Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-18 / 46. szám
Budapest, 1936 november 18. Független Budapest 5 Rendezik a kelenföldi pályaudvar környékét A szerdai helyszíni szemle fogja eldönteni a teendőit sorát Új áramtermelő telepet épít a főváros Az Elektromosművek részletes terve mielőbb a tárgyalóasztalra kerül Morvay Endre tanácsnok válasza Pfeiffer Ignác költségvetési beszédére A kelenföldi pályaudvar környékének rendezését régen sürgetik. A főváros már tett bizonyos intézkedéseket e probléma megoldására és tervbe vette több környékbeli ingatlan kisajátítását is, hogy a pályaudvar előtt szabályos, forgalmi szempontból is elegendő nagyságú teret teremtsen. Az eddigi intézkedések nem voltak eléggé célravezetőek, iigyhogy a főkapitány felirattal fordult a kelenföldi pályaudvar mellett fennforgó állapotok ügyében a kereskedelmi miniszterhez. A főkapitány felterjesztésében utal arra, hogy a kelenföldi pályaudvarnál az érkez\ö utasok elszállítása céljából megjelenő járművek felhajtása és felállítása nagy nehézségekbe ütközik. A pályaudvar előtti kocsivárakozóhely kisterjedelmű, a kocsik fel- és elhajtására csak egy keskeny útvonal áll rendelkezésre. A nehézségeket megszüntetné, ha a járművek fel- és elhajtása más-más útvonalon tör- ténhetnék. A legcélszerűbb volna, ha a kocsivárakozóhely mellett új út létesülne és a várakozóhelyet a pályaudvari kert területével megnagyobbítanák. Nem megfelelő a pályaudvar előtti terület világítása sem, ami nemcsak közbiztonsági és közrendészeti szempontból tűrhetetlen, de nem méltó egy világvároshoz sem. A főkapitány felterjesztésére a kereskedelmi miniszter felhívta a polgármestert a panaszok orvoslására. Már ma, szerdán délután helyszíni szemle lesz a kelenföldi pályaudvar előtt, ahol megjelennek Király Kálmán, Morvay Endre, báró Babarczy István, Kempelen Ágoston, Duday Alajos tanácsnokok és a Beszkárt és a világítási üzemek vezetői. Képviselteti magát a kereskedelmi minisztérium és a MÁV is. A mai helyszíni .szemle dönti el, hogyan fogják átépíteni és rendezni a kelenföldi pályaudvar előtti teret. A fővárosnak ez a pályaudvara egyre emelkedik jelentőségében és forgalmában, úgyhogy a környék korszerű rendezése csakugyan nem halogatható tovább. Dr. Fláxmayer József könyve: »Budapest közigazgatási szervezete és alkalmazottai 1686-tól 1872-ig.« (Statisztikai Közlemények. Szei’keszti: dr. Illyefalvi I. Lajos.) A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal kiadásában megjelenő Statisztikai Közlemények sorozatában hagyta el a sajtót dr. Flaxmayer József tanácsjegyző fenti cimű munkája, amelynek külön aktualitást ad az 1936. évi történelmi esztendő. Most ünnepelte a székesfőváros hivatalosan Budavárának a török uralom alól való felszabadulásának 250 éves jubi- bileumát. Már ebből a szempontból is különös érdekessége van ennek a könyvnek, amely végigvezet Budának és Pestnek a köz- igazgatási szervezetén, egészen az 1872. évben bekövetkezett egyesítésig. Részletesen tárgyalja az Dr. Flaxmayer József egyes közigazgatási állások kialakulását, valamint, amennyire a rendelkezésére álló adatok lehetővé tették, illetményeik kialakulását is. A könyv feltárja azokat iá kezdeti nehézségeket, amelyek között 250 évvel ezelőtt a közigazgatási gépezetet el kellelt indítani, ismerteti az alkotóvárosok küzdelmét az 1703. évi királyi kiváltságlevelek megszerzése végett, részletesen foglalkozik a pesti kiváltságlevéllel is, valamint az ekkor nyert kiváltságoknak a gyakorlati életben való alkalmazásával. A könyv négy részre és 21 fejezetre bontva tárgyalja a kitűzött anyagot: I. Buda és Pest szabad királyi városok újraalapítása, önkormányzati szervezetüknek kezdetleges kialakulása és a két város alkalmazottai 1686— 1705-ig. EL Buda és Pest szabad királyi városok önkormányzatának fejlődése és alkalmazóttarnak felsorolása 1705-től 1848-ig. III. Buda és Pest városi közállapotok 1872-ig. Óbuda ismertetése. A főbb kormányszékek. IV. Buda, Pest és Óbuda városok 1848-tól 1872-ig. Külön érdekessége a könyvnek, hogy aránylag részletesen foglalkozik a XIX. századbeli közigazgatási állapotokkal, valamint az 1848. évi városi törvénnyel is. Rátér többek között a székesfővárosi alkalmazottak szociális ügyeire is és ismerteti a nyugdíjszerű ellátás első kísérleteit, valamint Pest városának és Buda városának az egyesítés előtt érvényben volt nyugdíjszabályzatait. A ,szerző feltétlenül nagyon hasznos munkát végzett, amikor könyvében megvilágítani igyekszik Budapest, székesfőváros mai önkormányzatának, valamint közigazgatási szervezetének a 250 éves múltban rejtőző gyökereit és a fejlődés mikéntjét. A mai önkormányzatot és közigazgatási szervezetet egészen más megvilágításban látjuk, ha elolvassuk dr. Flaxmayer József pompás világos stílusban, érdekesen megírt könyvét. De hasznos cselekedetet végzett Illyefalvi I. Lajos statisztikai hivatali igazgató is, hogy módot adott ennek a rendkívül érdokos és tanulságos munkának kiadására. A költségvetési vita során nagy figyelmet keltett Pfeiffer Ignác professzor alapos felkészültségű felszólalása, melyet a főváros világítási üzemeiről, az Elektromos- és a Gázmüvekről, azok jövő fejlesztéséről mondott. Pfeiffer Ignác rámutatott arra, hogy 1938 végén lejár a fővárosnak a Dunántúli Centráléval fennálló szerződése, tehát már most foglalkozni kell a kérdéssel, mi történik két év múlva az áramszükséglet biztosítása terén. A jelek szerint ugyanis a bánhidai centrálé addigra annyi áramot fog szolgáltatni a MÁV-nak és a körzetébe tartozó községeknek, hogy nem lesz módjában a fővárost is árammal ellátni. A komplikációk elhárítása céljából vagy a bánhidai telep fejlesztéséről kell gondoskodni, vagy pedig a fővárosnak kell új áramtermelő telepet létesíteni. Megállapította Pfeiffer Ignác az Elektromosművek hivatalos kimutatásából, hogy a főváros évente 2.4 milliót fizet rá arra, hogy teljes áramszükségletét nem maga állította elő, hanem egyrészét a dunántúli centrálétól vásárolta. Az Elektromosművek saját termelése olcsóbb. Ha ezt az évi 2.4 millió pengő ráfizetést 5 százalékos kamattal számítva 15 éves, tehát rövid időre szóló törlesztésre tőkésítik, úgy 24 millió pengő töke áll elő, melyből meg lehet építeni egy új áramfejlesztő telepet. Ez a megoldás tehát a főváros háztartásának megterhelése nélkül tenné lehetővé egy új áramtermelő központ létesítését. A dunántúli centráléval fennálló szerződés lejártáig még hátralévő két esztendőt nem szabad tétlenül elmulasztani, hanem a legsürgősebben napirendre kell tűzni egy äO.OOi) kilowattos áramfejlesztőtelep létesítésének ügyét, az előbb említett anyagi megoldás figyelembevételével. Foglalkozott Pfeiffer Ignác a magyar szenekből való gázgyáirtás ugyancsak nagyfontosságú kérdésével is. Hangsúlyozta, hogy a magyar barnaszeneket eredményesen lehet felhasználni gázosításra és ha olcsó magyar szénből olcsó gázt termelnek, a gázfogyasztás nagymértékben emelkednék, ez a főváros levegőjének javítását is előmozdítaná. A felvetett nagyjelentőségű kérdésekkel kapcsolatban Pfeiffer Ignác Morvay Endre tanácsnokhoz a világítási ügyosztály vezetőjéhez fordultunk, hogy megismerjük Pfeiffer Ignác javaslatairól a főváros álláspontját. Morvay Endre tanácsnok a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Ami Pfeiffer Ignác két nagyfontosságú indítványát illeti, azokra nézve álláspontom a következő: a bánhidai teleptől való áramvásárlás kérdésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez Morvay J£ndre dr. az áramszolgáltatás elsősorban a BSzKRt szükségletének kielégítésére szolgál. Amikor a főváros a dunántúli centráléval az áramvásárlás kérdésében a tárgyalásokat megindította, a BSzKIit az áramszolgáltatásiban a modernnek és épp ezért gazdaságosnak alig nevezhető Révész uccai telep termelésére volt utalva, mely az üzem fenntartása szempontjából nem tudott kellő biztonságot nyújtani. Az Elektromosművek kelenföldi telepén a bővítési munkák abban az időben még nem jutottak el addig a mértékig, hogy a BSzKRt áramszükségletének kielégítését vállalhatták volna. Ugyanerre a megállapításra jutott az üzempolitikai bizottság is. A kelenföldi^ teleppel való összehasonlítás eredménye tehát nem jelent a főváros számára effektiv elvesztett megtakarítást, mert a Révész uccai telep 5.4 filléres terme lési költségével szemben a bánhidai áram 4.1 filléres egységára eredményezett tényleges megtakarítást. — Ami a főváros által létesítendő új áramtermelő telepet illeti, erre vonatkozóan az Elektromosművek már hosszabb ideje beható tanulmányokat folytat, Tárgyalás alatt vannak az összes megoldási lehetőségek és célunk az, hogy az új telep építésére vonatkozó előterjesztés mielőbb az illetékes fórumok elé bocsáttassák. Ha az új telep építésére vonatkozó terv véglegesen kialakul, csak akkor állapítható meg az építési költség nagysága. Az ehhez szükséges pénzt, a fővárosnak előreláthatólag kölcsön útján kell megszereznieAmennyiben az új áramfejlesztőtelep megépítése a bánhidai teleppel kötött szerződés lejártáig nem is nyerne elintézést, a főváros vezetősége a dunántúli centráléval való kapcsolatot illetően mindenesetre ilyen javaslatot fog előterjeszteni, mely a főváros érdekei szempontjából a legmegfelelőbb. — Ami a hazai szenekből való gázgyártás ügyét illeti, a Gázművek műszaki vezetősége állandóan foglalkozik ezzel a kérdéssel. Éppen a közelmúltban érintkezésbe léptünk az iparügyi minisztériummal és kértük egy állandó szerv megalakítását, mely országos ^ vonatkozásban ezeket a problémákat állandóan nyilvántartja, tárgyalja és előbbre viszi. Morvay Endre tanácsnok felvilágosításai és közlései mindenesetre megnyugvással és megelégedettséggel tölthetik el mindazokat, akik — miként Pfeiffer Igmác is — féltve őrködnek a főváros eminens érdekei fölött. A tisztviselői kinevezések esetleg januárra halasztódnak Polgármesferválasztás: December 9-én Tanácsnokválasztás r December K6-án A Független Budapest legutóbbi számában foglal, kozott az aktuális tisztviselőkérdésekkel, melyeknek előterében a választások és kinevezések állnak. A legutolsó napokban úgy alakult a helyzet, hogy ennek a programnak a lebonyolítása újra eltolódik. Szendy Károly polgármester közölte a Független Budapest munkatársával, hogy az alpolgármester- és tanácsnokválasztásokra csak decemberben kerül sor és ennek következtében a kinevezések és előléptetések is halasztást szenvednek. Az új menetrend szerint december 9-én tartják meg az első rendes közgyűlést, melynek napirendjén az alpolgármester választás szerepel. A választás eltolódása az amúgy is felizgatott kedélyek további megbolygatását eredményezte. Már mindenki belenyugodott, hogy egy hót múlva túlesnek ezen az izgalmas aktuson és most kiderül, hogy még 3 hétig kell várni az alpolgármesterválasztás napjára. A tanácsnokválasztások a december 16-iki közgyűlés napirendjére kerültek, ezen a ponton tehát nincs változás. Fájdalmasan érinti a tisztviselőket és alkalmazottakat az a polgármesteri nyilatkozat is. hogy a kinevezések esetleg januárra halasztódnak. Már október elsejére várták az érdekeltek az előlép- j . tetőseket és lassankint megnyugodtak abban, hogy I karácsonyi ajándékul részesülnek a megérdemelt és régen esedékes előléptetésekben. A választások eltolódása miatt bizonytalanná vált a kinevezések karácsonyi dátuma. A polgármester hangsúlyozta, hogy bár a kinevezések ténye a polgármester diszkrecionális joga, mégis meg kívánja hallgatni az újonnan megválasztandó főtisztviselők és az autonómia képviselőinek véleményét. Nagyon szeretné a polgár- mester, ha karácsonyig ezek a megbeszélések megtörténhetnének és az általános várakozásnak megfelelően karácsonyra a kinevezéseket aláírhatná. Ha ez nem történhetne meg, úgy csak januárra várható a tisztviselők előléptetése, a közel 600 állás betöltése. Mindenesetre az érdekelteknek ez egyhavi fizetéskülönbözeti károsodást jelentene, mert a magasabb illetményeket csak az előléptetést követő hónap első napjától folyósítják számukra. A városházán remélik, hogy Szendy Károly polgármester jóákarata meghozza számukra ezt az örömteljes krisztkindlit. Szladefcy és Fia első magyar pénzszekrénygyáros' és mülakatos, m. kir. posta rendes szállítója Budapest, VIII, Kender ucca 30. sz. Telefon s 1-324-69 Alapítási év 1867
