Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-17 / 46. szám
VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST/ V./ BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA . MII ■WIIIIIIIII»IIIIM—H—MM SZENDY KÁROLY polgármester Inyilatkozik a Független Budapestének a tisztviselői fizetésrenáezésröl, a karácsonyi segélyről, a marc.ithiúi aluljárókról és aktuális városházi kérdésekről: „Minden javaslatot és indítványt mérlegre tettünk és megvizsgáltunk — Timi jó, ami kelyes, ami reális, az mind megvalósulhat és tetté ** Véget ért a főváros piailiamentjénieik. ülésA vita után Befejezte a törvényliatósálg'i biziottsáig- a költségvetés tárgyalását és most már kialakult Budapest jövő évi képe. A deficit, amely a polgármesteri előirányzatban előre vetette az árnyékát, semmivel sem csökkent, ellenkezőleg, esak nagyobb lett; mégis bizakodással és megnyugvással tekinthet a főváros az elkövetkező idők elé. Megvan minden kilátásunk arra, bogy a hiányt eltünteti a forgalmiadórészese- I dés arányának helyreállítása és ezzel a költségve- I tési egyensúly automatikusan helyreáll. Most, hogy a vita befejeződött, a főváros jogos büszkeséggel tekinthet vissza annak lefolyására. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk: ilyen disszonuncia nélkül való, harmonikus büdzsévitája még sohasem volt Budapestnek, még sohase mutatkozott meg ily tökéletes egyetértésben a polgárság építő és teremtő akarata. Csodálatos, hegy ez éppen egy deficites költségvetés tárgyalásánál történt, de mingyárt érthetővé válik, ha a körülményeket tekintetbe vesz- sziik, amelyek a vita lefolyását irányították. Csodák, tudvalevőleg, (nincsenek, nem kell 'tehát ezúttal sem természetfeletti erők titokzatos befolyásának tulajdonítani azt, ami a költségvetés körül történt a közgyűlési teremben. A. tárgyalás komolyságának, a természetes , együttműködésnek alaphangját az a polgármesteri expozé teremtette meg, melyet Szendy Károly terjesztett a közgyűlés elé. Nem volt ebben az előterjesztésben egyetlen szó, egyetlen mondat, amely ne lett volna teljesen" őszinte, amely leplezni vagy titkolni akart volna bármit is; nemcsak magát a fő- | város háztartását illető vonatkozásban, hanem a ] dolgok úgynevezett politikai részében sem. A pol- ( gármesternek ez a százszázalékosan objektív őszintesége kötelezte arra a törvényhatóságot, hogy kerüljön mindent, ami ellenkeznék a legteljesebb tárgyilagossággal. Csak természetes, hogy az ilyen nyitány folytatása se lehetett más, mint a kezdet volt. Jókai írja egy helyen, hogy egy-egy nagy művének sikerét mindig az döntötte el, milyen volt a regény első néhány oldala. Az elindítás determinálja az egész mű sorsát, sikerét, vagy bukását, Szendy expozéja vitte ekkora sikerre a deficites költségvetést. Igazságtalanok lemménik azonban, ha uem eunlé- heznéink meg a legteljesebb lojalitással, igaz elismeréssel a pártok vezéreinek nagyvonalú és megértő megnyilatkozásairól. Ahogyan sorjában szólásra emelkedtek, egytől egyig a legnemesebb vetélkedéssel igyekeztek a szorongatott főváros védelmére kelni és ha mi itt külön is kiemeljük a Nemzeti Egység Fővárosi F ártja vezetőinek impozáns részvételét a büdzsé vitában, úgy ezzel nem iaz a. célunk, hogy elhalványítsuk a többiek érdemeit, akik — minden olyan szempontot félretéve, amely elválaszthatott volna •— egyesültek a főváros ,szeretetőben és szolgálatában, hanem szívünk érzését szolgáljuk csupán: hiszen a magunk hangját, érzéseit és gondolatait hallottuk azokban a szavakban, amelyek az ő ajkukról hangzottak el. Tudják nagyon jól, hogy iá vita bezárul tavai még nem intéződött el egyszersmind a költségvetés sorsa ia. A kormánytól, az ország pénzügyi állapotától, az általános gazdasági helyzettől függ, mi lesz ennek a költséigveté'snek végső eredménye. De itt is optimisták vagyunk, mert azt is tudjuk, hogy Darányi Kálmán kormánya és ennek iái kormánynak minden egyes tagja a legnJaigyobb szeretettel csüigg az ország fővárosán, szívón viseli annak sorsát, boldogulását, fejlődését, -nagyságának előbbrevitelét. Ami a, kormánytól telik, azt megteszi a fővárosért; abban u kalkulációban, amely a községi háztartás egyenlegének helyreállítását -a felsőséig jóakaratára bízza, nem lesz hiba. Az adóbevételek egyre emelkednek. A nagyüzemek íh felfelé emelkedő tendenciáról számolnak be. Talán paradoxonnak hangzik, ha i.aizt mondjuk, ennél egészségesebb deficit rnéig nem volt: minden, oka megvan a polgárságnak és az amtonomia képviseletének arra, hogy nyugalommal, a bizakodás teljességével tekintsen a főváros legközelebbi jövője elé. ■sorozata. A költségvetést letárgyalta a törvényhatóság, elfogadta és megszavazta, hogy most már az elfogadott és megszavazott keretek között igyekezzenek egyensúlyt tartani az adott lehetőségei:. és a gyakorlati élet követelményei között. Nem is kell talán magyarázni, hogy a főváros felelős vezetőjére milyen nehézségeket hárít a főváros gondja, háztartásának sorsa, mert egyfelől a takarékosság kényszere állít sorompót, a s-zár- nyak után sóvárgó alkotó munka elé-, másfelől pedig a közelgő nagy események parancsszava diktálja az ütemet a szükséges munkához, utak nyitásához, utak és terek burkolási munkájához, a forgalmi eszközök tökéletesítéséhez amelyek mind a sürgősséget, a halaszthatatlant kiáltják, mert hiszen a Szent Év küszöbünkhöz ért, nem lehet tovább késlekedni. A világ szemét Budapest felé fordították az események s amit nagy és megtisztelő ajándékképpen, kitüntetésnek kaptunk, az nem válhat szégyenünké és nem szolgálhat megalázásunkra. ,,M legkisebb emelés vagy rendezés milliókat jelent a fővárosnak“ Ez persze — ünnep — mindnyájunk szent és nagy ünnepe, amire áhítozunk. De amíg eljutunk odáig, a polgármesternek száz és száz kérdést kell megoldania — az élet mindennapos kérdéseit — igazán szó,szerint a kenyér kérdését, amelyek elmúlnak a mával, de csak azért, hogy a holnappal újra szülessenek. És ezek a kérdések a legnehezebbek és egyben a leghálátlanabbak is, mert olyanok, mint a görög mesék sárkányai, minden levágott fej helyén kettő nő újra. Ilyenek a drágaság, az élet kérdése, a téli gondok, amit csak növel az első hó, ami mind arra kényszeríti Szendy Polgármestert, hogy már kora reggel kimenjen rangrejtve — az á, ucsarno- kokba, — hogy személyesen győződjék meg az árakról és árukról, mintha önmaga is restelné ezt a Budapestre szakadt és szinte magyarázatra sem találló drágaságot, amit tisztviselői szempontjából fájlal a legjobban. Fájdalmas ez a belső együtt érzés, amely szeretné, kívánná a segítség módjainak megtalálását, ha az óhajtással mindjárt a fedezet kérdését is meg lehetne találni. Ezért is mondja a polgármester: — Tény az kérem, hogy minden legkisebb emelés vagy rendezés, míg magának az illető tisztviselőnek rdiff jelent valamit élete standardjában, a mi háztartásunkban már milliókban jelentkezik. Ezért nehéz a kérdés. Mély benyomást tett rám Usetty Bélának, a NÉP pártértekezletén elmondott fejtegetése, amely a mai nemzedék sorsát ecsetelte, amelynek a feje fölé mindazon bajok felhői összegomolyadtak, melyekből a mai ember élete összeadódik. Jogosan mondta Usetty Béla, bogy ezen valamiképpen változtatni kellene, mert lehetetlen, hogy a háború elvesztésének következményeit egy nemzedék viselje el. Ez bizony így van. Hiszen ha tovább folytatom az okoskodást, rá kell jönnöm, bogy a háború esetleges megnyerésének a haszna sem egy nemzedék javát szolgálta volna, hanem kiáradt volna és több nemzedék életét tette volna jobbá, könnyebbé, gazdagabbá. Nem is tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire óhajtanám a főváros életében is a megosztódás gondolatát érvényesíteni. Ha utat tudnánk valahogyan nyitni a fiatalság jogos igénylései előtt. Pia nem kellene a takarékosság sokszor oly fájdal más józanságát szem előtt tartanunk és a kapukat lezárni ott, ahol pedig éppen kitárni szeretnék. Sajnos, nem tehetjük. Contre coeur kell dolgoznunk, hiszen még a meglévő tisztviselőinket se tudjuk úgy ellátni, ahogyan szeretnék. „Leszögeztem magam a karácsonyi segély mellett.. ,** — Lesz-le fizetésrendezés a fővárosnál? S a karácsonyi segélyre nem számítanak-e hiába a főváros és az üzemek tisztviselői? — Köztudomású, hogy a közgyűlés llovszky János indítványára ezt a kérdést egyhangúlag tette magáiévá, És ez az egyhangú határozat a legszebb erkölcsi bizonyítvány a polgárság rokonszenve, sors átérzése mellett a mi tisztviselőink javára. Az én álláspontom ebben a kérdésben ismert, hiszen ott a közgyűlésen kifejtettem ezt az álláspontomat és leszögeztem magam a karácsonyi segélyek mellett. I Érdekes, hogy ezt ma már nemcsak a tisztviselők kérdésének tekintik, hanem az idők jele", hogy az ivarosok és a kereskedők is a maguk sorsának vallják és érzik. Hiszen most is a Baross szövetség állt sorompóba a kérdés kedvező elintézése érdekében, nyíltan megmondva az igazságot, hogy a tisztviselői fizetések az ipar és kereskedelem legbiztosabb táplálói. Hogy ez nemcsak fővárosi viszonylatban van így, hanem országos viszonylatban is, arra megint csak a vidéki ipartestületek szolgálnak igazásul, amelyek egymás után lépnek sorom- * póba ugyancsak ennek a kérdésnek a kedvező megoldása érdekében. — És ennek minden ember, aki át van hatva a társadalmi osztályok együttműködéSzendy Károiy
