Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-21 / 47. szám
Budapest, 1934 november 21. Független Budapest 3 Még mindig bizonytalan a Kozma-párt sorsa Kenéz Bélát emlegetik legújabban a városházi kormánypárt elnökének és a fővárosi szervezkedést másokra bízza. A kísérletek sikertelenek voltak, Kozma nélkül nem tudtak semmire se menni, akármilyen új, meg- újabb névvel akarták is pótolni az Egységes Községi Polgári Párt vezérének nevét. Zsitvay Tibort kombinálták még- nemrégen, most pedig Kenéz Béla neve szerepel pótjelöltként a fővárosi szervezkedés élén. Mindenki, — akár van köze a fővároshoz, akár nincs — csak éppen Kozma Jenő nem. Azokat az ellentéteket, amelyek a kormány városházi pártja, vagyis az Egységes Községi Polgári Párt és a Nemzeti Egység pártjának központi vezetősége között keletkeztek, még mindig nem sikerült kiküszöbölni. A Kozma—Sztranyavszky fronton a legutóbbi napokban váratlan Fordulat következe tt be. Zsitvay Tibor, aki az Egységes Községi Polgári Párt több vezető tagjával megbeszéléseket folytatott, a leghatározottabban kijelentette, hogy I Nem lehetetlen, hogy a legközelebbi napokban a Kenéz-kombináció is felborul, éspedig azoknak a tárgyalásoknak az eredménye következtében, amelyek a Nemzeti Egység Pártja központi vezetőségének teljes átszervezése érdekében in- j dúltak meg. Kozma Jenővel szemben a méltatlanságok egész sorozatát követték el. Felesleges lenne felsorolni a közelmúlt idők ilyen irányú eseményeit, mindenki tudja, hogy Ezzel szemben vasárnap, amikor Budán Kozma Jenő nevenapját ünnepelték, megjelentek a párt összes szervezeteinek képviselői, akik előtt Kozma kijelentette, hogy »ezzel a megbonthatatlan egységes táborral altar a miniszterelnök segítségére lenni«. A miniszterelnöknek nein kell Kozma. Többszörö-sscn és állhatatosan nem kell. De mi a miniszterelnök állhatatossága Kozmáéhoz képest?! Budapest 30 éves a„FÜGGETLEN BUDAPEST“ Karácsonyi jubileumi számában a kormánypárt fővárosi szervezkedésének irányítását nun vállalja a kormánypárt hivatalos vezetősége mindent elkövettet és elkövet most is, hogy Kozmát félreállítsa és egyáltalán nem óhajt szerepet vállalni városházi vonatkozásban. Beavatott kormánypárti körökben úgy tudják, hogy Zsitvay Tibor elkedvetlenedett és ezért adta vissza Gömbös Gyula, miniszterelnöknek azt a megbízatást, amit a két kormánypárti frakció között támadt ellentétek elsimítására kapott. Zsitvay Tibor utódjául ebben a kétes értékű szerepben legújabban Kenéz Bélát emlegetik. A Nemzeti Egység Pártjának központi vezetősége mindenáron új embert akar a városházi kormánypárt élére állítani. Ugrón Gábor volna a legalkalmasabb személy, őt azonban Sztranyavszky ék a Beihlen-cscport exponensének tekintik és azt is hibájául rójat fel, hogy régi városházi ember. Kenéz Béla hajlandóságot mutat a városházi kormánypárt vezetésének az átvételére, kérdéses azonban, hogy ennek az új vezért akaratnak hajlandók lesznek-e alávetni magukat a Kozma-frakció lúgjai, akik viszont azt hangoztatják, hogy nekik nem kell új ember. A Kozma-pártnak ez a ragaszkodása vezéréhez a legpregnánsabban jutott kifejezésre azon a rendkívül meleg és lelkes ünnepségen, amelyet a párt Kozma Jenő nevenapja alkalmából rendezett és amelyen a párt egész vezérkara hűségéről és ragaszkodásáról biztosította Kozma Jenőt minden néven nevezendő újabb kísérletekkel szemben. Olajfestmények '•80,”4""Hoffmannál Telefon: 89 3-Os, Budapest, 89-4-95, 89-2-39 SV , Károly körút 28 sz. Wollt Károly súlyos bírálata a kórházi orvosok kinevezési rendszeréről Protekciós orvosok miatt mellőzik a tehetségeseket Szokatlan és megdöbbentő kijelentések hangzottak el a közigazgatási 1 bizottság legutóbbi ülésén Wolff Károly ajkáról. A kereszténypárt vezére igen elítélően nyilatkozott a fővárosi közkórházakban szokásos orvosi kinevezési rendszerről és méltatlankodva állapította meg, hogy a protekciós kinevezési rendszer miatt erősen romlik közkórházaink nívója. A legmegdöbbentőbb az volt, hogy a jelenlévő Csordás Elemér tisztifőorvos Wolff Károly kijelentéseit maga is megerősítette. Közbeszólás formájában elismerte, hogy kórházaink nívója már nem az, ami volt. Wolff