Független Budapest, 1934 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1934-10-31 / 44. szám
Budapest, 1934 október 31. Független Budapest .) Mi lesz a ferencvárosi KiKötő sorsa A főváros az állam Kezelésébe szeretné bocsátani a Kikötőt, Sipőcz polgármester anKétot hív össze a Kérdés rendezésére A ferencvárosi helyikikötő nagy gondot okoz a fővárosnak. Több alkalommal foglalkoztunk már a kikötő problémájával és ismertettük azokat az újabb intézkedéseket, melyek révén a főváros igyekszik ennek a halva született közgazdasági intézménynek életrehívását elősegíteni. Egyik legutóbbi intézkedés az volt, hogy a ferencvárosi kikötőbe érkező áruk számára is biztosították a feltételes vámmentességet, ami a szomszédos csepeli állami kikötőben minden áruszállítmányt megillet. Azonban ez a kísérlet sem vezetett eredményre és a kikötő forgalma változatlanul a legminimálisabb. A főváros több mint 5.5 milliót fektetétt ebbe az intézménybe és e hatalmas összeggel szemben a kikötő alig tucl évi 50.000 pengő bevételt felmutatni. A költségvetés tárgyalása során több felszólalás hangzott el a helyikikötő ügyében és a felszólalók sürgették a polgármestert valamilyen hathatós intézkedésre. Értesülésünk szerint a polgármester a napokban ankétot hív össze és ezen szakértők bevonásával vitatják majd meg a kínálkozó lehetőségeket. A legsúlyosabb és legnehezebben kiküszöbölhető baj a csepeli kikötő konlcurrenciája, amit a főváros I sehogyan sem tud ellensúlyozni. Épp ezért vetődött fel már korábban a gondolat, hogy a főváros adja bérbe az államnak a ferencvárosi kikötőt, mely esetben megszűnnek ezzel kapcsolatos gondjai. Kétségtelen, hogy a bérbeadás is fog legalább anyT nyit jövedelmezni, mint a mostani házikezelés. Amellett valószínű, hogy az állam megtalálja majd a módját a mostani versenyeszközök megszüntetésére j és a forgalmat meg tudja majd úgy osztani, hogy ! ezzel a ferencvárosi kikötő fellendülését mozdítsa elő. A főváros 4 pontban foglalta össze azokat az okokat, amelyek ezidőszerint akadályozzák a ferencvárosi kikötő eredményes működését. Ezek az okok a következők: 1. A ferencvárosi kikötő, amely bizonyos vonatkozásban ugyanazokat a feladatokat teljesíti, amelyeket az állami kikötő, a csepeli kikötővel szemben rosszabb helyzetben van. Ugyanis a ferencvárosi kikötő csak a zsilipen keresztül közelíthető meg,' ez pedig a csepeli kikötő kezelésében van, amely önkényesen állapítja meg áru- és hajónemenkint a zsilipelési díjakat. Természetes, hogy az állami kikötő vezetősége e tekintetben nincs figyelemmel a fővárosi kikötő érdekeire. 2. A ferencvárosi helyikikötőbe csak bizonyos hajók jöhetnek be. A kikötő méretezése miatt 9 méternél szélesebb hajó nem futhat be a kikötőbe. 3. Az állami kikötő vezetősége — szintén versenyokokból —- állítása szerint az árvízveszedelem megóvása érdekében a vízszintet olyan alacsonyan tartja, hogy nagyobb merülésű hajók sem jöhetnek be a ferencvárosi kikötőbe. 4. A ferencvárosi kikötő évente 3 hónappal rövi- debb ideig használható, mint az állami kikötő? mert itt a víz áll és hamar befagy, míg a csepeli kikötőben a szabad víz még a téli időszak alatt is nagyrészt hajózható. Városi és közgazdasági körök remélik, hogy a tervezett ankéten sikerül a ferencvárosi kikötő jövője szempontjából olyan megoldást találni; mely ezeken á bajokon segít és a nagy áldozatokkal létrehozott intézményt a főváros és az ország közgazdasága számára valóban hasznothajtóvá teszi. „Antonia“ kókuszszappan 6 darab Súkuszolajból készült cca 4 dekás hófehér és dúsan habzó kézmosó szappan hártyapapi rba csórna g o 1 v a, összesen Kizárólag az I. emeleti 25 filléres osztályon (Lotz terem) PARIS! NAGY ÁRUHÁZ I osztály kezelésére bíznák a vigadókat, a cirkuszokat | és az Állatkertet, melyek közművelődési természetű I intézmények. A városgazdasági ügyosztály pedig a | házinyomdát kapná kárpótlásképpen. A házinyomda ! ezelőtt a városgazdasági ügyosztályhoz tartozott és j sokkal jobban is illik ebbe, mint az elnöki ügyosz- j tály hatáskörébe. Városházi körökben nagy érdeklődéssel várják az erre vonatkozó intézkedések megjelenését. A Független Budapest cikke a „Református Élet'-ben A féli inségakciók november-decemberi programja 60.000 ingyenebéd decemberben — Megkezdődik a felruházás! akció November elején kezdődik a főváros új téli in- ségakciója, melynek programmját most egész részletében összeállították. Az új inségakciók keretében tezmiészetbeni támog-atá'st nyújt a főváros a jótékony- célú társadalmi egyesületeknek ■és miután a csökkentett fővárosi készpénztámogatás mellett ezek nem tudnák hivatásukat kellően kifejteni, 15 egyesület útján ebédet ad a főváros, 12 egyesület pedig a fővárostól kapott nyers élelmiszerek felhasználásával maga állítja elő az ebédeket. Ebédet kapnak: az OMIKE 200, a Budai Szent László Otthon 150, a Hermina Zárda 150. a Budai Izraelita Nőegylet 150, a VIII. és IX. kér. Izr, Nőegylet 115, a VII. kér., Izr. Nőegylet 66, a Budai Izr. Nőegylet 50, az Országos Katii. Nővédőegyesület 50, a Szent Alajos Árvaház 60, a Sz. József Otthon 45, a Hanza Gyermekmenza 51, az Állami Kisegitőiskola 35, a MIKÉBE 32, a Budai Hitközség 30, az Óbudai Chevra Kadisa 22 személy részére. Nyers élelmiszereket kapnak: A Vakokat Gyámo- litó Orsz. Egyesület 150, a Karmelita Nővérek Otthona 140, az Izr. Hitközség Fiúárvaháza 135, a Ferenc József Tanítóképző 77, az Izr. Nőegylet lányár- vaháza 90, a Klotild Szeretetház 80, az Izr. Siketnéma Intézet 65. a Ferenc József Rabbiképzö Intézet 54, a HONSZ 41, az Emericana Menza 40, a Protestáns Árvaház 150, a Katolikus Háziasszonyok Szövetsége 15 személy résizére. Az inségakciók téli kerete a folyó évben a következő lesz: ingyenebédet kap most 45.000, decemberben 60.000 személy. Ingyen tejet novemberben 5000, decemberben 7000 anya és csecsemő, továbbá 3000 iskolásgyeranek, 6000 ínséges család és 500 tüdőbeteg. Tejkészítményt naponta 300 csecsemő részére adnak. Jótékonysági utalványt hetenkint 36.000 darabot adnak ki. Decemberben naponta 16.000-en kapnak ingyen kenyeret, különféle élelmiszert novemberben 10.000-en, decém- barben 6000-en kapnak. Tüzelőanyagot decemberben 15.000 család között osztanak szét. Novemberben kezdődik meg a gyermekfelruházás, 200 óvodás, 5500 iskolásgyermek, 400 tanonc, a felnőttek közül pedig 600 ínséges fog ruházatot kapni. Erre a célra 4360 pár cipő, 4325 pár harisnya', 2265 sz vet tér, 7272 fiúing, 7040 alsómba, 1090 felsőkabát, 5078 nadrág, 5240 lánying, 5153 lánynadrág, 1400 lány- ruha ési 597 felsőkabát áll rendelkezésre. November- ban 4000, decemberben 3000 iskolásgyeranek cipőjét talpaltatják és javíttatják. Csecsemőkelengyét havonta 300 anya kap. Elhatározta a főváros, hogy a fizetésért kiszolgáltatott inségebédek árát leszállítja. A húsos ebédek ára 48 fillér helyett 44, a hústalanoké 24 fillér helyett 22 fillér les®, a hetijegyek ára 1.60 pengőről 1.50 pengőre száll le. Az árleszállítás január 1-én kezdődik. * Átcsoportosítják az ügyosztályok ügybeosztását A roKonügyKöröKet egységesen fogja az illetékes ügyosztály irányítani Már közölte a Független Budapest, hogy a polgármester revízió alá veszi az ügyosztályok jelenlegi ügykörbeosztását. A mai helyzet ugyanis sok korrigálásra szorul, mert egyes ügyosztályok keretében oda nem való, sőt egyenesen más ügyosztály keretébe kívánkozó ügykörök vannak. Időnként történnek ugyan változtatások a beosztás körül, de ezek a változtatások többnyire olyan szerencsétlenek voltak, hogy rokonügykörök egyhelyen való csoportosítása helyett csak még nagyobb lett a diszharmónia. Most arról van szó, hogy generális rendelkezéssel revízió alá veszik az összes ügyosztályok ügykörbeosztását és megfelelő átcsoportosítással orvosolják a fennálló sérelmeket. Legelőször a közegészségügyi természetű ügykörök! t akarják egy ügyosztály, még pedig az arra , hivatott közegészségügyi, ügyosztály fennhatósága I alá vonni. Ide akarják beosztani az iskolaorvosi intézményt, amely most a tanügyi ügyosztályhoz tartozik, továbbá az anya- és csecsemővédelmet, a szegény betegek gondozását, amely ügyekben ezidő- szerint a szociálpolitikai ügyosztály intézkedik, valamint a köztisztasági hivatalt, amely most az útépítési ügyosztály fennhatósága alá tartozik. Különösen a köztisztasági hivatal visszautalását sürgetik, mert ez az intézmény régebben a közegészség- ügyi ügyosztályi]oz tartozott, természeténél fogva is itt van a helye és sokkal nagyobb fejlődési lehetőségek nyílnak számára, mint az egyéb munkával amúgy is túlterhelt ügyosztály fennhatósága alattKi akarják venni a közművelődési ügyosztály hatásköréből a tűzoltóságot, melyet ismeretlen okból utaltak a közelmúltban ide, a városrendezési ügyosztály hatásköréből. A tervek szerint a tűzoltóság a Hl. ügyosztály fennhatósága alá kerülne. Ezzé! szemben a közművelődési ügyA református közvélemény reflexiói a Független Budapest cikkére Dr. Rátkai Károly »A reformátusok és a főváros« című cikke, amely a Független Budapest legutóbbi 1 számában jelent meg, nemcsak várospolitikai, hanem egyházi körökben is általános feltűnést keltett, A cikk közreadásával a Független Budapest a református egyház érdekeinek az előmozdítását kívánta szolgálni. Abból a meggyőződésből indultunk ki, hogy a felekezeti békének az alapjait csak úgy lebet tartósan lerakni, ha az egyházak és a főváros viszonyát mindenkor a méltányosság szempontjai szabják meg. A cikk írója megállapításaiban tárgyilagos igyekezett lenni — akkor, amikor szemére vetette a református közéletben vezetőszerepet játszó fővárosi törvényhatósági bizottsági tagoknak, hogy hiányzik belőlük a református egyházért való lelkesedés, az egyházi célokkal való együttérzés és az a harci készség, amely nélkül a református egyházat nem lehet felemelni az alamizsna-sorból az őt megillető helyre. Azt a hatást, amelyet »A reformátusok és a főváros« című cikkünk keltett, élénken tükrözik vissza a református egyház hivatalos lapjának, a »Református Élet« című hetilapnak a reflexiói, amelyeket a mi cikkünk különböző megállapításaihoz fűz. A Református Élet, amelynek főszerkesztője dr. Ravasz László püspök, felelős szerkesztője pedig Muraközy Gyula, a Kálvin téri gyülekezet nagytehetségű lelkipásztora, október 27-én megjelent számában bő kivonatban közli a Független Budapest cikkét, Szabó Imre ref. esperes- nyilatkozatával és a következő reflexiókat fűzi hozzá: A »Független Budapest« október 24-i számában »Reformátusok és a főváros« címmel egy érdekes cikket ír dr. Rátkay Károly. A cikk elmondja, hogy Mészáros János érseki hely nők új templomépítési programja református körökben mélységes meglepetést keltett. Tíz éven át a főváros 7 millió pengőt költött katkolikus templomok építésére minden vallású polgárok adójából. A reformátusok ezzel szemben valóságos alamizsna-filléreket kaptak. Komolyabb református célra 10 esztendőn át nem jutott fővárosi pénz. Tíz év alatt 17-ről 40-re szaporodott a fővárosi plébániák száma. A reformátusok memorandumát a katholikus akció után fogja tárgyalni a város, — mondották. Mi,- akik panaszainkat sokkal halkabban mondjuk évek óta, bizonyos szégyenkezéssel látjuk, hogy egy nem egyházi, hanem felekezet felett álló újság ény- nyire határozottabb nálunk, ennyire világosan látja meg a reformátusságnak Budapesten annyira alávetett és^ semmibe nem vett helyzetét. A reformátusságnak budapesti helyzetével (következő számainkban fogunk bővebben foglalkozni és fejtjük ki <a magunk álláspontját. Ezek a reflexiók, amelyeket a református egyház hivatalos lapja fűzött cikkünkhöz, a legékesebb bizonyíték airra, hogy jó és igaz ügyet szolgáltunk.
