Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-04-01 / 13. szám

mutatás az egyesek kifizetheíése végett, a szolgabiró- ság utján a községeknek visszaküldetik. Ha most már figyelembe vesszük e hosszadalmas­ságok útját, el kell gondolnunk, hogy azon szállástadó szegény sorsú polgár, kinek kártalanítási összeg jár, hetekig kénytelen várakozni azon összegre, melyet ta­lán egy napig sem nélkülözhet — minek ez a fórumos papir utaztatás? Szerintem ezt egyszerűsíteni lehetne az által, hogy az elkészített névjegyzéket, mely különben is a katonai parancsnok által aláiratik, közvetlenül az alis- pánsághoz kellene beküldeni, s a késlelés elhárítása szempontjából a kártalanítási összeget nem a megyei számvevőségnek, hanem a községi bíróságnak kellene egyénenkint megállapítani — hiszen ez előtt tudva van a járandó összeg mennyisége s a beszállásolási napokat is a katonai parancsnokkal egyetemlegesen már előre ő tünteti ki. Vagy egy másik köiülménynyel is lehetne segí­teni e hosszadalmasságon és pedig ez az, hogy a mint a katonaság létszámáról elkészült a kimutatás, s az a katonai parancsnok és községi bíróság által aláíratott, a községi pénztár a szállást adóknak saját aláirásuk mellett azonnal fizetné ki a járadóságot, s ennek meg­történte után csak küldetnék be a most már nyugta gyanánt szereplő kimutatás az alispánsághoz, ki a köz­ségnek a kifizetett összeget visszautalványozná. Ezen eljárások mellett elkerültetnék azon kelle­metlen helyzet, hogy a szegény polgár ember nem volna kényszerítve arra, hogy naponkint s hetekig zaklato- lódjék a községi bíró s jegyző nyakán pénzének megér­kezése illetőleg kiadása végett, s nem volna kénytelen három-négy hétig, vagy talán tovább is keservesen megérdemlett csekély kártalanítási összegének kifize­tésére várakozni. A szabályrendelet 14. §-a szerint a községi elöl­járóság az egyénenkénti kivetésről s a történt befize­tésekről főkönyvet tartozik vezetni. Ha ezen főkönyvi mintának egyes rovatait megfi­gyeljük, téves gondolatokra okot szolgáltató feleslege­seket is találunk benne. így p. o. a 3-ik rovat, melynek fejezete igy szól „az adózónak összes államadója,“ eszerint tehát ebbe a rovatba bevezetendő mindenféle néven nevezendő adó, pedig vannak oly adónemek, is melyek után a ka­tona beszállásolási pótadó nem vettetik ki, tehát minek ez a rovat, — akkor igenis volna értelme, ha e rovat a pótadó alapjául szolgáló adónemek összesítését foglalná magábaD, hogy ez által az egyes adónemek összesítésénél a kereszt próbát belőle kilehessen venni, de igy, az összes adónemek előírására nincs alapja. A 4-ik rovat a múlt évi adóhátralékot foglalja magában, — hát ez is minek? — hiszen csak a múlt évi adóhátralékra nem rovatik ki még egyszer s újból a pótadó, miután erre már a megelőző évben kivette­tett s az illető megfizette tartozását. Jobb lett volna ezek helyett, ha e főkönyvi mintá­ban a házszámnak lett volna rovat nyitva, — legalább könnyebbségére szolgált volna a kezelő s beszedő kö­zegeknek hasonnemü egyének feltalálásánál esetleg a hátralékok helyes kiírásánál. S nem lett volna felesleges a megelőző évi állami adófőkönyv folyó számának rovatot adni, miután ezen tételek alól iratnak elő a pótadó kivetés alapját ké­pező adó-nemek, de meg kételyek felmerülésénél gyor­sabb az áttekintés illetve felvilágosítás adás, ha tud­ják a vonatkozó számot. Távol tőlem, hogy valakit a szabályok megalko­tásában legkevésbbé is tanítani akarnék, s mégtávolabb tőllem az, hogy e felsorolt szerény nézeteimmel bárkit is bántani szándékom volna, egyedül a jóindulat s a gyakorlati tapasztalat, valamint a jóakarat kényszeri- tett arra, hogy közigazgatási ügyünk ez egyik szabá­lyát, mielőtt életbeléptetése elérkeznék, vagyis egyes szakaszai a működés terére vitetnének, ajánljam az ille­tékes körök figyelmébe. A módosítás sohasem baj, — de a rossz törvény ránkerőszakolása sőt keresztülvitetése — bűn 1 Kovács József. A fiumei kirándulásról. Tudvalevő dolog az, hogy városunk iparos egy­leteinek négy küldötte is részt vett a budapestiek fiumei utazásában. A derék fiumeiek oly kitüntetéssel fogadták hazánk iparosait, hogy a fővárosi lapok hasá­bokat írtak e kirándulásról. Miután pedig a mi ipar- testületeink is képviselve voltak a fiumei testvérek lá­togatásán, illő dolog, hogy e kirándulásról mi is meg­emlékezzünk. A fiumei utazás részleteit egyik résztvett polgár­társunk a következőkben adja elő: Mart. 24-én, keltüuk útra, alulírott, Balogh Károly, Krausz József és Benkő István urakkal s a buda­pestiekkel, kik közt mintegy negyven nő is volt, Székes­fehérvárott találkoztunk. Itt az egyenruhába öltözött zenekar intonált fogadtatásunknál. Délután hat óra felé folytattuk utunkat Nagy-Kanizsa felé. A nagy- kanizsai állomáson az általános ipartársulat zászlókkal és éljenkiáltásokkal fogadta a menetet. Itt vacsoránkat elköltve ismét a vonatba szálltunk, Zágrábban egy kis ideig késedelmezvén megindultunk Károly város felé, elértük a vadregényes, de kopár Karszt hegysé­get, mely a minő regényes, ép oly terméketlen. Másnap délelőtt 11 óra felé megcsiliámlott előt­tünk Fiume gyönyörű látképe a quarnerói öböllel, me­lyet mint egy tiszta tükröt a fiumei hegyek és a tenger­parti szigetek gyönyörű keret gyanánt ölelnek át. Fiume körül szépen művelt kertek és szőlőhegyek terülnek el, mig maga a csinos város egészen a tengerparton épült. Vonatunk berobogott végre a pályaudvarra, hol a szakadó eső daczára, nagy tömeg várta megérke­zésünket. Mialatt a városi zenekar magyar darabokat ját­szott, Ciotta polgármester fogadott bennünket. A derék fiumei testvérek pedig a velünk érkezett 40 fővárosi hölgynek szebbDél-szebb csokrokat ajándékoztak. Ezekután a számunkra rendelt fogatokra ülvén, a legelőkelőbb házak vendégeiül lettünk elszállásolva. Ebédre az „Európádhoz czimzett vendéglőbe mentünk, mely számos felköszöntések közt végetérvén, délután az úgynevezett „Népkert“-ben néztük meg a bemuta­tott „Matafuegos“ sikerült működését. Este a „Deák-kert“ volt összejövetelünk köz­pontja, hol a zenekar alig győzte a fiumeiek kívánsá­gára a sok csárdást. Estebéd közben megérkezett Ciotta podesta is az ipar és kereskedelmi kamara el­nökével. Az első felköszöntést Ráth Károly ur mondta olasz nyelven, kiemelve megjelenésünk czélját. Erre Ciotta válaszolt olasz nyelven, éltetve Magyarországot és bennünket. Mig végül Ráth Károly indítványára po­harat emeltünk mindnyájan s éltettük Ciottát, fiumei testvéreinket, a fiumei iparosokat. A borult időt másnap gyönyörű derült regg vál­totta fel. Mire mi fölkeltünk, az egész város talpon volt, a házakon nemzeti lobogók lengtek, az ablakok és a kikötő tömve volt kiváncsakkal. Minket a kikötőben már ott várt a Lloyd-társulat egy pompásan feldíszített gőzöse s mi mintegy 500-an a hajóra ültünk s délelőtti 10 óra felé a horgonyokat felszedve, a lelkesedés jelei és éljen riadók közt elin­dultunk Abbázia felé. Itt mutatta Ciotta polgármester az akkor még haldokló nagy hazánkfiának Simonyi Ernőnek villáját, melytől mintegy kétszáz öl távolságra eveztünk. A megkezdett étkezést abbahagyva, kendőlobog- tatással, éljenkiáltásokkal adtuk jelét szivünk érzel­meinek. A nagy hazafi most már halott 1------------------­A gazdag villásreggeli után a magyar zene haugja mellett tánczra kerekedett a fiatalabb rész, mig nem három órai hajózás után ismét visszatértünk a kikö­tőbe, hol ezernyi nép várt bennünket éljenriadallal, üdvözléssel.. . Ebédet ismét az „Európában“ költöttük el, ebéd után pedig az iparos kör előtt rendezett tombolát te­kintettük meg. Este az „Úri casino“ bált rendezett tisztele­tünkre, hol a gazdagteritékü estebéd sorrendjéből még agulyáshust sem felejtették ki. 27-éu reggel a gyártelepeket tekintettük meg, melyek közt nevezetes a torpedó-gyir, a dohánygyár, Smith és Meynier papírgyára. Nem lehet említés nélkül hagyni a kikötő nagy­szerű építését sem, a melynek tervrajzait egy ismerő­sünk, Huszár katonai állammérnök urnák, Kiima helyi állatorvos ur rokonának szívességéből volt alkalma e sorok Írójának megtekinthetni. Fiume olasz ajkú lakossága oly annyira lelkesül a magyarokért, hogy iskoláiban magyarul kezdenek ta­nulni az ifjak s a gyermek, aki magyarul tud, büszke arra a végtelenségig. Bucsuzásra a kidiszitett iparoskor helyiségébe gyűltünk össze. Itt szóba jött a magyar ipar felkaro­lása a fiumei kereskedők által, a magyar termények­kel való megbarátkozás szüksége. Ez eszmecserék után búcsút véve az iparoskor elnökétől, előkészületeket tettünk a távozásra. Dél­után hat óra tájban, már az egész állomás környékét annyira ellepte a lelkesült nép, hogy alig lehetett az udvarra hajtatni. A kereskedők bezárták üzleteiket, a város előkelő családjaival jöttek ki, hogy üdvözöljenek bennünket utoljára. Fiume szép leányai mosolyogtak ránk, Ciotta podesta az iparos kamara elnökével együtt végigjárta kocsijainkat s kezetfogott mindnyájunkkal, tisztelve honfitársainkat. A vonat pont 6 órakor megindult. A zene megzendült, hallottuk az éljeneket, melyek megrázták az eget, láttuk a fehér kendőket, melyek bucsuüdvözletet küldtek a távozók felé. A szemekben a meghatottság könyei ragyogtak, mi pedig elgondoltuk, hogy mily közel lesz Fiume Magyarországhoz.. . És még akkor is hallottuk a lelkesültség moraját és hangzott a távolból: Éljen Magyarország! Szilágyi Mihály. A MEGYÉBŐL. Bakony-Magyar-Szombathely, 1882. mart. 26. (A „Veszprémi Függetleu Hírlap“ szerkesztőjéhez.) I. Ferencz József, Magyarország apostoli királya segélykérésünknek helyet adván, a helybeli evangélikus hitfelekezet két iskolájának felépítésére 150 osztr. ért frtot adományozni kegyeskedett. Őfelségének nagylelkűsége arra indított bennün­ket, hogy ezen kegyadományért hitközségünk nevében e b. lap utjáü a nyilvánosság előtt hálánknak és alá­zatos köszönetünknek adjunk kifejezést. Ezek után maradva hazafias üdvözlettel A b.-m.-szombathelyi evang. hitközség nevében: Hetyey László m. k. Kovács Sámuel, ev. lelkész. kurátor. Varga László, Kovács István, kurátor. biró. Pápa, 1882. márczius 29. (A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez.) Hogy nagyitó üvegen keresztül nézte-e a pápai verekedést azon úri ember, ki azt Tekintetes.-égednek megírta, nem tudom, csak annyit mondhatok, hogy az a verekedés nem volt egyébb, mint nehány papnöven­déknek (theologus) — kik a hegy levét nagyon is bő­ven szívták magukba — ficzkándozása. Semmi esetre sem kellett volna ebből oly nagy handabandát csapci, mert e vitéz hadsereg a pedellus láttára annyi felé fut, a hány tagból áll, a honvédség pedig, ha tudta volna, hogy kik a rendzavarok, bizonyára nem mozdult volna helyéből. B. A. urnák terve pedig, az ő korcsmájával bi­zonyára nem volna czélszerü a ref. collégiumra, de meg vagyunk győződve, hogy ezen intézet vezérfér- fiai megakadályozzák, hogy a főiskolai ifjúság részére korcsma nyíljék. Gelsei Biró István, a pápai járásbiró, hétfőn virradóra jooblétre szenderült. A közügy terén számos érdemeket vívott ki magának, a társadalom egy tevé­keny derék férfiút vesztett benne. Temetése tegnap 5 órakor a legnagyobb részvét mellett ment végbe, me­lyen jelen volt az ügyvédi karon kivül több testület. Requiescat in pace! A tegnapi marha- és a mai orsz. vásár elég élénk és látogatott volt. A műkedvelői előadások is igen szépen si­kerültek. Elismerést érdemelnek Mészöly Géza és Mészáros Káéoly rendező urak az egyes jelene­tek rendezésében, különösen kiemelendők : „az élő legyező“ városunk legszebb hölgyei közreműködésé­vel, itt elmondhatjuk, hogy ama legyező inkább he­vített, mint hűsített. Thalia papjai is három előadásra átrándultak hozzánk. Ma játszák „Olivet lakodalma“ operettet. Hisszük, hogy telt ház előtt. Holnap közkívánatra „Czifra nyomorúság“ szinműt adják. Hazafiul üdvözlettel Harsányi A VIDÉKRŐL. Győr, 1882, márczius 30. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Városunknak egyik újabb egylete, a „Győri jótékony műkedvelői kör“ f. ho 26-án ismét egy újabb fényes jelét adta életrevalóságának, mikor is egy oly kellemes estét szerzett közönségünknek, melyre az sokáig örömmel fog visszaemlékezhetni. A közönség­nek, mely ez alkalommal kivételképen elég szép szám­mal jelent meg, tetszését a „Dicsőség bajj a 1 j ár“ bohózatnak és „Már alszik“ vígjátéknak kifogásta­lan előadása a legnagyobb mértékben környezte. E tetszés a lehető legnagyobb fokot érte el, mikor a műkedvelők fényes jelmezekben, villanyvilágítás mellett Munkácsynak „Siralomház“ ez. festményét s „Szapáry boszuját“ élőképekben ábrázolták. A tiszta jövedelműi bejött csinos összeg a győri jogakadémia segélyegylet alaptőkéjének gyarapítására fordittatott. Függetlenpárti jeles képviselőnk: Med- nyánszky Árpád addig szorgalmazta a minisztéri­umnál egy városunkban felállítandó polgári leányiskola ügyét, hogy most már a „Győri polgári leány­iskola“ életbeléptetése teljesen biztosnak tekinthető. Márczius 3l-ére ismét egy élvezetes estének nézünk elébe; ekkor tartja meg a „Győrvárosi és megyei kisdedvédegylet“ több fővárosi művész rész­vétele mellett nagy hangversenyét. Időjárásunk a lehető legjobb A meleg napfény s a lanyha szelek sétatérünk fáinak lombjait már kicsal­ták, a szem mindenfelé zöldet lát, a Rábán fel s alá surrannak a regatta-egyletnek csónakai, a tavasz minden kellemeit élvezzük. Maradtam a tek. szerk. urnák stb. Rábcza. Újdonságok. t SIMONYI ERNŐ a magyarországi függetlenségi párt vezére, Kossuth hű társa az emigráczió napjaiban, a rendithetlen, jellemszilárd, leghűbb honfi, márczius 29-én cl. u. */22 órakor a Fiume melletti Abazziában elhunyt. Hült te te - meit holnap helyezik örök nyugalomra a bu­dapesti kerepesi temetőben. A szabad, független meggyőződésű ma­gyarság millióinak könyei kisérik a sirba! Legyen fölötte könnyebb a hant, mint a mily nehéz volt szivén a hona romlásán aggó honfibú 1 — Vidéki tisztelt előfizetőinket, kik az április-júniusi évnegyedre az előfizetési összeget még nem küldték be eddig, kérjük: eszközöljék az utal­ványozást a legközelebbi napokban — ezáltal elkerülvén minden admi- nistrationalis rendetlenséget s kelle­metlenséget. — Jóslat. Városunk egyik kedves családi körében szóba jött a törökök babonasága, kik mi­előtt valamit tennének, oly módon igyekeznek a jövő siker titkát kicsalni, hogy előveszik szent könyvüket, a koránt, beleszurnak egy tút s o mely sort érinti, azt tekintik felsőbb hatalmak intő sugallatának. A társaságban jelen volt két bájos kisasszony s nehány fiatal ur, kik — „Korán“ nem leven kezökügyében, egy vers-gyűjtemény ál­tal jósoltattak magoknak. Mindenkinek jutott va­lami ártatlan sor , csak a házikisasszony járta meg, mikor Kiss József e sorait érintette a tű hegye : Volua szeretőm, hej! Bth tudnám szeretni! Volt persze pirulás, kaczaj és menekülés a szobából! — Hadmentességi díj. A besorozott, de időközben mentességi czimet nyert hadkötelesek hadmentességi díja tárgyában a pénzügyminiszter elrendelte, hogy : azon hadköteles, aki a hadsereg • hez, (tenyeres :ethez) vagy honvédséghez besoroztatik, besoroztatása évére, habár még azon évben elbo­csátás utján mentességi czimet nyerne is, hadmen­tességi adóval meg nem róható és annálfogva az ily hadköteles díjfizetési köUlezettsége csakis a leg­közelebbi. a mentességi czim keletkezését követő évben áll be. — Pápai szinügy. Beődy jeles színtár­sulata Pápára érkezett, hogy itt három előadást adjon. Be kár, hogy csak ily rövid lesz az álta­lános öröm. — Elégett hullát találtak múlt szom­baton délelőtt Papán, az úgynevezett Pordánban. A szerencsétlen ember iszákos lévén, ily állapotban tért haza, magára csukta az ajtót, lefeküdt, el­aludt, az égő pipa pedig megtette a többit. Itt megjegyzendő, hogy csak harmadnapra vették észre a szomszédok a szerencsétlen áldozat eltű­nését Rosszat sejtvén, feltörték lakásának ajtaját s legnagyobb ijedeimökre az elégett szomszédra akadtak, a kinek földi maradványai a város költ­ségén tétettek örök nyugalomra. — A siófoki fürdőház (a télen) nem volt kitéve a Balaton veszélyének és jókarban maradt. Berendezése napok óta a legnagyobb erélylyel foly. — A székesfehérvári ügyvédi ka­mara közhírré tette, hogg Bo ross Mihály a kamara lajstromába folytatólag felvétetett; Petiiő Imre pápai ügyvéd pedig, önkéntes le­mondás következtében a kamara lajstromából ki­töröltetett. — Balatonfüreden olvasókör van ala­kulóban ; annyi bizonyos, hogy a fürdősaisonok is rendkívüli szükségessé teszi a kör létrejönetelét. — A földmívelés, ipar és kereske­delemügyi m. kir minisztérium megengedte, hogy Veszprémmegye területéhez tartozó Várpa­lota községben, április hó 10-éreesö országos vá­sár ez évben kivételesen ugyanazon hó 3 án tar­tassák meg. — A pápai ipartársulat a kebelében létesített iparos-segélyző pénztár alapja javára 20 frtot szavazott meg. Ezenkívül a társulat te­metkezési alapot is létesített, melyből mindeu tár­sulati tag, illetőleg családja elhalálozása esetén 20 frtot kap. Elnökül a társulat Koczka Lászlót, alel- nökül Német Jánost választotta. — A budapesti könyvészeti kiállításról következők közlésére kérettünk fel. A kiállítási bizottság elnöksége részéről intézkedés tétetett, hogy mindazok kik április hó első felében, tehát húsvéti szünidők alatt a kiállítást a vidékről meglátogatni kívánják, az ide és visszautazásra leszállított áru vasúti jegyeket kapjanak. Miután a kedvezmény a kiállítási bizottság elnöke részéről kiállított iga­zolvány által vehető igénybe, figyelmeztetnek mindazok, a kik e kedvezményben részesülni akar­nak, hogy azt a kiállítási bizottság elnökénél mi­előbb bejelentsék. — Hymen. Nagyságos Ráth Iván ur, püs­pöki jószágigazgató, szép, művelt és kellemdús leányát Idát — mint értesülünk — Molnár Dé­nes ur, szentgyörgyi ifjú földbirtokos f. évi már­czius 27-én jegyezte el. Az ég boldogsága kisérje a kötendő szép frigyet! — Zászló szentelés. Husvét hétfején a helyi szt. Anna kápolnában egy gyász-és két temp­lomi lobogó fog a szokásos ünnepélyességekkel fölszenteltetni. — Vilonyáról írják nekünk, hogy la­punk múlt szamában megjelent „Állati kegyet­lenség“ czimü újdonságban körülirt brutalitás el­követője nem Kulcsár János, mert ilyen nevű egyén ott nincs, hanem Pisla Puskás János. Levelezőnk Vilonya község bírójáról ir, azt Írja, hogy az az áilatiasságot sokáig látta, anélkül, hogy az iszonyú tettet megakadályozta volna. A sze­gény asszonyt gyermekei szabadították meg. — Fájón vettük tudomásul a hirt, hogy társas életünk egyik jelesét Závodnik Lajos, közszeretet és tiszteletben álló kir. postatiszt urat városunkból Nagy-Kanizsára helyezték át. Váro­sunk társaséletére mindenesetre veszteség ez, és míg távozását sajnáljuk, baráti szívből mondunk az el­távozottnak Isten hozzádot! —- Dávid János pápai kir adópénztár­nok Nagy-Kanizsára, a sótáruoki állomásra ne­veztetett ki. — Tapolczán a Bacsányi-szobor javára a napokban műkedvelői előadásra készülnek. — Papkeszin múlt hétfőn volt a megye - bizottsági tagválasztás. Mint azt pártunk 2 részre szakadtából eleve sejtettük, a kormánypárt győzött ott s He's helybeli írnok lett megválasztva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom