Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-27 / 48. szám
Budapest, 1935 november 27. Független Budapest 3 Dunaalatti Közlekedési alagút a Lánchíd és Margithíd Közt Hogyan Kell átépíteni Budapest úthálózatát a gyors forgalom és a közleKedési problémák modern megoldása érdekében — A városfejlesztési bizottság hatalmas előterjesztése Hírt adtunk arról, hogy Harrer Ferenc el nök- lésével ismét megkezdi miumlkáját a főváros városfejlesztési bizottsága. Ei héten már össze1 is ül a, bizottság, melynek napirendjén ez alkalommal a budapesti úthálózat kérdései szerepelnek. A közel 100 oldalra terjedő előterjesztés nagy alapossággal foglalkozik ezzel a problémával. Mindenekelőtt az általános elveket állapítják meg. Az a kérdés', szükség van-e a forgalmi utak\ és lakó- ideák éles megkülönböztetésére. A megállapítás szerint feltétlenül kívánatos a két uecanemet minél nagyobb mértékben különválasztani. A forgalmi utaknál különbség tehető a távolsági forgalom és .a helyiforgalom lebonyolítására szolgáló útvonalak között. A távolsági forgalommal gyorsaság fontos, a gyors forgalom pedig arra tart igényt, ogy útközben ne kelljen lassújáratú járműveket kerülgetni, tehát az úttesten mindegyik .közlekedési nem részére külön kocsinyomot kell biztosítani, i Fontos az is, hogy keresztutcák minél ritkábban kényszerítsék a sebesség csökkentéséi'e vagy teljes megállásra. A helyiforgalom az elérendő sebesség tekintetében kisebb igényeket támaszt az úthálózattal szemben. A nálunk szokásos közlekedési eszközök számára külön-külön kocsinyomot biztosítani óriási útszélességű méretet tételezne fel. Gyakorlatilag a villamosvágányokon kívül legfeljebb 3 kocsinyomot szoktak alkalmazni. Inkább a kocsinyomok szaporítására kell törekedni és az útkeresztezéseiket a minimumra kell venni. Az út vonalvezetésénél a legfőbb követelmény az útfelület jó áttekinthetőségének a biztosítása. A forgalmi út minimális szélességét 18 méterben a belsőié székén 15 méterben kívánják minimálisan megállapítani. A rakpartnak ezt ia részét egy méterrel emelnék éis hozzácsatolnák a Rudasfürdővel kapcsolatban létesítendő fürdősétányhoz. A Ferenc József hídtól kezdve az útnak a Dumapartion való' vezetése 'lehetséges', abban az esetben, ha a téli kikötő véd,gátja erre a célra igénybevehető lesz. Amennyiben azonban itt létesítenék ,a -széki kötőt, úgy az utat a Duna vonalától már a Gellért-. térnél el kell terelni és a Budafoki-úton haladva csak Buda déli határánál lehet elérni újra a Duna,partot. A pesti oldalon Újpest felől a Váci-útón lép ,a gyorsforgalom Budapest területére. A Rákospatak déli oldalán, a Váci-utat, elhagyva, a Vizafogó-utcán már ki lehet menni a Dumapartira és ott a Margitszigettel szemben -a Hungária-úti híd alatt a gyor® forgalom levezethető egészen a Lánchídig. Miután az alsó rakparton a hajózási épületeket előbb-utóbb eltávolítják, itt igen széles közlekedési útvonal áll majd rendelkezésre. A Ferenc József hídtól a mai közraktárak és. a megszűnő vágányzárt helyén létesül majd a közlekedési útvonal, mely itt betorkollik a Boroksári-útba. A kelet-nyugati irányú átmenő forgalmat is meg kell változtatni, a bécsi forgalom számára pedig ,a Bécsi-út, szolgál bevezető út gyanánt. Átmenetileg a Hidegkúti-út és ,a Nagy k o v ácsi - ú t vonalában tervezett új útvonal venné át ezt a forgalmat. A Balaton felől érkező forgalom az új Boráros-téri hídon át kényelmesen juthat át a Nagykórútra. Az újonnan épülő, a Kamaraerdőn át vezető út a Budaörsi-útba csatlakozik és amíg ,a kelenföldi pályaudvaron kocsi-felüljáró nem épül, csak a Hegyalja-úton és az Erzsébeti hídon át érhetné el a továbbvezető országutakat. Az átmenő forgalom gyorsítása végett a Vörös- vári-út az óbudai híd megépülésével összeköttetést kap a Hungári-körúttal, valamint, a Hajts ár-útfca-1. A kiveezető útvonalak is átalakításra szorulnak, mert mai állapotukban nem felelnek meg a távolsági forgalom követelményeinek. Újpest felé meg kell javítani a közlekedési lehetőséget. A Béke-utca. az újpesti Máxia-utcával, a Tatai-út a Bérlinruteába lenne bevezethető. Harrer Ferenc dr. egészségügyi berendező. KARDOS JENŐ központi {ütés, vízvezeték BUDAPEST, VI., Ó csatornázási UCCA 31 — TELEFON vállalata 17-9-05 Cinkota mögött lehet, a Kerepesi úttal kapcsolatba hozni. Rákoskeresztúr és Rákosligat felé a Jászberé- nyá-út kiszélesítése segítene a forgalmi nehézségeken. Kispest és Pestszentlőrinc felé a gyors-forgalom lebonyolítására a Kőbányai-út látszik legalkalmasabbnak, mely a Kápolna-utcának az i;tt felhagyandó téglagyáron át való meghosszabbításával a Maglódi-útba torkolnék, majd folytatódnék az Üllőiéit felé. A többi pestkörnyéki községgel való zavartalan forgalom érdekében szintén új utak nyitása és a meglévő útvonalak szélesítése lesz szükséges. Az előterjesztés azután bőven foglalkozik a belterületi úthálózat fejlesztésének problémáival. E tekintetben igen érdekes tervet vet fel az előterjesztés. Rámutat arra, hogy a Lánchíd és a Margithíd közt a Duna két partján lévő városrészeket okvetlen össze kell kapcsolni egymással. Miután egy új híd 'létesítése rontaná a Dunapart nagyszerű városképét, tanulmányozási alatt áll egy terv, mely szerint itt a Duna alatt alagutat építenének, melynek kiindulópontja a Csalogány-utca menti Háromnyúl kaszárnya területe lenne. A főváros déli részén a kelenföldi és pesti gyár- városok összeköttetése szempontjából a régi összekötő vasútihídnak közforgalmi híddá való kiépítésére is szükség van. Felmerült még Kelenföld déli részén az Angol-út folytatásában egy híd építése a Csepelszigetre. Nem halasztható sokáig a gróf Tisza István- utcának kiszélesítése és az Andrássy-út ide történő betorkolásának megvalósítása. A sűrűn lakott belső városrészekben, áttörésekre van szükség. A Semmelweis uccát a központi városháza területén a Wekerle Sándor uccába akarják torkoltaink Az egész belterületen szükségesnek tartják nagyszámú terek létesítését, autóparkozás céljából. A továbbiakban az óbudai hegyvidéken létesítendő úthálózattal, Kelenföld úthálózatával, a Gellért" hegyre, Naphegyre vezető utakkal a Németvölgy, Krisztinaváros, a Várhegy, a Víziváros, a Rózsadomb Forgalmas útvonalaknál 25—27 méteres, villamosok által is használt útvonalakon 31—33 méteres minimális útszélességre van szükség. Az útkereszteződések lehető csökkentése végett a telektömbök-lehetőleg hosszabb oldalukkal fektet,en- dőka főutak mellé, ahoi ez pedig nem lehetséges, ott több lakóutcának egy-egy gyüjtőutcába való összefoglalása célszerű, úgy hogy a főutat csak ,a gyüjtő- ntak keresztezzék. A keresztező utcák egymástól való távolsága belterületen lehetőleg 300 méter legyen, lakatlanabb területen pedig 500 méter. A kereszteződéseknél az utcasarkokat le kell tompítani, hogy a betorkolásn-ál 30 méter hosszban láthassák egymást a járművezetők. Budapest, mint az ország főúthálózatának gócpontja, jelentős átmenő forgalommal is jelentkezik. Közlekedési szempontból tehát kívánatos volna, hogy ez az átmenő forgalom elkerülje a város belső részeit, viszont a város építészeti és természeti szépségének érvényesülése szempontjából legalább a személyforgalomnak a város magnóin való kérésztühvezelése célszerűnek mondható. A Váci út újpesti szakaszát a Duna felőli oldalon megfelelően ki kell szélesíteni. Megjavítandó a Váci-útnak a körvasút ,alatti aluljárója, melyből az épületeket el kell távolítani. Hasonlóképpen: korrekcióra szorulnak a Rákospalota és Pestújhely felé vezető útvonalak. Rákosszentmihály és Sashalom irányában szintén új közlekedési lehetőségeket kell teremteni. Ennek egyik lehetősége a;z Egressy-út kivezetése,, ,a déli oldalon ,a Jászberényi- útnafc felhasználása, melyet Budapest határán túl és a Szem lő hegy úthálózatának fejlesztésével foglalkoznak. Végül rámutatnak arra, milyen módosítást igényelnek Újlak és Óbuda radiális útjai és milyen főútirányokról kell gondoskodni <5bud,a belső1 forgalma részére. Gondoljon egészségére, szívjon MI KO TEXET Megvalósul a Gellért szálló emeletráépítésének terve E héten foglalkozik az üzemi választmány Hegedűs Ármin építész tervével Budapesten a Duna két partján lehetne ezt az átmenő forgalmat biztosítani. A Duna jobbpartján a főváros határától északra a Szentendrei-út, vagy a Nánáisi-út vonalának meghosszabbításában haladna az út, mely a. Duna,partra lenne végezhető. A íNánási-uta az óbudai gázgyár előtt vezetnék a Dunapartra. Innen a Margíthídiig, a jelenleg tárgyalás alatt álló' óbudai szabályozási terv szerint, 30 méter széles felső é® 10 méter széles alsórakodópart vonulna, ami a gyors- ósl teherforgalom részére is elegendő. A Margithídtól lefelé a forgalom az alsó rakodó- parton bonyolódnék le. Az Erzsébelhídra irányuló teher- és áruforgalom már ,a Fiume szállónál lenne íelvezetendő, ami a, villamosközlekedésnek a budai Dunaparton való megszüntetése mellett a Lánchíd körüli dunaparti sétány kialakítását tenné lehetségessé. Mielőtt kalapot vásárol, tekintse meg Baraker Mátyás és Fia ezüstkoszorús kalaposmesterek raktárát Budapest, VI., Andrássy út 27 (Az Opera kávóházzal szemben) Tol : 28-'-38 Fiók: V., Lípót körút 27. Tolefon : 13-9-57 Dús raktár férfi és fiú olasz és angol kalapokban. A- Független Budapest néhány héttel ezelőtt is^ mer,tette azt az érdekes tervet, melyet Hegedűs Ármin műépítész a Gellért szállónak emeletráépítéssel való kibővítése érdekében nyújtott be a polgármesterhez, E terv szerint ötödik emeletet húznának a szállodára-, ami által 50 új szoba és 22 új fürdőszoba létesülne. Az épület képe is kedvezően alakult az emeletráépítéssel, mert könnyítené a most kissé nyomasztóan ható tető tömegeket. Kimutatta Hegedűs, hogy iaz építkezés 'az ösisz©» berendezési költséggel együtt csak 380.000 pengőt tenne ki, mivel szemben évi 02.000 pengő bévé te] i többlet remélhető és még 20 évi amortizációt alapul véve is évente 59.000 pengővel javulna a Gellértszálló jövedelmezősége, ha az építkezést végrehajtanák. Az érdekes terv megnyerte az illetékes városházi tényezők tetszését. A polgármester legelőször a Gellért-fürdő üzemi választmányának adta ki, véleményezés végett az ügyet. Az üzemi választmány ehéten foglalkozik a tervezettel és éret,sütésünk szerint a választmányi tagok kivétel nélkül amellett vannak, hogy ezt a beruházási okvetlenül meg kell valósítani, nemcsak a főváros anyagi érdekében, hanem idegen- forgalmi szempontból i». Különösen nyáron, az idegenforgalmi főszezonban, Budapest gyógyszállód,áinak befogadóképessége már elégtelen. Külföldön a Geller 1 szál lónak kitűnő hírneve van, a propaganda, megteszi hatását és bizony sokszor fordul elő, hogy e propaganda révén ideérkező beteg külföldieket a Gellértszálló már nem tudja befogadni. Ez az emeletráépítés feleslegessé lenné a, már régen tervezeti dependance építését, melyet azért akártak létesíteni, hogy a, szerényebb igényű vendégeket ott helyezzék el. A zötödik emelet építésével rendelkezésre állana, ,az 50 olcsó szoba •— miután ,a felső emeleteken ,a szobák olosbbodnak. viszont a szálló kiadásai úgyszólván alig emelkednének, Egy különálló dependance lényeges többköltséget okozna. Az üzemi választmány véleményét az illetékes szakbizottságok elé fogják terjeszteni. A középítési ügyosztály is elkészíti a maga számításait, A szükséges összeg előteremtéise nem fog különö nehézségbe ütközni. -Lehetséges olyan megoldás is, hogy az építkezési tőkét a Községi Takaréktól Alszik kölcsön néhány évre, épúgy, ahogy az ,a pezsgőfürdő építésiénél történt, Ep a pezsgőfürdő eredménye szolgál jó példával ennél ,a kérdésinél, mert a pezsgőfürdő minden kiadás nélkül olyan tekintélyes bevételt produkál, hogy még egy ilyen létesítmény az egész szálló és fürdő rentabilitását biztosítani tudná, A városházán bíznak abban, hogy a jövő év elején megkezdhetik ,a szálló emeletráépítését és esetleg- az év második felében az új traktus már átadható lesz a használatnak. Itt említjük meg, hogy a Rudasfürdő ügye is jó úton halad. A részletes építési tervek teljesen készen állanak és az építkezéshez a jövő év elején végre hozzákezdenek. Megállapították a fürdő környékének végleges rendezését is, amit a Közmunkatanáccsal együtt fog a főváros végrehajtani.
