Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-09 / 36. szám
4 Független Budapest Budapest, 1936 szeptember 9Buda és Pest a török uralom után Pásztor Mihály új Könyve Pásztor Mihály Budavár visszafoglalása, mellnek 250 esztendős fordulóját most ünnepli a magyar nemzet, hatásában és következményeiben, katonai és politikai tekintetben egyaránt jelentős esemény volt, hiszen Budavár elfoglalásával kezdődött a török uralom visszaszorítása a Balkánra. Sajnos, azzal, hogy felszabadni a török uralom alól, Buda nem lett magyarrá. Idegenekkel ültette meg a bécsi kormány és csaknem másfélszáz esztendő kellett hozzá, míg egészen a mienk lett a magyar főváros.^ Rengeteg időbe telt az is, míg a felszabadító háború pusztításai, kiheverte az ország. Lotharingiai Károly szövetséges hadai 78 napig tartó ostrom után foglalták el Budavárát, melyben 150 esztendőig a török volt az úr. Nagy siker volt ez, de kő kövön nem maradt Budán és Pesten. Az ostrom alatt minden elpusztult. Pusztasággá lett az ország nagy része is. Sok száz mérföldet tesz ki a gazdátlan jószág, melyet eke nem szánt, munkás- 'kéz nem munkál; gaz nő rajta és dudvát terem. Budavár visszafoglalása után négy esztendővel 1690-ben, csupán Pest-Pilis és Solt megyében 249 elhagyott, elpusztult helyet, községet és pusztát olvastak össze a hivatalos emberek. Egy sereg községről, birtokról azt sem tudták, kié. Buda es Pes1 közvetlen környékén ilyen elhagyott birtok volt Iíabas, Besnyő, Gyál, Párkány, Szentlőrinc, Soroksár, Gubacs, Üllő, Szentmihály, Cinkota, Kerepes, Káposztás, megyei-, Göd, Törökbálint, Csepel, Budakeszi, Nyék, Hidegkút, Békásmegyer, Üröm, Solymár és Fehéregyháza. iák pusztítása felét sem érte el annak, amit a pestis, a himlő, a vér has, a. tüdővész és a phrene- sis nevű gyermekbetegség pusztított. Ebben az időben külföldön nagyon rossz híre volt Budának és Pestnek. Járványfészeknek, egészségtelennek tartották a két várost. Ezekben a híresztelésekben sok volt a rosszakarat, de sok volt a valóság is. Kórház jóformán nem is volt Pesten és Budán, legfeljebb olyan kórház, melyben beteg katonákat ápoltak. Azután volt pestiskórház, lazaretum. Ezekből lettek később a voltaképenl kórházak. A pestis-kórlráz tulajdonképpen a betegek elkülönítését jelentette az egészségesektől és a régi időkben ez volt az egyetlen óvó intézkedés a járvánnyal szemben. Maga a kórlhiáz, ha betegeket ápoltak is benne, nem annyira kórház volt, mint szegényház és kényszer dologház; a város nyakán, élősködő és a polgárságra szoruló megrokkant, ki vénült koldusszegény embereket tartottak ezekben az intézményekben, úgy, hogy ezek az intézmények nem is annyira az emberi szex-etet alkotásai, mint inkább a —- kényelemszereteté. Azok,, akik ebben a korban gyógyítással foglalkoztak, nem voltak túlságosan népszerűek. Ezt mutatja az is, bogy a legnagyobb ritkaságok közé tartozott, Ihogy egy-egy orvost beválasszanak a város vezetősége közé. Érdekes, hogy még Kollonics kardinálisnak is, akinek figyelme különben mindenre kiterjedt, nagyon rossz véleménye volt az orvosokról és Budán meg Kassán azért akait orvosegyetemet alapítani, mert szerinte az orvos nevét bitorló temérdek kuruzsló csak arra jó, hogy megtöltse a temetőket. Gyógyászattal különben foglalkoztak orvos-doktorok, borbélyok, fürdősök, bábák, vagyis »tudós asszonyok«,, kuruzslók, sőt foglalkoztak vele szerzetesek is. A polgárság azonban csak akkor vette igénybe ezeknek a segítségét, ha rájuk szorult. Szóval, nag-y bajban, járvány idején. Viszont az is igaz, hogy az orvos-doktorok között akadt néha egy-egy kiválóbb is. Az ilyennek azután nagy híre volt, nagy becsülete. Az orvosdoktorok főként belgyógyászattal foglalkoztak, viszont az érvágó borbélyok voltak a sebészek. Az