Károly szerint protekciók és politikai összeköttetések érvényesülnek a kórházi orvosok kinevezésénél és ennek következtében olyan orvosok ke- i rülnek sűrűn a kórházakba, akik nem rendelkeznek megfelelő tudással, míg kiváló orvosok — protekció híján — nem tudnak a kórházakban álláshoz jutni. Ezek a vádak annál megdöbbentőbbek, mert Wolff Károly nem szokott felelőtlen, kijelentéseket tenni és lia ilyen súlyos megállapításokra ragadtatta magát, bizonyára alapos okai és megbízható adatai vannak. A kijelentések nem hangzottak el nyomtalanul , és miután a tisztifőorvos is mindenben azonosította • j magát velük, értesülésünk szerint olyan változások készülnek a kórházak körül, amelyek e visszásságokat megszüntetik. Bizonyos revízióra gondolnak az illetékesek, i amelyre hamarosan sor kerül. t A kórházi orvosok kinevezése a főpolgármester hatáskörébe tartozik. Most, hogy Borvendég Ferenc főpolgármester betegeskedik, az orvosi kinevezések teljesen szünetelnek, ami súlyos zavarokra is adhat alkalmat. Az alorvosok alkalmaztatása ugyanis rend- i szerint egy-egy évre szól és ezek az alkalmaztatási határidők rendszerint a hónap elején, vagy közepén járnak le. Ilyenkor haladéktalanul intézkedni kell a lejárt szerződések meghosszabbításáról, vagy pedig a megüresedett állások betöltéséről. A főpolgármester betegségének ideje cdatt már számos orvosi alkalmaztatás járt le, de az orvosok sorsáról nem történhetett intézkedés. Az egyéb főpolgármesteri hatáskörök átadásán kívül a pártok azt követelik, hogy a polgármester hatáskörébe utalják átmenetileg az orvosi kinevezéseket, ami így igazságosan és közmegelégedést keltőén volna rendezhető. Az orvosi kar is sürgeti ezt az intézkedést. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Építőanyag ipara: Budapest, V., Sas ucca 25. szám Telefont 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyár : Lábatlanban.................. évi telj kép. 12.000 v Mészgy árak : Lábatlanban.................. „ ,, ,, 5.000 ,, Dorogon ...................... ,, ,, ,, 3.000 „ Té glagyárak: Buda-Uilak, Kőbánya, Nycrgesujfalu ......évi telj. kép. 80,000 000 drb Cs erépgyári Buda-Ujlak ............................ 8,000 000 drb Petőfi szobra Szemelvény Liber Endre könyvéből* Nem is regény, hanem regénysorozat Liber Endre most megjelent hatalmas könyve, melyben 183 budapesti szobor élettörténetét írta meg. Ebben a könyvben szentekről, hősökről, politikusokról és költőkről van szó, akik magasan kiemelkedtek a sokaságból és büszkeségei voltak annak a kornak, amelyben éltek. Ezek a politikusok, tudósok és.költők: a témái Liber Endrének, kinek pompás írása nyomán századok és nemzedékek vonulnak el előttünk. Liber Endre tanulmánya álmából zavar fel elmúlt korszakokat, szabadságharcokat és nagy igék megszületésének idejét vetíti elénk. A 183 szobor közül, amelyet ma a városházán evidenciában tartanak: nyolc költőnek a szobra. A költők között ott van Arany János, ki megírta Toldit és az elnyomatás idején megénekelte a »Walcs-i bárdokat«, kik dalolva mentek a halálba, »de egy se bírta mondani, hogy éljen Eduárd«. Ott van Vörösmarty, a Szózat költője, ki megírta a »Vén cigány«-t és ott van Petőfi Sándor, aki megírta a »Talpra magyar«-t. Kétségtelen, hogy a három nagy magyar poéta 'hete közül a legregénybeillőbb Petőfi üstökös-szerű élete. Petőfi 2G éves korában már elérte a dicsőség zenitjét s már túl volt mindenen, már ott porladt múlandó teste a segesvári csatatéren valamelyik tömegsírban. Harminchárom esztendeig kellett várakoznia, míg szobrot kapott. A szabadságharc utáni években érthető okokból nem indulhatott mozgalom, hogy a nagy költőnek örök emléket állítsanak. Az lába Endre alpolgármesternek ezer elfoglaltsága j van, mégis idejét ejtette, hogy hatalmas könyvet j írjon Budapest szobrairól, A könyv méltatására még ] visszatérünk. izzó lelkesedés azonban a költő szelleme iránt ott j élt az emberek szívében. A Petőfi szelleme iránt való lelkesedés késztette I az I860, év februárjában Somogy vármegye lelkes j honleányait, Gaál Idát és nővéreit arra az elliatáro- i zásra, hogy a nagy költő márványszobrára 150 forintot adjanak és felkérjenek Somogybán minden lelkes J j honleányt, hogy áldozatot hozzanak a nagyszerű eszme kivitelére. Mindenki érezte és mindenki tudta, hogy a nemzetnek nagy kötelességei vannak a halott poétával szemben, a szobor-ügy mégis csak lassacskán haladt előre. A világot járó hegedű virtuóz: Reményi Ede állott a mozgalom élére, aki mikor Londonból hazajött, egymás után adta a hangversenyeket a Petőfi-szobor alap javára és jóformán Reményi Ede egymaga hegedülte össze a Petőfi-szobor költségeinek csaknem a felét. A hatvanas esztendők elején a hatalom mindenáron el akarta gáncsolni ezt a gyönyörű akciót, meg akarta akadályozni, hogy örök emléket állítsanak a halhatatlan költőnek, de nem sikerült. Izsó Miklós kapott megbízást, hogy meg- mintázza a Talpra magyar költőjének a szobrát. Izsó Miklós el is készítette a szobor gipszmintáját, az előkészületek azonban olyan hosszú időt vettek igénybe, hogy közben Izsó Miklós meghalt és akkor Huszár Adolfot bízta meg a szoborbizottság, hogy Izsó szó bortervezetét befejezze. Huszár Adolf aztán lényegesen átalakította Izsó modelljét és magasba emelt karral, szavaló alakban ábrázolja a hazaszeretet és .szabadság dalnokát. Ezt a mintát öntötték azután ércbe és a gráníttalapzaton ez a szobor áll a görög templom előtt a Dunapartnak azon a kis helyén, amelyet ma Petőfi-térnek hívnak. 1882-ben leplezték le Petőfi Sándor szobrát. Gyönyörű és mélységesen őszinte volt ez az ünnep, amelyre Carmen Silva, Románia költő-királynője -szintén elküldte a maga koszorúját. Petőfi barátja, Jókai Mór mondotta a leleplezés alkalmával az ünnepi beszédet. És ebben a beszédben olyan gyönyörű portrét rajzolt a nagy költőről, hogy ez a portré örökre bevésődött a hallgatóság emlékezetébe. — Attól a soproni faköpönyegtől, amelynek deszkafalára első verseit írta, ennek a szobornak a talapzatáig- mily hosszú az út! — mondotta beszédében Jókai. Szülői is szegények voltak; az apja az egyszerű kisvárosi mészáros még azonfelül ki is tagadta, amiért színésszé lett '— és mégis mennyi gyöngédséggel halmozza el őket! Nagyon kedves, amit Petőfi- bordalairól mondott Jókai. —• Csak egy hangulat talány előttünk Petőfi költészetében: bor-dalai. Aki azokat olvassa: azt hiszi, hogy Petőfi mintaképe lehetett a korhely borozóknak. Ilyennek én soha nem ismertem őt, pedig voltam vele víg társaságban: vidéken, ahol a vendég- szerető -magyar gazda virtust csinál abból, hogy akit -szívesen látott, azt le is itassa-, sohasem láttam ón Petőfit még csak jókedvre valót is inni. Ö maga- azt írja: »Ajkaimon felröppen a mosoly, de nevetésem ritkán hallani.« Évekig egy vendéglőbe jártunk, soha a maga »egy pisztoly« boránál többet nem fogyasztott, -az pedig félmesizely és télen csiga-big-a volt a rendes vacsorája: ami bizony nem lucullusi lakoma. Az a rengeteg bor, ami -strófáiban szomja-zta,tik és elfogy asz tátik, valami ideális korhelynek a lelkét terheli: ő csák a verseket írta felőle.. Nagyon jól emlékszem rá, hogy mikoriban az a költeménye meg*- jelent, aminek a refrénje »nem azért szereztem a pénzt, hogy legyen, hanem azért, hogy megigyam s egyem«, kapta Petőfi a legelső nagyobb összeget a kiadójától — -s az egészet — elvitte a szülőinek, akik már akkor tönkrejuto-ttak, hogy életmódhoz segítse őket vele. Hanem ahogy nem szeretett senkit megdicsérni, úgy szerette saját magát leszólni: ha valaki szépnek találta az arcát, -szépségflastromot ragasztott az orra hegyére és úgy ment ki az uccá-ra. Sze* ritett a mindennapi, rendes józan világtól különböző lenni. Minden divatot megvetett. Frakk, cilinderkalap soha nem érte a testét. Kezdetben Csokonai- mentét varratott magának, később nagyvirágos fekete selyemből készíttetett lattilát és a kalaposnak külön formájú föveget kellett a számára feltalálni, aminőt, senki sem viselt. Nagyon kedvesen mondja el Jókai, hogy milyen volt a Petőfi-házaspár lakása. — Mai nap szegénységnek nevezné mindenki azt a Sorsot, amit ők választottak, nekik aiz dicsekedő boldogság volt. Az ifjú pár mennyegzői útja, nem volt Olaszország, hanem Erdély; ott fogadta őket Teleki Sándor gróf vendégszerető kastélya, amit a jóbarát egészen átengedett nekik. Őszre hazajöttek Liber Kndre
