Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-27 / 21-22. szám
Budapest, 1936 május 27. Független Budapest 5 1937 január elsején csatlakoznak az üzemi alkalmazottak a Segítőalaphoz 170.000 pengőt von el a szanálás a Segítőalaptól A szanálási akció a tisztviselők és az alkalmazottak illetményeinek megrövidítésére vezetett, azon felül, (hogy a közszolgáltatások tarifáit is revideálták. Nem kerülte el a szanálással járó szomorú sorsot a tisztviselők Segítőalapja sem, amelytől a főpolgármester megvonta a főváros által eddig nyújtott adyagi támogatást. A Segítőalap jövedelmeit tudvalévőén az alkalmazottak, illetve a tagok járuléka teszi ki. A tisztviselők fizetésük 2 százalékát adják a Segítőalapnak tagsági díj fejében, ugyanilyen arányban járul liozzá a főváros is a Segítőalap fenntartásához. Ezek a jövedelmek mintegy 1.6 millió pengőt tesznek ki évente, tehát a főváros ebből 800.000 pengőt fizet. De ezenkívül a községi háztartás további támogatást is nyújtott: viselte a Segítőalap személyi kiadásainak egy részét, ami a most megjelent múlt évi zárószámadás szerint tavaly 131.400 pengő volt, ezen felül pedig ugyancsak a klölzségi háztartás viseli a Segítőalap házbérkiadását, nyomtatványköltségét, fogyasztási anyagait, fűtési és világítási költségeit, ami a zárszámadás adatai szerint a múlt évben több mint 35.000 pengőt tett ki. Ezek a tételek tehát mintegy évi 170.000 pengő kiadást jelentettek a 2 százalékos, azaz 800.000 pengős hozzájáruláson kívül a községi háztartásnak. A főpolgármester szanálási hatáskörében ezeket a külön támogatásokat, tehát a személyi és dologi kiadásokhoz való hozzájárulást megvonta. A főpolgármester azzal indokolta ezt az intézkedését, hogy a főváros a 800.000 pengős támogatással már amúgy is tekintélyes terhet vállal a Segítőalap javára. Különben is most van küszöbön az üzemi alkalmazottaknak a Segítőalapba való bekapcsolódása, ami az intézmény jövedelmeinek szaporodását fogja maga után vonni. A főpolgármester reméli és elvárja, hogy a Segítőalap e támogatások elmaradása ellenére is képes lesz költségvetési egyensúlyát fenntartani és kötelezettségeinek továbbra is teljes mértékben eleget fog tenni. Fotócikk 5zenes Mártonnál ~ Főüzlet: IV., Károly körút 16. Fiókok: VI., Teréz körút 1/c és VI., Teréz körút 41 A támogatások megszüntetése január 1-én lép életbe, mert ez időpontban csatlakoznak a Segítőalaphoz az üzemi alkalmazottak. A Segítőalapot érintő szanálási intézkedés nagy meglepetést keltett a tisztviselők körében. A modern gyógyítás csodája a főváros új rádiumkórháza Két újabb Kórházépítés Kezdődött meg a fővárosban Budapest nem panaszkod!ha£ik többé a kórházi férőhelyek hiányáról. -A népességhez viszonyítva sok külföldi városban megközelítően sincs annyi kórházi ágy, mint nálunk és ehhez járul még az is, hogy kórházaink kivétel nélkül a legmodernebbek. Még az öreg Rókus-kór- ház is vetekszik, berendezés és felszerelés tekintetében, a legmodernebb intézményekkel. Most megnyílt Budapest legújabb kórházintézménye, az Eötvös Lo- ránd-rádiumintézet, amely Salamon Géza Európa legnagyobb befogadóképességű és legtökéletesebben felszerelt rádiumkórháza. Eddig három rádiumkórlháza volt Európának. Egy- egy kórház Londonhau, Párizsban és Becsben. A stockholmi kórház 75 és a bécsi rádiumkórház 50 ágyával szemben a budapesti intézet 100 ággyal rendelkezik. Orvosai is a legkiválóbb szaktekintélyek, akiknek élén Manning er Vilmos professzor, dr. Ku- bányi Endre és Probstner Artur tanárok állanak. Kétségtelen^ hogy az ú,i rádiumkórház révén Budapest orvostudományi jelentősége nemzetközi viszonylatban hatalmas lépéssel jut előbbre és sok külföldi beteg fog gyógyulást keresni új közegészségügyi intézményünkben. A főváros közel egymillió pengős áldozattal hozta létre a rádiumkórházat, amelynek berendezése és felszerelése a technika legmodernebb eszközeiből tevődött össze. Legújabb találmányit röntgengépek, ráidiumsugóírzó készülékek, műtőberendezések találhatók itt. ízléses a kórtermek berendezése isi. A közös szobákban is legfeljebb 5 ágy van. Külön helyiségben áll a rádiumkincset őrző páncélszekrény. Szombaton este repülőgéppel hozta Budapestre Wolff Károly dr. központi kórház- igazgató a Belgiumban vásárolt 4742 mg rádiumotSalamon Géza tanácsnok, a közegészségügyi ügyosztály vezetője rendkívüli szeretettel, a modern kul- túrember nemes lelkesedésével tette magáévá a kórház ügyét és jórészt neki köszönhető, hogy Budapest ilyen tökéletes intézménnyel lett gazdagabbá. A fővárosi egészségügyi intézmények legközelebb újabb két hatalmas kórházzal gazdagodnak. Rövidesen megindul az OTI Tisza Kálmán téri kórházépítkezése és ezt nyomon követő egy másik betegbiztosító intézménynek, az OTBA-uslk a kórházépítése. Az OTBA vezetősége szintén a fővárostól kért területet kórházépítés céljaira és a főváros a Kútvölgyi út mentén 4000 négyszögölnyi területet jelölt ki. Négy- szögölenkint 60 pengőt ér a telek, a főváros azonban féláron, négy sző gölenkint 30 pengőért engedte át a közérdekű célra való tekintettel a területet. Az OTBA még ebben az évben megkezdi és két év alatt befejezi új kórházépítését. Az OTBA-kórház többszáz ágyas lesz. Budapesten tehát lesz helyük és alkalmuk meggyógyulni a betegeknek. TUNGSRAM autolámpa Fehér fávfény, sárga közelfény. i 6 HENG. BMW KISAUTÓ folytatja diadalmas előretörését BÁRDI V., Ügjaiök ucca 5, N}rug. p. u.-nál Tel.: 19-6-43* Óbuda és a Víziváros űj rendezési tervét elfogadta a városrendezési bizottság Viták és hozzászólások a bizottság ülésein A Független Budapest több alkalommal foglalkozott Óbuda és a Víziváros szabályozási terveivel. Most tárgyalta le ezt a két városszabályozási kérdést a városrendezési bizottság, melynek tagjai nagy hozzáértéssel foglalkoztak a tárggyal. A szabályozási tervek a Független Budapest közlése alapján már ismeretesek, tehát most csak a bizottságban elhangzott észrevételekről számolunk be. Wellisch Andor sajnálta, hogy a főváros a Víziváros szabályozási tervein a közmunkatanácsi elhatározással szemben csökkentette a zöldterületeket. Belátja azonban, hogy a mostani pénzügyi viszonyok között a város kénytelen a leendő közterületeket csökkenteni. Nem szabad elfelejteni, hogy a szabályozási terv évtizedekre készül és jöhetnek még kedvezőbb idők, amelyek megengedik parkok létesítését. A lapost etejű építkezésekre vonatkozóan azt javasolta, hogy ahol az megengedhető, ott tegyék kötelezővé, nehogy az nceák össze-vissza épüljenek. K. Császár Ferenc szerint figyelembe kellett volna venni a tervek elkészítésénél a Kelety Károly ucca felőli közlekedés megoldását. A létesítendő Vízivárosnak egységes karaktert kell adni. Ezt úgy lehetne elérni, hogy több zöld területet és előkertet jelölnének ki. Schoditsch Lajos rámutatott arra, hogy a látszat tényleg- az, mintha a parkok számát csökkentenék, azonban ha figyelembe veszik a nagy csatlakozó udvarokat, melyek szintén parkozva lesznek, úgy ez az aggály eloszlik. Helyeselte, hogy a megállapítandó párkánymagasságot kötelezővé teszik. A felszólalásokra Messik Géza műszaki főtanácsos reflektált. Kifejtette, hogy zöldterületekben nem olyan nagy a különbség a két terv között, mint ahogyan az az első percben mutatkozik. Ahol lehetett, az előkerteket meghagyták, sőt újakat is vettek tervbe. So>k esetben az előkerteket azért hagyták el, mert a telek mélysége igen kiesi volt. A nagy csatlakozó udvarok szintén zöldterületeket jelentenek, mert azok parkozását az Építésügyi Szabályzat elő is írja. Az épiiletmagasságokat xigy állapították meg, hogy az emeletmagasságok gazdaságosak lesznek. Óbuda szabályozási terveinek bírálatánál is Wellisch Andor szólalt fel először, aki megállapította, hogy a a főváros által alkalmazott módosítások sokat javítottak a terveken. Kár, hogy a hídfőnél tervezett teret kisebbre vették és annak közepére középület helyett bérháztömböt állítottak be. Általában azt tapasztalta, hogy középületek számára nem gondoskodtak elegendő helyről. Örömmel üdvözölte a sorházas beépítési módot. Helyesli, hogy a Bécsi út felőli forgalmat a Kórház uccán keresztül vezetik és hogy a Zsigmond uccai szűkületet kiszélesítik. Annak ellenére, hogy ^ a tervet általában jónak tartja, mégis az a kívánsága, hogy az óbudai hídfő kialakítására írjanak ki nyilvános tervpályázatot. K. Császár Ferenc az új tervnek a régivel szemben három előnyét állapította meg. Jobb a főváros által készített terven a hídfeljáró megoldása, a hídfő menti tér tendezése és a beépítési mód. Felvetette a kérdést, hogy a római amfiteátrum az utak vezetésénél figyelembevétetett-e- Tudomása szerint ez Európa egyik legnagyobb amfiteátruma és idegen- forgalmi szempontból nagy jelentősége lehet. A Császárfürdő mentén tervezett útszélesítést is helyeselte. Messik Géza műszaki főtanácsos válaszában kifejtette, hogy középületekről azért nem gondoskodtak a terven, mert ezek már megvannak és újabb középületek kijelölésének szükségessége egyelőre nem merült fel. Az amfiteátrum megkerülése igen nehéz kérdés. Ezt majd rigy lehet megoldani, hogy az amfiteátrumnak az ucca területébe eső része, az ucca szintje alatt, megfelelően kiképezve, ott maradhat, A városrendezési bizottság úgy Óbuda, mint a Víziváros rendezési terveit elfogadta.