orvosdoktorok a jómódú polgiárok közé tartoztak,, amit az is bizonyít, hogy! 1696-ban a házak összeírása idején Buda várában három háztulajdonos oi'vosdoktor is lakott. Sokkal nagyobb tekintélyük volt a gyógyszerészeknek. A gyógyszerészet monopólium-számba ment és a gyógyszerészek többnyire meg is gazdagodtak a mesterségük révén. Egyik-másik nevezetes szerepet játszott a vái-osi politikában és a város vezetésében is. A gyógyszerészeknek konkurren- sei voltak a vásárról vásárra járó vándororvosok, afféle csuda-doktorok, akik a kuruzsláson kívül az orvosságokat is maguk árusították. így festett az egészségügy harmadfélszáz esztendővel ezelőtt Budáix és Pesten és ennek az egészségügynek az illusztrációja az az érdekes halálozási statisztika, melyet Pásztor Mihály könyve megmutat. A főváros jövő évi Költségvetése az optimizmus jegyében Készül Nagy beruházáson és teKintélves munkaalkalmak szerepelnek az első Szendy-féle költségvetésben Mind-mind csupa pusztaság. A felszabadult, felper. zselt Budavár volt a puszták fővárosa és mégis^ ebből a felégetett városból, pernyéből, zsarátnokból virágzott ki Budapest. Sok-sok idő, sok-sok nehéz küzdelem, igyekezet és kitartás, ti politikai és gazdasági viszonyok szerencsés összejátszása kellett hozzá, hogy — mint a költő mondja — phönixként poraiból megélemedjen és amíg méltó és igazi fővárosa lett a több szomorúságot, mint örömet megélt, sokat szenvedett országnak. Hogyan lett azzá, mint támadt életre, miképpen indult el a két falusias város karrierje? Erről szól Pásztor Mihály négyszáz oldalas rendkívül érdekes könyve, mely most jelent meg a fővárosi statisztikai hivatal kiadásában. A fővárosi statisztikai hivatal ünnepi ajándéka ez a könyv, melynek meg- iratásával az volt a célja a minden szépért és nemesért lelkesedni tudó dr. Myefalvi I. Lajos igazgatónak,, hogy az egykorú protokollumokhól, Buda és Pest egyházi anyakönyveiből, régi Írásokból kibányászott statisztikai és kortörténeti adatok fel- használásával a megújhodásnak 250-ik évfordulóján megelevenítse a küzdelmes idők első éveit és megmutassa, hogy a községi kormányzat miképpen dolgozott harmadfélszáz esztendővel ezelőtt. Ez a könyv bemutatja a iharmadf élszáz év előtti Buda és Pest első lakóinak, első gyarmatosainak primitív életét, a nagy erőfeszítéseket és kicsinyes civódásokat, meg azt, hogy miképpen bújtak ki a romok alól az -első házak és az első templomok Budis és Pesten. Lenyűgözően izgató ez a kép,, amit ragyogó fővárosunk gyermekkoráról, a múlt idők erőfeszítéseiről megrajzol a szerző. A török idők után feltámadó magyar főváros összefoglaló históriája ez: várostörténet a politikai, gazdasági és művelődéstörténeti vonatkozások hangsúlyozásával. De talán nem utolsó érdekessége ennek a könyvnek, hogy teljesen ismeretlen és kevéssé ismert statisztikai adatok egész seregét dolgozta fel és használta fel henne Pásztor Mihály. Megrajzolja henne többi között a pénz küzdelmét, vívódását az elértéktelenedés ellen é é és a porosodó aktákból, limitációs jegyzékekből kibányászott árjegyzékeket átszámítja mai pengőértékre, hogy témáját közelebb hozza az olvasó gondolkozásaihoz. Talán még figyelemre méltóbb a könyvnek a demográfiát tárgyaló fejezete. A budavári és pesti egyházi anyakönyvek adatai alapján elkészítette a szerző a XVIII. század első húsz esztendőjének részletes házassági, születési és halálozási statisztikáját. Kiviláglik ebekből a számokból, hogy azokban a szomorú időkben, a XVIII. század első évtizedeiben, mekkora rendeket vágott a lakosság soraiban a halál. Labanc és kuruc egyaránt pusztított az emberben, de a harcok és háboA városháza pénzügyi ügyosztályán befejezéshez közeledik a jövőévi költségvetési tervezet összeállítási munkája. Három hét múlva már meg is kezdi a pénzügyi bizottság az új költségvetés vitáját, október végén pedig közgyűlés elé kerül az új büdzsé. Természetes, hogy várospolitikai körökben nagy érdeklődéssel váx-ják a költségvetés adatainak nyilvánosságra hozatalát. Ez lesz az első költségvetés, mely már teljesen Szendy Károly polgármester irányítása és befolyása mellett készült, miután a multévi büdzsé előkészítése még Sipőcz Jenő polgármestersége idején történt. A tavalyi költségvetési expozéjában Szendy Károly polgár- mester ezt ' a körülményt nyomatékosan hangoztatta is. Az új költségvetés adataix-ól hiteles értesülések eddig nem kerültek nyilvánosságra, mert az adatokat a főváros vezetősége, elsősorban a pénzügyi ügyosztály a szokásos és köteles titoktartással kezelik. Szeptember 15-ike után azonban már ismére tesek lesznek a főbb tételek és a polgármester a teljes költségvetést szeptember 211-ika körül fogja ismertetni a sajtó képviselőivel. Annyi bizonyos, hogy az új költségvetés az opti- I mizmus jegyében készült, miután erre az optimiz- I nxusra a tények figyelembevételével a főváros ve- I zetőségiének minden oka megvan. Az általános gazdasági helyzet kapcsán a főváros gazdasági és pénzügyi viszonyai is örvendetesen javulnak. Ez kedvező kihatással van a főváros bevételeire, melyek ligyszólván az összes viszonylatokban emelkednek. Ilyen körülmények között nincs szükség a kiadások további csökkentésére és az első Szendy-féle költségvetés a bizakodás jegyében emelkedő számadatokkal indul az elkövetkező év elé. Mindenesetre óvatosság, gondos előrelátás fogja jellemezni az 1937. évi költségvetést. Gondoskodik a főváros vezetősége tekintéiycs munkaalkalmak teremtéséről Autó^, gőz-, elektromos far* mg C 7 A F A lf mindennemű speciális IU UaliCl órák, regisztráló ós kontakt kivitelben is, automatikus szabályozók, valamint egyéb üzemi műszerek gyártása ós javítása Dyda Ferenc Budapest, V., Kresz Géza ucca 32. sz. (Volt Ügynök ucca) Telefon; 2-925-09 nemcsak a rendelkezésre álló, a jövő év folyamán felveendő kölcsönrészletek terhére, hanem a rendes költségvetés terhére is több nagyjelentőségű, tekintélyes értékű beruházást fognak végrehajtani. Az új költségvetésben módot találtak arra, hogy egyes intézmények fejlesztéséről gondoskodjanak. A szűk esztendők végtelen sóra után végre a jövő évben már a folyó bevételek terhére is eszközölnek beruházásokat. A jövőévi költségvetés végösszegét számos elkerülhetetlen fix kiadás is fogja növelni. Emelkednek a kölcsönterhek is, tekintettel az újabban felvett kölcsönökre. Minden ügyosztálynak sikerült kieszközölni bizonyos mértékű hiteltöbbletet, de valamennyi fedezetet is mutatott ki ezekre a kiadási többletekre az emelkedő előirányzaté bevételekben. A városházi pártok már most készülnek a hamarosan elérkező költségvetési vitára, mely megindítja a várospolitika hei’keiben a zajló életet. RIEGER OTTÓ KIK. ÜDV. ORGONA GYÁR Budapest, XIV, Vértes u. 6-8 Telefon: 2-963-45 Silmann Béla épület-üveges és képkeretező Budapest, IX, Ráday u. 11, Telefon: 1-815-80 Kraszner Ouörgtj Burkolási Vállalata Városi irda: Budapest, VII., Hernád u. 8 Telefon : 1-361-68 nyár és építőanyag telep : X-, Kerepesi út 73. Tel. : 1-452 68 Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Építőanyag ipara; Budapest, V., Sas ucca 28. szám Telefon: 1 153-32. 1-252-80, 1 281 26 Cementgyár i Lábatlanban .................. évi telj kép. 12.000 r. Mé sigyárak i Lábatlanban................... ,, ,, „ 5.000,, Dorogon ........................ ,, ,, „ 3.000 ,, Té glagyárak: Buda-Uilak, Kőbánya, Nyergesujfalu .......éri telj. kép. 80,000 000 drí> Cserépgyárt Buda-Ujlak ................ „ ,, 8,000.000 drb Ja kab József VÄ“6 Budapest, VI., Bulyovszky ucca 32. Telefon : 1-146-31
