Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-03 / 1. szám
Budapest, 1934 január 3. Független Budapest á Ünnepi készülődések Budavár visszavételének 250 éves fordulóiéra Nagyszabású várostörténeSmi programot készít elő a közművelődési ügyosztály 1936-ban lesz 250-ik évfordulója Buda visszafoglalásának. Ebből az alkalomból a magyar főváros hatalmas ünnepségekre készül és már most megindultak a tárgyalások az ünnepségekkel kapcsolatos program kidolgozására. A városházán a közművelődési ügyosztály dolgolzök az ünnepségek előkészítésén é,s részletes előterjesztést készített ezekre vonatkozóan. Az előterjesztés rámiutat arra, hogy a Buda visszafoglalásával járó harcok a török hódoltság tartama alatt az egyébként is elhanyagolt városokat teljesen romba döntötték, úgy, hogy egykorú adatok szerint a két városnak jóformán egy háza sem maradt épen és a szó szoros értelmében újjá kellett épülnie, emellett majdnem teljesen új lakosságot kellett mindkét városba betelepíteni. Joggal mondhatjuk tehát Budának a török uralom alól való felszabadulását a mai főváros születése napjának. A 250 éves élvfordulót fel kell használni arra, hogy a közönség érdeklődését a várostörténet iránt felkeltsék. 1886-ban Budapest, az akikor még alig egy évtizedes főváros mély megértésről és komoly kulturális érzékről tanúskodó módon ünnepelte meg az ostrom 200 éves évfordulóját. Az 1236-ban rendezendő ünnepségeket, illetve melgemlékezést, a főváros bárom csoportba kívánja osztani és pedig: 1. a főváros által az évforduló alkalmával létesítendő állandó jellegű alkotásokra, 2. az évforduló idején rendezendő időleges megemlékezést módokra, 3. más intézmények által rendezendő ünnepségekre. Az első csoportban a legfontosabb teendő az ostromra vonatkozó' forrásanyag- tudományos feldolgozása, Károlyi Árpád ma is változatlanul értékes müvében, készen van. Igen fontos volna azonban egy idevágó népszerű, rövid munk\a megírása. A kölz- műve-lődési ügyosztály javaslatot tesz egy ilyen népszerű ismertetés kiadására. A füzetet egykorú, jellemző képekkel illusztrálnák. A másik tudományos kiadvány volna az ostrom Öngyilkos gazdaságpolitika irta: Magyar Milliós iőv. üiz. íag Éhség', nyomor és pusztulás jelzi a gazdasági világválság útjait. Kétségbeesett halálhörgés hallható a világ minden részéből. Élelemért, ruháért, emberhez méltó lakásért és az élet más legprimitívebb szükségletének kielégítéséért kiáltanak az emberek milliói. . Fogyasztani szeretne mindenki. De hiába a sziszifuszi erőlködés, hiába az élelmiszerrel megtöltött magtárak, hiába az ipartermékek alatt roskadó raktárak, hiába a fizikai és szellemi munkaerőben jelentkező kínálat: a gazdasági élet irányítóit nem az emberi szenvedések problémája, hanem az a kérdés izgatja, hogy miképpen lehetne a együtt a szociális bajokat még nagyobbá tenni, miképpen lehetne a termelést még tovább csökkenteni. Újra bejárják a világsajtót azok a hírek, hogy milliószámra irtják Brazíliában a kávécserjéket, csökkentik Amerikában, a bevetett búzaterületeket, tengerbe dobálják a kész gabonát, gyapot-hegyeket gyújtanak fel. Ezekhez csatlakoznak a gépek leállítására, vagy összetörésére vonatkozó követelések. Amerikában a szivarkészítő-, Németországban az •autóalkatrészkészítőgépek leállítását követelik. S hogy Magyarország se maradjon ki ebbői a világot megváltó irányzatból, nálunk a nyomdaipar Főnök- . egyesülete tervezi a nyomdai gépek összevásárlását, leállítás vagy összetörés céljából. Mi ez? Az angol gépromboló takácsok kora ébredt KŐSZÉNBÁNYA ÉS TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN, (DRASCIHS) BUDAPEST, V., KLOTILD UCCA 3 Telefon: 255-5 4, 255-55 és 255-56 Zsédely Károly épület-, műlakatos, tüzhelykészítő és autogénhegesztő mester Budapest, I, Márvány u. 29. Tel.: 57-2-64 Weisz Fiilöp m Budapest, Vili, Gólya ucca 13. Tel.: 46-0-36 Készít fürdőkályhákat vörösrézből. Mindennemű vörösrézmunkát és elnézést vállal. ■ fel újra? Ismét a gépek összerombolásával, vagy le- I állításával akarják a világ folyását és fejlődését feltartóztatni? És kik azok, akik ebbe a vandalizmusba akarják a világot belevinni. A munkások talán, akik egy évszázaddal ezelőtt romboló munkájukat elvégezték? Nem, hanem ezúttal maguk a munkaadók, azok, akik eddig az ipari és a kereskedelmi szabadság szent nevében tiltakoztak az első géprombolás ellen, azok, akik évszázadokon keresztül következetesen minden hatósági éis önkormányzati beavatkozást elleneztek a gazdasági életbe, azok, akiknek -ajkáról az egész világ magáévá tette Cob- den gondolatait. És hogy a megdöbbenés annál na- gyób legyen, a pusztítás őrülete olyan fokra hágott, hogy már nem is elég a magánjog körében biztosított hatáskör, mert az elvakultság annyira viszi a munkaadókat, hogy az állam beavatkozását kérjék romboló munkájuk fokozása érdekében. Az amerikai farmer, a brazíliai kávéültetvényes, a gyapottermelő, az angol textilipar, a francia luxusipar képviselői és fokozatosan a legkülönbözőbb gazdasági ágak érdekképviseletei jutnak arra a gondolatra, hogy a közhatalom támog'atását nyerjék meg munkakörük csökkentése céljából. Nem .a józan belátás teljes csődje ez? Idát el lehet-e képzelni, hogy a fogyasztásnak mai minimális fokát továbbra is fenn lehet tartani akkor, ha a, termelést és vele együtt a fogyasztóképe-sséget még tovább csökkentik? Lehet még valaki, aki nem látja, hogy minden lépés, amelynek a termelés és vele együtt a munkaalkalmak megszüntetése a célja, csak a nyomor és a szenvedés fokozását vonja maga után? A gazdasági világválság négy éve alatt állandóan leépítettünk, állandóan leállítottunk, állandóan munkát csökentettünk, állandóan apasztottuk a fogyasztást. Ha ez volna a boldogsághoz vezető igazi út, már régen paradicsomi állapotba kellett volna a világnak eljutnia. Ezzel szemben a gazdaságkutató- intézetek jelentései a legkétségbeejtőbb statisztikai adatokat tárják elénk. Uj utat kell tehát választani a gazdasági élet egészségessé tételére. Ha a gazdasági megkötöttség, ]ia a javak forgalmának .akadályai, ha a minden nemzetnél divatossá vált autarohia, csak a pusztulás felé' vezeti a világot, akkor vissza kell térni azokhoz a vezérelvekhez, amelyek egy boldogabb gazdasági élet kiépítését tették lehetővé: újra trónjára kell ültetni a gazdasági szabadságot, újra le kell rombolni -a forgalmi akadályokat s ezzel együtt azt a 22.000 kilométerrel megnövekedett vámhatárt is, amely Trianon óta Európa gazdasági életére nehezedik. Úgy kell kiépíteni minden ország gazdasági organizációját, hogy a gazdasági- élet lerázván megkötöttség láncait, alkotó munkával és nem géprombolással teljesítse az egész emberiséget megváltó hivatását. Magyar Miklós gazdasági és ezzel Elrontott gyomor, étvágytalanság, felbüffögés, kellemetlen szájíz, emésztési nehézségek eseteiben fontos, hogy naponta reggelizés előtt félórával a Hunyadi János természetes keserűvfzből félpohárral igyék a bélraű- ködés szabályozására a s z é k rek e dés megszűntetésére. | Orvosok ezrei igazolják, hogy a Hunyadi János kesec-üvíz 1 előírásszerűén alkalmazva felülmúlhatatlan gyógyhatású az epe, | máj és vesebetegségeknél s hogy azt korra való tekintet nélkül 8 mindenki jó eredménnyel használhatja. Megnyert a főváros egy ellene indított 64.000 pengős kártérítési pert A kúria elutasította Semtey autobuszvállalkozó keresetét Érdekes kártérítési per-ben hozott jogerős ítéletet a fővárosi javára a Kúria. A per egy autóbuszjárat létesítése körül keletkezett. Évekkel ezelőtt történt,, hogy iSemtey Sándor engedélyt kapott a kereskedelmi minisztertől a Boráros tér és Csepel között közlekedő autóbuszjárat forgalombahelyezésére. Egyidejűleg a főváros, is engedélyt kapott ugyanezen a vonalon autóbuszjárat létesítésére. Miután ugyanazon az útvonalon nem lehetett két konkurrens autóbuszjáratot üzemben tartani, a kereskedelmi minisztérium közvetítésével tárgyalások kezdődtek a főváros és Semtey Sándor között, hogy az ügyben békés megállapodás jöjjön létre. A minisztériumban tartott megbeszélések azzal az eredménnyel jártak, hogy Semtey lemondott a Boráros tér—Csepel közötti autóbuszjárat koncessziójáról és kárpótlásképpen a Rákospalota—Aréna út közötti vonalra kapott új autóbuszjáratási engedélyt. A minisztériumban folytatott tárgyalások során a főváros kép-, viseletében megjelent Lobmayer tanácsnok ési Till Antal autobuszüzemi igazgató azt az Ígéretet tették volna, hogy a rákospalotai magánautobuszról átszálló- forgalmat biztosítanak a fővárosi autobuszrelációkra. A járat forgalombahelyezése után azonban erről az ígéretükről nem akartak tudni. Erre Semtey Sándor 64.000 pengő erejéig kártérítési pert indított a főváros ellen, azt adván elő, hogy az átszállójegyek megtagadásával vállalata ilyen összegű anyagi kárt szenvedett. A perben a főváros tagadta, hogy Lobmayer tanácsnok és Tilt igazgató az átszállóforgalom tekintetében Ígéretet tettek volna, de különben is azt hangoztatta, hogy még egy ilyen esetleges kijelentés sem bírhat kötelező erővel a fővárosra nézve, mert a főváros képviselői megállapodások kötésére nem voltak feljogosítva. Elsőfokou a törvényszék elutasította a keresetet, másodfokon azonban a Tábla megítélte Semteynek a 64.000 pengős kártérítést. Ilyen előzmények után a főváros érdeklődéssel várta az utolsó fórum, a Kúria döntését, amely most hangzott el. A Kúria jogerős határozatával szintén elutasította Semtey Sándort keresetével. Indokolásában kimondta, hogy Lobmayer tanácsnok é.s Tilt igazgató nem voltak jogosultak a főváros nevében egyességet kötni, mert a fővárosi törvény értelmében kötelező szerződéseket, vagy megállapodásokat a főváros nevében kizárólag a törvényhatósági tanács vagy közgyűlés köthet. SIDOL FÉMTISZTÍTÓ BOXY és M1RA cipőkrémek. Gyártja: ^^§»3 » Samffá# SIDOL vegyitermékek SSSg&Sla iaips»! gyára részvénytársaság Budapest, VII, Cserei u. 14. Tel.: 96-6-86 és 96-8-27 Szennyvíztisztító berendezések, SADO rendszerű házi knsderítők PRISTER GYÖRGY RT. Budapest, II,, Hunyadi János út 3. Telelőn: 54-9-72 fteér gánitar műintézete Zománc és marott táblák, ruggyanta bélyegzők gyártása Budapest, V., Gróf Tisza István ucca 5. szám. (Fürdő u.) Telefon: Automata 824—29. Krisen fehefe János tefőiedö mester Ontiapest I., Karolina út 1® TClCiOn: 69-5-59 GRÓSZ FRIGYES oki. mérnök, építési vállalkozó és kövező BUDAPEST, I., BERCSÉNYI U. 7 Telefon; 68-0-64 leírásbeli forrásanyagának közzététele. A tudományos könyvet hazai és külföldi múzeumokból és levéltárakból összegyjiijtött anyaggal illusztrálnák. Külön kötetben adnák ki Buda ostromával kapcsolatos monográfiákat. Az 1886-bfin létesített emléktábla helyett egy nagyobbszabású, művészileg kiváló emlékművet állítanának fel. A főváros értesülése szerint az ostromban résztvett idegen nemzetek szintén külön emlékműveket akarnak ez alkalomból Budapesten felállítani. Ennek megszervezése szintén a főváros feladata lesz. A nevezetes évforduló alkalmából a főváros alkalmi kiállítást rendez, amely nem csupán a török időkre terjedne ki, hanem a főváros egész történetére is. A kiállítás a Fővárosi Múzeum anyagán kívül köz- és magángyűjtemények anyagából volna összeállítandó. Az évforduló alkalmából a főváros művészi emlékérmet is kíván alapítani. A harmadik csoportban a jelzett cél érdekében felhívják az összes tudományos ég közművelődési testületeket, melyeknek tárgykörét ez az esemény érinti, hogy ünnepélyes formában emlékezzenek meg arról. Az ünnepségeket idegenforgalmi attrakciók szervezésével tennék színesebbé és mozgalmasabbá. A nagyszabású program természetesen jelentékeny anyagi áldozatokat is Igényel. 188ö-ban, a 200 éves évforduló alkalmával 30.000 forintot költött a főváros a jubileumi ünnepségekre. Most elhatároz-, ták, hogy egy háromtagú szűkehb bizottságot alakítanak a munkálatok és a program előkészítésére. A bizottságnak Gárdonyi Albert főlevéltáros, Enyv- váry Jenő, a Fővárosi Könyvtár igazgatója és Horváth Emil, a Fővárosi Múzeum igazgatója lesznek a tagjai. A bizottság' előadója Pacher Béla fogalmazó.
