Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-04-17 / 16-17. szám

Budapest, 1935 április 17. Független Budapest »> * Mit várhat a magyar főváros áj képviselőitől Budapest új képviselői nyilatkoznak programjukról és a főváros életében várható változásokról Budapest székesfőváros közönsége megválasztotta új képviselőit. A képviselők személyében lényeges változás nincs. Új nevek csak a kormánypárti olda­lon szerepelnek. A kormánypárti képviselők közül egyedül Usetty Béla képviselte a legutóbbi ciklusban is Budapest közönségét. A kormánypárt hét, a ke­reszténypárt hat, a szabadelvű és demokratikus ellen­zék, valamint a szociáldemokrata párt öt,-öt, a ke­resztény ellenzék és a radikális párt egy-egy mandá­tumot szerzett. Budapest képviselői a következők: Buda: Wolff Károly és Csilléry András a keresztény­párt, Petracseh Lajos és Terbócz I rare a NÉP- gróf Apponyi György a szabadelvű ellenzék és Kéthly Anna a szociáldemokrata párt részéről. Budapest észak: Romania y< Tivadar a kereszténypárt, Bessenyey Zénó és Szurday Bobért a NÉP, Sándor Pál és V á- ssonyi János a szabadelvű ellenzék, Rupert Bezső a radikálisok, Friedrich István a keresztény ellenzék, Peyer Károly és Weltner Jakab a szociáldemokrata párt részéről. Budapest déli Petrovácz Gyula, Midler Antal és Szabó József a kejdszfénypártJ TJsotty Béla,- Pözel István és- vitéz Tóth Ändras a NÉP, Bród'y Ernő és Magyar Pál a szabadelvű ellenzék, Farkas István és Buchinger Manó a szociáldemokrata párt részéről. Rassay Károly Budapestnek mind a három kerü­letében mandátumot kapott, , de valamennyiről le­mond, mert szegedi mandátumát tartja meg. Wolff Károlyt is mind a három kerületben megválasztot­ták, ő azonban valószínűleg a. budai mandátumot fogja megtartani, bár nincs kizárva, hogy Toper ezer Ákosné kedvéért Budán lemond és a déli kerületben szerzett mandátumát, Tart ja meg, aminek következté­ben Szabó József nem jut be a képviselőházba. A Független Budapest muuktaársa beszélgetést folytatott a főváros új) országgyűlési képviselőivel. Főként aziránt érdeklődtünk, hogy Budapest székes- főváros képviseletében milyen feladatokat tűznek maguk elé az új törvényhozásban. A pártok vezetői­nek nyilatkozatait itt adjuk. Apponyi György gróf: — Már a múlt ciklusban — mint vidéki képvi­selő, de fővárosi lakos — se hagytam figyelmen kí­vül a főváros ügyeit, amit bizonyít az, hogy a fő­városi törvényjavaslat parlamenti tárgyalásánál alaposan foglalkoztam a fővárosi törvénnyel és fel is szólaltam ellene. A közjogi bizottságban ugyan­csak volt alkalmam foglalkozni a főváros ügyeivel. — Természetes, bogy mint budapesti képviselő, zék, hanem a kormányhoz közelálló keresz­ténypárt is sürgeti az új fővárosi törvény­nek a visszavonását. Azt a szakaszt, amely a boletlarendszert bevezette, magánul; a Gömbös-kormánynak a belügyminisztere is elítélte, anélkül azonban, hogy ezen elítélő nyilat­kozat konzekvenciáit levonták volna. Nagy felszabadítási harcot hirdetünk az új törvény- hozásban, mert úgy érezzük, hogy a főváros polgárságának csak a Jogok teljességének a visszaszerzése hozhatja el a boldogabb jövendőt. Friedrich István : — Még hatása alatt állok annak a brutális eljá­rásnak, iamely Budapest székes- főváros két kerületében lehetet-' lenné tette a keresztény ellen­zéknek a részvételét a választási küzdelemben. Az új törvényho­zásban követendő utamat ezek a választási események szabják meg. A legerőteljesebb ellenzéki összefogásnak a szükségessé­gét hirdetem, mert azokát a vermeket, amelye­ket a, szabad polgári akarat meg­nyilvánulása elé ástak, csak közös ellenzéki - küzdelemmel lehet Friedrich István megkerülni. Én bizonyosra veszem, hogy abban az esetben, ha az ellenzék erőteljes és egységes formát mu­tat, küzdelmeink nem lesznek hiábavalónk. Természetesen harcolni akarok az új törvényhozás­ban a szanálási, törvény visszavonásáért is. Nincs egyetlen mértékadó tényező-, aki a szanálási törvény végrehajtását' szükségesnek tartaná. Ilyen körülmé­nyek között, a kormánynak is be kell látnia, hogy a városházán semmi szükség nincsen. Harcolnunk kell továibá a titkos választójog* törvénybe iktatásáért és ezzel kapcsolatosan a székesfővárosi törvényható­sági választójognak a módosításáért is, elsősorban a becstelen bolettarendszemek a megszüntetéséért. Dr. Pózét István: — Büszke boldogság tölt el, hogy mint Budapest égjük országgyűlési képviselője, az ország házában is te v é kenyk e db etem székesfővárosunk érdekében. Ez a tevékenységem nem lesz, egyoldalú és nem fog arra irányulni, hogy szembeállítsa Budapestet a vi­dékkel, hogy éket verjen a főváros és a kormány közé, hanem éppen ellenkezőleg: fokozottabb mértékben és aktívabban foglal­kozom a fővárosi autonómia kérdéseivel, annál is inkább, mert a párt, amelyhez tartozom, a legteljesebb mértékben résztvesz a székesfőváros ügyeinek intézésében. Bessenyey Zénó: A székesfőváros ügyei mindig érdekeitek és ter­mészetes, hogy most, mint a főváros egyik ország- ’ gyűlési képviselője, fokozottabb mértékben kell, hogy | foglalkozzak a fővárosi problémákkal. minden törekvésem oda fog irányulni, hogy érvényt szerezzek vezérem, Gömbös Gyula miniszterelnök úr célkitűzéseinek és a Nemzeti Egység jegyében harmonikus együtt­működést biztosítsak a kormány és az autonómia között az ország egyetemes érdekei szolgálatában. — Ismerem a fővárost és szeretem, hiszen ma­gam is évekig fővárosi tisztviselő voltam és e város szeretetét édesapámtól örököltem, aki egész életét a főváros szolgálatában töltötte el. Nem leszek hűtlen a tradícióhoz, Ezt a kötelességet vállaltam akkor, amikor Budapest polgárságának a bizalmát kértem. híven, becsülettel és önzetlenül fogok harcolni egy szebb és boldlogabb Magyarországért és Budapestért! Ennek birtokában és a vállalt kötelezettség tudatú­ban természetes, hogy a székesfőváros polgársága számíthat arra, hogy a nagy általános érdekek mel­lett mindig odaadással és szar élettel foglalkozom csonka országunk szívének: Budapest székesfőváros­nak ügyeivel. Bródy Ernő: Mint Budapest székesfőváros országgyűlési kép­viselője, az új fővárosi törvény hatályon kívül helyezését tar­tom a legsürgősebb feladat­nak. Az új fővárosi törvény az önkormányzati jogok meg­csonkításával úgyszólván tel­jesen lehetetlenné tette, hogy a főváros közönségének az akarata érvényesülhessen. Az új fővárosi törvény 150-ről 108-ra szállította le a törvény- hatósági bizottság választó tagjainak számát, de ugyan­akkor változatlanul meg­Bródy Ernő hagyta az érdekképviseleti tagokat, az örökös tagok szá­mát pedig 32-ről 22-re csökkentette, de ez a csök­kentés is csak az idők folyamán állhat be elhalálo­zások révén. He nemcsak a szabadelvű és demokratikus ellen­Petrovácz Gyula: — Mint eddig is, az ríj parlamentben is- elsősor­ban Budapest székesfőváros közönségének az érde­keit óhajtom szolgálni. Jövő­beli állásfoglalásomat a kor­mányzat intézkedései fogják megszabni. Mi is azt hirdet­jük, hogy korszerű reformok­ra az egész vonalon szükség van. Mielőtt azonban határo­zott véleményt nyilváníta­nánk, ismerni akarjuk ezeket a reformokat. Ami a speciáli­san fővárosi vonatkozású problémákat illeti, ezek meg- oldáásnak az előkészítése az autonómia jogkörébe tarto­zik. Ezen a téren is új helyzet előtt állunk, amennyiben ma már kétségtelennek látszik, bogy a kor­mány még a nyári szünet előtt megtartja az új székesfővárosi törvényhatósági válasz­tásokat. A képviselőválasztások eredménye után nem lehet kétség afelől, hogy a városházi helyzet lényegében nem változ- hatik meg. KARDOS JENŐ BUDAPEST, VI., egészségügyi berendező, központi fűtés, vízvezeték I és csatornázási vállalata Ó UCCA 31 — TELEFON -. 17-9-05 Továbbra is a kereszténypárt fogja u prímhegedűs szerepét játszani és a NEP-nek nincs más útja, mint az, hagy a kereszténypárttal való koalíció keretein belül érvényesítse a maga felfogásál. A városházi helyzet tehát nem változik meg, legfeljebb a kor­mány álláspontját képviselő törvényhatósági bizott­sági tagoknak a személye fog megváltozni. Peyer Károly: —- Budapest székesfőváros képviselőinek az, új parlamentben nem lehet más feladatuk, mint a miniszterel­nök által többízben nyomaté­kosan beígért titkos választó­jognak a, kiharcolása és ezzel kapcsolatosan a székesfővárosi törvényhatósági választói jog­nak új alapokra, való helye­zése. Ez azonban nem tőlünk függ. ígéreteket már kaptunk bőven és most mégis az a vesze­delem fenyeget ben­nünket és velünk együtt a főváros égész 'vá­lasztóközönséget, hogy ismét a szörnyűséges botrányokkal járó bolettarendszer alapján kell új harcba indulnunk. v Ezt a harcot is meg fogjuk vívni. Én bízom a siker­ben, főként azért, mert bizonyos jelekből arra követ­keztetek, hogy az ellenzéknek sikerül erős és egy­séges frontot kiépítenie, Ruperi Rezső: A mostani idők fokozottabban követelik Kossuth politikai hagyományainak Széchenyi szellemében és Deák bölcseségével való fejlesztését. S ezt a politikát kell tovább folytatnunk, ezeket a tradícióikat kell ápolnunk nemcsak azért, hogy a magyar történelem1- nek ezek a szent alakjai ne éltek legyen hiába, ha­nem azért is, mért a magyar alkotmányos élet csak ezeken a hagyományokon haladhat tovább és csak Kossuth, Széchenyi és Deák politikájá­nak keretében tartom irányithatónak a ma­gyar nemzet jövő sorsát is. Ha lehetséges lesz: úgy az országos, mint a fővárosi politikában szívesen megyek Gömbös Gyulával is, mert a kötelesség mégis csak az: szolgálni a nemzet nagy céljait, de ismétlem, ennek útja csak az lehet, amelyet Kossuth, Széchenyi és Deák jelölt ki a nem­zet számára. Terbócz Imre: Mint Budapest székesfőváros képviselői; a város­házán is meg akarjuk teremteni a nemzeti egységet. Akarjuk ott is az alkotmányos polgári rend uralmát, Budapest népének boldogabb jövőjét. Akarjuk a meg­élhetés megkönnyítését; akarjuk, bogy a közüzemek ne jövedelmet és vagyont hajháiszó vállalkozások le­gyenek, hanem erős és biztosított anyagi bázison nyu­godva, a polgárság terheinek könnyítéséhez járulja­nak hozzá. Peyer Károly Akarjuk, hogy a városháza ne egy politikai frakcióé, hanem minden magyar, minden fő­városi polgáré legyen. Akarjuk, hogy a tisztviselői kar minden politikától mentesen álljon a fővárosi polgárság szolgálatára; s azt akarjuk, hogy olyan tisztviselők álljanak az ügyek élén, akiket kizárólag a tehetség*, és a köz érde­kében jól végzett munka képesít a vezetésre. Egyszóval: nyugalmat, rendet és békét akarunk a város­házán, ahol szorgos munkát, a polgárság érdekeinek alázatos szolgálatát várjuk azoktól, akiket a polgárság bi­zalma állított a helyükre. Hogy ezt a célt: az önzetlenségre, az Összeségre és az egységre alapuló munka korát elérhessük, van szükség a nemzeti egységnek a városházára való be­vonulására. Vitéz Tóth András: — A székesfőváros ügyeivel abban a vonalvezetés­ben érdeklődöm, amelyet Gömbös Gyula miniszter- elnök ismeretes nagyszabású és a fővárosra vonat­kozó beszédében kifejtett és amely szerint a székes­főváros sem lehet külön politikai test, hanem az országos politikáival harmonikusan kezelendő. Min­denesetre a magam részéről az autonómia teljességét tartom a legfontosabbnak a székesfőváros életében és etekintetben a miniszterelnök úr eddigi megnyi­latkozásai is azt jelentik, hogy mindenekfelett álló­nak tartja az autonómia, épségéi: és teljességét. Petrovácz Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom