Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-02 / 48. szám
Budapest, 1936 december 2. Független Budapest 5 Megkezdték a dunai hajóállomások áthelyezési munkáit A dunai hajóállomások áthelyezésének munkái már megkezdődtök. A közmunkatanács irányítása mellett az Erzsébet-híd és a Ferenc József-híd közötti rakparton már folyik az építkezés munkája, hogy tavasszal á hajózási forgalom megindulásakor miár innen induljanak és ide érkezzenek a személyhajók. Annak ellenére, hogy ezt a nagyszabású városrendezési kérdést a -Közmunkatanács oldotta meg és végrehajtását is magára vállalta, a fővárosnak is többirányú kötelezettsége van e munkálatokból kifolyóan.-Az építési költség- 400.000 pengő körül mozog és ezt az összeget nagyrészt a Közmunkatanács fedezi. Az új hajóállomási épületeiket a hajóstársaságok tulajdoniába engedik át és ennek ellenében a vállalatok 150.000 pengő költséget magukra vállalnak, olymódon, hogy ezt az összeget 20 év alatt részletekben fizetik le. A főváros a maga részéről kötelezettséget vállalt arra, (hogy e partszakasz használati díjait 20 éven át nem emeli. Kikötötte, hogy amennyiben ez időn belül újabb városrendezési érdekből e partszakasz felszabadítására szükség lesz, úgy félévi felmondással a hajóállomásokat ismét kitelepítheti, erre az esetre azonban az építési költség -bizonyos százaléka erejéig a főváros kártérítést nyújt. Tekintettel arra, hogy a Zoltán u-cca és az Eötvös tér között lé-vő t e he r á 11 om ás ok a t és raktárházakat is eltávolítják, a főváros azt a kötelezettséget i-s vállalta, hogy az új teher állomások céljaira kijelölt partszakaszok béréi hat évre a mai nívón rögzíti. A METE, az Erzsébet-híd és a Ferenc József-híd között 100 méter hosszú partrészt ingyenes használatba kap. A hajóállomások áthelyezése miatt a Ferenc József rakparti villamosvégállomást is át kell építeni. Az itt lévő várócsarnokot és személyzeti tartózkodó épületet lebontják és hasonló célra a MFTE új állomásépületében engednek át a BSzKRt-nak helyiségeket. A villamosvágányok átépítési költségéhez a Köizmunkatanáes 10.000 pengővel járul hozzá. A fővárosnak ezekkel az átrendezésekkel kapcsolatban jelentősen csökkenni fog a jövőben a parthasználati díj bevétele. Közel 50.000 pengőt veszíti a fő-város a díjbevételeiknél. Wl HART FERENC építész — építőmester XIV., COLUMBUS UCCA 33 Telefon : 2-969—08 Betoncső —. legolcsóbban ----St rausz Antal építési anyag telepe cementáru és mozaiklap gyártása XI., Fehérvári út 15 — 17 Telefon: 2-690-56 Ákos Frigyes építőmester B _. Ä _ a IV., Eskü út 3 UdapeST, Tel : 1-895-71 I Pa1i?nvÍAc Ián ne ePít6>i vállalkozó, r dl&U V Il/O JCUlUÖ OKI. Kőművesmester Vállal építkezési és tatarozási munkákat, modernizálást, faisziijetelést es átalakítást BUDAPEST, VI., TEVE UCCA 21. S Z. HESZ LAJOS ÉPÍTŐMESTER Budapest, I.. Lógodi ucca 9. sz. Te efon: 1 603 21 csempe, Vőnadló szalui, válla', iavft Porta épülelburkoló Szövetkezet. Épífőbolt. V., Qr. Tisza István u. 1. Tel. : 1-824-81 “ma6"'építési anyagok legjutányosabban beszerezhetők Nerveftfti Uikfnr óplfési anyánkéicsWl"1«' kedelmi vál'alatánál Budapest, VII., Rákóczi út 80. Telefon: 1-429-52 G r 11 Lap I InAr festékgyár és ásványőrlőim lU 06 I JaíiOS vök, építési anyagok és v< gyószeti termékek raktára Központi iroda: Budapest, V., Kálmán ucca 22. sz. Telefon: 1-230-33 Alapíttatott: 1842 Választottbíróság fog dönteni a külföldi hitelezők követelése dolgában A kölcsöntörleszíések és a kamatok fizetését aranyalapon kérik Feszült érdeklődés kísérte azokat a tárgyalásokat, melyeket Lamotte Károly alpolgármester és Szemethy Károly tiszti főügyész az elmúlt héten Zürichben folytattak a főváros hitelezőinek képviselőivel. A hitelezői érdekeltség tudvalévőén kívánságokkal lépett fel a főváros kölcsöneinek Iö leszítését illetően. A nyugati valuták legutóbb történt leértékelése kapcsán ugyanis a hitelezők egy része azt a követelést támasztotta, hogy a főváros ezentúl aranyalapon fizesse az esedékes törlesztéseket, úgyszintén a Kama tszolgál tat ást. Eddig soha szó sem esett a fővárosi kölcsönöknél az aranyértékről, mert sem az ostendei egyezményben, sem az időnként folytatott tárgyalások folyamán az arany értékelés soha szóba sem került. A valutaleértékelés ténye azonban közelről érinti a hitelezőket, mert már mindazok a valutanemek, melyekre a fővárosi kötvények szólallak, az idők folyamán keresztülmentek a leértékelés folyamatán, Eddig a hitelezők válogathattak -a fizetésteljesítés pénznemei között aszerint, hogy melyik érték magasabb, most azonban már valamennyi valuta csökkent értéket képvisel. Ezért tesznek tehát kísérletet egy olyan álláspont elfogadtatására, mely szerint a főváros elis- Szemethy Károly dr. merné, hogy a kölcsönösszegeket a folyósítás időpontjában fennállott eredeti aranyértékben kell viszafizetni. Ezt az álláspontot a főváros nem fogadhatja el, nemcsak azért, mert ezáltal adóssága és törlesztési kötelezettsége a mainak többszörösére növekednék, hanem jogi szempontból sem, mert a kölcsönök nem szóltak aranyértékre, tehát a hitelezők aranyértékben való fizetést nem is követelhetnek, A zürichi tárgyalásokon a külföldi hitelezők részéről többen képviseltették magukat. Ott volt Max Fischer, a Trustee megbízottja, Maroel Barde, a francia hitelezők képviselője, Hermann Grübler, a Schweizerische Bankverein vezérigazgatója, Hans I Berhitz, a német hitelezők képviselője. Rudolf I Eichner, a Dresdner Bank cégvezetője, továbbá még két svájci és egy hollandi megbízott. A tárgyalások a Schweizerische Bank Gesellschaft székhazában folytak. Miután a hitelezők és a főváros képviselői ragaszkodtak a maguk jogi és elvi álláspontjaikhoz, a tárgyalások nem fejeződhettek lie és tekintettel még, hogy hosszabb időt igénylő tárgyalásokra lesz j szükség, a felek úgy határoztak, hogy a személyes megbeszéléseket felfüggesztik és a további tárgyalásokat írásban folytatják' le. Előrelátható azonban, hogy az írásos tárgyalás sem fog köz-eledést létrehozni az ellentétes álláspontok között és miután, itt messzire kiható jogi problémáról van sző, bizonyosra vehető, hogy e vitában az a választottbíróság fogja kimondani a döntő szót, melyet ilyen esetre az ostendei egyezmény előír. I Az 1925 augusztus 14-ón kötött ostendei egyezmény XIII. cikkelye ugyanis a következőképpen szól: — Ha a jelen egyesség értelmezése vagy végrehajtása körül vitás kérdések lámádnak, ezekben választott-bíróság dönt. Egy bírót a, főváros és egyet az Association Suisse des Banquiers jelöl ki. Ha ezek egyetértésre nem jutnak, úgy a két bíró egy harmadikat választ, aki azután dönt. Ha a harmadik bíró személyében nem tudnának megegyezni, akkor a harmadik bírót a Tribunal Federal Suisse elnöke nevezi ki. A bírói tárgyalás első ülésszaka Bázelben tartatik meg és tartama nem haladhatja meg azt az időt, melyet a- választottbíróság állapít meg. A többi ülésszak ugyanolyan tartamú és váltakozna- Budapesten és Bázelben tartandó. A bírói eljárás költségeit a vesztes fél viseli. E szakasz alapján tehát háromtagú választottbíróságnak kell döntenie a felmerült vitás kérdésekben, ha addig a felek nem jutnának kölcsönös megegyezésre. Előreláthatólag még hónapokat vesz igénybe a főváros és a külföldi hitelezők írásos jogi tárgyalása, amelyet mindenesetre mindkét fél részéről a legteljesebb jóindulat irányít. Számítanak arra, hogy a külföldi hitelezők nem is engedik választottbíróság elé jutni az ügyet, mert nemzetközi jogászok is a.zt vallják, hogy a főváros köles önéit nem lehet aranyalapon levőknek nyilvánítani. Lamotte Károly Döntés előtt a BARt-Koncesszió A polgármester Közvetítő megoldási javaslata szerint négy Környékbeli járat még három évig a BARt Kezén marad A Független Budapest legutóbbi számában is foglalkozott a BARt-koncesszió sorsával és megírtuk, hogy a főváros vezetősége továbbra is kitart tavasszal elfoglalt álláspontja mellett és nem javasolja >a koncesszió meghosszabbítását. Most készült el ebben az ügyben a polgármester írásos előterjesztése, melynek első része a tavasszal benyújtott javaslatot és annak indokolását tartalmazza. Második része a különböző szakbizottságok álláspontjait ismerteti, harmadik fejezete pedig a mai helyzeten alapuló ríj javaslatról szól. A polgármester ebben az utolsó javaslatában ismét részletesen kitér a EHfíf-koncesszió meghosz- szabbításának anyagi konzekvenciájára. Azt hangozta ja, hogy amennyiben a főváros bármilyen mértékben és bármilyen időre meghosszabbítaná a BAfít szerződését, ez az intézkedés a fivaros, illetve a BSzKRt anyagi károsodását vonná maga után. A BARI, mely a koncesszióügynek a napirendről való levétele óta is tárgyalásokat folytatott a főváros vezetőségével, időközben többször módosította kérelmét. Legutolsó beadványa november 18-án kelt és ebben a vállalat vezetősége már hajlandónak mutatkozik a kezelésében lévő vonalak közül egyeseket átengedni a BSzKRt-nak, így a margitszigeti és csepeli járatokat; ezzel szemben a többi járatra vonatkozó koncesszió hatéves meghosszabbítására tart igényt és engedélyt kér arra, hogy a Hungária körút és az Egressy út között új autóbuszvonalat állíthasson forgalomba. Az új polgármesteri előterjesztés ezt a beadványt is teljes szövegében ismerteti és ezzel szemben is fenntartja korábbi álláspontját. Abban az esetben, ha a törvényhatósági bizottság mégis méltányosságot kíván gyakorolni a BARt-tál szemben, a polgármester közvetítő megoldást javasol, mely szerinte a BARt igényét a lehetőséghez képest kielégíti, viszont a főváros anyagi károsodását csökkenti. Ez a javaslat úgy szól, hogy a főváros négy környékbeli járatot hagyjon meg a BARt kezelésében, a többieket azonban vegye át a BSzKRt. A főváros a 21-es csepeli, a 22-es budakeszi és a 26-os margitszigeti járatokat kívánja saját kezelésébe venni, viszont a 20-as újpesti, a 23-as pesthidegkuti, a 24-es pestújhelyi és a 25-ös rákospalotai vonalakat legfeljebb további három évre a BARt üzemvitelében hagyná meg. Ez a három esztendő a főváros véleménye szerint feltétlenül elegendő arra, hogy a Bart kocsijainak kelő foglalkoztatási lehetőségeit a főváros közlekedési vállalatainak érdekkörébe nem tartozó területeken kimunkálja. A vállalat ugyanis több környékbeli autóbuszjárat, üzembehelyezésére kért koncessziót, melyeknek ügye most elintézés alatt áll. Meg lesz a lehetőség arra, hogy a BARt a Budapesten felszabaduló kocsikat másutt foglalkoztassa. Különben is a BARt autobuszparkja már egyenkint több mint 450.000 kilométert futóit és további három év alatt a kocsik annyira elhasználódnak, hogy többé nem lesznek tizemben tarhatók. Közli a polgármester, hogyha a főváros az ösz- szes, a BARt áltál jelenleg üzemben tartott vonalakra meghosszabbítaná a koncessziót, ez a fővárosnak, illetve a BSzKht-nak évi 570.000 pengő veszteséget jelentene, mert ennyi bevételt von el a városi közlekedési vállalatoktól. Ha a BARt új ajánlatát vennék figyelembe és csak a csepeli és a margitszigeti járatokat venné át, a főváros ez évi 230.000 pengő veszteséget jelentene. A polgármester közvetítő megoldása esetén — ha a BARt csak négy vonalra kap koncesszió meghosszabbítást — a veszteség 178.000 pengőre redukálódik. Viszont, ha az összes vonalakat a BSzKRt venné át, ez 50.000 pengő bevét éli többletet jelentene a fővárosnak. Amennyiben a törvényhatósági bizottság a polgármester javaslata alapján a 20—23—24—25-ös vonalakra meghosszabbítaná a BARt üzemviteli engedélyét, a szerződésben ki kellene mondani, hogy a vállalat a három év eltelte után sem újabb koncesszió meghosszabbítási igénnyel, sem újabb vonalak engedélyezésével nem áll elő. Tekintettel arra, hogyha a főváros a BARt-tói csak környékbeli járatot vesz ál, ezeken 17 kocsival bonyolíthatja le a forgalmat, az 50 új autóbusz további egységeit más vonalakon kell a fővárosnak hasznosítani Ezért tervbeve'ték, hogy a Zöldmáli úton és az Egressy út között a főváros létesít új autóbuszvonalakat.
