Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-12-24 / 52. szám

Veszprém, 1883. Karácsoni rendkívüli kiadás. (52. sz.) Hétfő, deczember 24. TESMID FIHEU ur MEGYEI S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre ............................... . , . 6 frt — kr. Fél évre......................................................3 frt — kr. Negyed évre............................................1 frt 50 kr. Egyes pélpányok ára 15 kr., s kaphatók a kiadó-hivatalban. mmimmm mmmrn Előfizetési pénzek a kiadó-hivatalba, Yeszprém, horgos-utcza 105. szám küldendők. HIRDETÉSEK és NYILTTE REK a kiadó-hivatalban fogadtatnak el. Egy hasábos petitsor (tere) 6 kr. ; nyilttér petitsora 20 kr., s a bélyeg. A c7orkoQ7tnvfll prfpkP7hfltni nannnta 12- ° “““ SZERKESZTŐSÉG: Veszprém, horgos-utcza 105. sz. hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendő KÉZIRATOK VISSZA NEM ADATNAK. Karácson ünnepén. Veszprém, 1883. decz. 24. A keresztényvilág ma üli legszebb, legszentebb ünnepét — a boldog karácsonyt. A föld minden ré­szén, a világtengerek határain is túl, mindenütt, hova a Megváltó örökigaz igéinek viszhangja, a sza­badság s erkölcs vallása eljutott — ma ott liálaadó szívvel borulnak térdre a népek milliói s áhítattal lelkűkben emlékeznek meg az Istenember megváltó születéséről, a melynek immár ezernyolczszáznyelcz- vanhárom éve. Nagy idő, hosszú idő! Az örökigazságok hir­detői bejárták a föld minden részét, s ha az apostoli ihletett szózat az áhitat szent tüzére gyujtá is az emberek keblét — hány vértanúhalálnak kelle esnie mennyi üldöztetésnek volt még kitéve a megtért ke­reszténység, mig győzött az Igazság, az Istenfiának megváltást hirdető szózata ?! Ma diadalmasan lobog a vérkeresztséges szent egyház lobogója s a vértanuság szent jelképe — akereszt — az imádat dicsfényével övezve, vezér- fényül ragyog a kereszténység milliói előtt. . . . Megváltatánk! A zsarnokság, a vakhit, a tévtanok hatalmas, ‘büszke országai rombadőltek; a századok történelme kitörülte a bűnös századok érvényét a világegyetem­ből s az Istenember igéi uralgnak törvényvben, er­kölcsben az egész polgárosult emberiség fölött! Ah e napon, a megváltás szent ünnepén száll­jon a mi lelkűnkbe is a halhatatlan Örökigazság iránti szeretet szent tüze, s melengessük azon a múl­tak bűnei bánatát. . . . A boldog családi körben, az örömtől, boldog­ságtól piruló arczu gyermekeink körében, midőn édes vizszaemlókezéssel eszünkbe jut az egykoron átélt boldog gyermekéden: midőn újra boldogok vagyunk e szent estén s a mások boldogságát is őszinte szív­vel óhajtjuk, — oh tegyünk mi is szent fogadalmat, hogy a Megváltó hagyományát, az Igaz, Jó iránti sze- retetünket megőrizzük s igaz hittel, igaz lélekkel az önzetlenség, a felebaráti szeretet ösvényére térünk, hol egykoron a töviskoszoruzottt Istenember áldó szívvel járt. Ha igy, — akkor földi bajainkat könnyebb szívvel viseljük el s örömeink, boldogságunk millió­szórta nagyobb gyönyört ad, mint a rideg világ min­den hiúsága ! Ha szivünk nyugodt s lelkiismeretűnk tiszta, lesz; ha igazért, Jóért eseng a lelkünk s csak ezért s ennek élünk: akkor érdemesek voltunk eleink vér- tanuságára s az Üdvezitő halálos megváltására. Ily szent fogadalommal lelkűnkben ily tiszta vágygyal szivünkben üljük meg az örökszentsóges ünnepet, — a boldog karácsonyt. Karácsonyest. Veszprém, 1883. decz. 24. A gyermekvilág öröme, legtöbben várt ünnepe — boldog karácsonyest. Ami csak piczi szív, piczi lélek van a földön, az mind betelik ma este csodás boldogsággal. A kis Jézus megemlékezett az 6 apró barátairól s elhozta midenik- nek az ő vágyai netovábbját. Kis Jenőke olyan fura pa­ripát kapott, amelyik mindig nyargal s még se tud ki­szaladni a szobából, — Margitka, Jolánka siró-rivó babákat kaptak, igazi szemmel, még ülni is, sírni is tudnak. Sóba ilyen boldogságot. Körülfutkossák az aranyos fényes tarkacsecsés ka­rácsonyfát s örömteli arczczal mutogatják a jó papának, jó mamának, bogy mit hozott nekik a kis Jézus; lo-le- veszik a legszebb piros álmát s megkínálják vele a jó szüléket, még az öregmamának is jut a fáról. Az a jó öregasszony pedig fogadja jó szívvel a kis apróságok örömajándokát; reszkető kezeivel meg-meg- simogatja aranyos göndörfürtös kis fejecskéiket a mig piros üde arczaikat fonyadt sápadt ajkaival megcsó­kolja, titkon könny lopózik a szemébe . . . régi boldog örömnapok szomorú emléke! Karácsony, karácsony ! A gazdagok dús asztalain drága étkek, sütemé­nyek, tüzes borok és finom csemegék ; a szegények kuny­hóiban bax-nalisztből sütött vékony lepények s a ron­gyokba burkolt kis gyermekek dermedt hideg ujjacskái közt krajczáros kemény mézesbáb . . . A gazdagok fényes szalonjában elegáns úri tár­saság, vidám dal s zene ünnepélye van; a szegény em­berek a mécs világa köré gyűlnek a szegényes' vacsorá­hoz, el-elbeszélgetnek arról, hogy az u Fa k n á 1 most mennyi drágaságot osztogat a kis Jézus. — Majd elő­veszik a kereszttel ékített szent könyvet s elolvassák a Megváltó születése örök szép történetét, Bim-bam . . . szól az éjféli harang. A gaz dagok puha vánkosra, dagadó selyempárnákra hajtják mámor­terhes fejüket; a szegények felöltik a száz foltu, ócska köpenyt s mennek a templomba. Karácsony, karácsony! Kis fiúnak, kis leánynak, gazdagnak, szegénynek boldog ünnepe van. A jó apa, a jó mama, ha szegény is, azért meg­hívják szegényes viskóikba a kis ajándokosztó Jézust, s ha nem is aranyból, ha csak festett fából is, de meg­hozza a szegény gyermeknek is a karácsonfiát. Hanem ahol nincs jó apa, ahol nincs jó mama . . . ott bizony szomorú ez a mai boldog est. A kis árvákvak nincsen kis Jézusuk. A kis árvák­ról nem vesznek tudomást a jó angyalok, akármilyen jók is. Azoknak a boldogtalan kis teremtéseknek ingyen is jóknak kell lenni; azoknak nem jár ajándék, azoknak nem jut az örömből.... azoknak csak sírni szabad. De nem. A jó Isten nem hagyja el az ő kis nyo­morult gyermekeit sem. lm, ott a füredi nagy árvaház kis szegényeinek is örömjük van. Száz meg száz gyönyörű ajándokat oszt ki ma este köztük az 6 jó édes apjuk, a derék igazgató, amiket a jólelkü, jószivü veszprémi kereskedők küldtek nekik. Mikor ezeket a sorokat olvassa a közönség, hatvan szegény árvagyerek örömkönyeit sírja ott abban a szo­morú házban s piczi sziveikkel áldják a jó embereket, kik jótékony kézzel megajándékozták őket, akiknek senkijük, semmijük e földön. A meghalt szülék árnyai megjönnek közzéjük a szellem világból s velük örülnek. . . . S Isten zsámolyánál, melyhez oly közel van­nak, mondják el örök hálájukat azok iránt, kik elha­gyott árváikkal im jót tevének. ... És Isten meghallgatja őket! Karácson, karácson ! A szeretett Istenemberénok születése perczében szülessen újra a mi lelkűnkben is az emberszeretet! S kalauzoljon el e Yesta-tüz az élet sötét, rideg ösvényein által. Kompolthy Tivadar. Újdonságok. * Karácsonest. Mire kedves olvasóink lapunkat kézhez kapják, immár beköszöntött a legszentebb nap, a karácson estéje. Minden kis kuuyhóban kigyult ma a viaszgyertyák reszkető fénye, emlékeztetöleg arra, hogy a világ világossága is e napon született. Ez a nap a gyermekvilág öröme, az istenfia bőven osztja e napon adományait. Ez a nap a keresztény világ legmagaszto- sabb ünnepe, melynek legboldogabb eltöltését kívánjuk úgy tisztelt olvasóink, mind lapunk munkatársainak. * Árvagyermekek karácsonfája. A b.-füredi szere- tetbáz kis árvái részére felállítandó karácsonyfára la­punk szerkesztője gyűjtést indított meg városunkban, mely gyűjtésnek eredménye oly meglepő volt, hogy vá­rosunk kereskedői vetélkedve iparkodtak járulni ado­mányaikkal a szent czélra. Midőn a kis árvák ne­vében legforróbb köszöuetünket nyilvanitanók, egyúttal kötelességünknek tartjuk közölni a jó szivü adakozók névsorát: Béig és Kohn czég 6 féle játék, Meiszner Li- pót 2 féle játék, Özv. Krausz Sándorné 2 pár kézelő gomb, Kindl Béla czukorkák, Gunst Ignácz 2 féle játék, Steiner I. Moritz 6 drb zsebkendő, Müller Mátyás há­romnegyed kilo czukor és 5 drb narancs, Sauer Her­mann 1 belső ing,Bucskónó s Kovácsáé 20 db báb, Roth­hauser Móricz 1 drb kendő, Schill Ede 1 kilo czukor, Ornstein J. 6 drb érczirónt, 2 csomag toll, 7 drb óra, í drb játék, 4 drb notes, 1 tárcza, Boór János 60 drb báb és 37 drb gyertya. — Eszterhay Ferencz dió és füge, Bánóczy Mór 2 csomag, játék, Steiner Mór dió, Knau Gábor dió és füge, Schwartz Ignácz czukorkák és füge, Steiner Adel 2 pár harisnya, Süss József czukorkák, Krammer Ignácz lnyakkendő, Pfeifer Ignácz 10 db báb, Nay Mór és fiai 60 drb zsebkendő, Ungar Lipót füge és czukorkák, Schwartz Antal 2 nyakkendő, Keresztes József 1 koszorú füge, Gscbeidt Gyula 4 drb notes, Vizner János 1 koszorú füge, Menczel Adolf 4 féle játék, Ruttner Sándor I pár uj csizma, Gscheidt István fé kilo kevert czukorka, Bokrossy Viktor 1 koszorú füge. Kollin Lázár egy nagy téli nyakkendőt. Az adományok a mai napon kocsira téve két ládá­ban, rendeltetési helyükre lőnek szállítva, ott Nagy Áron derék igazgató megható beszédet intézett a kis árvák­hoz és azok örömkönnyhullásai közt osztá ki a családi tanítókkal egyetemben a szép ajándékot. Az adományok összegyűjtésére nagyságos Foriutos István kanonok ur volt szives fogatát rendelkezésünkre bocsáj tani. * Tudomásul. Az iparos ifjúság által f. hó 25-ére tervezett batyubál, közbejött akadály miatt elmarad. Megtartására újabb batáridő tűzetik, melyre újabb meg­hívók fognak szétküldetni. * Tolvaj betűszedő. Krausz Armin könyvnyomdá­jában alkalmazva lévő Krausz Samu nevű betűszedő, ki állítólag a helybeli sunyi lapoknak munkatársa és színi referense volt, tegnap vasárnap 18 frtot gazdájától a pénzfizetés alkalmával ellopott s vasútra ülve útra kelt, a rendőrség azonban elcsípte. * Öngyilkossági kísérlet. Ruttner Sándor helyi nagykereskedő ur Széli János nevli kocsisa állítólag ön­gyilkossági szándékból ma délelőtt a Cser erdőben lévő kútba ugrott, de kimentették. * Meghívó a Balaton-egylet által 1884. évi január hó 9-én a fővárosi vigadó éttermeiben b.Splényi Ödönné Blaha Lujza asszony, Kordin Mariska, Krivácsy Ilonka és Palotai Piroska k. a., Jókai Mór és Gassi Ferencz urak szives közreműködésével tartandó tánczvigalom- mal egybekötött Hangversenyre. — Gróf Eszterházy László, egyleti elnök, Gróf Nádasdy Forencz, egyleti alelnök, Dr. Fenyves*y Ferenez, k. sz. o. elnök, Salamon Ádám. k. sz. o. társelnök, Sziklay János, egyleti titkár, Komlódy Gyula, k. sz. o. titkár. * A budapesti állami kösópipartanoda igazgató­sága felkérni mindazon gyárosokat, géptulajdonosokat és földbirtokosokat, a kiknek vizsgált kazánfűtőkre van szüksége, hogy ilyenek nyerhetése végett hozzá (VIII. bodzafa-utcza 28. sz.) fordulni szíveskedjenek. * Hálanyilvánitás. Mindazon ismerőseim és jó ba­rátaim s általán mindazok, kik felejtbetlen nőm teme­tésén jelen voltak, s igy részvétükkel súlyos fájdalmam enyhiték, fogadják e helyen magam és családom nevében legforróbb köszönetemet.Veszprém, 1883. deczember 23. Várj as Laj os. * Veszprém város tisztikara a mai délelőtt folya­mán tisztelgett Véghelyi Dezső alispán urnái, mint az újonnan megválasztott megyei tisztikar fejénél. Az alis­pánt Kovács Imre polgármester üdvözölte, mire az alis­pán meghatott szavakat válaszolt, hangsúlyozván a vá­rosi és megyei tisztikar közt továbbra is fentartandó jó viszonyt, barátságot, kérve a városi tisztikarnak tá­mogatását, s hogy Veszprém városának emelése érdeké­ben a jövőben is meg fog tenni minden tőle telhetők. * Hajmáskérröl értesítik lapunkat, hogy ott Pol- czer Antal buzgó plébános ur ez évben is a közerköl- csiség és vallásos érzet nevelésére szokásos karácsoni játékot rendez. Évek sora óta registráljuk e jeles pap­nak nemes fáradozásait, melyekkel községében szeretett atyjává vált. Az isten éltesse őt sokáig! * Bauer Károly s Kreutczer István mészárosmester urak üzletében ez évben is látható a virágokkal ékesen díszített kirakat. Bauer Károly ur ezenkívül regi szoká­sához biven az ünnepek alkalmából ismét fog a város szegényei közt nagyobb mennyiségű húst szétosztani. * Kinevezés) Mint értesülünk, a devecseri kir. já­rásbíróságnál megüresült kir. aljbirói állomásra Takács Lajos, helyi kir. tvszéki jegyző neveztetett ki. Midőn fájdalmunkra esik megválnunk társas életünk az ifjú tagjától, egyúttal őszintén gratulálunk előléptetéséhez. * A vörősberóny-almádí posta jövő év január el­sőjével kezdi meg működését. Kézbesítési köre Vörős- berény és Almádi községek lesznek. A szentkir.-szabad- jai postával gyalogjárat által lesz egybekapcsolva. * Karácsonfa az óvodában, A mai nap délutánján 5 órakor egy díszes karácsonyfa lett felállítva a helybeli óvodában, nagy örömére a mindenrendü és raugu apró népségnek. A karácsonfa felállítására a szülök adakoz­tak, a fát pedig Babay Kamilla k. a. díszítette föl sok ízléssel. A rajta lévő sok csecsebecse szétosztatott a kis apróságok közt. A szegény ember karácsonya. Orbán József hely­beli szegényebb sorsú lakosnak egy kövér disznaját haj­tották el a mai nap virradójára. * Halálozások. F r i k k Mihály derék polgártár­sunk neje a múlt hétfőn kínos szenvedések után elhunyt, maga után hagyva bét gyászoló árvát. Ugyancsak a múlt héten tették örök nyugalomra Varjas Lajosnné úrnőt is. Soólyban pedig Ágoston György buzgalmas néptanító hunyta le szemeit mindörökre. Az örök világosság fó- nyeskedjék nékik 1 Gyerki ór karácsoni ultimói a káyéházban. Boldog önepeket kívánok 1 Beköszönte a nadszerő karácson. Adófelőgyelgő oreság hordozza kriszkindlit ekzekuczios kbocsin a vá- rasházba bele. Bröm-brömm! Szólja a liczetácziós nagy dab ! Boldog öneplést! * Astabaság! ... Miien szörnyő örömgezéresz csinálják, hojd meg­születte Messiás — 1883 év előtte! Szöletne e piczegepóresz ‘Megváltó mast. Mecbt sich besser rentieren. Tonálna mast sakkal több bőn megválthani való! * Kbölönben jobb, ha nem szöleti. Van mast egészen más világ. Hajdanába hoztak neki osztindische császárak tümjén, arangyat, irhát. . . . Mast elgyünnének fűn ünsere apostolische Ma- jesztät ekzekótorok és elvinnének még üvé szentelt phelenkáját is. Tűrjön ki nyakuk, üvók ! * Nevezem szatirikosnak, hojd szerkesztű oreságlébn (fűn ünsere phárt) lótja-fotja föredi szegény jerekek- nek kholledálni krisztkindlit s mikor hazajün, látja, hojd neki is khöldte krisztkindlit szomoróhirő lovag, adófelügyelgő hivataliul. Hászt e ráchmone8Z! * Mihály I Kümmen ze ünd brengen ze mer e gerá- cherte Léberworst, gekbósert! Hojd ledjen nekhem is kharácson! Boldog önneplést l Nyilttér*) Nyilatkozat. Mely szerint alábbirottak, névszerint Hári Mihály és Siliga János, mindketten ősii lakosok ezennel vissza- vonhatlanul oda nyilatkozunk, miszerint azon rabélel­mezési költséget, mely a veszprémi tek. kir. ügyészség­nek Ősi község elöljáróságához behajtás végett intézett hivatalos megkeresése folytán ellenünk követelésbe té­tetett, mindketten még 1878-ik évben Asztaller Kálmán jelenbeni felfüggesztett jegyző kezeihez lefizettük, mely összeg a tek kir ügyészség megkereséséből kilátszólag Asztaller Kálmán által soha be nem fizettetett, — mely összeg mostjjegközelekb f. 1883-ik évi nov. 25-én fizet­tetett csak vissza a szégyen és netáni törvényes hátrány kikerülése tekintetéből Asztaller Kálmán által kezeink közé. Melyről kiadjuk ezen nyilatkozatunkat, sajátkezű aláírásunkkal ezt megerősítve. Kelt Ősi, 1883. decz. 29. Siliga János, Hári Mihály. Előttünk: Hajas Józs. Csizmadia Pál tanuk. Ezen nyilatkozat eléggé megczáfolja azt, hogy a „Veszprémi Független Hírlap“ 49-ik számában Ö3Íköz­ség elöljárósága által aláirt nyilatkozat nem hamis és nem koholt vád, mint azt Asztaller Kálmán állítani merészkedik, mert hogy ő a rabélelmezési költséget el­manipulálta, az elvitázhat] an : nem koholt továbbá az, hogy ily értelmű váduyilatkozat illetékes helyen valaki által tétetett volna, mert a vádnyilatkozat ugyan fen- nebbi nyilatkozat aláírói által tétetett és pedig Ősi köz­ség elöljárósága előtt. Nem hamis bizonyítékokat akart Ősi község elöljárósága koholni, hanem feltárni a tiszta valót a maga eredetiségében. Asztaller Kálmánnak a hivatkozott lap 59-ik számában közzétett nyilatkozata, más, mint az ártatlanság fitogtatott álköpenye, melybe egy avatatlan és félrevezetett bérencz toll bujtatta Asz­taller Kálmánt, mint alvó csecsemőt, melyből azonban nagyon is kidugja magát azon hosszú kéz, mely a pónz- reli manipulatiók körül a kenyéradta községbeli népnek íátrányára oly szabadon és vakmerőn, de eléggé vétke­sen és veszedelmesen játszta annyi éven át szennyes üzelmeit. És ezen Asztaller Kálmán nem ismeri ősi rözség elöljáróságát szellemi fejlettsége és szellembeni tökéletessége hiánya miatt isletékesnek dolgai fölött bi- rálatof mondani, felejti azt, hogy Ősi község előjárósága védte őt szellem azonos állapotában egykoron, de kény­telen volt a kardot eldobni magátol, nehogy a kard vágja saját arczát. És ezen átalában meggyülölt és utált ember merészkedik a gyávaság bélyegét említeni Ősi tözség elöljárósága nevénél, felejti azt, hogy ezen bélyeget csak akkor viselhetné usi község elöljárósága, még eddig minden szenytől megvédett homlokán, ha Asztaller Kálmánnal még valaha kibékülne, azt az 6 reze vagy homloka érintené. Végül pedig még reerimináló határozatot is vá.i ‘elmutatandónak tőlünk, tehát azt is meg fogjuk még számára fekete leves gyanánt szerezni, csak egy kis várakozás. — Az okosnak keveset kell mondani, mert tevésből is sokat ért, de Asztaller Kálmánnak, ha még annyit mondanák, is kevés lenne. Tisztelettel: Pető Ferencz biró, Kará+^u “•> Monos Ferencz, Mészáros István, Pá+W Pál, Dersa Ján. *) E rovat alatt közlö-^ert felelősséget nem vállal a szerkesztőség. . Felelős szerkesztő : Kompolthy Tivadar

Next

/
Oldalképek
Tartalom