapítására f. hó 3-án a helybeli ágosta evang. iskola — ez alkalomra csinosan földiszitett — nagytermében, egy jól sikerűit, zártkörű, bátyus táncz- vigalrnat rendezett. A táncz esti 8 órakor vette kezde­tét, kivilágos-kiviradtig fesztelen jó kedvvel lejté a dí­szes vendég-koszorú.. A „Dalárda Egylet“ is kitett magáért, mennyiben majd minden táncz utáni szünetet felhasz­nálva, tőről metszett, szép magyar dalokkal mulattatta vendégeit. Az egylet alapitója Szollár István, ki már 8 év óta, annak páratlan szorgalmú és kitartó elnöke. Az egylet már szükebb körű dalestélyt is rendezett, de ily látogatott s idegenek tetszését is annyira megnyert, mint a mai volt, nem hiszem, hogy lett volna. Nem is tudta az elnök ur szerfölötti örömét eltitkolni, s mindent meg tett, a mivel csak vendégei jókedvét fokozhatta. A szünóra alatt, a sok vendég, a különféle jóizü étkek és nemes italokkal gazdagon terhelt asztalok mellé települt, s megeredt a szavak árja s a szellemes adomákkal fűszerezett, szép felköszöntők sem hiányoz­tak. De csakhamar ismét tánezra kelt az ügybuzgó fia­talság, csak a hajnal vetett véget a széles jó kedvnek. A hölgyek közül ott voltak : Ács Eszter, Baky Lóri, Bereczky nővérek, Cséry Mariska, Csőkör Fe- renezné (Köveskálláról), Duchon nővérek, Eősze Ist­vánná, Eősze Flóra, Elbert Róza (Tapolczáról), Fodor Miklósné, Gombos Gáborné, Gombos Róza, Hegyi Klára (Köveskálláról), Isó Jánosné, Isó Lóri, Magyar Lajosnó, (T. Dörögről), Mezriczky Gusztávné, Mezriczky Róza, Mezériczky Juliska, Nagy Vinczénó, Saáry nővérek, Sa- áry Pálné, Saáry Jolán, Sághváry Elekné, Sághváry Ilonka, Schatten Mariska és özv. Tresztyénszky Gé- záné stb Farsang. * A veszprémi jótékony nőegylet múlt hétfőn meg­tartott álarezos tánczigalma egyike volt a farsang leg­sikerültebb mulatságainak. A „Korona“ nagytermét vá­logatott közönség töltötte meg. A mulatság fesztelen jó­kedvvel folyt már a kora esteli órákban is, midőn vagy 28 álarezos (kik mindnyájan egyforma rózsaszín domi­nóban voltak) megjelenése csak emelte a kedélyes mu­latság sikerét. — Baj volt azonban az, hogy a veszprémi nemes ifjúságnak egy tagja sem szánta rá magát arra, hogy álarezot öltsön, ami ha megtörténik bizonyára kétszerié kedélyesebb lett volna az estély. — Az első s második négyest 36 pár tánczolta s a táncznak, a viga­lomnak csak a reggeli világosság vetett véget. — Az ott lévő hölgyek kövül tudósítónknak a következő szé­pek neveit sikerült feljegyeznie : Bossányi Erzsiké, Bé- kássy Emilia, Dukovics Mariska, Gagern Anna bárónő, Halassy Liszka, Harabasevszky nővérek, Kenesey Flóra ós Janka, Krastenics Irma, Keiser Hortense, Kreitzer N. Lakat Ninuska, Perlaki Olga, Rosos Iluska, Rothau- ser Lenke, Ternyei Gizella, Szalay Vilma, Vizner Idus és Weisz Karolin ; továbbá André Gyuláné, Balogh Ká- rolyné, Bezerédj Viktorné, Békássy Károlyné, Becske Adolfné, Bossányi Józsefnó, Dukovics Sámuelné, Báró Fiáth Ferenczné, Fodor Gyuláné, Gerencsér Józsefné, Gscheidt Gyuláné és Istvánná, Halassy Vilmosné, Hara­basevszky Henrikué, Laky Kristófné, Lakat Mihályné, Latinovicsné, Dr. Kerónyi Károlyné, Kleinig Antalnó Kenesey Móriczné és Kenesey Pongráczné, Kleczár Fe> renezné, Karlburger Emilné, Kompolthy Tivadarné és* Kompolthy Gusztávné, N&y Jakabné, Dr. Perlaky Jó­zsefné, Rápoch Sándorné, Rosos Gyuláné, Rosenthal Nándorné, Schwarcz Antalné, Szabó Imréné, Dr. Steiner Kálmánná, Strinovics J-né, Dr. Thaly Lászlóné, Vég­helyi Deesőné, Vikár Lajosné, Végh Istvánná, Weisz M.-né, Vizner Jánosné, Weszl Lipótnó stb. stb. * A veszprémi csapó iparos ifjúság f. évi február 2-án tartotta meg ez évi tárczvigalmát Ferenczy Gyula ur vendéglőjében. A vigalom minden tekintetben sike­rült, az első négyest 30 pár tánczolta. Ott voltak : Lip- tay nővérek, Gergely Róza és Mari, Suránszky nővérek, Quardián Ilka, Kellner Nina, Szedmák Tera, Cziráki nő­vérek, Arany Julcsa, Kovács Linka, Nagy nővérek, Varga Róza stb. stb. A mulatságnak a reggel vetett vé­get. Ugyanekkora társulati láda feldíszítésére adakoz­tak Gergely nővérek 1 frt., Pongrátz Mari 50 kr., Quár- dián Ilka 50 kr., Suránszky nővérek 1 frt, Fehér Lina 1 frt., Szabó Ágnes 50 kr., Gergely Ágnes 65., Belány Teréz, Német Julia 50 kr.. Dukovits Ilka 50 kr., Bol­linger Mariska 10 k-, Simon Julia 50 kr., Liptay Mari 50 kr., Liptay Ilma 50 kr., Böeskey Julia 50 kr, Be­lány Róza 50 kr.. Nyikovits Tera 50 kr., Horváth Ma­riska 30 kr., Keiner Nina 30 kr., Supka Mari 50 kr., Ripka Ilona 40 kr., Kutsinár Ágnes 50 kr. Az egylet be- tegsegélyző alapja javára pedig adakoztak a követke­zők: Tek. Kováts Imre polgármester ur 3 frt. 50 kr. T. Kováts Ignácz (takáts) 1 frt. 50 kr.. Fehér István 4 frt,. Nagy János 1 frt., Bakos Lajos 20 kr., Liptay Já­nos 1 frt., Magyari Jajos 50 kr., Zsolnay Sándor 50 kr., Korpáczy József 50 kr., Vörös József 50 kr., Varga Ju­liana 50 kr., Ragályi Dénes betűszedő 50 kr. Román Géza gépmester 1 frt., Gergely Róza 20 kr., Liptay Ilona 20 kr., Szakáts Ferencz (Ösküről) 50 kr., Jankovits Mi­hály őrmester 50 kr., Cziráki János 50 kr., Gergely Ká- rolyná 20 kr., Dombay István 1 frt-, Győri Károly 1 frt., Diósi Antal 1 frt., Gombos Antal 50 kr., Gergely István 50 kr., Picekor Károly 20 kr. Horváth Ignátz 2 frt., Gergely Ágnes 50 kr., Fehér Sándor 4 frt., Balázsy Gyula 20 kr., Szedmák testvérek 5 frt., Saffer Sándor 50 kr., Szürposztó készítő s elárusító társulat 5 frt., Dukovics Sámuel 1 frt, Liptay János 1 frt., Fehér Sán­dor 5 frt., Seregéles István 20 kr., Győri Antal 1 frt. Fehér András 2 frt., Bencsik Fülöp 2 frt., Kosziéi-Imre 50 kr., Arany József 40 kr., Kováts Mihály 1 frt., Ifj. Fehér Sándor 50 kr., Czifra János 20 kr., Gyurits Jó­zsef 50 kr., Franvó János 50 kr., Zsidek Sándor 50 kr., Gergely Károly 50 kr., Milinkovits János 20 kr., Orbán Bálint 1 frt, Özv. Szabó Jánosné úrnő 1 frt., Takáts János kőműves 50 kr., Igonda József I frt., Belány La­jos 1 frt., Németh Dániel 1 frt., Garay Antal 50 kr. Ba­kos Pál 50 kr., Vessel Lipót 2 frt., Noszlopi Ferencz 2 frt., Özv. Mózner Ferenczné úrnő 2 frt., Quárdián Já­nos 50 kr., Deáky Ignácz 1 frt,, Pongrácz Károly 1 frt., Móri Frencz 50 kr., Kunkli Antal 50 kr, Deáki Mihály ur 2 frt. A tiszta jövedelem tehát 93 frt. 20 krt. tesz ki, mely összeg a beteg-segélyző egylet alapja javára fog fordittatni. * Az „Enyingi önkéntes tűzoltó-egylet“ saját pénz­tára javára folyó 1884-dik évi február hó 10-dikén a nagyvendóglő termében zártkörű táncz vigalmat rendez, melyre a meghívókat most küldi szét a rendezőség. Be­lépti díj személyenkint 50 kr. Felülfizetósek köszönet­tel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatni fognak. * A „Zirczi korcsolyázó egyesület* Zirczen, 1884. febr. 13-án a nagyvendéglő helyiségében a város kivilá­gítására jótékonyczélu tánczestélyt rendez, melyre a meghívókat már szót küldte a rendezőség. Beléptidíj: Cnaládjegy 2 frt. Személyjegy 1 frt. Felülfizetósek kö­szönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Kez­dete 8 órakor. Jvgy.'k előre válthatók ifj Takácsy Ignácz ur gyógyszertárában és Tejfel János ur kereskedésében. * Műkedvelők Siófokon. A siófoki nőegylet saját pénztára javára, f. hó 26-án a „Magyar Koronához“ czimzett szállodában egy tánczczal egybekötött műked­velői előadást rendezett, mely minden tekintetben si­került. Színre került „Borúra derű“ vígjáték 2 felvo­násban, melyben Reich Emma, Freund Róza, Kardos Irma, Markusz Nina és Strasser Ida szeretetre méltóan szerepeltek. Játékuk kifogástalan volt, s a közönség a darab kezdetétől végéig nem szűnt meg őket tapsvihar­ral jutalmazni Nem külömben dicséretet érdemelnek az iskolás növendékek is, kik guartetben énekelt dalaik­kal örvendeztették meg a közönséget. Az előadást Ró­nay Adolf, Mátray Endre és Hoselits Bernát rendezték. A tánczvigalom 10 órakor vette kezdetét, melynél igen szép hölgykoszoru gyűlt egybe. ()tt voltak : Bayer An­talné. Rónay Adolfné, Salgó Henrikné, Deutsch Mérné Schlésinger Lajosné, Hraniczky Jánosné Baumgartner Mihályné és Szarvas Sándorné úrnők, továbbá Tachner Jenny Yogel Zsófia, Rosenfeld Berta, Schönwald Janka, Tyroler Leontin, Porzellaner Hermin, Freund testvérek, Treud Janka, Kardos Frida, Ausch Berta, Szarvas Ida stb. A hölgyek részéről igen díszes néző közönség is volt. A táncznak csak a hajnali órák vetettek véget. * Jótékony ezéiu műkedvelői előadás Várpalotán. A várpalotai jótékony nőegylet javára Vasárnap, február 10-én, elöadatik Bérezik Árpád kitűnő vigjátéka a „Közügyek“ ezt követi öt képlet, melyben Várpalota intelligentiája lesznek a szereplők, előadás után táncz­vigalom. * Gazdatiszti bál. Tóth-Vázsogyból értesítik lapun­kat, hogy Freistädter Vilmos ottani nagybirtokos gaz­datisztjei a múlt vasárnap ott sikerült mulatságot ren­deztek, mely csak a reggeli órákban ért véget. A közel s távolabb vidék intelligentiája részt vett a kedélyes tánczvigalomban, mely sok időkig felejthetetlen lesz a tótvázsonyiaknak Ott voltak a hölgyek közül: Scheele Frigyesné, Stefan Rudolfné, Pfuhl Viktorné, Juhász Mari, Fonyo Elekné, Fenyves Adolfné, Kántor Mérné, Altstetter Ignáczné, Fodor Pálné Fodor Vilma (Olasz­falu), Gödé Gáborné, Fodor Imréné, Fodor Gézáné, Fo­dor Ádámné, Bartalos Emma (N.-Pirith). Steiner Ádámné, Sörös Sándorné, Sörös Gáborné, Sörös Eszter, Schlesin­ger Zsigmondné, Schlesinger Adelina, Kohlman Julcsa (Sümeg), Pados Flóra és Hermin (Szt.-Gál), Szita Sán­dorné és Piroska (Szigliget), Kohn Hermin. Dr. Fischer Béláné, Verner Károlyné, Aschber Józsefné, Ruprech Sándorné, Veisz Minka (Dörögh), Lövensohané és lánya (Dörögh). Krauz Josefa (B.-Tomaj). Újdonságok. * A Veszprém — jutási szárnyvasut ügye már annyira előrehaladt, hogy az illetékes engedélyei biró pénzintézetek, a múlt héten egy mérnököt küldtek le az eddig teljesített előmunkálatok megszemlélésére és felülvizsgálására. Az illető mérnök vélemények előter­jesztése után azonnal hozzáfognak az építkezéshez, úgy hogy körülbelül a nyár derekán, vagy legrosszabb eset­ben az ősz elején fog átadatni ezen vicinális vonal a közforgalomnak. Minderről azonban jövő lapunkba bővebben ! * A Veszprémben állomásozó honvéd huszárság évi október hóban Pápára, a gyalogság pedig Pápáról v rosunkba vezényeltetik át állandó tartózkodásra. Ez elL az intézkedés ellen úgy Veszprém, mint Pápa polgá sága kérvényét fog felterjeszteni a honvédelmi ír niszteriumhoz. * Halálozás. A veszprémi izr. polgárság egy érd m ékben megőszölt tagját, Heller Lajos hitközségi főjeg zőt kísérte folyó hó 6-án az örök nyugalom helyére, boldogult városunkban hosszabb ideig, mint néptani működött, később pedig 42 hosszú éven keresztül v< az izr. hitközség főjegyzője. — Temetése általános rés vét melle tt ment véghez. Legyen könnyű a föld hamva porai fölött ! A kiadott családi gyászjelentés igy har zik : Alulírottak fájdalommal telt szívvel tudatják maguk úgy az összes rokonság nevében a felejtheti ós szeretett térjenek, a legjobb apa, nagyapa és apósn Heller Lajos urnák a veszpréni izr. hitközség 42 éven volt főjegy zőj ének, folyó évi február hó 4-én d. u. 1 ó: kor, életének 75-dik évében rövid szenvedés után bel vetkezett gyászos elhunytat. A boldogultnak hült te mei folyó hó 6-án d. u. 3 ólakor fognak a veszprémi i sirkertbe örök nyugalomra tétetni. A szertartás az i imaház udvarában tartatik meg. Veszprém, 1884. í ruár hó 6-án. Áldás és béke lengjen hamvain! Hel Rozália szül. Poppermint neje, Heller Gusztáv, Herrn Amália, Emona, Laura, Paulin. Ida, mint gyermel Schwarcz Ignácz, Szécsi Zsi^mond, Hof mann Bt Bornstein Ignácz, Kohn Jakab, Biummer Kálmán, m vők. Schwarcz Vilma, Ilka, Laczi, Jenő, Ernő, Hoffms Ida, Hugó, Hoffmann Ernő, Olga, Bornstein Irén, Ke. Manó, Brummer Etelka, Józsi, mint nnokák. * Uj plébános. Ft. Magyar Jánosnak veszprt kanonokká történt kinevezése folytán megüresült sióf plébániára — mint biztos helyről értesülünk ft. Ro István veszprémi káplán, a veszprémi társasélet eg kedvelt tagja — fog kiueveztetni. Gratulálunk a m érdemle tt előléptetéshez 1 * A Béig és Kohn-féle régi jó hírnek örvendő n: kereskedés múlt hétfőn este csődött jelentett be s eset rendkiv üli feltűnést keltett nemcsak városszél de a vidéken is. Nem lehet csodálni, hogy a pangó let forgalommal fezemben, manap a legismeretesb ü; sem bir saját erejéből fenállani s a nevezett ezége az kényszeritó a csődbejelentésre, hogy biztos helyek várt összege k a mostani lejáratkor nem folytak be ezég, a csőd napjáig megfeszitette minden erejét, K fizetéseit teljesíthesse s többi közt a helyi takarékpó tárnak is több összeget fizetett; de elvégre is nem 1 minden kötelezettségnek megfelelni—s fizetni képte lett. A csőd igy valószínűleg nem sokáig fog tartar a hitelezők mielőbb ki fognak elégittetni. * Változások a veszprémi püspökség sümegi i dalmának tiszti karában —KijátzjElek sümegi intéző halálozása folytán a sümegi urodalmi tiszti karban a vetkező változások állanak be : Sümegi Tivadar de ispán hasonló minőségben Sümegre, Pintér Lajos polcai ispán pedi Deákiba helyeztetik át; az ekként ti sedésbe jött tapolcai ispáni állásra Lök Kálmán süi gi ellenőr neveztetik ki. E változások april hóban nak életbe lépni. * Veszprém város megtiszteltetése. A még itju s már is oly szép eredményeket kivívott „Bala egylet“ és az „Országos tisztviselők egyesülete“ jövő nyáron, a pünkösdi ünnepek alatt testületileg rándulást rendez a Balaton vidékére . — Ez alkalc mai városunkat és útba ejtik s egy napot szándékoz: falaink közt tölteni. Hisszük, hogy városi hatósági és polgárságunk kellő ovátióval fogja fogadni a két les egyletet, melynek tagjai közt annyi jeles egyéne a magyar nemzetnek.— * A helybeli intelligens közönség körében moz lom indult meg az iránt, hogy saját kebelében egy lárdát alakítson. E czélból már egyes intézkedések i is tétettek. S mivel az eszme megvalósulásán oly fiák működnek, kiknek e téreni tehetségük és szaki zetségük ismeretes, hisszük, hogy az ige mihamar testé fog válni. Üdvözöljük a szép eszmét s üdvözöl annak megpenditőit! * Magyar János volt siófoki plébánost, most y prémi kananokot a múlt hétfőn igtatták be ünnepé sen a helybeli székesegyházban kanonoki állásába, egyházi szertartáson számosán voltak jelen. * Éretienség. A múlt szombaton a Jeruzsálemhe városrész egyik házában családias jellegű mulatsá tartottak. A ház előtt hosszú szálfák voltak ősszel mozva s ezen szálfákat hihetőleg boszubol, vagy rósz fából ismeretlen tettesek az utczán keresztül fekteti A keresztül fektetett szálfáknak egy bérkocsis nekih va a sötétben majdnem lovai lábát törte rajtuk ös Koch Antal ismert levélhordó pedig a kora reggeli ó: ban a postára sietvén, átesett a gerendákon s jele kény sérüléseket szenvedve vagy 10 perczig feküd földön eszméletlenül. A mulatságból hazatérők is resztül bukván a sötétben láthatlan akadályokon, töl kevésbé sérüléseket szenvedtek. A rendőrség nyonu a tetteseket, kik ezen ereilen tréfával még emberéi is áldozatul ejthettek volna igen könnyen. Nagyon < szerű lenne a jövőre nézve azonban az, bogy a ren őrjárat éjjelenként az oly házakat, hol mulatságok tatnak meglátogatná, hogy minden ilyen roszakai nyegleségnek egyszer mindenkorra eleje vétetnék. * Időjárásunk a múlt napokban oly annyira ei volt, hogy a fák rügyezni kezdtek, sőt még a ta kedves hirnöke az ibolyais előjött télirejtekhelyéből, két szép csokrot már piaczunkon is láttunk árulni. Pé ken azonban az idő egyszerre hűvösre vált, úgy 1 a meleg téli kabátban is fáztak az emberek. Miut b hozzák a Bakony egyes részein havazott is. * Egy veszedelmes zsebmetszőnőt fogott el a rosi rendőrbiztos folyó hó 7-én, ép akkor, midőn £ helybeli „Huszár“-féle korcsmában mulatott bujábí „nemes“ foglalkozású nő neve Lengyel Erzsébet esi szabadi községben látta meg először a napvilágot, rosunkat már többször szerencséltette „becses“ jeli tével, igy a múlt hó 27-én is követett el több lo] Elfogatása sensátiós volt, amennyiben erős ellentá fejtett ki s ez csődületet idézett elő. Illetőségi bel fogják tolonczolni. * Országos vásár. A Bálint-napi országos \ hétfőn, folyó hó 11-én fog megtartatni városuukbai * A himlő járvány városunkban a hét folya szünetelt s általán kevesebb áldozatot követelt min év bármely hetében. * Csalárd rokon. Olasz István Szent-király badjai egyén, ki már minden ingó-bingó vagyon; nyakára hágott, napokban a városunkba jővén, a közé kerített hivatalos végzés segítségével a helyi adóhivatalból rokonai részére kiutalt 45 irtot felve elverte az utolsó krajezárig. Az atyafi-ág most b ütheti a pénznek nyomát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom