Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-21 / 12. szám
Budapest, 1931 március 21. Független Budapest 5 M HÉT Négyén év előtt Most negyven esztendeje ■ •. Mintha ma lenne. Nem, nem lehet azt elfelejteni, aki átélte azoknak a napoknak lázas izgalmait, mindig érezni fogja. A messzi Turinból egyre-másra érkeztek a sürgönyök egy beteg mellől, idehaza pedig millió meg millió ember visszafojtott reménykedéssel leste a híreket. A napilapok különkiadásait szétkapkodták az emberek, megállt az élet, 'az üzlet a forgalom. Kossuth Lajos vívja nagy tusáját a halállal, mindnyájunk szeme- fénye, imádságának bálványa, a magyar lélek inkarnációja készül a nagy útra. És azután megjött a sürgöny, amely jelentette a véget. Meghalt. Árvaságra jutottunk. Apánk távozott, el örökre. Hogy mii volt az, milyen gyász és kétségbeesés, azt a mai nemzedék nem tudja megértenie Zokogó emberek százezrei kétségbeesve futkostak az utcákon, ismeretlen emberek ölelkeztek össze a nagy fájdalomban, mérhetetlennél nőtt a nemzet gyászának zúgó tengere, félelmetessé nőtt a lelkek egysége, amely elsöpört mindent, ami politikai »meggondolások«. alakjában akarta kicsinyíteni a magyarság fájdalmát. És aztán a 'temetés ... A temetés, amilyen még sohase volt és soha nem is lesz, amíg új Kossuth Lajosa nem támad ennek az elárvult nemzetnek. N egy ven éve ennek). Rohanó lépésekkel dübörög el felettünk az idő, világesemények történelmi áradata sodort el sok mindent azóta, csak egyet nem pusztíthat el soha: Kossuth Lajos igéjét, amely ma nagyobb, tündöklőbb és igazabb, mint negyven év előtt volt, 1919 március 21 Tizenöt Esztendeje annak, hogy március 21-én, tavasz ébredésének napján, sáppadt {ajkak terjesztették suttogva a rémes hírt: kitört a proletárdiktatúra. Futótűzként terjedt el, senkisem akarta elhinni és mégis igaz volt. Szörnyű lidércként ült és fojtogatott a nemzet lelkén a brávók becstelen uralma és tett néhány hónap 'alatt annyi kárt, elkövetett annyi bűnt a magyarság egyeteme és egyesek ellen, amennyit soha lemosni nem lehet. < Az idő minden sebet meggyógyít. Ez a seb azonban még mindig eleven, még mindig sajog és éget. Tizenöt esztendő után is fájdalmasan hördült fel ß lélek, amikor az akkori időkre emlékeztet egy-egy olyan dátum, mint az a mostani, ha arra a mérhetetlen kárra és gyászra gondolunk, amit a nemzetnek ez a forradalmi korszak okozott. ■ ; Ha van, ami enyhítheti írtózatunkat és keserűséi yünket az Inem egyéb, mint az, hogy mégis élünk, erősödünk és újból kezdjük felemelni megalázott fejünket. Az, \hogy még ’az ilyen szörnyűségek se ronthatták meg a magyarság őserejét, teremtő lelkét. Dacosan, keményen áll a magyar ma Európa közepén kiköveteli magának azt a helyet, melyet tehetsége, nagyszerű államalkotó képessége és hemes kultúrája folytán megtagadni tőle nem lehet. Huszár Aladár szép harca Az Erzsébet sugárút, \a Rudasfürdő, ‘meg a többi nagy építkezés talán örökké ott tévelyegne a bürokrácia sorvasztó labirintusaiban, sohanapján fel nem támadna, ha nem akadt volna egy ember, aki Szent Györgyként egymaga ragadt fegyvert, hogy lebírja ennek a bürokráciának papirosfejű szörnyű sárkányát. De akadt és a főváros népe boldogan szemléli azt \a gyönyörű, lelkes küzdelmet, melyet Huszár Aladár folytat ezzel a szörnyeteggel, melynek tátongó torkában annyi szép terv, álom és munka veszett már el menthetetlenül. Nem tudjuk, mit hoz a holnap, ki lesz az úr a pesti városházán. Lehetséges, hogy Huszár Aladár helyébe más valaki jön. Éppen ezért kettőzötten szép Huszár Aladár harca. Nem vár rezignált elfáradással az utódra, hanem dolgozik, harcol és teremt, mintha körülötte és előtte legteljesebb fvolna a jövő, mintha évek hosszú sorára biztosítva lenne munkájának zavartalan folytatása. A főváros népe meghatott szeretettel fordul a főpolgármester személye felé, akit igazán megszeretett, aki rövid hivataloskodása alatt mindenki szimpátiáját megszerezte. Hissszük, hogy győzedelmeskedni fog, hogy lelkes ■munkája nem hiábavaló, hogy