Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
■vy HARMINCKETTEDIX évfolyam 51—52. szám ruggcflcnBudapesi VÁROSPOLITIKÁI, POLITIKAI ES KOZGAZDASAGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztár! csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSEG PARTJA SZEKESFOVAROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA SZENT ISTVÁN esztendejének küszöbén írta: KARAFIÁTH JENŐ m. kir. titkos tanácsos, Budapest Székesfőváros főpolgármestere v x Karafiáth Jenő. Amikor székesfővárosunk főpolgármesteri tisztjét elfoglaltam, annak a reményemnek adtam kifejezést, hogyha a minden szépért, nemesért és j óért önzetlenül lelkesedő közgyűlési akaratot elkerülhetőnek látszó politikai mesterkedésnek mellőzésével mindenkor, minden részrehajlás nélkül, kizáróan a város érdekét tekintve tudom élő valósággá testesíteni, akkor, úgy székesfővárosunk, mint nemzetünk javára a kormány elgondolása, a törvényhatóság nemes hagyományai és saját egyéni meggyőződésem szerint is áldásos és hasznos, becsületes magyar munkát végzek. Hangsúlyoztam azt is, hogy a józan önmérséklés a derék és becsületes polgári munka jegyében, az önkormányzatban rejlő, lendítő erők hasznosítása útján, a közgyűlési teremben, de a nemes célért küzdő pártokban, az egymással szembekerülő politikai elvek tiszteletben tartásával még a legkülönbözőbb pártkeretek között is békét és megértést óhajtok. Ha visszagondolok az elmúlt esztendőre, jóleső örömmel kell megállapítanom, hogy a törvényhatósági (bizottság közgyűléseit mindig az érdemi munka és a magas színvonalú vita jellemezte s hogy a székes- főváros kétségtelen hasznára és előnyére mindig a legbókésebb légkörben zajlottak le. Eltekintve azoktól a kisebb kilengésektől, amelyek a parlament életében is elkerülhetetlenek s nem mennek az alkotó munka rovására, lényeges kérdésben nem merültek fel elválasztó ellentétek a közgyűlésben, nyugodtan állapíthatjuk meg tehát mind a kormányzat, mind az önkormányzat szempontjából, hogy az a légkör, amely a kormányzópártok és az ellenzéki pártok között a pártközi értekezletek szűrőjén keresztül kialakult: hasznosnak és üdvösnek bizonyult. Még elvi és világnézeti különbségek mellett is egynevezőre tudott hozni minden pártot a székesfőváros és annak nagyszerű intézményei iránt táplált olthatatlan szeretető s a főváros polgárságának jól felfogott érdeke iránt táplált kötelességérzet bölcs önmérséklésre bírta még a legerősebb ellenfeleket is. Tudatában vagyok annak, hogy ezt a szívünkhöz nőtt és természeti kincsekkel megáldott gyönyörű fővárost elsősorban önereje tudja boldogabbá és még gazdagabbá tenni. Aminthogy eddig sem az uralkodók kegye, hanem tehetséges és takarékos polgárságának kitartó kezdeményezése, továbbá úgy az iparban, mint a kereskedelemben; valamint a kulturális életben a legteljesebb elismerésre méltó öntudatos áldozatkészsége tette naggyá 'és világhíressé. Hiszem és remélem tehát, hogy az elkövetkezendő Szent István esztendőben, amely nemcsak fővárosunknak lesz igen nagy eseménye, hanem az egész nemzetnek is, a fővárosunk iránti szeretet és polgártársaik jól felfogott érdekeinek megbecsülése az eddiginél is fokozottabb mértékben hozza össze a jószándék a törekvéseket, a Szent István jubileumi esztendejét, amely annyi megoldásra váró feladatot tartogat számunkra, a legszebb sikc-r jegyében zárhatjuk le. MOCIÁ tuá A Független Budapest részére írta: SZENDY KÁROLY A szeretet ünnepén meghatott érzéssel gondolunk azokra, kik az emberi élet útján gondok és megpróbáltatások között járnak. A megváltó Eszme annakidején azok számára hozta a szeretet és béke igéit. Mindenkinek szóit és szól ma is a betlehemi ének, de az árvák és szenvedők szorulnak leginkább az égi jóságra. Az emberiség a betlehemi éjszakában Szendy Károly azt a parancsot kapta, hogy a szeretet és irgalom útján keresse a boldogságot. A megváltó Eszme Isten gyermekeinek öntudatára és méltóságára emelte az embereket. Bármilyen sorsban is élnek, bármilyen különbségek is vannak közöttük, ugyanannak az erkölcsi világrendnek és szellemi rendeltetésnek az osztályosai. Ebből az eszmekörből fakadnak a szociális gondolat alapvető elvei. A társadalmi élet kapcsolatai egymásra utalják az embereket. Nem lehetséges exisztencia szociális kapcsolat nélkül. A külső életviszonyok a betlehemi eszmények szellemében lelki tartozásokkal járnak. A szociális igazság olyan szellemi és erkölcsi alapokon nyugszik, melyek az emberi élet örök mélységéből erednek. Emberszere- tetre, leiki testvériségre int és kötelez a sorsunk. Önmagunkat becsüljük meg azzal, ha embertársaink sorsával közösséget érzünk. Az idők a közkérdések homlokterébe tolták a szociális kérdést, mely különböző vonatkozásaival átszövi az egész életet. A szociális kérdés nem egyes társadalmi osztályok életproblémája, hanem az egyetemes társadalom jövőjének az útja. Emberi szolidaritás, társadalmi összeforradás csak úgy lehetséges, ha mindenkivel szemben sorsközösséget érzünk és vállalunk. A főváros közélete ezeket a magas érdekeket tartja szem előtt. Szociális téren mindenkor azon volt, hogy a szociális békét és megértést szolgálja. Szociális tevékenységében azok az eszmények irányítják, melyeket a karácsonyi szellem épített bele az ember erkölcsi öntudatába. A karácsonyi ünnepek alkalmából fokozottabban érezzük szociális kötelességünket. Megértő és együttérző lélekkel kell azokra gondolni, kik embertársaik szeretetére és a közületek szociális gondoskodására szorulnak. Mindenki karácsonyfáján a gyertyák fénye között ott ragyogjon az a gondolat, hogy szociális szellem nélkül nincs boldogabb jövő. A karácsony legyen nagy eszmei figyelmeztetés a szociális köt el ességekre és feladatokra!
