Veszprémi Független Hirlap, 1883 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1883-10-27 / 43. szám

qsolatban való nagy fontosságát és főként j ö v e d el­me z ő s é g é t, példában mutatva be egy kisebb (20 mmázsát feldolgozó) kukoriczrkeményitő-gyár mellett létesíthető hizó jövödelmét, mely szerint a beállítható 370 drb ökör hústermelésének értéke, azaz a hizlalási üzletág jövedelme egy évben (300 napi üzem alatt) a 23000 frtot meghaladja, mig a hizó állatok trá­gyája 120 cat. holdnak erőteljes trágyázására elégséges. Érdekes még tudni, hogy a kukoriczából való keményítőgyártást még oly gazdaságokban is sike­resen űzheti, hol a kukoricza maga nem termeltetik, sőt Wágner tanár említ egy németországi gyárat, — mely amerikai lófogu tengerit dolgoz fel, és mely a drágább nyers anyag mellett is pros­perál. Ezen uj iparnak a jövőre való kilátásai ille­tőleg megjegyezhető, hogy abban túltermelés tehát jövedelmezőtlenség nem is képzelhető, mivel eddig túlnyomólag búzából gyártatván keményítő, ezen nagy piaczi ára folytán értékesebb terményünket van hivatva helyettesíteni a kukoricza, tehát a termelést egyszerűen a nyers anyag változtatása fogja átalakítani. Gazdáink, kik földbirtokuk jövedelmezőségét emelni kívánják, az im röviden jelzett uj mezőgaz­dasági iparágban oly tényezőre tehetnek szert, mely- lyel marhatartásuk jövödelmét — olcsó és kitűnő takarmány által, továbbá a földeik termőerejének fentartására és helyreállítására szükséges gazdag trágyázást és végül piaczi termények (búza stb.) termelésének fokozását bizton elérhetik. Wagner tanár ur ez érdemben a hozzá (Budapestre, Erzsé- bet-tér 19.) intézendő tudakozódásokra bárkinek készséggel szolgál bővebb felvilágosítással. Erdő-ügy. Kisovits József apátkanonok ur, mint az erdé­szeti albizottság elnöke, a megyei erdőket illetőleg a következő „Hirdetményt“ teszi közzé, melyet te­kintve az ügy fontosságát — egész terjedelmében, az alábbiakban közölünk: Az 1879. évi XXXI. törvczikk értelmében az erdők felett gyakorlandó államfelügyelet biztos ala­pon való teljesithetése érdekében szükséges, hogy „az erdők nyilvántartási törzskönyve“ czim alatt oly munkálat készíttessék, — mely az egyes erdőbirtokosoknak a törvényben meghatározott cso­portok szerint, nevezetesen a talaj (vód-erdő, futó homok, feltétlen és nem feltétlen erdő-talaj) és tu­lajdonjogi minőség, (állami, törvényhatósági, községi, egyházi testületek és személyek kezében levő köz és magán alapítványi, hitbizományi, közbirtokossági, részvénytársulati és magán tulajdont képező erdők) szerint elkülönített térfogatára vonatkozó adatokat magában foglalja s mint ilyen az erdőbirtokosokkal szemben alkalmazandó törvényes rendelkezés czél- jaira megbizható tájékozást nyújtson. Miért is a kir. erdőfelügyelőség a hivatala használatában levő részletes törzskönyveket és pedig a legújabb kateszteri adatoknál tintával, a régibb adatokat pedig az utólagos helyesbítések könnyebb eszközölhetése végett — ironnal lemásoltatván; — ezen törzkönyvek az erdészeti albizottság 62. 59. érd. alb. 1883. számú határozata értelmében 1883. A Kalán Pista ezalatt meg ott mulatott a belső szobában a csaplárosnéval, aki saját szavai szerint „felesége, testvére, édesanyja, mindene volt neki.* A molnárnak sohasem lettek meg a disznai. Egy esztendő múlva tudta meg, hogy saját disznai húsából tartották jól a zsandárok Kökényesben. Ilyen volt a zsandárvilág világ hajdan. Milyen lesz a jövőben ? Magyar Gyula. Az Etsch völgyéből. A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez. Merán, okt. 24. Sokan hallottak már egyet-mást a hires Merán fürdőről, illetőleg klimatikus gyógyhelyről, melynek enyhe éghajlata alatt, annyi mellbeteg leli felgyógyu­lását. Nem is mindennapi hely ám az, mikor Európa minden nemzetsége képviselve van, sőt még a másik világrészekből sem restelik megtenni a hosszú utat. Persze nem a maguk jószántából, hanem az orvos ren­deletére. Dél-Tirolban fekszik és az ortlesi és ötzthali Alpoktól van körülvéve, 324 méter magasan az adriai tenger felett s nem épen déli, hanem hegyektől be­zárt és széltől védett fekvésének köszönheti enyhe, szerencsés éghajlati viszonyait. Az ember azt gon­dolná, hogy egy katlanba van bezárva, melyből ki­jutni csak úgy lehet, ha tetején mászunk ki. De ha jobban vizsgálódunk, megtaláljuk a kijárást az Etsch folyó mentében. A vidék szépségeinek leírásával hasztalan foglalkoznám, mert az ón toliam csak aczélból van. A legmerészebb képzeletet is túlhaladja azon pompa, melyben a természet itt tündököl. Aki szebbet nem látott, azt mondaná, hogy itt kezdte meg a természet remekelését, és itt is végezte be. Maga Merán egy 5000 lakossal biró városka, melynek jeles közép iskolái vannak, lakosai ipparral föld- és szőlő miveléssel foglalkoznak. A városon a Passer folyócska fut keresztül, mely az itteni hegyekből ered és az Etschbe ömlik. Annak partjain vannak a leggyönyö­rűbb sétatérek. A városi közönség csak vasár- és ünnepnapo­kon látható, hétköznapokon muzsikálhatnak ő miattok akár mennyit, mégis dolguk után járnak. De vasár­napokon ki is csipik e helyett magukat. Az igazi tiroli öltözetben, olyan önérzetesen lépkednek el a séta-téren a fürdő vendégek között, mint a kis királyok, gondolják magukban : több jussom van nekem ide, mint neked, mert én legalább otthon vagyok. A 9 hónapból álló fürdő idény három szakaszra osztatik u. m. őszi vagyis szőlő gyógymód, évi november hó 1-től 1883. november hó 15-ig a szolga bíróságok székhelyén közszemlére tétetnek ki. Felhivatnak ennélfogva az illető erdőbirtokosok, miszerint a szóbanforgó törzskönyveket illetékes szolgabirói hivataluk székhelyén 1883. évi november hó 1-től 1883. évi november hó 15-ig tekintsék meg s a saját, vagy mások erdőbirtokára vonatkozó erdőbirtokára vonatkozó észrevételeiket s egyszer­smind abbeli nyilatkozatukat, hogy erdejüknek véd­erdővé történt kijelelése ellen van-e valami észre­vételük, vagy nem — 30 nap alatt, tehát legkésőbb 1883. november hó 30-ig az erdészeti albizottsághoz írásban nyújtsák be. A véderdők közé sorozandók: 1. Általában az olyan, meredek hegyoldalakon levő erdők, melyeknek tarvágás utján való eltávolí­tása esetében az illető hegyoldalakon kőgörgetegek, kő- és földomlások vagy csuszamlások, avagy a talaj és közét viszonyok természeténél fogva kopárságok s illetőleg a talaj és fekvés általánosan ismert mi­nőségénél fogva vízmosások képződhetnének. 2. Mindazon erdők, melyek álló fakészletének egyszerre való eltávolítása esetében a szomszédos helységek, erdő, vagy más mivelési ághoz tartozó területek termőképessége, avagy ipartelepek, másféle épületek és építmények, száraz vagy vízi közlekedési utak fentartása és használatának biztonsága áradá­sok, szélvészek, hófúvások, görgetegek, homokfuvatok stb. keletkezése által veszélyeztetnének. Végre megjegyeztetik, hogy a véderdők teljes adómentességben, vagy a viszonyokhoz képest adó- kedvezményben részesülnek. Veszprém, 1883. évi október hó 24. Kisovics József, az erdészeti albizottság elnöke. Törvényszéki csarnok. (Bűnügyi tárgyalások a Veszpr. kir. törvényszék előtt.) 1883. évi október hó 30-án. Hatóság elleni erőszak miatt vádolt Rosenberg F. és társ. elleni ügy — végtárgyalás. — Lopással vádolt Szanyi Farkas József — végtárgyalás. Október hó 31-én. Hamis vádaskodással vádolt Peiczer Józsefné elleni bünügy — végtárgyalás. — Lopással vádolt Vincze Gábor s társai — végtár­gyalás. — Lopás bűntettével vádolt Méreg János s társai elleni bünügy — végtárgyalás. A VIDÉKRŐL. Lepsény, október 25. (A „Veszpr. Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez.) A szüret befejeztetett! Mennyiségileg elegendő, minőségileg jó bort szűrtünk. Az erjedés közel van a befejezéshez; sokaknál a must helyén már ott van téli idény, s a tavaszi idény vagy savó gyógymód. Vannak olyanok, kik csak az egyik idényt töltik itt, de viszont olyanok is vannak, a kik mind a három évad alatt itt unatkoznak. Hogy is; ne bizony unat­kozni kell az embernek, midőn a „válogatott“ cseh trombitások bele öntik minden érzelmeiket a sárga rézbe, nekünk meg hallgatni kell, a fekete lélekből eredt „Schwartz-Gelb“ hangokat. Jó hogy kevesen vannak itt magyarok, máskép talán elkárhoznának itt. Lengyelek illetőleg oroszok legtöbben vannak, kik minden jóért s rosszért egyaránt lelkesülnek. Buzgó látogatói a minden szerdán megtartott táncz- mulatságoknak hangversenyeknek. Az asztalnál ők a hősök, a társaságot beszéddel ők tartják. Az olvasó terembe is be-belátogatnak, hogy szeretett újságaikat elolvashassák. Magyarnak, ott semmi keresni valója nincs, mert 70 újság közül, csak egyetlen egy ma­gyar sem található. A kölcsön könyvtárakban is, ha minden nyelven kapható valami, magyar bizonyára hiányzik. Thalia papjai a héten érkeztek meg, hogy a „Kursalon“-ban felállított oltáron áldozatokat mu­tassanak be Isten-asszonyuknak. Minden héten két vagy háromszor fognak előadást tartani. A betegek megelégesznek annyival is, de a színigazgató, alig. — De nem a táncz, se nem a színház, a valódi mulatsága a fürdő vendégeknek. Nem. Ok egy szebb, dicsőbb után vonzódnak, melyet halandó nem képes nyújtani. Ez a természet panorámája. Meg fognak egy hordárt, kik nagy mennyiségben találhatók minden utcza sarkon, s elvezettetik magukat oda, ahol a legtöbbet, legszebbet s legregényesebbet lehet látni. Igazságuk van. Hol van lélek emelőbb valami, mint a természetet egész pompájában szem­lélhetni. A bérez koszoruzta hegytetőt, alatta elfutó, csevegő patakkal, harmóniát képezve az ágon csi­csergő madarak szavával. A legszebb és legérdeke­sebb kirándulási pontok Tirol. vára, Schenna és Lebenberg, melyek nemcsak pompás kilátást nyújta­nak, hanem, mint történelmi nevezetességek, érdekes antik dolgokkal is rendelkeznek. — E hónap köze­péig pompás időjárásunk volt, az ég azúr kékjét egyetlen bárány felhőcske sem zavarta mer. A hőmérő napsugárnál még 25 fokot is mutatott Reomur szerint, de az esték és reggelek mindenkor hűvösek voltak, mint mindenhol az Alpesek között, ahol az úgynevezett csapadékok léteznek. Most már itt is beköszöntött az ősz, a hegyeken hó, a völgy­ben pedig esőzések vannak. A séta-terek tele van­nak a fákról lehullott sárga levelekkel, s ezek az emberben bus érzeteket költenek, hiába tisztittatják el onnét, azért mégis csak lehullanak azok, mert itt van az ősz. Vessel Károly. az — ujbor. Kezdetét vette a pinczejárás, a borkós­tolás kora. Iszunk már csak azért is, mert a finánc­miniszter uj rendbeli adókkal szándékozik megör­vendeztetni bennünket. Uj adó, uj fizetés, no de mi szívesen fizetünk, ha a haza sorsa ilyenformán kívánja. Megbirtunk mi már más rendbeli adókat is fizetni, miért ne bírnánk meg az ujjjakat. — „Hej, haj igyunk rája, uj adó lesz aratasra.“ A lepsényi jegyző, Nagy Géza ur elhalálozása folytán megürült jegyzői állomás helyettessel töltetett be a választás napjáig. Helyettes jegyzőnek tek. Kenessey Miklós enyingi szolgabiró Szüts Ákos oki. jegyzőt nevezte ki. Alkalmasabb, a közbizalomnak jobban megfelelni tudó embert, a járás derék szolga- birája nem is találhatott volna. — Lepsény nagy község ily helyettes jegyzőnek szivéből örvendhet. A választási mozgalmakról vajmi keveset lehet hallani, úgy látszik még minden a keblekben honol. Hangulat még nagyon kevés van. Sok fiatal jegyző aspirál a nem éppen kevés jövödelemmel összekötött lepsényi jegyző állomásra. Ki lesz majd Fortuna asszony kegyeltje, azt a jövő fogja megmondani. — Lepsény nagyközség igen érdemes képviselő-testülete annak idejében képes lesz jegyzőjét megválasztani. Lesz-e korteskedés, vagy ellenkezőleg egyhangú választás, az is a jövő és a józanság dolga. Igaz, hogy nem igen van most választás, a hol a kortes­kedés nem volna divatban. Olyan különös, hogy az emberek legszebb jogukat az önválasztást, nem ké­pesek kellőleg megbecsülni. Majd ha nem volna választói joguk, akkor meg az volna baj. Csak azt tennék megválasztok, hogy olyan jelöltekre, akik korteskednek — nem szavaznak, akkor vége szakadna minden rendű és nemű korteskedésnek. A jobb idők majd azt is meg fogják hozni. A kegyelet szép ünnepet tartott folyó hó 21-én a lepsényi ref. templomban Nagy Gézárt — ugyanis akkor volt a gyász isteni tisztelet. A gyászbeszédet amely emlék-beszédnek is méltán beillett volna, a helybeli segédlelkész ur tartotta. Az idő itt is, ott is össze jár! A fák napról- napra jobban hullatják elsárgult leveleiket; a termé­szet halála közelget! A hideg északi szél vadul sü- vült. — Tegnap még kellemes, jó idő volt, ma már borongós, hideg idő van. Esik a hideg őszi eső! — Nagy szerencse, hogy elvetettünk. A búza és rozs szépen kikelt; a meleg napok alatt szemlátomást fejlődött és egyre zöldebb lett. — Már a jelenben jó terméssel biztatjuk magunkat. Adjon is az Isten jó termést. ■— Vetéseink kellemetlen vendégei még nem jelentkeztek. A „cecidonia“ és egyéb törzsvendégei búzáink és rozsainknak még nem szomoritanak ben­nünket. Bár ne is szomoritanának! Csak még egy héti jó időnk legyen: akkor múlhat az ősz, jöhet a tél, — nem félünk! Jeroteus. FŐVÁROSI LEVÉL. (Izgalmas dolgok. — A honatyák. — Akadémia. — Petőfi társaság. — „A kanári herczegnő.“ „Örökké.“ — Eredeti divattudósitás „Á ts és Társai“ női divattermeiből. — Az őszi divat.) Ideges kíváncsisággal kapkod mindenki lapok után, jól esik a kapucziner, fehér, pikoló, Guszti, Zsán alig bírnak eleget tenni az újság falóknak, a trafikok egész ostromnak vannak kitéve az esti lapokért. Igen! Az izgalmas események korát éljük, azon kort, melyre rásütik, hogy „haladó“. — Haladó! de csak a botrányok tekintetében. Ott áll egy büszke, kilenczágu koronára váró apa, Ilona leánya, egy szegény ügyvéd, a gazdag apának volt könyvelője, s egy alsóbb hivatalnok, külömben főur és gróf. Az ügyvéd és leány szerették egymást, s utóbbi regényes módon megszökve előbbi­vel egy németországi rabbi áldását kapták frigyükre. — Nem oda Buda! Kiállt fel a bőszült apa. Nekem grófnő kell. S diktum, faktum. Jött a gróf, mint kérő a dúsgazdag leányért, ki már másnak felesége. Mit neked rabbi áldás. Az első férj sem hagyta magát, s midőn a hymen hirt olvasta a la­pokban nejéről, s a grófról, meghurczolta a „Nyilt- terek“-ben. Szóból kihívás és párbaj lett. Az első férj megbosszulta magát. A másik jelenet már a temesvári kórházban játszódott le, hol gróf Batthyány Zsigmond, a rava­talon fekvő István fiának tetemére borul, s zokogva kiált fel: — Kiáltál bátran, mint egy hős, s lelőttek, mind egy kutyát. Az első férj pedig a törvény kezei között van, hogy számot adjon egy életről. — Miért szerette annak a gazdag leánynak a szivét, miért nem engedte át aunak, aki tán érdekházasságra lépett törvényes nejével? Felfordult állapotok! Midőn az öngyilkosságok, betörések, országbíró gyilkosságok, sikkasztások dicső korát éljük. Szegény, beteg társadalom. Hagyjuk el e szomorú dolgokat, s tekintsünk el az országházba, hol határozott a többség a magyar czimerek leszedése ügyében. „Schön ist mein Oesterreich.“ Ezt a német dalt húzta a katonai zenekar, midőn Zágrábban ünnepélyesen leszedték a czimereket, a horvátoknak vad öröm kurjongatásai között. Több ellenzéki lap fenn akad e dal miatt. Hisz csak nem húzhatták e szégyenteljes esemény kíséretéül a dicsőségünket zengő „Rákóczy induló“-t. Majd, ha elkészül a Király himnusz . . . Csakhogy lesz-e akkor alkalom mihez huzatni. Az ország­gyűlésen a h o r v á t kérdésben csak egy szónok beszélt a kormány mellett, s ez is Horváth (Gyula) volt. A pénzügyminiszter szinte kitett magáért, s budget beszéde az idén is stereotipje volt a tavalinak. — „Az államháztartásban czélom az egyensúlyt helyreállitani. Tehát az adókat felemelem.“ E pár szóban összevont beszéde harmadfél óráig tartott. Polonyi Géza sem hagyta magát, s megakarta vonatni 43 horvát képviselő napidiját. Sokkal igaz­ságosabb lett volna a 152 honatyától vonni meg az egész évi napidijat, vagy kizárni őket a parlament­ből, mikor üresen hagyják székeiket, s ily fontos kérdés eldöntésénél távol maradnak, otthon vadász- gatva, szüretelgetve tarokkozva . . . No, de a bécsi delegátiók miatt vendégszereplés nélkül marad a „t. ház“ egész november 22-ig. Az Akadémiában szorgalmasan üléseznek. Hétfői ülésén Károlyi Árpád értekezett „Ampringen Gáspár kormányzóságáról“, melylyel igen nagy hatást keltett; a tudós szerző a Wesselényi összeesküvést, s ez alkotmánytalan időszakot híven, sok történeti adattal világitá meg; utána nagy készültséggel, s sok uj adattal értekezett Thaly Kálmán az „1683-ik magyar táborozásról“ a török ellen. De a Petőfi-társaság sem vesztegel legutóbbi ülésén Tóth Sándor beszélyét olvasták fel. Ez a „Virginiás asszony“. A hősnő egy prédikátor neje, ki egy ízben megmenti kedvesét: Báthory Gábor fejedelmet, bár ez épen abban a perezben csalta meg, a fejedelmet később meg is ölik, a hős asszony megőrül. Nagy tetszést aratott e beszély. Utánna Torkos László olvasta fel 3 költe­ményét. Végül Balázs Sándor olvasta fel két csinos beszélyét. Az irodalommal karöltve jár testvére a művé­szet. A népszínház kifogyhatlan az uj darabokban. Legújabban Lecoqunak uj operettje: „A kanári herczegnő* ül a napirend trónusán. Egy korcsmáros nejéről kisül, hogy a kanári szigetek fejedelmének leánya, kit sok érdekes jelenet és egész csomó bo­nyodalom után ősei trónjára ültetnek. Ez operettének sok kiváló szép zenei része van. A fejedelemnőt Hegyi Aranka adta, de Pálmai Ilka, mint társnő túltett rajta. Folyton szép közönség előtt ismétlik. A nemzeti színházban Ábrányi Kornél uj vigjátéka a „Csalhatatlan“ került színre, mely sok szép költői részszel bir, de bonyodalma igen csekély. A magát csalhatatlannak tartó diplomata beleesik a legelső tőrbe, s meg ő játsza vetélytársa kezére a fiatal leányt, kit nőül akar venni. Előbbiben Prielle Cornélia emelkedett ki leginkább művészi játékával. Adtak még egy „Örökké“ czimü franczia vígjáté­kot is, mely élénkebb menetű. Egy ifjú szerelmet esküszik egy nőnek, hogy „örökké“ fogja szeretni, s ha az öreg férj meghalt, nőül is veszi. A férj meg is hal, de a lovag Amerikában megnősül ezalatt, s fél volt imádójával találkozni; de a találkozásnál közderültség között az sül ki, hogy a szép özvegy is csak ép oly könnyen vette a szerelmi „örökké“-t, s neki is van már uj férje. Kitűnt a játékban Molnárné. Az őszi saison megérkeztével a divat is meg­változott. Az utczákon, lóversenyeken, estélyeken a leggyönyörűbb őszi ruhákat látok, igy szemlét tartva a hires „Áts és Társai“ női divatezég termeiben, a legújabb párisi bevásárlások igen megragadták figyelmemet. Láttam ott egy igen szép női öltözéket fekete satin merveilleuxból, bársony dísszel. A szok­nya kettős aljjal bir, melyekre hét sor keskeny bár­sony van felvarrva. A derék a vállon és övnél rán- czolt, hozzá csatlakozik a nagy, s bő tunika. Díszét fekete bársony szalag képezi, a derék kivágás körül, az újakon, az övön, a derékon elől fehér csipke betét van. Tovább menve láttam őszi paletot szürke posztó­ból, paszomány gombokkal, paletot peluche gallérral, sötét barna posztóból. Téli köpenyekben is nagy a választék. Volt ott különösen két féle, egyik peluche prémmel, finom posztóból, selyem bélléssel; a másik satin merveilleuxból, peluche és hód prémmel. Majd egy divatos őszi öltözéken akadt meg tekintetem. Ez plaid kelméből készült, sima szoknyával, angol tuniká­val, s mellényes kabáttal. Láttam igen szép sötét bársony ruhát fehér moire mellénnyel. A sima, kerek szoknya elől ránczokkal van kissé emelve, hátul mély hajtások pótolják a tunikát. A derék kabát alakú, vastag selyem zsinórral szegve, a nyaknál egy gomb tartja össze, s elől fehér moire mellény egészíti ki. Kis kihajtó gallér, az ujjakon két gomb képezi a diszitést. Majd a női kalap kereskedésekben mentem, hol igen szép nemez kalapokat láttam toliakkal, melyeknek magas, hegyes tetejét chenille zsinór futja több­szörösen körül; karimája peluche, chenillevel fel­varrva. Fehér tollak diszitik felül, a karima alól pedig színes tollak függnek alá. — A viszontlátásig! Ács Géza. Újdonságok. — Az uj évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük lapunk t. olvasóit előfizetéseik szives megújítására, oly vidéki olvasóinkat pedig, kik némi előfizetési rész­lettel hátralékban vannak, ez összeg mielőbbi szives beküldésére. — Kitüntetés. Szőgyény-Marich László, külügyminiszteri osztályfőnököt Károly ro­mán király a román nagy érdemkereszttel tüntette ki.-- A „Babochay-tért“, mint már em­lítettük, parkírozták és a tavasszal be is fogják f'ásítani. — A mi véleményünk szerint azonban ennek a befásításnak hatalmas ellenségei fognak akadni a hazatért) disznó- és marha falkákban. A zsenge fák csak úgy volnának majdnem meg­menthetők, ha ezt a tért csinos korláttal vennék körül, a mi csín tekintetében sem volna hátrá­nyára városunk e főterének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom