Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-10-16 / 42. szám

HARMINCADIK Jubileumi évfolyam 1935 október 16 42. szám Független Budapesl VÁROSPOLITIKÁI, POLITIKAI ^2*^EE2EZ3B32Em A NEMZETI EGYSÉG PARTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz paviilonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA A közvélemény listája írta: Dr. PŐZEL ISTVÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 elé, amely igazolni fogja Gömbös Gyula politikáját, igazolni fogja a Nemzeti Egység becsületes munká­ját, egyben pedig fel fogja oldozni azck alól a váciak alól, amelyeket csak a legnagyobb rosszhiszeműség és elfogultság fordíthat a Nemzeti Egység ellen. A titkosan szavazó budapesti polgárság ítélni fog és —• bár nem vagyunk próféták — tudjuk, hogy ez az ítélet nem reánk nézve lesz lesújtó, hanem azokra, akik a vádak köveit felhajították. Építő gazdaságpolitikát! Irta: vitéz TÓTH ANDRÁS A Közigazgatási Bíróságnak a déli kerületi petí­ció dolgában hozott ítélete után fokozott erővel kezdte meg korteshadjáratát az ellenzék, amely most oly diadalmámorban úszik, mintha ia kormányt, il­letve a (Nemzeti Egység Pértját ezzel az ítélettel ve­reség érte volna. Holott, ha ért valakit, vaigy vala­mely pártot csapás ezzel az ítélettel, úgy az, semmi esetre sem a Nemzeti Egység Pártja volt. Tíz mandátumot semmisített meg a bíróság a déli kerületben. Ebből a tízből három volt a NEP-é, hét a többi pártoké. A baloldali sajtó; mégis úgy köny­veli el a dolgot, mint a NÉP kudarcát, holott sem a volt választási elnök, sem pedig a két választási biztos, akiknek aktív és passzív választói jogát fel­függesztették, soha semmiféle vonatkozásban nem voltak a NEP-pel és így nem valószínű, hogy akár a kormány pressziója, akár a kormány kegyének el­nyerése érdekében követték volna el azokat a szabály­talanságokat, amelyeket a Közigazgatási Bíróság ítélete megállapított. Az ellenzék diadalujjongása és a kormányon ara­tott »győzelmi« éneke azonban egyetlen pillanatra sem lephet meg senkitse: megszokhattuk már, hogy bármi történik is, abból egyesek mindig a kormány kudarcát állapítják meg. Szinte elképzelhetetlen már, hogyha a bíróság helyet ad egy-egy petíciónak, az ellenzék ne a Nemzeti Egységet tegye felelőssé a petícióban felsorolt »atrocitásokért«, amelyekhez semmi közük még akkor sem, ha valóban meg is történtek volna. Ebből az egész felelőtlen és 'gyerme­kes játékból csak az világlik ki, amit a latin közmon­dás fejez ki legtömörebben és legőszintébben: y>Quid volumus, libenter creclimus«: amit szeretnénk, azt szívesen elhisszük. * Nézzünk azonban előre, az új választás elé. A Nemzeti Egység Pártja nem változtatott a listán, ugyanazok a jelöltek vezetik a NÉP listáját, mint akik az általános választások idején álltak az élen. A Nemzeti Egység teljes bizalommal néz a választás eredménye elé; az elmúlt -félesztendő csak hasznára volt célkitűzéseinknek, bebizonyította, hogy a nem­zeti munka folytonossága és zavartalansága ebben a pillanatban, amikor a nemzetközi politika teli van viharfelhőkkel és bizonytalansággal, mindennél fon­tosabb. Nem olyan a helyzet, hogy a magyarság ráérne kísérletezni, amikor megvan kipróbált Ve­zére, akinek háromesztendős múltja a kormány élén garanciája a további fejlődés és haladás biztosságá­nak. A munka, az eredmény szebben beszél, akár a hordók tetejéről elhangzó leghangosabb szólamok. A Nemzeti Egység Pártja dolgozik és ezzel hódítja meg a lelkeket, nem frázisokkal. A főváros magaskultúrájú népét nem lehet hangoskodással félrevezetni: nagyon jól tudja a polgárság, hogy a ‘megsemmisített válasz­táson történtekért a NEP-et semmi felelősség nem terheli, mert azokból semmi haszna sem volt. A Nemzeti Egység három mandátuma most is meglesz. Mert az, hogy több ellenzéki párt fog eset­leg indulni, mint legutóbb, a választási technika 'tör­vényei szerint csak azt eredményezi, hogy az ellen­zéki szavazatok még inkább megoszlanak, de semmi- esetre se hathat ki abban az irányban, amit szeret­nének elhitetni, hogy a Nemzeti Egységet gyengítené. Az elmúlt választás eredménye bebizonyította, hogy a mi listánk a közvélemény listája, az azóta elmúlt Amióta a vélsz! herceg nem tudott betelni Buda­pest szépségeinek élvezetével és rövid időn belül má­sodszor is visszatért Budapestre, valahogy Budapest polgárai is kezdik megismerni szép városukat. Bu­dapest Európa egyik legfiatalabb fővárosa s alig egy emberöltővel ezelőtt indult el a világvárosi fej­lődésnek azon az útján, amelyen ma már Európa legszebb fővárosai közé jutott. Ha visszatekintünk erre az egészen rövid, de szinte amerikai stílusban fejlődő város életére, akkor azt látjuk, hogy a háború előtti néhány év­tized a szorgalmas munka, a tisztes polgári megélhe­tés és a jövőnek építő vállalkozás korszaka volt. Nemcsak azok a monumentális középületek épültek ebben az időben, amelyeket ma a külföldiek olyan gyönyörűséggel élveznek, hanem akkor épültek fel a Ferencváros és Kőbánya gyárnegyedén azok a hatal­mas iparvállalatok, amelyek sokezer ember számára biztosítottak új kereseti lehetőséget. És ezeket a ke­reseti lehetőségeket megsokszorozta az a sokoldalú és szüntelenül dolgozó kisiparos és kereskedő réteg, amely kezdetben az ország áruforgalmát és ipar­cikkszükségletét látta el Budapestről,, később bekap­csolódva a világkereskedelembe, lassanként magához ragadta a monarchia idején vezető-szerepet játszó bécsi kereskedelem és iparosság munkaterületének nagy részét. A város lakossága ugrásszerűen növekedett és ezzel lépést tartott a város iparos- és kereskedő­osztályának vagyonosodása. Ezek a tisztességes munkával megkeresett vagyonok szívesen áldoztak arra, hogy Budapest városrendezési, útépítési terve, közüzemekkel való ellátása, minél előbb világvárosi színvonalra emelkedjék, miközben, egymásután nőt­tek ki egész városrészek modern bérpalotákkal, par­kokkal és a szükséges közlekedési eszközökkel. A világháború sok nagyszerű terv megvalósítá­sának útját állta, de a világháború után néhány évvel Budapest fejlődése újabb lendületet vett, annak ellenére, hogy az a gazdasági háttér, amit Nagy. Magyarország kimeríthetetlen gazdasági erőforrásai jelentettek, nagyrészt elveszett. Talán ezzel magya­rázható az, hogy a gazdasági válság olyan súlyo­san érintette éppen azt a szorgí lmas és vállalkozó­szellemű iparos és kereskedő réteget, amely évtizedes munkájával oly nagymértékben járult hozzá Budapest világvárossá fejlesz­téséhez. Az az építő gazdasági politika, amely Budapest fejlődését, lehetővé tette, a város polgárságának egységes közfelfogásában gyökerezett. Budapest pol­gárai, a munkástól a milliomosig, ösztönösen érez­ték azt, hogy a békés összefogás és a jobb jövő együttes erővel való munkálása biztosíthatja csak a munkásnak a kenyerét, a vállalkozó tőkének pedig a hasznot. Nézetei térések kisebb és nagyobb kérdések­ben mindig voltak Budapest polgárai között is, de egyben mindig megegyeztek valamennyien,, hogy kenyeret, jólétet biztosító építő gazdaságpolitikát csak a társadalmi erők egységes összefogásával lehet elérni. Amikor most Budapest déli választókerületének választópolgárai rövid időn belül újra a válasz­tási urnák elé lépnek, gondoljanak vissza szavazati joguknak gyakorlása előtt arra az időre, amikor a felekezeti és pártvillongások csaknem végveszélybe döntötték ezt a várost, míg a mai kormányzat szün­telenül a nagy társadalmi összefogást hirdeti éppen az építő gazdaságpolitika megvalósítása érdekében. Bessenyey Zénó, a Közmunkatanács áj elnöke Gyors tempóban oldja merj a sürgős feladatokat A hivatalos lap vasárnapi száma közli Rakovszky Ivánnak, a Közmunkatanács elnökének e tisztség alól való felmentését, mely alkalommal a kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Rakovszky Ivánnak a főváros ren­dezése és szépítése körül szerzett kiváló érdemeiért teljes elismeré­sét adta tudtára. Ugyanekkor a hivatalos lap közöl egy másik kéz­iratot, mely szerint a Közmunka­tanács új elnökévé nagybessenyői Bessenyey Zénó országgyűlési kép­viselőt nevezték ki. Ez a két hivatalos hír a Füg­getlen Budapest jól értesiiltségét erősíti meg, mert lapunk múlt heti számában már jelentettük, hogy Rakovszky Ivánnak a Köz­munkatanács elnöki tisztsége alól való felmentése még október 15-ike előtt bekövetkezik és jelentettük, hogy Rakovszky már nem isi jön be többé hivata­lába. Beavatott helyről szerzett információink alap­ján Bessenyey Zénó kinevezését is közöltük. A Közmunkatanács élén bekövetkezett sze­Bessenyey Zénó mélyi változás további személycseréket von maga után, melyekre szintén pár napon belül sor kerül. A fel­frissítés után azután megindul a Közmunkatanács reform korszaka. Gyors tempóban kerülnek napirendre a régen aktuális, de folyton húzódó különböző város- rendezési problémák, melyeknek elintézése a Közmunkatanács új- vezető­ségének legelső feladta lesz. De megreformálják az építési törvényeket, szabályzatokat, melyeknek kor­szerű átalakítására is szükség van. Nagy feladatok várnak a hivatal új vezetőségére, melytől az egcsz közvélemény bizalommal várja e feladatok teljesíté­sét. A főváros vezetősége optimizmussal tekint az Új Közmunkatanács működése elé és bízik abban, hogy a harmonikus együttműködést Budapest naggyáfejlesztése érdekében sikerül biztosítani. Bessenyey Zénó, aki most hivatalból is tagja lesz a főváros I,örvényhatósági bizottságának, való­színűleg választás útján megszerzett mandátu­máról le fog mondani. I idő pedig megmutatta a polgárságnak, hogy válasz­I [ tottjai méltók voltak az előlegezett bizalomra. Ebben a meggyőződésben nézünk az új választás

Next

/
Oldalképek
Tartalom