Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1882-09-23 / 38. szám

szédelgőkkel, hanem a közjóllétet előmozdítani törekvő hazafiakkal áll szemben.

A jelesen szerkesztett emlékirat következőkép hangzik:

A nmlgü m. kir. közmunka és közlekedési minisztérium kegyes volt f. évi aug. 4-én 25452. sz. magas leiratával Győrtől Zirczig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt tisztelettel alulirottaknak megadni: — ez országhatósági engedély alapján, támaszkodva az 1880. 31, t.-czikk- ben foglalt feltételek és kedvezményekre, van szerencsénk kijelenteni, miképen az előmunkálatok elkészítését megkezdvén — készek vagyunk magának a vasútvonalnak is az alább kifejtendök szerint való kiépítésére.

Hogy e törekvésünk sikeres legyen, tekintetbe véve, miszerint e tervezett vonalnak az állam anyagi támogatását, avagy a befektetendő tőke kamatjainak állami biztosítását nélkülözni kell, tekintetbe véve továbbá, hogy e vasút, mint a nmlgu közm. és köz- lekede'si miniszter ur által engedélyezett, egyedül helyi érdekű — ekképen az 1880. 31, t. ez. 1. §-ához képest csak zsákvasut.

Mindenek előtt elbirálandónak tartjuk, vájjon e tervezett vasút a vidék lakosságának forgalmi és közlekedési érdekeire vonatkozó általánosan nélkülözött hiányát pótolja-e és általánosan érzett szükséget képez-e, avagy elégit-e ki, — továbbá, vájjon a : vidék termőképessége, népesedése, ipara a jövödel- mezésre oly kedvező kilátással kecsegtet-e, hogy e vasútnak üzlete az annak építéséhez megkívántaié tőkének rendes kamatját, azaz a kellő tiszta jövödel- met meghozza-e.

A tényezők az alap, melyekkel leszámolnunk kell.

A tudomány az eddigi tapasztalatok folytán I valamely vidéknek remélhető forgalmát Michel Gyula franczia mérnök módozata szerint akép igyekezik megállapítani, hogy a vonal mentén fekvő községek lakosságának számát alapul véve, egy állomási lakosra évente három utast és 40 vámmázsa súlyú árut számit, a felvett mennyiség a kiépítendő pálya fele 1- részén átkelőnek vétetik és az ekép eredményezendő ,. összeg kiadja a vasút minden mértfoldjének való- szinü befutására felvehető utasok és teheráruk számát.

Ez alapon a 8 mértföldre tervezett győi-zirczi i vasút remélhető forgalmát 31,900 lakosra vonatkoz- i tatva, évenkinti 93,000 utas után 372,000 személy mértföldre s 1,240,000 vámmázsával 4,960,000 vámmázsa mértföldre előirányoztatni, az épülendő vasút minden mértföldjének valószínű befutására tehát I évente 46,500 utas és 620,000 vámázsa teheráru jft számítható, mely forgalom kilométerenkint 4735 frt, ff. vagyis 64 kilométerre 303.040 frt nyers (brutto) be- í vételnek felel meg.

Ez adatok a kiépítendő pálya jövedelmezőségére kedvező kilátással biztatnak, miután a forgalmi té- \ nyezők kellő arányban léteznek: mindamellett meg- i dönthetlenül tanítja azt is a tapasztalat, hogy csak azon vasút létesül teljesen, biztos jövővel, mely a , vidék óhajtásának tárgya, melyre nézve ösztöne gerjed, hogy a kiépítést munkába vegye, vagy vetesse.

E határozottság nyilvánulása ama tényező,

, mely a győr-zirczi vasutat létesítheti — mely vonal- i nak rendeltetése a vidék mezőgazdasági érdekeit a Győrött átvonuló buda-bécsi világforgalmi eszközzel összekapcsolni, a vonala mentén elterülő birtokok belterjesebb művelését megkönnyíteni, előmozdítani.

