Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-04-15 / 15. szám

A gyilkost mai délelőtt folyamán rendőrkapitá nyunk átadta a tek. k. ügyészségnek, mint halljuk Teller J. hullája felbonczoltatni fog. Midőn a tettes a rendőrök által kisértetett, útközben talál­koztak két szintén lengyel származású egyénnel, kikhez a gyilkos néhány szót oda kiáltott — erre egy lövés dördült el — mely azonban veszélyt nem okozott — de a golyó közvetlen a kisérő rendőrök egyikének arcza mellett surrant el. A két idegen közül az egyik megugrott — a másik azonban el­fogatott. Ez azonnal meomotoztatván, de nála semminemű fegyver található nem volt. Hogy a rendőrökre irányzott lövés honnét jött, azt a rizs gálát fogja kideríteni. A gyilkos alig húsz éves alacsony, barna egyén s nagyon csendes természe­tűnek látszik — úgy, hogy könyek közt beszélte el a történteket. Végtelen szerelme volt oka minden­nek s az a tudat, hogy kedvese meghalt s most már senkié sem lehet, oly lelki megnyugvást adott neki, hogy az egész éjjel nyugodtan aludt a börtönben. — Mindazon kegyeletes résztvevők, kik el­hunyt férjem temetésén megjelenni s fájdalmamban osztozni kegyeskedtek, fogadják mélyen érzett hála- nyilvánitásomat. — Veszprém, 1882. april 15. Özvegy Weiszné, született Fleischmann Julia. — Hálanyilvánitás. Boldogult nőm temetése al­kalmával megjelent tisztelt ismerőseimnek s különösen a b -füredi tüzoltótestületnek szivemből eredt őszinte köszönetét mondok résztvevő kegyeletükért. — B,-Fü­red 1882. april 14. Gyivis János, festő. — A hajmáskéri körjegyző Molnár Ká­roly ellenében, mint emlitök, a bűnvádi eljárást kérelmező és okadatoló iratok a helyi szolgabiró- sághoz beadatván, mindezideig ott vannak és a vizsgálat folyik, hogy erélyesen és az égető szük­séghez képest ez gyorsan is fog történni, szeretjük hinni. Ezen ember, ki állásánál fogva is védőül hi vatva volt lenni a szegény népnek, oly rútul visz szaélt hivatalos hatalmával, saját zsebének javára, hogy azt csak egy olyan istennélküli, tisztában lelkű ember tehette, mint a minő Molnár Károly. Megtette ő azt a szegény emberrel, — kinek ke­nyere is hiányzott, hogy az úgy is tiszisan kive­tett adót kétszeresen is megvette rajta, azután fe­lét magának tartotta. Nem volt előtte szent az árvák és özvegyek vagyona, hanem rabolt és nem is mint egy jóravaló útonálló, hanem miként az utolsó állat, aki a koldusról huzza le rongyait. Ha ilyen emberrel késedelmez az igazság keze, akkor a ké­sőbb elkövetett bűnöket félő, hogy a sors a kése- delmezőkre hárítja. Mert, ha annak az embernek, aki tán egyszer egy meggondolatlan pillanatban követett el félre lépést: nyitva van a börtön, ak­kor az ily emberek számára |is kell, hogy kinyíl­jék a szégyen börtönének ajtaja, hogy ezután ki ne nyiljék mögötte soha többé. — Uj képes néplapot ajánlhatunk t. olvasóink figyelmébe. A „Magyar Újság“ ez, mely f. április elsejével indult meg a fővárosban a jóhirü Wd hl au er - ez ég kiadásában, mely eddig az „Egyetértés“-t adta ki. A lap a fővárosi zsournalisztika legkiválóbbjait gyűjté maga köré s eddigi számai gondos szerkesztésüek nemcsak, de bőven feltár az olvasó elé mindent, mi az ország­ban, a fővárosban s a külföldön napon át neveze­tes dolog előfordul s ezenkívül czimlapján mindig egy-egy szépmetszésü képet hoz, a napiérdekü ese­mények, vagy nevezetesb szereplő férfiakat ábrá- zolólag. — Ára negyedévre 3 frt. s ez összeg