a rövidesen elinduló nagy közmunkákkal örökre beírja nevét Budapest történelmébe és Szívébe. Szállít saját bányájából: Réteges lapos követ, kerti ú i ak,, valamint makadám ii ak építéséhez murvát. — Építkezésekhez köport, salakot OBERMEYER TAMÁS bányavállalkozó és fuvaros BUDAPEST, II., Fillér ucca 4 Telefon: 57-7-58 Szie&er Imre szobafestő-, ércfényező- és mázolómester Budapest, 13, Batifhyánsf u. 59 STEINER ES SZIMPER Cégtulajdonos: Steiner Mór Dísz-, templom-, szobafestők és mázolók Budapest, IX., Üllői út 57. Tel. : 306-29 Három szakértőt szerződtetett a főváros a Vízművek bővítési munkálataihoz A szakértők működése nem csökkenti az üzemvezetőség felelősségét - Mért távozik Paiiíovits Viktor a Vízművek éléről? Egy idő óta gyakrabban felbukkan Paulovits Viktor vízművezérigazgató távozásának bíre. Bizonyos oldalról Paulovitsot teszik felelőssé a Duna alatt fúrandó alagút sok viszontagsággal járó munkálataiért. Mint ismeretes, a vízműtelep bővítésével kapcsolatban a vízvezetőcsövek lerakása végett a Duna medre alatt alagutat kell építeni, de annak ellenére, hogy a program szerint már a múlt évben az egész munkáival el kellett volna készülni, még mindig az alagút- fúrás legelején tartanak. Paulovits Viktor, — aki műszaki szakember — úgy látszik kénytelen levonni a kellemetlenségek konzekvenciáit és távozásának híre ezekkel az eseményekkel hozható összefüggésbe. A főváros vezetősége súlyt vet arra, hogy a Vízművek bővítése a felmerült sok viszontagság után most már programszerűen bonyolódjék le, ezért a polgármester külső műszaki szakértőket szerződtetett, akik a fejlesztési munkálatok befejezéséig tanácsadóként fognak a Vízműveknél szerepelni. Az ügyet a földmívelésügyi miniszterrel is megbeszélte a főváros és a földművelésügyi miniszter hozzájárulásával Sajó Elemér miniszteri tanácsost, a földmívelésügyi minisztérium főosztályának vezetőjét, Pap Ferenc mérnök, folyamőrkapitányt é3 Breitenbach Károly magánmérnököt szerződtették a szakértői és a tanácsadói tisztségekre. A megbízások ideiglenes minőségűek. A Vízművek vezetősége az alagúitépítéssel kapcsolatos minden kérdést köteles a szakértőkkel előzetesen megtárgyalni és írásbeli véleményüket kikérni. Nagy jogot Biztosított a főváros a szerződtetett szakértőknek, akik saját hatáskörükben az építési ügyekben eljárhatnak, vállalkozókkal tárgyalhatnak és mindenhonnan adatokat kérhetnek be. A szakértő bizottságnak azonban nem az a célja, hogy az üzemvezetőséget tehermentesítse, hanem csupán rendkívüli munkájának alátámasztására és a felelősség minél teljesebbétételére szolgál. A szakértők működése tehát a Vízmüvek vezetőségének felelősségét se. nem csökkenti, se nem csorbítja. Az alagútépítésnél minden műszaki és pénzügyi, vonatkozásúi intézkedést csak a szakértők együttes véleményének meghallgatása után lehet foganatosítani. Az üzem fejlesztésének egyéb munkálatai tekintetében a szakértő bizottság feladata lesz a bővítés végleges tervezetének az üzem vezetőségével egyetértésben való végleges előkészítése. Az esetleges nézeteltérések, vagy véleménykülönbségek a főváros központi igazgatása elé kerülnek to\ábbi tárgyalás, majd döntés végett. A szakértők havi fix díjazásban részesülnek és kész kiadásukat is megtéríti a főváros. Ez a díjazás aránylag szerénynek mondható. A két állami szakértő tiszteletdíjait a főváros a földmívelésügyi minisztérium pénztárába fizeti be. Mind a három szakértő a Vízművek hivatali helyiségeiben fog működni és a polgármester felhívta a Vízművek vezetőségét, hogy a tanácsadó szakférfiakat a főváros érdekében kifejtett munkálkodásukban céltudatos tevékenységgél és együttműködéssel támogassa. A ferencvárosi helyikikötőt átveszi a csepeli állami kikötő A főváros kikötője egyre sorvad, a csepeli szépen fejlődik Négy évvel ezelőtt készült el a ferencvárosi helyikikötő, melynek építésébe a főváros közel 15 milliót fektetett be. Közgazdasági szempontból annak idején nagy reményeket fűztek a kikötő működéséhez, de az elmúlt évek tapasztalatai ezeket a várakozásokat nem igazolták. A kikötő forgalma egészen minimális, amit főleg az egyre romló gazdasági helyzet okoz. Nem lendítette fel a kikötő forgalmát az új élelmiszernagyvásárte- lep megnyitása sem és úgylátszik, hogy az óriási befektetéssel létrehozott intézmény pusztulásra vau ítélve. A tárházak üresek, a hatalmas daruknak nincs mit szállítauiok és a főváros a legnagyobb erőfeszítést teszi, hogy legalább a deficit látszatától mentse meg a kikötőt. A kiadások és fenntartási költségek minimális mértékre Való leszorításával sikerült is ez, sőt tavaly közel 10.000 pengő felesleget is tudott az intézmény kimutatni. Ilyen kis forgalom mellett az amortizációra nem futja, de egyelőre ez n,em is célja a fővárosnak. A folyó évi költségvetésben 42.000 pengő évi bevétellel számolnak, mely mellett több mint 5000 pengő felesleg- maradna. Kétségtelen azonban, hogy a kikötő sorvad és a forgalom teljesen átterelődik a csepeli kikötőbe, ahol különböző kedvezmények várják a. beérkező árukat. A csepeli kikötővel a főváros nem is tud konkurrálni és ezért örömmel fogadták a városházán azt az ajánlatot, melyet hivatalos helyről tettek a közeli napokban a fővárosnak a ferencvárosi kikötő' állami bérbevétele dolgában. A kikötőt a csepeli állami kikötő vezetősége venné kezelésbe az állam megbízásából és a ferencvárosi kikötőben olyan reformokat léptetnek életbe, melyek a forgalom fellendülésére vezetnének. Egyelőre részletekről még nem adnak felvilágosítást, amíg a tárgyalások meg nem indulnak. Ha sikerül a megegyezés, a ferencvárosi kikötőt az állam azonnal kezelésbe venné és a főváros mentesülne egy súlyos gondokat okozó intézmény fenntartása alól. A csepéli állami kikötő egyébként most tette közzé multévi eredménykimutatását, melyből kiderül, hogy a kikötő tavalyi forgalma 5,158.00(1 q-át tett, mintegy 100.000 q-val többet, mint az előző évben. Noha ez az emelkedés számszerűleg kevésnek látszik, mégis nagy eredmény, ba azt vesszük figyelembe, hog-y a rossz gazdasági viszonyok közepette történik ez a fejlődés. A kikötő tárházai is eléggé el voltak foglalva és az intézmény tavalyi működése anyagi szempontból is szép eredméntoyel zárult. Olcsó diákszállókat állít föl a főváros Rendeletileg szabályozták a diákszállók működését A főváros rendeletileg szabályozta a diákszállók igénybevételét, A rendelet szerint a diákszállókban csak olyan hazai vagy külföldi diákcsoportok nyerhetnek felhelyezést, amelyek tanulmány útra .jönnek Budapestre, Egyes személyeknek, valamint nem diákokból alakult csoportoknak a diákszállóban való elszállásolása csak a közoktatásügyi ügyosztály vezetőjének előzetes engedélyével történhetik. A diákszállóban a teljes napi ellátás díja 3 pengő, melyért a következő szolgáltatások járnak: Éjszakai szállás, reggelire tej, sütemény és vaj, ebédre a városházi étkezőben bárom fogás kenyérrel és vacsora, kívánságra kalauzolás, továbbá két darab villamosjegy, Külfödi csoportok villamosjegyet nem kapnak, hanem ehelyett nagyobb adag vacsorát igényelhetnek. A hazai csoportok szintén nagyobb, vacsora,adagot kapnak, ha nincs szükségük a villamosjegyekre. Az ellátási díjon felül a csoport minden egyes tagja 70 fillér mosatási költséget fizet. A diákszálló vezetője a csoportok részére napirendtervezeteket állít össze. gondoskodik ennek lebonyolításáról, megszerzi az intézmények megtekintésére szükséges engedélyeket, gondoskodik az ifjúságot érdeklő színielőadásokhoz kedvezményes belépőjegyekről, villamosjegyekről és vezetőt bocsát rendelkezésükre. A diákszállóintézmény nagy népszerűségnek ör vend és különösen a nyári hónapokban állandóan zsúfolt, úgyhogy a főváros újabb diákszállók létesítésének tervével foglalkozik. A diákcsereakciók fejlesztése úgy kid-, mint belföldi viszonylatban megindul és a fővárosnak gondoskodnia kell az ideérkező diákság megfelelő olcsó elhelyezéséről. Lehetséges, hogy egyelőre, a nyári szünet tartamára, berendeznek e célból ideiglenes diákszállókat,