Hogy ez létesülhessen, a tervezett vasútnak olcsó, de szilárd építésen és csak helyi érdekeknek ; szolgáló, szigorúan egyszerűsített alapokon kell fektetve lenni; az pedig csak az által érhető el, ha e ,1 vállalat iránt a közérdekeltség felébred, és a bizalom és jóindulát fokozza azon áldozatkészséget, mely már i az iránykitüzést is minden érdeket lehetőleg lríelé- I gitve tervezi, és a helyi viszonyokra fektetett, és igy meggyőzőleg ható részletes költségvetés alapján az érdekelteknek, nagyrészben természetbeni szolgálta- •: tásokkal való hozzájárulását lehetőve teszi, és a szol- i gáltatások saját értékükben nem csak elfogadtatnak, i I de megfelelően fél is használtatnak.

Ezen elvek szemmel tartásával törekedtünk az j! épülendő vasutat oly irányba kitűzni, hogy bár a ’ vonal egyenességének helyenkint való nélkülözésével,

: Győrtől Zirczig minél több forgalmi központ legyen I érintve és összeköttetésbe hozva a közbeillesztett ka- ! nyarulatok segélyével.

Érinti ugyanis vonalunk Győrből kiindulva , K.-Megyert, K.-Baráth, N.-Haráth, Nyúl, Écs, Szent- . ( márton, Ravazd községeket, Turjánt, továbbá Asz- szonyfa előtt Péterd és Lázi között elvonulva Var- I1' sány község keleti oldalánál egybevágással az or■ szágut mellett a keresztuti rétnél jobbra kanyarodva,

Ia szentkirályi laposon át Cseszneg előtt Oszlopnál

Dudar felé fordul, itt gróf Nádasdy Ferencz ő mtga ,. erdejében felemelkedve, az esztergári határra jut s e •: 1 község éjszaki oldalánál elhaladva a Flóra-major < előtti völgyön Kardosréttől keletre a győri és esz- , tergári ut között Zirczre érkezik; — ez irányban minden egyes megnevezett községnél avagy pusztánál ] állomás rendezhető be.

: A vonal kivitelére két módozat áll előttünk,

:) vagy keskenyvágányu 2.51 m. korona szélességgel , 1.70 m. hosszú talpfák, vagy pedig rendes vágányu : • 3.3 m. korona szélességű és 2.2 m. hosszú talpfák 1 alkalmazásával; a keskeny vágányu vasút költségei 1 a töltés és talpfák különbözete miatt ugyan olcsóbbak, de a rendes vágányának azon előnye kiszámit- • •’ hatlan, mely a helyi érdekű vasútnak a világforgalmi 1 vasúttal való érintkezésénél az átrakodást nélkülöz- 1 1 hetővé teszi akép p. o. hogy a Dudarnál vagy Zircz- nél megrakodott teherkocsi közvetlenül a világ vasút i 1 összeköttetésének bármely pontjára továbbítható, i . Az építés költségeit a legszűkebb korlátok közé

szorítottuk, miután a vonal létesítésénél csak is a ; legszükségesebbekre szorítkozunk •— és itt érkeztünk azon megoldandó kérdéshez, vájjon a m. tisztelt érdekeltség maga magának épit vasutat, érvényre jut- 1 tatni kívánja — ez esetben fő feltételnek állítjuk, hogy az általunk előterjesztendő és a legszükszüksé- , ? gesebbre reducált költségelésnek legalább felét, akár j, készpénzben, .akár természetben való szolgálmányok J. lekötelezésével mindenek előtt biztosítani törekedjék, a kivitelre megkívánta tó másik felerész oly függő adósság kötése által lenne beszerzendő, mely a ki- 1 ’’ épített vasút biztosan kilátásba helyezhető és számi- j tásba vehető jövedelmeiből fedeztetnék. E kitelmű- > velet keresztülvitelére mig a m. tisztelt érdekeltség

■ abba a helyzetbe jön, hogy a kiadatlan értékpapírjait | elsőbbségi részvényeit stb. értékesítheti és ebből függő ' adósságait terjesztheti, — szívesen ajánlkozunk.

Ha azonban a m. tisztelt érdékeltség e vonaL létesítésénél, mint tulajdonos jelentkezni nem kívánna, I — ez esetben a nmltgu országhatóságtól kinyert engedélyünkhöz ragaszkodva és támaszkodva az 1880.! 31. t.-czben elősorolt feltételekre és kedvezményekre, vállalatunknak költségelésünk legkisebb tételére szorításánál a pálya létesítéséhez megkívántaié 1.800,000 forint tőkéje után 10 évig 7°/0 kamatnak olyszerü biztosítását feltételül tűzzük hogy brutto bevételeinkből az üzlet folytatása és fentartásálioz megkivántató évi 100.000 forint kiadási átlag után fennmaradó netto bevétel, amennyiben 7°/0 vagyis 126,000 frtot fel nem érné, ez a m. tisztelt érdekeltség által pótoltatnék és a biztosítás mellett szives hozzájárulását kérjük úgy a mélyen tisztelt urodalomtulajdonos uraságok- és nagybirtokos uraknak, valamint a községeknek, törvényhatóságoknak, sőt egyeseknek is.

E hozzájárulásokat elfogadjuk készpénzben és természetbeni szolgálmányokban, u. m.: földterület, talpfák, fa, tégla, kőanyag egyéni és közmunkában.

Határozottan kijelentjük azonban, hogy költségelésünk 800,000 forint összegéből mint tőkéből 7°/ 0-os kamat biztosításnál leszámítani engedjük a ni. t. érdekeltség azon hozzájárulása összegeit mint tőkéket, melyekkel a vállalat létesítését előmozdítani szíveskedik, legyen e hozzájárulás akár a fentebb említettek között bármily esetbeu, akár pedig költségelésünkben foglalt árleengedésben.

Ha pedig e módozatot a folyton nyilvántartandó leszámítások miatt alkalomszerűnek találni nem méltóztatnék, ez esetben hajlandók vagyunk a

126,000 frt netto bevétel biztosításának feltételével minden néven nevezendő hozzájárulási czimletekért is törzsrészvényeket kibocsátani és pedig a hozzájárulás összege erejéig e részvényeket a hozzájáruló tulajdonába átadni.

Ez alapon részvénytársulatot alapitnók, még pedig 9000 darab egyenkint 200 frt névértékű törzs- részvénnyel, e társulat a részletes tervnek elkészítése után azonnal megalakul, alapszabályait megalkotja és 7 tagú igazgató tanácsát, a 15 legnagyobb összegeket aláíró törzsrészvénytulajdonosok közül megalkotja, mely igazgató tanács azután a részvénytársulatok iránt alkotott törvény értelmében e vasút ügyeit továbbra kezeli és vezeti.

Győr, 1882. évi aug. hó 24-én.

Mogyoródi Adolf. Krisztinkovieh Ede.

Közgazdaság.

Bizonyára kevés ember van, ki a veres-kereszt-egylet áldásos működéseit ne ismerné, mindenki tudja, hogy ezen egylet azon testületek közé tartozik, melyeknek önzetlen működése minden egyes ember pártolását megérdemli. A veres- kereszt-egylet sorsjegyeket bocsát ki, — reméljük, ha arról van szó, hogy ezen egyletnek 12—13 frtot kölcsönözzünk, a melyért esetleg 200,000 forint nyeremény eähetik ölünkbe, környékünkön is sokan lesznek, kik szívesen ragadják meg a kínálkozó alkalmat.

A dolog lényege a következő :

Az osztrák veres-kereszt-egylet egy alaptőke megalkotása végett 6 millió forintnyi kölcsönt vesz fel és erről 000,000 10 frt. névértékű sorsjegyeket állít ki, melyek 51 év alatt sorsolás utján fognak visszafizettetni.

A 6 millió forintból 2 millió a veres-kereszt-egylet rendelkezése alatt marad, — 4 millió forint pedig törlesztési alap alkotására fordittatik. Ezen 4 millió forint legbiztosabb állampapírokba fektetve, állami ellenőrzés mellett kezeltetik és tőke és kamatai szolgálnak a nyeremények fedezetéül.

A sorsjegyek tehát a legbiztosabbak közé sorozandók. A mi játéktervet illeti, az szinte igen előnyös. A legközelebbi években évente 3 húzás leend ,200,000 és 100,000 forintnyi fő- ny eremény ekkel.

A legkisebb nyeremény 12 írtról 20 írtra emelkedik, úgy hogy minden 10 forintos sorsjegynek 12—20 forintig terjedő legkisebb nyereménynyel okvetlen ki kell jönni.

E hó végén a sorsjegyek aláirás utján fognak a közönség elé vezettetni és tekintve a sorsjegyek kitűnő biztonságát és rendkívüli nagy nyeremények mellett csekély árát, biztosan állíthatni, hogy rövid időn el fognak kapatni és hogy az aláírásra feltett mennyiség többször túl fog jegyeztetni.

Epen azért ajánlatos ideje korán a megrendelést bejelenteni, mert kétséget nem szenved, hogy nagy' keresettség esetében a sorsjegyeknek tőzsdei árfolyama gyorsan fel fog szökni.

A kibocsájtási ár 12'/,-—13 frt leend.

Megrendeléseket, illetve előjegyzéseket Veszprém és vidékére elfogad lVurda Adolf bank és váltóüzlete Veszprémben.

Minden megrendelt darab után 4 forint előleg a nevezett bankezégnek beküldendő.

A hátralék a szeptember 30-iki aláirás eredménye szerinti repertativ (feloszlás) után fog beköveteltetni és a sorsjegy a vevőnek kiszolgáltatni.

Színház.

E hét folyamán csak három előadásról referálhatunk. Az egyes előadásokat elmosta az eső. Közönség nem volt, ergo előadás sem.

Vasárnap a falu rossza került színre. A czim- szerepben Balogh Árpáddal, ki jól megfelelt szerepének. Gerőf'yné igen kedves finom Rózsi volt Dobo- csányi kitünően alakított. Hétfőn nem volt előadás.

Kedden Csiky kedvelt vigjátéka a „Mukányi“ került színre. A darabban Vinczéné, Dobocsányi, Fehérváry, Balogh, Szombati a köztetszést vívtak ki maguknak.

Utolsó és búcsú előadásul egy csoport mulattató apróság került színre. Először egy franczia vígjátékot adtak „Süketnek kell lenni.“ A szereplők általán jól játszottak. Különösen Gerőfy.

Ezt követte „Fipsz“ a hires nőszabó, melyben Dobocsányi remekelt, s több sikerült couplét mondott, melyek nem annyira értékünk, mind inkább hely és időszerűségüknél fogva hatottak. Ezek közül ide is iktatunk néhányat:

„Nem elég sok már az adó!“

— Úgy mond egy ur, — „több volna jó!“ (Ugyan miért beszél ez ur ,

Ilyen meggondolatlanul ? —)

Hja mert az a:

(; jofpuou e zy)

Legyőzték Arabi pasát Elvették tőle hős vasát,

S a diplomaták nagy bölcsen Tűrik az ánglus mennyit csen,

(• • • p^ismu a zoj[

Egy lány egyszerre sáppadt lesz,

Anyja nem tudja, mért van ez ?

Füredre el hát izibe!

De mit hozott haza jőve?

(•„rzotd-izot“ ÁSg)

Hajdan becsületsértésért Mindjárt kívántak párbajt s vért.

Ma nem törődnek már ezzel,

Mert elvégzik könnyebb szerrel. („;?*ZO^B[LÍ^“)

Letelvén fogság ideje,

Megjő egy lap szerkesztője;

De váljon im ddig lesz itthon,

S nem ül-e megint a jutón!

(; i[zotds u >p>§)

Egy ur egyszerre gazdag lesz,

Két-három szép nagy házat vesz.

(Csak pék volt az istenadta,

S mitől vitte ilyen nagyra?

(• • ■ ofurosz sr>[ y)

Megint kezd henczegni Trieszt,

S azt hiszi minket megijeszt.

Repül a petárda, — bomba,

De kisül, hogy bolond gomba.

Hej! Egy kis —

(; 4<)4odu[[iuuox;s())

Szörnyen lopnak mostan Pesten,

Eléggé le hogy is festem ?

(Bizony, ha ekkép folytatják,

Még egész Pestet ellopják!)

Mert hát a rendőrség:

(•jpzsiy)

Vinczéné kitűnő divatárusnő volt. Ugrinovics jó, ifjú tehetség. Lenkeyné Emma magán táncza oly kitűnő volt, hogy a szemlélőnek lába kellett, hogy mozgásba jőjön, látva a kitűnő mozdulatokat.

Ezután „Szombaty Vilmos* „Egy korista keserveit“ adta elő. Az előadás kissé erőltetett volt.

Végül „Krisztus Pilátus előtt“ nagy néma képlet adatott. Hogy ez mily sikerült volt mutatja az hogy többször megismételték.

Tehát megtörtént a búcsú előadás is, de ez is mint a többi, kis közönség előtt. Ennek a veszprémi közönségnek igazán „süketnek kell lennie“ hogy nem indították meg még „a kórista panaszai“ sem, s bár Fipsz, hires nőszabó, még is kevés volt a „Krisztus“ Pilátus előtt, sa tagoknak majdnem hogy nagy magán táncában kell elejteni Veszprémből.

Ä VIDÉKRŐL.

Csáktornya, 1882. szept. 17.

— A „V. F. H.“ szerkesztőségéhez.—

A hős Zrínyiek városát, dicső múltjához illően, fényes vendég látogatta meg e hó 5-én. E fényes vendég a közkedveltségü főpap, Mihal ovi eh József, zágrábi bibornok-érsek volt. Városunk mindent elkövetett, hogy a magas vendég fogadtatása kifogás nélküli legyen, a minthogy valóban az is volt. Az érseki vonat megérkezését taraczklövések, harangzúgás és a nép öröm-éljenei hirdették.

Az állomásnál a megyei és városi tisztviselők, a vidéki lelkipásztorok és a polgárok szűnni nem akaró viharos éljenzéssel fogadták a bíboros főpapot s innét örömrivalgással kisérték ő eminentiáját szálasára, mely a Ferencziek kolostorában két díszesen berendezett szobából állott. Este fáklyászenével tisztelték meg főpásztorunkat. Egy szóval a városnak örömünnepe volt az érsek itt tartózkodása. Megérkezése utáni napon, 6-án, városunkban osztotta ki a bérmálás szentségét, azután pedig folytatta bérmá- lási körútját a felső muraközi plébániákban is, hon- nét csak 14-én tért vissza városunkba Festetich György és Jenő grófok kíséretében. E napon szerencséltette magas megjelenésével a tanitóképezdét, hol a derék igazgató Samu József fennkölt szavakban ecsetelte röviden megjelenése fölötti örömét, a tanügyet, a képezde jelenlegi állását és annak nemes czélját. A képezdéből a polgári tanodát és a városi népiskolát tekintette meg a minden iránt érdeklődő bibornok. 17-én délben távozott el a szeretett főpap városunkból, hol, mint ő mondá, rövid ittléte alkalmával boldog napokat élt, szeretve és tisztelve mindenkitől. Kisérje utján a kegyes főpásztort híveinek imája és hálája azon sok jótéteményért, melylyel városunkat elhalmozni kegyeskedett.

Ezen jótétemények közül elég legyen megemlítenem azon 1000 forintot, melyet a helybeli kisdedóvó alaptőkéjének, s azon 50 frtot, melyet szintén a kisdedóvó alap gyarapítására, a helyi fiatalság által (16-án) rendezett „Tánczkoszorucska“ pénztárának agományozni méltóztatott.

Fogadja a nemeslelkü főpap úgy ezért, mint hü magyar érzelméért városunk őszinte köszönetét!!

Ma reggel 4 órakor robogott el városunk mellett az udvari vonat ő Felségével s miután fenséges királyi herczegünknek hirszerint d. u. 3 órakor kellett volna ide érkezni, a feldíszített pályaudvar zsúfolásig megtelt kiváncsi nézőkkel. A különböző testületek lobogójuk alatt várták a vonat megérkezését, mely 4 órakor a jelenvoltak éljenzése között megjelent s rövid öt pereznyi késedelmezés után tovarobogott magas lakóival Görgény felé.

A D r á v a a gyakori esőzések miatt annyira megáradt, hogy árvíztől lehet tartani. Puscsina mellett a Dráva vize által elöntött országutat keresztül vágták, hogy a viz lefolyhasson. Ma éjjel ezer ember dolgozott fáradhatatlanul a töltéseken, s időnkint értesítették a fenyegetett községeket a munka eredményéről.

Ha ez tovább is tart, ugyan mit fog csinálni a szegény nép, kinek egyedüli kenyere, a kukoricza már most is viz alatt van.

Mezöszentgyörgy 1882. szept. 21.

— A „V. F. Hírlap“ szerkesztőségéhez.*—

A községünkben folyó hó 11-én felmerült tűzesetről becses lapja 37-ik számában egy közlemény jelent meg, mely Lepsényből intéztetett. Miután Msztgyörgy község lakosságaira abból szégyenletes következtetések vonhatók le, kötelességemnek tartom a közlemény helyreigazítására tek. szerkesztő urat felkérni. Tagadhatatlan, hogy Lepsény község ez alkalommal az emberbaráti jó indulatnak fényes jelét adta; mert úgy a községi, mint az uradalmi fecskendők jókor elérkeztek a tűzhöz s ha egy kis kézi fecskendő kivételével használhatlanná nem lesznek, a tűz lokalizálása nagy részben közreműködésüknek lett volna, tulajdonítható; igy azonban a tüzet csak Msztgyörgy lakosságának önfeláldozással határos emberfeletti igyekezete fojthatta el, miért is nagys. Eötvös Károly orsz. képviselő ur, ki a tűzoltásban személyesen is részt vett, — a lepsényieknek adott 5 írton kiviül, a insztgyörgyi oltóknak 10 frtot adományozott.

Mindezen nemes cselekedet, mind pedig Lepsény község és az uradalom részvétteljes magatartása a képviselőtestület jegyzőkönyvében hálás köszönettel ismertetett el. — Tehát különösen azon kijelentés, hogy a tűz eloltása „kizárólag a lepsényi fecskendők körül működött lepsényi embereknek köszönhető“, nem mondom roszakaratu, hanem teljesen alaptalan.

Fogadja hazafias üdvözletem kijelentését, melylyel vagyok

Kész szolgája:

Eötvös Dénes, bíró.

Pápa, 1882. szeptember 20.

A „V. F. ti.“ szerkesztőségéhez.

Legutóbbi levelem megírásakor erősen föltettem, hogy az irgalmasrend itteni priorjától szembeszökőkben, egész érthetően megkérdem oda irányult törekvéseit: miért üldözi egymásután el, vagy szerzeti kitétellel: miért disponáltat minden évben egy-egy tagot el Pápáról. Dr. Mathia a legújabban keresztülvitt kedvtelésének játéka, no ennek örülünk, legalább a közélet hasznát veszi tehetségének és kitartó buzgóságának. Dr. Mathia közénk élte magát, szeretjük s ez az egyik sarkalatos pontja Balogh prior uramnak, hogy munkálkodását ez egyszer nem commentározom, azonban data vccasione sorát ejtem. Annyit azonban a szerzet hidegvérű kormányzójának szeretnék megsúgni, hogy prior uram ő tisztelendőségében aligha vesztett volna annyit a szerzet ügye és e vidékbeli hirneve, mint dr. Mathiában; a mit majd a szerzet maga is tapasztalni fog. Mi örvendünk, hogy dr. Mathia igy határozott s köztünk maradt, legalább jobban idejében áll a szenvedő emberiség bajain segíteni.

Az eltávozott Edelényi tanár helyett a napokban ejtetette meg a választást a ref. főiskola kerületi intézősége. A megválasztott Kis Ernő közép- tanodai ifjú tanár, a helybeli ref. ecclesia lelkészének szépen képzett fia.

Üdvözöljük a kerület szerencsés és mindenkit örvendetesen kielégítő kiszemelését, az ifjú tanár urnák pedig fontos pályáján vasbuzgalmat és kitartást kívánunk.

Bán fi János polg. iskolai igazgató, ki már vagy egy éve rendelkezési állapotban volt, a napokban vett biztos forrás szerint Oraviczabányára helyeztetik; a mennyire sajnáljuk a derék férfiút, épp úgy kívánatos, hogy már egyszer a kormány ily kiváló pedagógiai tehetséget ne hagyjon parlagon heverni.

Már csak azok kedvéért, kik jó zene mellett szeretnének Pápán egy-két órát tölteni, meg kell említenem, hogy Cseresnyés Károly kitünően szervezett zenekara, a margitszigeti szereplés lejárván, megérkezett s a mint beszélik bizony, hogy oly rósz világjárás van a fenséges herczeg paradicsomában, hogy az öt forintos nótát egy forintért húzták, azt sem fizette senki fia.

A jól kiszámított fixum meg volt —* egyél) semmi. A fővárosi lapok azon hire, mintha szerződtette volna őket Biringer Amerikába — kacsa, az tény, hogy levelezést e tekintetben váltottak.

Pál Zoltán, reményteljes ifjú gyászhire épen ma esett tudomásomra, a kin sem fürdő, sem apai, sem orvosi gond nem segített, a halál fagyos érintése adott neki tulvilági életet. Sit tibi terra levis!

Színészeinkről azt írhatom, hogy nekik aligha ment valaha jobban, mint nálunk most; sőt egyik nőtagjuk, Laczkó Aranka oly szerencsés, any- nyira ki van tüntetve, hogy majd minden föllépte alkalmával részesül egy „tiszta szándékból“ fölajánlott koszorúcskában. A fama azt beszéli, hogy titkos rajongója egy „journalistikai tehetséggel“ megáldott betűszedő a koszorúra költekező. *)

Újdonságok.

— Lapunk szerkesztője Kompolthy Tivadar ur három havi szabadság után végre körünkbe érkezett. Amily nehéz volt tőle a válás távozásakor, kétszeresen nagyobb volt az öröm megérkezése alkalmával. A várpalotai állomástól kezdve minden állomáson jöttek eléje elvtársai közül, hogy láthassák az igaz ügy harezosát. A veszprémi állomásnál kedves családja és a veszprémi független érzelmű polgárok küldöttsége várta. Szerkesztőnket a városban több helyütt megéljenezték. — Szerdán este a „Magyar Király* vendéglőben barátságos összejövetelt rendeztek tiszteletére, melyben azonban szerkesztőnk akadályoztatása miatt csak rövid ideig vehetett részt. Isten hozta őt körünkbe!

*) Végül pedig van szerencsém üdvözölni a megérkezett martyrt, kedves szerkesztő uramat!

És épen e pillanatban mit diétád toliam alá a jónevü Ábrahám bácsi; „Finis schweig mein Kind!“

Radius.