a „Wohlauer-czég“ - hez küldendő (Budapest, Károly utcza). Melegen ajánljuk helyi s különösen a vidéki olvasóközönség pártfogásába. — A fagy. Az ország minden vidékéről érkeznek a hírek, a lapok imák nagy pusztítások­ról, melyeket a fehér zuzmarás hús vét okozott. Vidékünkről is egymásután jönnek hozzánk a tu­dósítások, melyek pusztulásról beszélnek. Városunk határában sem sok kilátás van a jó termésre, kevés reményünk van, hogy szőlő és gyümölcsünk lesz. A szőlők és gyümölcsfák jobbára elfagytak — Somlyó - Vásárhelyről apr. 10 ről Írják: Ma reg gél megfagyott, délelőtt óta folyton hideg eső és hó esik. A szőlők mindenesetre elfagytak. — Várpa­lotáról apr. 10 iki kelettel írják: Gyümölcsfáink tökéletesen meg vannak fagyva, a hó javában esik, vetésekben kárt még nem lehet konstatálni. — Ozoráról apr.8-rólírják: legnvp virradóra nagy fagy volt. Délig hideg északkeleti szél, baraczk, mandulafáink virága a fagy áldozata lett. Veté­sekben még nincs kár. — Pápáról apr. 10-éről írják: Kevés kilátásunk van, hogy valami gyü­mölcsünk marad, a szőlő is szenvedett. Ma egész nap hóval kevert hideg eső esik. A szőlők és gyü­mölcsfák tökéletesen elfagytak, a vetésekben alig esett kár. Sümegről apr. 10-ről írják: Tegnap dél óta nagy hideg van. Az éjjel megfagyott és ma reggel havazni kezdett. A szólok és gyümölcsfák eddig nem konstatálható kárt szenvedtek. — A székesfehérvári ügyvédi kamara Vangel Mihály helyi ügyvédet záros határidő alatt, hirlapilag felhívja, hogy bizonyos ügyben jelentkezzék a törvé­nyes következmények terhe alatt. Erre vonatkozólag Vangel ügyvéd ur által felkérettünk annak kijelenté­sére, miszerint ő már hosszabb idő óta Veszprémben tartózkodik, de számára a helyi kézbesitők, kik tartóz­kodását ismerik — semmiféle kamarai idézvényt nem kézbesítettek. Jó volna tehát, ha az illető ügyvédi ka­mara, a helyi kézbesitő közegeket keresné meg lelki- ismeretes eljárás okáért, mielőtt egy embert oknélkül országosan coropromittálna. — Rövid hírek. Hat nagyváradi fiatal ember kérvényt nyújtott be, hogy Helfman Jesse gyermekét örökbe fogadják. — Egy ve­szett farkas hat embert megmart Nagy Osztrón. — Négy zzegletes napernyőket használnak Parisban. — Rálött a görög királyra egy őrt álló katona. — Meggyilkoltak Odesszában egy muszka tábornokot —Széttéptek Brisztol ban egy állatszeliditőt az oroszlánok. — Az aggteleki barlang előtt szállodát építenek. — Benczúr Gyula veszi át az országos rajziskola vezetését. — M o zg ósitj ák a Kussevich ezre­det is. — Thaly Kálmánt léptették fel Debre- czenben Simonyi Ernő helyébe követjelöltül. — 20 0 0 0 0 frtot vett be gr. Zichy Géza két év alatt hangversenyeiből, melyet mind jótékony czélra adott. — 150 egyént fogtak el Odesszában két nap alatt. — Ma dar assy László volt kecske­méti kir. ügyész fegyelmi ügyében, a további el járás beszüntettetett, miután lemondó levele Texas- ból megérkezett. — A főváros erkölcsi sülye- désének csattanós bizonyítékául szolgál, hogy több belvárosi ezukrászdát bezártak, miután kitűnt, hogy ez csak ezégerül szolgál, az ott űzött botrá­nyos orgiák elpalástolására. — Leégett a „Golden City“ gőzös Amerikába való útjában. Harminczöl személy vesztette el életét. — Hirte len halál érte Moskovics Sándor, nagyváradi földbirtokost, Újpesten. — A kúriai épület ud­varát Majláth György országbíró, saját költségén díszes parkká alakíttatta át. — Márkus Miklós fiatal tehetséges költő 33 éves korában elhunyt. — A „Millimári“ 100 aranyat nyert népszínmű a népszínházban szép sikert aratott. — Meg öl t é k Léván Zilay Jónás, hires kártyást. — Nagy égiháboru volt márczius hó 25 én Eger ághon, a hol a villám egy házat is porrá égetett. — Ta- mássy József, a népszínház volt művésze fényes meghívást kapott Amerikába. Az alku folyik. — Szenzácziót keltő szerencsétlenség történt Tren- csénben, a hol Haas Károlyné, egy ragyogó szép­ségű, pár hónapos menyecske, kis kocsijával fel dőlt, és öa mocsárban lelte halálát. — Elve­szett a postán egy 5700 frttal terhelt pénzes­levél, melyet Bécsböl Nagyszebenbe küldtek. — Sk ob ele ff, a legnagyobb németfalóról kisült, hogy maga is német származású — Családi dráma. Szegzárdon Nagy Sándor városi őr napá­val családi viszonyok miatt összeszóllalkozott s kardot rántva napát összevagdalta s magát azután főbe lőtte. — 5 0 0 0 márka elsikkasztása után megszökött Hedverheimböl Römer János postatiszt. — Behm urat veszi pátfogásába előző lapjában a sunyi-ujság s azt mondja, hogy igen kitűnő bankár. Ezt mi sohse vontuk kétségbe s csak honfiatlanságát rántottuk pelengére. Hogy si­került bankár, azt ő nnga bizonyitá be legjobban azáltal, hogy az egykori szegény flótásság ból bizony jókora pénzeszsákra cseperedett. Perczen- teztesse egészséggel! TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Egyik sajtóperünk. Lapunk szerkesztője ellen a helyi királyi ügyészség inditványa folytán a veszprémi kir. törvényszék, mint fenyitőbiróság folyő hó 12-ik napjának d. e. 9 órájára tárgya­lást tűzött ki, elbírálandó, hogy vajon a „Sunyi emberek,“ „Politikai ipar­lovagok“ és „Kétkulacsosok“ czimü czikkek közzététele által politikai vétség kö- vettett-e el vagy nem. A végtárgyalás, szerkesztőnknek akadá­lyoztatása végett ezúttal nem tartatott meg s későbbre halasztatott. A vádlevél szóról-szóra a következőkben hangzik : 478/1882. b. ü. Ö felsége a király nevé­ben. A veszprémi kir. törvényszék, mint fenyitö- biróság — az 1848. évi 18. t. ez. 30. illetve 31. §-aiba ütköző vétség miatt vádolt Kompolthy Tidadar elleni ügyben a veszprémi kir. ügyészség­nek 5708/1881. b. ü. számú inditványára követ­kező végzést hozott: Kompolthy Tivadar veszprémi lakos, lapszer­kesztő az 1848. XVIII. t. ez. 30. §-ába ütköző vétség miatt vád alá helyeztetik, — a végtárgya­lás határnapjául 1882. évi april 12-ik napjá­nak d. e. 9 órája a kir. törvényszék tanács­termébe kitüzetik, hová és mikorra Kompolthy Tivadar veszprémi lakos vádlott szabályszerű idéz- vénnyel idéztetni, a kir. ügyészség pedig e végzés közlése mellett meghivatni rendeltetik. — Indo­kok: Kompolthy Tivadar veszprémi lakos lap­szerkesztő vádoltatik, hogy a szerkesztésében meg­jelenő „Veszprémi Független Hirlap“ megyei- és helyi érdekli, vegyestartalmu hetilap­ban — melyért a törvény szabta ovadékot le nem tette, a lapnak 1881. évi október 8-iki 2-ik, 15-iki 3-ik és 22-iki 4-ik számaiban „A sunyi emberek,“ „Kétkulacsosok“ és „Politikai iparlovagok“ czimek alatt oly körülményeket (sic!) hozott, me­lyeknek tartalma politikai tárgyak körül forog, s hogy ezen czikkek közlése által Kompolthy Tivadar az 1848. XVIII. t. ez. 36. §-ába ütköző vétséget követett el. Kompolthy Tivadar beis­merte a vizsgálat folyamán, hogy a szerkesztésé­ben megjelenő „Veszprémi Független Hirlap“ nem politikai lap, annak elbírálása végett pedig, hogy a megjelölt czikkek politikai tartalmuak-e, vagy nem — a budapesti hirlapirók egyesületének véle­ményét, mint szakértői véleményt megszereztetni kéri. — Minthogy azonban a „Sunyi emberek“ czimü vezérczikk egy országos politikai pártot a hozzátartozók működésének látszatában bírál, mint­hogy a „Kétkulacsosok“-ban — bár nem közvet­lenül — hanem szintén képzeleti személyek poli­tikai magatartásuk birálata mellett a létező kor­mányzás káros és kárhozatos volta — bank­adósság, — vámszövetség — Kosina (sic!) occupá- lására — hadmentesség, némely adókémek (sic!) határozott politikai irány mellett biráltatnak, mint­hogy a „Politikai iparlovagok“ czimü vezórczikk- ben az országgyűlés képviselöházának felirati vi­tája fölött mondatik politikai vélemény, s ekként e czikkek kivétel nélkül politikai tárgyak körül forognak, — határozott politikai szellemben tart- vák, a politikai eszmék kétlését czélozzák, tehát oly czikkek, melyek egy ovadékot nem tett lap keretében nem közölhetők; a külalak pedig, melybe öltöztetvék azoknak politikai szellemét épen meg nem változtatja: ennélfogva ezen czik­kek politikai tárgyak körül forgó czikkeknek meg- állapitandók — azoknak a „Veszprémi Füg­getlen Hirlap,“ — mint nem politikai — óvadékkal nem is biró lapban való közlésük által az 1848. évi 18. t. ez. 30-ik §. szakaszában meg­határozott vétség tényálladéka helyreállítottnak tekintendő, s e miatt Kompolthy Tivadar lapszer­kesztő — a bírói illetőségekben a vizsgálat folya­mán tett nyilván alaptalan kifogásainak figyelmen kívül hagyásával — vád alá helyezendő — s a kitűzött végtárgyalási határnapra egyidejűleg vád­lottként megidézendő volt. Veszprémi kir. tör­vényszék büntető osztályának 1882. évi martius hó 9-én tartott üléséből. Vlachovich mk., kir. tvszéki elnök. Mezriczky mk., kir. tvszéki jegyző. (P. H.) Közgazdaság. — A selyemtermelés érdekében. A közgazdasá­gilag oly fontos selyemtermelésnek mennél szélesebh körben leendő előmozdítása végett a kormány czél- szerü intézkedést tett. Tekintettel ugyanis ama körül­ményre, hogy a selyemtenyésztési iparág meghonosí­tásának némely arra különben igen alkalmas vidéke­ken csakis az szolgál akadályul, mert a termelni kívánó lakosságnak a selyemhernyó-tenyésztés első létfeltéte­lét képező eper- és szederfalevelek nem állanak a meg­kívántaié mennyiségben rendelkezésökre, ez ügyben a belügym. a földmiv.-, ipar- és kereskedelmi miniszter megkeresése folytán körrendeletét intézett a terme­lésre alkalmas talajjal és éghajlati viszonyokkal biró törvényhatóságokhoz. E rendeletben meghagyja, hogy saját hatáskörükben intézkedjenek az iránt, hogy a megyei utak befásitása jövőben úgy, mint az államvas­utaknál a közmunkaminister rendeletéből már eszkö­zöltetik, szeder- és eperfákkal történjék és hogy ott, hol a befásitott megyei utak más egyébb fajú fái el- borhadás vagy kiszáradás által kivesznek, ezek is le­hetőleg szeder- és eperfákkal pótoltassanak. — A jámbor haramiák. Nincs istenfélőbb nép, mint a mexikói haramiák. Ezen urak, ha csak „ide­jűk megengedi“, rendesen járnak misére, szigorúan megtartják a böjtöket, — sőt mi több, nincs köztük egy sem, ki vasárnap gyilkolna vagy rabolna. — Jámbor fohász. Az amerikai Unió egyes álla­maiban azon szokás divik, hogy a törvényszéki tárgya­lásokat imával nyitják meg. Nemrég Maine állam Auburn városában a község hitszónoka szintén imával nyitván meg a törvényszéki tárgyalást, imáját követ­kező szavakkal végezte be: „ . . . s adja az isten, hogy végre ama jobb ország lakosai legyünk, hol nincsenek sem ügyvédek, sem birák vagy törvényszékek. Amen.“ — A villamosság a hajózás szolgálatában. A schaffhauseni gőzhajózási társulat jelenleg kísérleteket tesz, hogyan lehetne értékesíteni a villamosságot a hajózási forgalomra. Legelőször is a vizterület kivilá- gositása fogja képezni e kísérletek tárgyát. É czélból 1800 gyertyafénynyel biró villamos lámpát szándékoz­nak felállítani, mely dynamoelektrikus géptől fogja nyerni a világításhoz szükséges villamos áramot. Magát a gépet egy hajó kazánja által táplált gőzmotor fogja forgatni. — Amerikai hölgyek ajándéka Garfield özvegyé­nek. Garfield elnök halála óta a selyemtenyésztési egylethez tartozó amerikai hölgyek serényen foglalkoz­tád a selyemlegomboliytással s az igy nyert fonalokból selyemszövetet akarnak készíteni egy ruhához, melyet Garfield özvegyének fognak ajándékozni. A selyem minősége épp oly jó, mint a legjobb olasz selyemé. „Harmie and Booth* selyemgyárában fogják készíteni a szövetet egy amerikai festő mintája szerint. — Kivándorlók Amerikába A „Times* kimutatása szerint 1882. január 1 -je óta nem kevesebb mint 43,646 kivándorló érkezett Európából a new-orki kikö­tőbe. Május 1-re 100,000 uj kivándorlót várnak New- Yorkba. A legnagyobb kontingenst a német kivándor­lók szolgáltatják, kik meglehetős pénzösszegekkel ér­keznek az uj világrészbe, hogy ott mint farmerek tele­pedjenek le. A németek után a legtöbb kivándorló skandináv származású. — Az orosz „parlament.“ Ez a legújabb diplo­máciái élez. Egy diplomata ugyanis azt kérdezte egyik társától: „Tudja-e, hogy Oroszország alkotmányos állam lett s hogy már parlamentje is van?“ „Hogy, hogy ?“ kérdé bámulva a másik. — „Hát mikor kapta alkotmányát?“ — A szellemdus diplomata erre követ­kezőleg válaszolt: „Mais e’est tout simple, e’est Sko- beleff qui parle et e’est Ignatieff qui ment voilá le perlement russe tout fait!“ (Hiszen ez igen egyszerű; Skobeleff beszél (parle) s Ignatieff hazudik (ment) — ime, készen van az orosz „parle-ment.“) — Ez is érdekes tárgy. Darmstadtból Írják már­czius 24-ről, hogy Guillaume-Schack grófnő ellen vizs­gálatot iaditottak, mert a prostitúcióról akart felolva­sást tartani — Petőfi gallérköpenyege. Tudvalevőleg Orlay Petries Soma első, képe Petőfiről a költőt gallér- köpeny eggel ábrázolja. Egy Cserna nevű somogyi úri ember írja most a F. L.-ban, hogy e gallérköpenyeg Udvardy Cserna János nyugalmazott uradalmi mérnöké volt, ugyauazé, ki akadémiai tagságának 50 ik éves jubiléumát üli most. Udvardy a köpenyt 1843-ban a levélíró rokonának ajándékozta, ki azt elkopása után Pápán 3 váltó írtért eladta KÍ38 János jelenlegi theolo- giai tanárnak. Ez ismét Petőfinek adta el, de Petőfi nem fizethethette ki árát, mert nagy nyomorban volt. „És viselte az egri köpenyeget, — olvassuk a levél­ben — nappal mint tisztességes ruhát s többi ron­gyainak takaróját, éjjel pedig mint párnát és taka- ródzót, hálván unokatestvérének, Petries Samunak ládáján, mely mellé ragasztéknak egy rozzant szalma- szék volt téve 8 a széken egy testes Slalustius, mely fejaljul szolgált neki. Petrovics emez unokatestvéré­vel, Petries Samuval, lakott egy Vörös nevű szabónál, közvetlen a kollégium szomszédságában, mely házat azért a pápaiak kegyelete csakugyan emléktáblával jelölt meg. Szobájuk csak akkora volt, hogy egy ágy, az ablakban egy kis asztal s az ágy végében egy puhafa láda állhatott, — és ez volt a Petőfi hálóhelye, kö- penyeg-ágynemüjével. — Itt koplalt a szegény, mint egy Tanner. Mi, a kik egy asztalnál ettünk, szívesen megosztottuk volna vele konviktusi étkeinket; de nem lehetett volna neki annyit Ígérni, mennyi rábírta volna, hogy nappal hozzánk ebédre jöjjön. Sokkal büszkébb volt, minthogy azt megtegye. Este is, mind a négyen, kik asztaltársak voltunk, ha átmentüuk érette, a szó szoros értelmében erőszakkal vittük néha át, hogy egy kis meleg levest egyéb. Ilyen viszonyok közt nem csoda, ha igen sovány kilátásom lehetett három forintomhoz, a mint hogy kitavaszodván az idő, el is párolgott Pe­tőfi Pápáról. Ozoráig zarándokolt, hol egy árva színész- truppot talált. Megirta itt az igazgatónak s társainak szives fogadtatását: ,Az ispántól őzezombot kapánk s a káposztából is volt elég maradék stb.“ Biztosan tu­dom, hogy ekkor még gallérköpenyegében húzta ki a nyarat; aztán csináltatván magának magyar nadrágot és pitykés dolmányt valamelyik őszi hónapban Szeg- szárdoD, á tisztujitáson nem a köpenyegben többé, ha­nem — az akkor élők bámulatára fent említett uj ru­hájában jelent már meg... Sokszor tréfálkoztunk ifjú­kori ismerőseimmel, hogy ha már elvitte is Sanyi gal- lér-köpeuyegemet, legalább — mint Megyeri „Sárga kabátját“ — enyémet is megénekelhette volna egy halhatatlan dalban.“ FEKETE LEVES. — Végakarat. Egy fiatal ember, ki készülőben volt megházasodni, nemrég jövendőbeli apósának há­zához menve, ott arájának jelenlétében igy nyilatkozott: „Éu azt akarom, hogy pontban 11 órakor legyen az es­küvő. Akarom, hogy n lakománál jó zene legyen. Aka­rom, hogy a lakoma a legelőkelőbb vendéglőben legyen megrendelve. Akarom, hogy a lakodalom után való nap Párisba utazzunk 1“ — ,.A te jövendőbeli férjed ugyancsak sok félét akar,“ mondja a menyasszony anyja, a minta fiatal em­ber eltávozott. — „Hagyd őt,“ jegyezte meg a fiatal leány mo­solyogva — végakaratát nyilvánítja. * K. asszonyság a minap reggeli 8-kor benyit & konyhába és nagy rendetlenségben találja. — Hogyan, a maga konyhája még most is rende­zetlen ? Bizonyosan későn kelt löl? — Egy perczczel sem később, mint rendesen, csak nagysága kelt föl kissé korán, — ennyi az egész, volt a válasz. * Egy suszterinasnak Tamásnak — egy szarkát ajándékozott barátja. Midőn Tamás a szarkát — mely pár szót beszélni is tudott — hazafelé vinné, az utcza- ajtóban találkozik Pista szomszéddal, ki is kérdé Ta­mástól : — T-t-ta-ta-tam-más 1 t-t-tud-e beszélni a sza- sza-sza-szar-kád ? — Igen biz’ ám! — feleié Tamás. Még jobban, mint kend, mert különben mindjárt kitekerném a nyakát.“ Volt már a ki... Volt már a ki azt mondotta, > Hogy szivem egy romlott gomba: Megbocsájtám vétkét annak Megbocsájték a hazugnak. Volt már aki azt mondotta, Hogy fejem üres koponya, Megbocsájtám sopliismáját. Ha nyujtá kérlelő jobbját. Volt már a ki rósz nyelvével Rágalmakat hinte széljel; — Mint Krisztus a jobb latornak — Megbocsátám vétkét annak. Volt már a ki verseimért Nagyot nevetve elitéit, Eltűrtem vad kritikáját, Hadd élje ő is világát. Volt már aki azt megtette, Hogy a pénzemet elnyerte ; Megbocsájtám vétkét neki, Eltudtam azt is feledni. Hej! de a ki azt megtette, Hogy rózsámat elszerette: Sújtsa le az égi-kar azt, Isten verje meg a ravaszt, BÉKEFi ELEK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom