Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
Független Budapest Budapest, 1934. december 19. 30 Á városfejlesztés három évtizede és jövendő útja írta: Kempeien Ágoston ügyosztályvezető műszaki főtanácsos I irányítják a város szépítését és fejlődését s csak kevesen | tudják, hogy most is milyen nagyjelentőségű munka van folyamatban. Már két éve, hegy szorgos kezek dolgoznak a város leimérésén, amely alapja az összes többi elkövetkezendő mérnöki munkának. A városrendező hatóságok újabban gondjaikba vették a műemlékek védelmét és ma már nagy súlyt helyeznek arra, hogy a Vár régi épületeit megóvjuk. Röviden ezekben adtam számot a főváros fejlődésére vonatkozó három évtized történetéről s érintettem a legközelebbi jövő nagy feladatait. Nagyjelentőségű ügyek várnak még megoldásra, amelyek megvalósulása Budapestet világviszonylatban is előkelő helyre állítja. Reméljük, hogy a tervekben lefektetett nagyvonalú és művészi gondolatok a valóságban is érvényesülni fognak. Ila három évtizedre visszatekintünk, úgy nem nehéz 1 megállapítani, hogy Budapest a városfejlesztés terén ez alatt az idő alatt olyan jelentősen haladt, hogy mindenképpen jogos az a feltevés, hogy fővárosunk hovatovább a nagy metropolisok színvonalára kerül. Bár még nagyon sok megoldásra váró városrendezési feladatunk van, meg kell állapítanom, hogy az arra illetékes hatóságok haladott felfogással, a kor színvonalán álló, nagyvonalú elgondolásokkal már lefektették a főváros további eredményes fejlődésének alap iáit. Ezt a fejlődést nagyban befolyásolja a fővárosnak a Duna két partján elterülő két részének eltérő talajalakulata. A pesti oldal csaknem sík területe sokkal gyorsabban épült be, gyarapodott lélekszámban, az ipari és kereskedelmi élet itt alakult ki s ez a városrész már régen az éltető munkálkodás színtere lett. Ezzel ellentétben a budai oldal hegyes-völgyes alakulata korlátozó hatással volt a mozgalmasabb fejlődésre, emiatt ez a városrész inkább a csendesebb, nyugalmasabb lakóvidék jellegét öltötte fel. Ennek megfelelően készültek az egyes városrészek szabályozási tervei. Mintegy tizenöt év óta készen vannak az Alsó Rákosi Rétek, a Kelenföld—Lágymányos és az V., VI. és VII. kerületi városrészek végleges szabályozási tervei, amelyek a beépítésre alkalmas összterületnek csaknem a felét teszik. Ezek a tervek már a fővárosnak világvárosi arányú elgondolásában készültek. Széles sugárutak, hatalmas körutak jellemzik, fás és kertes kialakításokkal, a városképeket hangsúlyozó középületek elhelyezésével. A budai rész fejlődése tulajdonképpen csak a Ferenc Józsefhíd és az Erzsébethíd elkészülte után indult meg rohamosan és ezidőszerint —- a hegyvidékeken kívül —■ főképpen a, kelenföldi rész mutatja a legnagyobb haladást, ahol újabban a megváltozott kívánalmak szellemében készült, teljesen modern, új bérházak sorai emelkedtek. A pesti oldal fejlődése leginkább az Alsó Rákosi Rétek területén mutatkozik, szerény magánházak tömege, kertvárosok keletkezésének alakjában, sajnos, a szabályozási terv szellemével való összhangzás szempontjából kevésbé elfogadható módon. Annál örvendetesebb az V. kerület dunafelőli részé' nek fejlődése. Itt az épületeknek úgy a külső megjelenése* mint belső elrendezése kielégítő módon szolgálja a leg' újabban megkövetelt kívánalmakat. Városkép tekintetében is megnyugtató az itt folyó építkezés. Főképpen az üdvös elhatározással létesített terjedelmes park és környéke nyújt valóban szép és méltó arányú városképet. Az utóbbi években a városrendezői tevékenység eljutott ama kívánalmak felismeréséhez is, amelyek a városképeknek művészi fejlődését célozzák. Védelmi rendelkezések történtek a kilátási és rálátási lehetőségek tekintetében. Eme rendelkezések elsősorban a budai részek megfelelő beépítése és a pesti oldalról való rálátás érdekében történtek. A Gellérthegy és környéke, kapcsolatban a tabáni résszel, ugyancsak a legutóbbi évtizedekben jutott el a közérdeklődésnek ama fokára, amelyet valóban meg is érdemel. I ppen három évtizede annak, hogy a főváros elhatározta a Tabán és a szomszédos gellérthegyi területek megszerzését, amivel lehetővé tette, hogy ott a Gellérthegy festői szomszédságával egybehangzó módon gyönyörű új városrész alakulhasson ki. A Tabán ügye még ma sem jutott végleg nyugvópontra. Végleges megoldásra vár a budai Dunaparlnak az a része, amely a Szent Gellért-fürdőtől északra terül cl, érintvén a közbeeső fürdőket és a Tabánt. Ennek a parti vonalnak egységes rendezése a nagyobbszabású fürdőélet fejlesztése szempontjából ugyancsak fontos része a városszabályozás ügyének. De a balparti városrészen is jelentős rendezési kérdéseket kell még megoldanunk. Méreteiben és várható hatásaiban egyike a legnagyobb jelentőségű kérdéseknek az Erzsébet sugárul név alatt ismeretes rendezés ügye. Bizonyos tekintetben összefügg ezzel az a nagyszabású elgondolás, amely az Andrássy út belső torkolata, illetőleg a Bazilika és a Kálvin tér közötti főútvonalnak végleges kialakítására vonatkozik. Ezzel a nagy kéidessel most már a közel jövőben kell a városrendezőknek megbirkózniok. .Kempeien Ágoston Az állandó kiállítás épülete, illetve a kiállítás céljait szolgáló terület kérdése, a nemzeti pantheon terve, az új városháza s az ezekkel járó városrendezési feladatok már mind régen felvetett, de még meg nem valósítható kérdések. A részletkérdések megoldása csak ezután következik. A munka egy pillanatra sem áll meg, láthatatlan kezek Újból megbukott a temetésbiztosítás A főváros elutasította a „Turul“ biztosítóintézet ajánlatát ségi Temetkezési Intézet ügynöke megjelenik, ugyanekkor egy biztosítóintézet ügynöke saját halálukra és temetésükre figyelmeztesse őket, másrészt nem fogadták el az ajánlatot azért sem, mert a múltban már visszautasították a Gazdák és a Corvinia biztosító intézetek hasonló ajánlatait. Ilyenformán a temetésbiztosítás hatósági koncesszió formájában ismét megbukott, azonban egyes intézetek ezt az üzletágat rendes biztosítási üzletként hatósági engedély nélkül is folytatják. A temetésbiztosítás azok közé a régi fővárosi témák közé tartozik, amelyek hosszabb-rövidebb időközökben mindig fel-felbukkaunak. Noha a főváros vezetősége egyetért ezzel az elgondolással, mégsem adott eddig egyetlen ajánlattevőnek sem koncessziót a temetésbiztosítás bevezetésére. Tulajdonképen nem is a fővárosi adminisztráción múlott az ajánlat elutasítása, hanem a bizottságokon, melyek makacsul ellenzik ennek a biztosítási válfajnak a bevezetését. A múlt héten ismét foglalkoztatta egy ilyen ügy a Községi Temetkezési Intézet üzemi választmányát. Ez alkalommal a Turul Magyar Országos Biztosító Intézet tett ajánlatot temetésbiztosításokra. Az intézet arra kért engedélyt, hogy a Községi Temetkezési Intézet központjában és fiókjaiban kirendeltségeket állíthasson fel és a megjelenő ügyfeleknek ott a helyszínen tehessen ajánlatot temetésük biztosítására. Az aránylag olcsó, havi 50—100 filléres díjak fejében, amit a biztosítottaknak életük hosszáig kellene fizetniök, a biztosítóintézet vállalta volna, hogy az ügyfeleket haláluk esetén eltemetteti, a hozzátartozók megterhelése nélkül. Annak fejében pedig, hogy a Községi Temetkezési Intézet megengedi a biztosító-kirendeltségnek a helyszínen való üzletkötéseket, a biztosító progresszív alapon felajánlotta, hogy magára vállalja. az ingyentemetések egy részének költségeit, sőt, amennyiben a biztosítási üzlet megfelelő forgalmat ér el, úgy az összes ingyen temetések rezsiköltségét hajlandó lett volna megtéríteni a fővárosnak. Az intézet üzemi választmánya azonban ezt az ajánlatot is elutasította. Egyrészt, mert szerinte nem való, hogy amikor a halottak hozzátartozóinál temetési ügyben a KözHáztartásában nélkülözhetetlen a ""ff1 nfWlftd* i>'< nf'i» i4|Pft4litiíi väWotw petroleumgáz - készülék Olcsó, gyors, tiszta Üzlet és gyári eladási iroda VI., Andrássy út 50. (Oktogon tér) Telefon : 18-2-69 Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten, (Dräsche) Budapest,. V. kér., Klotild ucca3 Telefon: 25-5-5 4, 25-5-5 5 és 25-5-56 Poppertől—Ágostonig A miagyar textilipar egyik legnagyobb értéke ós erőssége a Kispesti Textilgyár, ez a hatalmas, vertikálisam kiépített üzem, amely a 'legmodernebb gépekkel és a legmodernebb szellemben működik. A vállalatot Popper Károly teremtette meg és Ágoston Manó fejlesztette ki. Popper Károly egyike volt a magyar ipari élet legérdekesebb és leghasznosabb jelenségeinek. Hasznos lenni akart, de érdekes lenni nem, szinte alig szerepelt a közéletben, egész tevékenységét vállalatának áldozta. Dolgozott, dolgozott és dolgozott. A munka szerelmese volt, az üzem rajongója, szinte nem iis érdekelte soha más, mint a vállalat, amelyet kicsiből teremtett és hatalmasnak álmodott: Az álma teljesült, megadatott neki, hogy teljesen, szinte tökéletesen kiépíthette az óriásivá fejlődőit iparvállalatot és amikor tavaly örök álomra hunyta le szemét, már teljes erővel dolgozott a hatalmas vertikális üzem. Életéinek utolsó másfél évtizedében már nagyszerű segítőtársa volt az impozáns teremtő munkáiban, vejc, Ágoston Manó, a munkának másik kiválasztott szerelmese, aki a dolgok természeténél fogva nagyobb vonalú, modernebb, merészebb tudott lenni, de egész eleiét, minden képességét, duzzadó energiáját, kivételes tehetségét, jó emberi érzését, mind, mind odahelyez,i a Munka oltárára. Ágoston maga is egy vertikális üzem. Mindent tud, mindent maga végez és ésszel és szívvel dolgo.- zik, tiszta ésszel és meleg szívvel. A legnagyobb elgondolástól a legkisebb feladatig minden tőle ered és az ő kezében fut össze. Az a kivételes képessége van, hogy a legjobb munkatársakat tudta összeválogatni és az, a kivételes szerencséje, hogy ez a nagyszerű gárda összeforr vele és az egész szervezet egy szí v vei- lélekkel dolgozik. A vállalat produkciója legelsőrangú, minden piacon versenyképes, a nagy üzem belső életében pedig a szív és az együttérzés dominál. Popper Károly teremtő estet, tudását, akaratát szobor hirdeti a gyár udvarán a ' késő utódoknak. Ágoston ennél maradandóbb emléket emel magúnak: óriási vállalatot fejlesztett ki, amely a dolgozók ezreinek ad kenyeret és szívét vési a szivekbe, melegséget és szere tetet áraszt szét a Kispesti Textilgyár nagy családján belül. Remek ízlés, nagyszerű modern munka, tisztesség és szívjóság, ez a Kispesti Textilgyár élete és fejlődése. Ezt igazán nem kísérheti más még a legnagyobb világgazdasági válságban sem, mint siker. igen fontos gazdasági érdeke a fővárosnak és nagyjelentőségű feladata a városrendező ügyosztálynak a főváros szomszédságában elterülő weekend-és a távolabb fekvő nyaralótelepek bekapcsolása a főváros éleiébe. Ez lehetőleg röviíi, egyenes és nagy forgalom lebonyolítására alkalmas utak tervezését tette szükségessé, amely viszont a már régebben elkészült szabályozási tervek módosítását vonja maga után. A repülőtér kérdésének és a gyors közlekedés miként való lebonyolításának a megoldása is a közeljövő feladata. Ezek közé tartozik a halálsorompók megszüntetése, továbbá a fővárosból kivezető nagyuasutak és pályaudvarok rendezése. A dunai kikötők rendezése, illetve a már meglévő új kikötő továbbfejlesztése szintén nagy horderejű kérdése a fővárosnak, amely állandóan foglalkoztatja a városrendezőket. Hazai barnaszenekre csak SALGÓTARJÁNI »KALOR« »REX« »PERPETUUM« »GNOM« folytonégő kályhákat vegyük BUDAPEST-SALGÓTARJANI GÉPGYÁR ÉS VASÖNTŐ RT. Mintaraktár ; VI,, Andrássy üt 28
